Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-10 / 38. szám

2 jén is járhatókká, hanem 1000 kilométert meghaladó oly uj viziuttal is szaporodik ez irányú hálózatunk, melyen eddigelé semmiféle viziközlekedés nem volt és ahol két méter mély bemerülésü hajokkal lehet majd csatornázásuk után 650 tonás, vagyis 65 vasúti vaggon terhelésű hajókkal közlekedni. Állandó-választmányi ülés. A közgyűlési tárgyak előkészítése. Vármegyénk törvényhatóságának központi választmánya Dőry Pál főispán elnöklése mellett pénteken délelőtt ülést tartott, melyen a választott tagok közül csak Domby Lajos, P e r s z i n a Alfréd és dr. Zöld y János vettek részt. Az állandó választmány összehívását az a körülmény tette szükségessé, hogy a háztartási pénztár tárgyában hozandó határozatot 15 napig közszemlére kell a közgyűlés előtt kitenni. A háztartási péntárt a kir. pénzügyigazgatóság mellé kirendelt számvevőség állította össze ós tételeit Kiss László aljegyző ismertette a választmánynyal. Magát a zárszámadást egyebütt közöljük s itt csak az állandó választmánynak idevonatkozó határozatát ismertetjük az olvasóval. A választmány a vármegyei háztartási pénztár 1907. évi zárszámadását helyesnek és hiteles okmányokkal igazoltnak találta s ugy Nórán t István adótárnoknak, mint Levandovszky Dezső helyettes ellenőrnek a felmentvényt megadta. Ezen kivül a törvényhatósági közgyűlés tárgysorozatának egyes pontjait is előkészítette az állandó választmány, mely a közgyűlés előtt még egy ízben ülésezni fog. Szeghalom község adóellenőri állás szervezésével foglalkozott. Igaz, hogy csak kényszerűségből foglalkozott, mert a törvényhatósági közgyűlés irt reá e tárgyban, ám ekkor is olyan határozatot hozott, amelyet nem találhat a község érdekeiben állónak senki. Kimondotta ugyanis a képviselőtestület, hogy elvben elhatározza az adóellenőri állás szervezését, de ezt csak akkor rendszesiti, ha a közsóg anyagi ügyei kedvezőbb alakulatot vesznek. Az álladó választmány ezt rendkívül relatív meghatározásnak találta s igy fentartandónak javasolja a korábbi törvényhatósági határozatot. Török Emil vállalkozó kívánságával is többször foglalkoztunk már. Török az Orosháza—csongrádi vasutat építette s a Békésmegye részéről nagylelkűen megszavazott támogatás késedelmes kiutalásáért késedelmi kamatokat kiván. Előbbi álláspontjából azonban engedett Török ur s most már 50 százalékra akar egyezni, de az állandó választmány kimondotta, hogy százalékos üzleteket nem csinál s azért a kérelem elutasítását javasolja a közgyűlésnek. Törvényhatósági közgyűlésünk elhatározta decemberben, hogy a szarvasi utbiztosi állást megszünteti s ezeknek az utaknak gondozásával a legközelebbi két utbiztost bizta meg. Jelenleg az állami utbiztos teljesíti a felügyeleti teendőket 300 koronáért. — A belügyminiszter nem hagyta jóvá ezt a határozatot. Kimondotta ugyan, hogy az állás megszüntetésére nézve elvi kifogása nincs, de a szarvasi utbiztositási kerületbe eső utakat a felügyelet dolgában két részre osztani nem helyesli. Az állandó választmány azt javasolja most a közgyűlésnek, hogy előbbi határozatát helyezze hatályon kivül s a szarvasi utak felügyeletére tovább is az állami utbiztosnak adjon megbízást. Már megint széksértés. Vihar a csabai közgyűlésen. Achimot megrendbirságolták. Szinte fölöslegesnek találhatja bárki is, hogy a sajnálkozás kifejezésének mellőzésével adunk hirt arról a botrányos jelenetről, melynek a csabai képviselőtestületi közgyűlési terem pénteken újból színhelye volt. Botrányos jelenetek űzték, kergették egymást, vaskos ígorombaságoktól izzott a levegő s a szenvedély megint alacsony színvonalra sülyeztette a csabai képviselőtestületi közgyűlésen megszokott felszólalások hangját. A közelmúltban lefolyt képviselőtestületi közgyűlések egynehány án nem hallottunk elnöki rendreutasitást. És e körülmény mutatja azt, hogy a kölcsönös előzékenység és a közügyek tárgyalásánál megkívánt komolyság még Békéscsebán is rendet tud teremteni. Sajnáljuk azonban, hogy képviselőtestületi tagjainknak egyik-másika nem viseltetik állandó érzelmekkel ós tisztelettel a közügyeknek hajléka iránt, ami elkerülhetlennó teszi azt, hogy a rend fentartása érdekében konstruált tételes intézkedések alá vonassanak azok, akik megsértik a hely homolyságát. A csütörtöki botrány Tóth Lászlónak segédjegyzővé való megválasztásánál keletkezett. Áchim L. Andráséknak más jelöltjük volt s ezért érthető módon kifejezést is adtak Tóth László és a saját jelöltjük iránti nézeteiknek, A képviselőtestület nagy többsége mindazonáltal Tóth Lászlót választotta meg segédjegyzőül. Mikor Tóth László már esküt tett, Áchim L. András feléje szólott: — Jó mameluk lesz, ugye ? Egy két izgatottabb hangú közbeszólás után S a i 1 e r Vilmos dr. megvédeni kérte a képviselőtestület tekintélyét az ilyen kijentésekkel szemben s mert az Áchim L. András által ismételten használt kifejezéseket sértőknek talalja a képviselőtestületre, indítványt tett, hogy állapittassók meg a széksértés. Áchim L. András : Ez nem a maga baja. Ugy beszélek, ahogy akarok. Ha tetszik szépen, ha tetszik gorombán. Itt közbeszólott valaki a községi tisztviselők közül, mire egy éles „kuss!

u kiálltás bömbölt végig a termen. Aztán újból szóhoz juthatott Áchim : — Sailernek nem is állott volna jogában ilyen indítványt tenni. K o r o s y László : Sailernek épp ugy, mint minden tagnak joga volt széksértési indítványt tenni. Most már a biró kötelessége feltenni a kérdést, vájjon a közgyűlés megállapitja-e a széksértést ? Mielőtt az megtörténnék, fel kell hivni Áchim L. Andrást, hogy sértő szavait vonja vissza s ha csak ezt nem tenné, határozzanak az indítvány fölött. Áchim L. András: Minden szavamat fentartom és amit mondtam, abból semmit sem vonok vissza! Ezt követőleg Korosy főjegyző felolvasta a községi törvény idevonatkozó szakaszát, melyben a széksértő mint „vádlott" szerepel. Áchim L. András (felugrik és Korosy felé fordul): Nem vagyok vádlott, maga a vádlott, akit vétkei alól csak az ásó ment föl. K o v á c s Sz. Ádám az elnöklő bíró az óriási zajban rettenetesen rázza a csengőt Áchim L. András felé s mikor a lárma egy kissé lecsöndesült, idegesen Áchimra kiáltott : — Nem vagyunk korcsmában. Miféle j szavak ezek?! S a i 1 e r Vilmos : Tisztelt közgyüi lés ! Miután azt kell tapasztalnunk, hogy j közgyűléseink komolyságát ós közgyűlési termünk tekintélyét csak a rendelkezésünkre álló törvényes eszközök | szigorú alkalmazásával tudjuk megvédeni, indítványozom, hogy Áchim L. András ujabb viselkedése miatt újból állapítsuk meg vele szemben a széksértést. A c h i m L. András (nevetve): Ugy ? Hát mi telik még ki a Sailer-familiától ? S a i 1 e r Gyula erélyes hangon utasította vissza e családot ért támadást. Áchim L. András: Sértve érzi magát? Vegyen elégtételt. S a i 1 e r Gyula : Öntől nem szoktam elégtételt venni. Még mintegy tiz percig tartó zajongás után szavazás alá bocsájtatott Sailer indítványa. A képviselőtestület pedig 26 szavazattal 16 ellenében megállapította a széksértést s ez alapon Achimot 30 korona rendbirsággal sújtották. — Áchimnak nyomban ki kellett fizetnie a rendbírságot s átadván egy százkoronást, kijelentette, hogy abból vissza sem kér, hanem még két izbeni széksértésnek deponálja a diját. Korosy felvilágosította aztán Achimot, hogy másodszor nem 30, hanem 100 korona bírságot ír elő a törvény s ennek a felvilágosításnak az a foganatja lett, hogy a közgyűlés további menete alatt több szóksértés nem történt. Beszámoló a megyei Wilim István jelentése. Örvendetes adatok. A megyebizottság által kiküldött háziipari-bizottság előadója, Wilim István, most munkálkodik ama jelentésének elkészítésén, amely hü tükörben fogja bemutatni a Békésvármegyében rendezett háziipari tanfolyamok első évének eredményét. Ez a jelentés ugy az anyagi, mint az erkölcsi eredmény egyes fázisait is felöleli s egészben véve szines, érdekes és változatos lesz. Megtudjuk abból a jelentésből, hogy vármegyénkben igenis van talaja a háziipar kultiválásnak s hogy meg van népünkben a fogékonyság elsajátitan öreg, hát szigorú szavai lesznek . . Magam se lelkesedtem a tapasztaltak felett, azért csak annyit mondtam: — Az csakugyan sok, amit azok a pesti asszonyok és leányok tesznek : a nevén nevezett ocsmányságokon gyönyörködnek . . . — Szömérmetlenök! — igy szólt az öreg. Majd halkan hozzá tette: — Hogy engedheti mög a törvény ? — Ugy látszik, nem tiltja. — Nincs ennek paragrafusa ? — Az ilyen vágásura nincs. — Az baj, — lógatta meg a fejét. — Mi lösz a világbú? Hogy nem akad egy egész embör ? ! — Mire? — Az igazságra, az erkölcsvédelömre . . . — Hát az elnök ? Hisz az is próbálta kiutasítani őket, de nem mentek. Vagy erőszakkal gondolja, János bácsi? — Igön. — Tettlegesen ? — Korbácscsal, instállom, korbácscsal . . . János bácsi e kemény szó után kissé elhallgatott. Láttam, hogy valami még nyomja a belső részét. Talán éppen azt fontolgatta: ki mondja-e, vagy ne? Aztán mégis mást gondolhatott. Megcsóválta a fejét s felállt a székről. Megindultunk a kapu felé. Útközben az öreg egy-két mondatot dörmögött a bajusza alá: — Má' ilyen nálunk nem eshetne mög! Az emböre még csak hagyján, de az asszonya! Nem állhattam meg, hogy közbe ne szóljak: — Bizony, bizony, a régi Róma sorsára jutunk. — Rosszabb, azt mondom, hogy rosszabb . . — s legyintett egyet a kezével. Mikor az utca-ajtóban elkezeltünk, János bácsi jelentőségteljes hangnyomattal mondá: — Sodorna lösz, uram, a világbú; azt mondom, hogy Sodorna és Gomora! A grodini pletykások. Irta: Roda-Roda. A grodini pletykások még tizenöt mértföldnyi távolságban is híresek ós az egész világon felülmúlhatatlanok. Nagyhatalmat, köztársaságot alkotnak. Elnökségük Karifal asszony,a szenátust a kávétársaságnak tagjai képezik. Az alsóház tagjai estenként a községi kútnál gyűléseznek .. . Ott vitatkoznak ugyanis a cselédek a szenátusról. Itt-ott György mester, a borbély is részt vesz a vitában. Mióta Langen kisasszony — aki ezelőtt nevelőnő volt odaát a gyárban — eltávozott, (a grodini közvélemény szerint a báró szöktette meg), azóta nem történt semmi különösebb ügy a városkában. A kávétársaságok valósággal untatók voltak már. Ekkor uj áldozat érkezett oda a grodini pletykások részére : Miklóssy Imre nr személyépen. Olyan férfi, akinek tulajdonképpen semmi dolga Grodinban, de mégis ott tartózkodik. Ez a feltűnő, és általános fejtörést okoz a kérdés, vájjon mit akarhat itt ? Miklóssy nem törődik semmivel és marad. Az egész lakosság boszszankodásának dacára csak kilenc órakor kel fel és két óra hosszat selyempongyolában néz ki az. ablakon. Azután újra lefekszik aludni. Délután négy órakor, amikor a levegő kissé lehűlt, ő is elhagyja lakását és kicsit körülnéz. Minden' lépését a „köztársaság" egy spiclije követi. És mégse birják kisütni. Ha Imre urat megkérdezik, - ami különben csaknem lehetetlen, minthogy alig áll szóba valakivel, — ha kérdezik, impertinensen kiböki, hogy őt a kormány azért küldötte ide, hogy a grodiniakat kíváncsivá tegye. Vogel kisasszony — a postás Milka | — nem tud semmiről, mithogy Imre ur posta utján nem küld, de nem is kap levelet. György mester, a borbély sem, mert őkegyelmessógót az inasa borotválja. Érthető tehát, hogy ez tart hatatlan állapot. A szenátus rendkívüli gyűlést tart s elhatározza, hogy meg kell hivni Imre lakásadónőjét." Ugyan nem egészen comme il faut, de Istenem, mire képes a jó hazafi, ha veszély fenyegeti a hazát ? Nagyon keveset tudnak meg tőle: Imre ur lakásberendezése gyönyörű. Selyem függönyei és takarói vannak, szmirna szőnyegek, bársony bútorok, szép képek, melyek nagyon tisztességtelenek és szobrai, amelyek teljesen ruhátlanok. Lenszőke dohányt szí, piros török p pából és napközben legalább is tízszer öltözködik át. Es az inasa, akitől talán lehetne megtudni egyetmást ? Bepponak hívják, süketnéma, vén és mogorva. A titkozatos Miklóssy Imre este hazajön és levelet ir. „Kedves kisasszony, tehát végre meggondolta a dolgot és kezembe helyezi boldogságát. Higyje el, kérem, hogy nem bízta gyönge kezekre. Holnap a temetőben várni fogom. A kocsim csukott lesz és minden szükségessel felszerelve. Ne vigyen magával semmit. Ne irjon búcsúleveleket és egy léleknek se szóljon, hogy megszöktetem. Érti, kérem, senkinek. Se barátnőnek, se szolgálónak. Isten vele, édes szivem, és kérem, őrizze meg titkunkat. E levelet is kérem, épp ugy mint eddig, küldje vissza Beppoval, miután darabokra tépte.ÜdvözliImréje. A borítékra ezt irta : „Karifal Laura kisasszonynak Helyben." Beppo elvitte a levelet. — Elé, Beppo — kiáltotta utána Imre és Beppo meghallotta — mire visszajössz, az asztalon egy levél lesz az ur részére, azt is elintézed ... — Tudom, — mondta Beppo, — tehát beszólni is tudott. A másik levele Imrének igy hagzott: „Nagyságos uram! A nagyságos báró ur három hónappal ezelőtt magához hivni kegyeskedett és szórói-szóra a következőket mondotta: Jean, jó családból származol, jó nevelésben részesültél és értesz urat játszani. Húszezer forintot kapsz, ha képes vagy a következő megbízásom kivitelére : Elmégy abba a nyomorult fészekbe, — Grodinba — ahonnan éppen most érkeztem haza, lakást rendezel be magadnak ós oda törekszel, hogy egy bizonyos napon húsz leány és asszony megszökjék veled vadászkastélyomba. Egyetler jobb család se hiányozzék a névsorból. Megígértem, hogy eleget teszek nagybecsű megbízásának. Holnap lesz a napja, hogy Jean tizenhét regényének hőse leend. Többet nem voltam képes elérni. Alássan kérem, hogy minden előkészítés meglegyen Szent Hubertusban és legalább is tiz csukott hintó készenlétét kérem. — Egyenként várakozzanak a grodini temetőben. Csodálkozni fog a báró ur. Karafilóktől, akit a báró ur a pletykaköztársaság elnökének méltóztatott jelezni, külön eljön, anyja és leánya. A polgármesterék valamenyi nőcsalád tagja — nógven ! Anya,' lánya és két nénike, az egyik menyasszony, a másik féjrnól van. Jönnek még: Vogel kisasszony a postásnő, a borbély felesége, minden községi tanácsosnak vagy a felesége vagy pedig a leánya, némelyiknek a nővére. Minden jól megy! Beppo, fogadja őkei Szent Hubertusban. A nagyságos báró ur alázatos szolgája Imre."