Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-10 / 38. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 38-ik szám. Vasárnap, május 10. KOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EkOFIZBTÉSI ün : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet éunegyedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A föld. Békéscsaba, május 9. A földmivelésügyi minisztérium a napokban tette közzé jelentését a vetés állásáról és a mezőgazdasági állapotról. Ez a jelentés, ha nem is szolgál valami rózsás képpel az év várható eredményeiről, azért a kétségbeesésre nincs ok, mert a szép napsütéses tavaszi napok mindent pótolhatnak s még dúsra érlelheti a nap melegítő heve a zsendülő kalászt, amelynek fejlődését ez ideig megakasztotta a kedvezőtlen lehűlt levegő, mely éjjelenkint bizony közel járt a fagyponthoz. A gazdaközönség szeme az időjáráson lebeg most s azon fordul meg minden, hogy a természet bőkezűen bánik-e tavasszal, küld-e jó langyos esőt és hevitő napsugarat. A tavaszi napfény melegétől most zsendül odakünn a föld, a mezők élete. Mikor a föld őszi megtermékenyülése a téli hónapok áldott állapota után a zsenge növényzetet hordja már hátán, akkor érdemes megint egyszer elgondolkozni a földről. Galilei azt bizonyította, hogy a föld forog a nap körül; a magyar világrendszerben még a régi felfogás uralkodik: a föld körül forog minden. A magyar állam egész élete a földhöz tapad, társadalmunk a földön nőtt föl és ahhoz van nőve ma is minden idegszálával. A falusi gazda és a városi iparos, a hivatalnokok és a munkás, a kereskedő és a tőkepénzes sorsa nálunk elválaszthatatlan a föld sorsától. A földből és a föld után él nálunk még ma is mindenki és minden. Tőlünk nyugatra a föld nemcsak életteremtő és kenyéradó, hanem a nagy ipari alkotások, a házkolosszusok viselője is. Kettős életetet él ott; méhében az emberi táplálkozáshoz szükséges termények fejlődnek ki; hátán az emberi kéznek újjáalakítása, uj jövedelem fakasztása céljából alkotott műhelyei vannak. Nálunk a föld még mindig a legfőbb, csaknem az egyetlen forrása a jövedelemnek, úgyszólván az egyetlen emlője a nép táplálkozásnak. És éppen ezért van nálunk még nagyobb jelentősége a földnek, mint másutt. Nyugaton a megüresedett kulturszükségletek fedezésére ott van még a nagy ipar és a nagy kereskedelem Keleten a föld könnyebben elégíti ki a kisebb kulturigényeket. Nálunk az állam és a társadalom igényei közel vannak a nyugatiakhoz, anélkül, hogy a jövedelem forrásai azoknak megfelelően szaporodtak volna. A földnek kell viselnie aránylag komplikált állami gépezetünk és aránylag fejlett társadalmi életünk fentartásának költségeit. Elsőrendű fontosságú kérdés tehát nálunk az, hogy milyen ennek a földnek mivelése, hogy milyen az a munka, amely arra hivatott, hogy az ország háztartását egyensúlyban tartsa. Biharmegyében kiválóan szépen fejlett mezőgazdasági kulturát láthatunk, azonban még sok teendő van nálunk is a mezőgazdaság egész terrénumán. Még nálunkis vannak nagybirtokok, melyeknek berendezése hiányos, jövedelmenem megfelelő A középbirtokos száma és területe aránylag csekély. A birtokosoknál, a parasztoknál még mindig sok helyen nincs meg az okos gazdálkodás iránt való érzék és az ahhoz szükséges tudás. Egyes termelési ágakban kiválók ők is, de sok más irányban hiányzik a céltudatos törekvésük. Mindennek a tanúsága pedig az, hogy azoknak, akik a magyar föld mezőgazdasága érdekében hivatottak dolgozni, teljes erővel, egész készséggel arra kell törekedniük, hogy a gazdasági tudás, a helyes belátás, az okos számítás a gazdálkodó osztály részét áthassa, hogy a magyar föld minden rétege föltáruljon a céltudtos, nemzetgyarapitó munka előtt. A hajózható Körösök. Uj vízi beruházások. Amiért Békésmegye is fölirt. Közgazdálkodásunk terén az ntóbbi évtizedek során jelentékeny haladás észlelhető. Az ármentesitésnek alig 50 év alatt végrehajtott nagy munkája rengeteg területet biztosit az elöntés ellen. Közgazdaságunknak valóban büszkesége lehet, hogy azt az óriási munkát, mely terjedelemre és fontosságra nézve a külföld hasonló tevékenységéhez mérten páratlan, jóformán saját erejéből, túlnyomóan az érdekelt birtokosság végezte. Csakis Oroszországban és Amerikában vannak a miénknél nagyobb árterületek. Természetes viziutaink az állam ré| széről hosszú ideig mostoha elbánásban részesültek. Nagyobb figyelmet csupán ! a Duna ós Tisza folyókra fordítottak, de ezzel korántsem volt befejezve a rendezés munkája, sőt az eddigieknél tetemesebb összegekre van szükség, hogy folyóinkat a legértékesebb és legmesszebbre kiható hasznosításra — a biztos és akadálytalan hajózásra berendezzük. Fábry Sándor dr. volt békósmegyei főispán szívós energiával küzdött azon, hogy a Körösöket hajózhatóvá tegye az állam s hogy ezt követőleg kiépíttesse a Duna—Tisza csatornát. Ez a két fontos kérdés is fel van véve a földmivelésügyi miniszternek most benyújtott törvényjavaslatában, amely 192 millió korouát kiván fordítani vizihálózatunkra. Ezen összeg tervezett felhasználásánál elsőrendű tényezőkéül lép előtérbe a hajózás. A programban felölelt folyók között szerepelnek a Körösök és a DunaTisza esatorna is. Békósmegyóre nézve különösen fontos ez a körülmény, mert a Körösöknek hajózásra való berendésével a Hármas Körös teljesen s a Kettős-Körös Gyuláig lesz hajózható. A Tiszának és mellékfolyóinak hajózhatóvá tétele kulcsa nemcsak Békésmegye, de az egész Alföld közgazdasági haladásának és boldogulásának. Ha megadjuk a módot arra, hogy megyénk ós Alföldünk lehetőleg olcsön jusson a hegyvidék termékeihez, úgymint a szénhez, kőhöz és egyébb nyersanyaghoz, ugy ezzel egyrészt megnyitjuk itt az utat a fejlődés alapfeltételét képező szükséglet kielégítésére másrészt feltárjuk a hegyesvidéken a megélhetés ama forrásait, amelyek munkát ós kenyeret adnak. A viz mozgató erejének kihasználását illetőleg a kormány az egész országra kiterjedő felmórésóket eszközöltetett, amelyekből, kitűnik, hogy 8750 kilométer a hossza azon folyószakaszoknak, melyek kilométerenként 20—25 lóerő előállítására alkalmasak. Az összes motorikus erő pedig 1.700,000 lóerőt tesz ki. A viziut építésének költsége kilóméterenként átlag 60—70.000 koronát tesz ki. Darányi miniszter előterjesztésben foglalt munkálatok foganatosítása után nemcsak a ma már többé-kevósbbé használható viziutak válnak a kis vizek ideBékésmegyei Közlöny tarcája. Dalok. i. Fehér, sűrű téli köd .. . A fa, mint az álom, Halvány rajzban tűnik föl, Azt is alig látom. így lesz, majd ha vénülök S a színes világkép Megfakul és légbe vész, Mint eltűnő árnyék. II. Nincs napsugár, a fák ága búsan ing. Kis madárka, elnémultak dalaiuk, Elborítja lelkünket a szürkeség: Csak az álom lesz nekünk már menedék. Hunyjuk le a szempillánkat csendesen, A csendes mult képe ugy tán megjelen És mosolya ránk nevet majd mint remény: A szivünk is felvidulhat tán szegény. III. Mint néma tó tükre, Lelkem, olyan vagy ma, Mindazzal egy, amit Visszatükröz habja. Reáborult mélán Titokzatos mély csend, Mint a végtelenség, Oly nyugasztó és szent. D-r. A dánosi eset. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta ; Péczely József. Ott beszélgettünk János bácsival a pitvar-ajtó előtt. Átszokott nézni az öreg naponként egy kis beszélgetésre. Ebéd után ugy várom már János bácsi patkós csizmáinak kopogását, mint a rendes porció feketekávémat. A dél-ebéd után ón is tudok egy kis fél órát szakítani, mikor is az öreggel meghányjuk-vetjük a napi eseményeket. János bácsi mindig ráér, egész nap nincs dolga, de ha volna is, már nem arra való ; különben is elvégzi azt helyette a fia. Átadta neki az egész gazdaságot. Igaz, sokszor előhozza az öreg, hogy azóta nyomósabb a sora, hogy ugy' ól, mintha kegyelem-kenyerei; enne . . . s aztán rendesen hozzá teszi: — Bóutáltam az örökös szemrehányásokba. Mindig zsómbeltek, hogy ük fogják a dolgot s aztán a gyeröknek móg sincs se szava, se tekintélye a községben, mert a telekkönyvben nincs lapja. No hát lögyön, mondok. János bácsi sokat olvasott és sokat tapasztalt ember. Az „Egyletében is többször mint nem, ő adja a szót. Nem él sok beszéddel, de amit mond, annak magja van. Ismeri az élő és meghalt nagy embereket, ezek szokásait, jó, vagy rossz tulajdonságaikat. Citál Petőfitől és Jókaitól. Különösen Jókai regény-alakjait ismeri. A személyeket nóvszerint. S ha arra kerül a sor, mindig kisegíti a kátyúba rekedtet: „Igy hívják . . . Ezt tette, azt tette." A politikusok közül Szilágyi Dezső, meg Baross Gábor voltak az emberei. Értük, ha kellett, mindig harcba szállt. Egyes dolgokról eredeti felfogásai vannak János bácsinak s ezek többnyire talpraesettek. Most legutóbb mindennap a dánosi esetet hányjuk-vetjük. János bácsi az újságból ismeri a cigányokat, tanukat, csendőröket. A személyekkel már a nyomozás alatt tisztába jött. — Fölakasztatnám mind . . . nem csak eccő, hanem kéccő . . . Előbb csak egy kicsit, azután úgy pár napra igazábú . . . Tagadhatatlan, hogy nap-nap után én is alig várom az újságot. Négyszerötször kimegyek az utca-ajtóba s ha nagysokára megpillantom az ujság-kihordó kék sipkáját, elóje megyek. Még az utcán letépem a cimszalagot s keresem a dánosi esetet . . . Előbb átnagygyázom a vezérszókat, a címeket, azután a ritkított betűkön futok át, majd , szórói-szóra elvasom. S jól esik láti nom s éreznem e betűkön át, hogy az ! a fonál, melyet a csendőrök fárasztó munkával, nagy önfeláldozással készítettek, a bíróság keze alatt mint válik mind erősebb ós erősebb hurokká, mely azoknak az emberiségből teljesen kivetkőződött vadállatoknak a nyakára szorul. Igy van vele János bácsi is. Nem mondta ugyan, de annyi, mintha mondta volna. Egyik nap kósősen jött át az öreg, aztán nem is kezdett mindjárt a diskurzusba, hanem csak hallgatta a szókat, melyeket én, ugy a pipaszár mellől, eregettem. — No, az a Vrana — mondám — csakugyan kettős halált érdemel. Ugy megkínozni azt a kis leányt! I Az öreg csak a fejét ingatta meg. Aztán kivette a pipát szájából, mintegy I ezzel is jelezvén, hogy amit mondani akar, az nem olyan közönséges szóbeszéd. — A tárgyaláshoz mit teccik szólni ? — A tárgyaláshoz ? — No ? . . . Nem tudtam, hogy az öreg mire és hová céloz, hát csak ugy általánosságban odavetettem : — Szabadon megy, — Szabadon? De a hallgatóság?! Egyszerre világos lett előttem János bácsi észjárása. Azt is sejtettem, hogy amilyen templomos ember az az étvágyat és a testsúlyt, megszűnteti a • köhögést, váladékot, éjjeli izadásl. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Jj* Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koohc* eredeti csomagolást. F. Hoffmann La Roche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roehe" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba* Ára üvegenként 4 — korona, i