Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-30 / 35. szám

3 szédos részeken emberek dolgoztak, akiknek gyanús volt az asszony. Mikor pedig a vonat közeledett, sejtették is már, hogy Horváthnénak mi a szán­déka. A munkások az asszonyhoz ro­hantak, akit idejekorán megakadályoz­tak még szándékának keresztülvitelében. Itt vannak a tingli-tanglik . .. * A Faunok, Nymphák ós erdei tündérek közeledő zaját megérzi már a finom ideg­hálózat. Csodás, titokzatos szinkonglome­rátumok fekszik meg a rónát s az esti szürkületben kezdetét veszi az a zizegés, mely az eleven élet jelentkezéséről értesiti a földi halandót. Éled, vidul minden. A szabad természet fönséges, isteni pompája már bontakozik. Emelkedik, a kárpit s egy hét múlva a színgazdig, csodás természet előttünk fekszik majd minden bájával és gyönyörével. Szombaton és vasárnap nem is tavaszi, hanem valóságos nyári nap volt Békés­megyében. Forrón tűzött alá a napsugár. Szokatlan volt ez a nagy meleg Örvend­tünk, ujjongott a lelkünk, hogy a nagy kékségen nem látszott egy csipetnyi felhő sem. Ez a' hangulat volt az a csodás va­lami, amit nem ért az agyvelő. A tudós keresi mindenben az okot. Nem elégszik meg az okozattal. A lénye­get, az alapot is akarja tudni, ismerni. De itt is megtörik a kutató elme ereje. Mert hogy mi hozza létre a rügyet, mi repeszti meg rajta a vékony hártyát és mi tárja ki a szines levelű kelyhet — azt az em­beri elme nem fogja föl. Csak az okoza­tot tudja: Van! És ezzel be kell érnie. Mi, akik az élet úttalan utait járjuk, akik a mindennapos harcban megroncsolt idegzettel emésztjük önmagunkat, akik a nagy, küzdő embersereg jajszóinak vissz­hangját adjuk vissza, gondolkodás nélkül állunk e mestermunka előtt, amelynek di­csőséget zeng a pacsirta ós a már-már harsog a haris a zöld vetések templomában. Szerte a városokon is meglátszik, hogy a tavasz közzénk toppant. Azok a fa- és vászonbódék, amelyeknek olcsó látnivalóitól nem tud betelni a naiv nép­lélek, újból itt vannak. Békéscsaba worstli­práterén, a katonatéren, megjelent az első hajóhintás alkalmatosság ós a derék vasut­utcaiaknak uj alkalmuk nyilik a vásáros tülköltést, vagy verklizést hallgatni. Ezúttal egy katonakürtöt recsegtet jobb ügyhöz méltó buzgalommal a gara­sokat besöprögető tulajdonos. Mellette egy suhanc ütögeti a beszakadozott falu nagy­dobot és a reszketve, rekedteseu szóló réz­tányért. A nép zenei kivánalmait teljesen kielégiii ez az élvezet, sőt az ismertebb melódiákhoz nagy animóval fütyöl és dú­dolgat. Mindez azért van, mert a zöldelő te­rek és ligetek felől szétáradó tavaszi ihlet megszáll mind nnyiunkat s örömest elnéz­zük azt a bűnt, amelyet ideghálózatunk és zenei érzékünk ellen elkövetni merész­kedik a kenyérért folyó küzdelem egy-egy nyomorgó közkatonája. Sőt szinte jól esik hallani, amint az esteledő szürkületben ábrándokkal, reményekkel telten neki indult az életnek. — De megváltozott azóta minden ! — mondotta hangosan. — Milyen más emberek voltak is a régiek. Nem voltak ilyen felületesek, ilyen léhák, ilyen szószátyárok, hanem éltek a munkának. — Az én fiatalságom — szövögette tovább Pista bácsi a gondolatait — milyen más volt, mint a mai fiataloké. Eszébe jutott ifjúságának legszebb éve, amikor boldognak érezte magát, amikor örök boldogságot fogadott ? Amikor oltár elé lépett kiválasztottjával a szép Blankával. Mennyi édes emlék köti őt ehhez a szép időhöz. Pista bácsi fiatalosan ugrott föl a karosszékről és kinézett az aablakon. Elgyönyörködött a virágos mezőn, az apró gyermekeken, a feltámadott termé­szeten. Mosoly tért vissza arcára, a nagyszombati visszaemlékezés bár fáj­dalmasan esett, de megvigasztalta, re­ményre biztatta a hit, a feltámadás. Az örök otthonban viszontlátja még Blankát. E gondolatnál könnyek tolul­tak Pista bácsi szemébe s meglepetve nézett Jánosra, aki kopogtatás nélkül benyitott szobájába: — Sürgönyt hoztam — szólott János, a levélhordó. Pista bácsi ideges sietséggel bon­totta föl s mikor elolvasta a sorokat, boldogságtól 'sugárzott az arca. — Nagyapa vagyok, nagyapa! — ismételte többször. Az.első unoka, — hajtogatta Pista bácsi. Örömében nevetett, vidáman fújta tovább a füstkarikákat, amelyek között már ott látta a kis unoka mosolygós arcát. A kis jövevény jöttének hire megint uj reményekkel táplálta szivét. És ezentúl minden évben szilárdab­ban, erősebben hitt a feltámadásban. éktelen disszonánciával beujong a leve­gőbe a régi időknek valamelyes ismertebb dallama. Es amint tovább viszi a szellő ezeket a hangokat, amint összeölelkeznek azok a langyos tavaszi levegővel, ugy érezzük, mintha ezernyi titkos vágyódás fakadna a szivekben. Esernyi melódia, ezernyi gondolat — a szerelemről, a csodás, égető tavasz-szerelemről, amelynek csak egy vallomása., van ós ez a vallomás is dicsőítése az Örökkévalónak, a Nagynak, a Hatalmas természetnek . . . Faun. „Békósmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Az uj ülésszak első ülése nyomban az alakulással kezdődik. Az elnök fel­olvastatta a királyi kéziratokat s elren­delte a szavazást az alelnökökre. Ra­kovszky István és Návay Lajos a jelöl­tek, természetesen meg is választották mind a kettőt. Rakovszk.y 135, Návay 112 szavazatot kapott, 11 szavazólap üres volt. Egy szavazatot kapott Nagy György is. (Derültség.) Az elnök ezután az ülést öt percre felfüggesztette. A szünet után a jegyzőket s a ház­nagyot választották meg. Jegyzők let­tek : Csizmazia Endre, Hammerszberg László, Raisz Aladár, Szentkirályi Zol­tán, Hencz Károly, gróf Thorotzkai Miklós, Vertán E ndre, Z inszky István és Dudics André. Háznagynak ismét L e s z k a y Gyulát választották meg. A hivatalos jelölt P o p o v i c s Dusán volt, de a, függetlenségi párt megbuk­tatta. Wekerle Bécsbe utazott. Dr. Wekerle Sándor miniszterel­nök ma délután 3 órakor titkára, dr. B á r c z y István kíséretében a holnapi közös miniszteri értekezletre Bécsbe utazott. Ezen az értekezleten megálla­pítják az 1909-ik évi közös költségvetést. A tárgyaláson részt fog venni a már Bécsben tartózkodó S z t e r é n y i Jó­zsef államtitkár is. A tiszti fizetések. A tiszti fizetések dolgában megint uj fordulat van. Nem érdemleges, ha­nem csak formai tekintetben. A tegnapi minisztertanácsban újólag megállapítot­ták, hogy e tiszteknek és a legénység­nek okvetlen meg kell kapniok a fize­tésemelést, sőt a tiszteknek a folyó évre visszamenőleg is. A nehézséget még mindig az okozza, hogy a közös mi­niszterek ragaszkodnak a májusi határ­időhöz, mig a magyar kormány szept. hónapban akar mindent megadni. — Wekerle most uj propozicióval megy fel Bécsbe. Azt fogja javasolni a holnapi közös minisztertanácsban, hogy a dele­gációt tartsák juliusban és a tiszteknek a fizetésjavitást erre az évre csak mint pótlékot adják meg. Érdemben ez tel­jesen mindegy. A Polónyi—Lengyel-pör. A nagy pör körvonala két napos tárgyalás után kezd kialakulni. A bizo­nyítási eljárás az anyag jórészét feldol­gozta már: Beke Erzsébet, a dunai rakodópart és a villamos ügyét. Az el­keseredett, halálos ellenfelek a három vádpont körül már egész sereg hatal­mas bizonyitéktömeget vonultattak föl. A mérleg állandóan ingadozóban van, ami a nagyközönség érdeklődését az izgalmasságig fokozza. Ennek megfe­lelően az esküdtek arcvonásai is úgy­szólván percenként változó érzelmeket tükröznek vissza. Egyik meglepetés a másikat követi s ha a tárgyalás további részén az ed­digihez hasonló arányban torlódnak az események, a váratlan meglepetések egész sorára van kilátás. Ma elsőnek a villamos-ügyben H e 1­t a i Ferencet hallgatta ki a bíróság, majd a könyvszakértőkre, szünet után pedig a Cséry szemétfuvarozási-vállalat ügyét vettek elő. Meghiusult templom-fosztogatás. Tolvaj a csabai gör. k. templomban. Vasárnap este tolvaj járt a csabai görög keleti templomban. Ez a jelenség azt sejteti, hogy a hitet és vallást profa­nizáló tolvajuk alighanem újból műkö­déshez fognak s valószínűleg ismét hallani fogunk a megyei templomok kifosztásáról. A görög keleti vallásúak vasárnap | ós hétfőn ünnepelték meg a húsvétot. ; Vasárnap tömegesen látogatták meg a Sürgöny-utcai gör. keleti templomot a csabai hívek s szokás szerint betették adományaikat a bejárat mellé erősített perselybe. Valaki bizonyára megfigyelte ezt s elhatározhatta, hogy a persely tartalmát el fogja lopni. Délután, az istentiszteletet követőleg Gábor András gondnok előkészítette a másnap kiosztandó urvacsorához a kenyeret, azután kiment a templomból és az ajtót bezárta. Reggelig nem is ment a templom felé. Reggel azonban, amikor ajtót nyitott, észrevette, hogy az ablakról egy kötél csüng alá. Gábor rosszat sejtett s szétnézett a templomban, ahonnan eltűnt az urvacsorához készí­tett kenyér és a perselyen is olyan nyomokat vett észre, mintha vésővei feszitgették volna a tetejét A dolog ugy történhetett, hogy a tettes már a délutáni istentisztetet után ott maradt s mikor mindenki eltávozott — hozzákezdett a persely feltöréséhez. Ezt azonban nem vitte keresztül s inkább csak az urvacsorai kenyeret ette meg. A távozás egy kis gondot okozott a tettesnek, mert az ablak magas s valószínűleg nem akarhatta ő sem, hogy reggelig a templomban maradjon. A bajon ugy segített, hogy az ablak alatti padokra állított egy létrát, azután az egyik leoldott harang-kötelet odaerősí­tette a párkányhoz és leereszkedett. A rendőrség nyomozást indított a tettes kézrekeritése érdekében. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál­omás mára enyhe időt jelez, sok helyütt csapa­dékkal. — Május elseje. A tavaszi hangulat­nak leghívebb tolmácsolója mégis csak május elseje marad. A hivatalos jelleg nem csökkenti jelentőségét ós varázsát. Ez a nap voltaképpen az emberi de­mokratizmus gyönyörű jelképezője, ami­kor mindenki a szabadba siet. És a természet egyformán szolgálja az ő híveit. Az illattal terhes levegőben egybe­olvad a gyermekdal, a szerelmesek su­sogása, az öregek vitatkozása, az élet minden megnyilvánulása. De — mint az iskolai dolgozatok mondanák, vagy szörnyen fontoskodó tanár urak irnák — van május elsejének hátránya is. De ne keressük holnap a sötét színeket. Az egész esztendőben amúgy is elég pesszimizmusra van okunk. Legyünk legalább holnap rózsás hangulatban. Békésmegye összes ipari munkásai szin­tén megünneplik május elsejét ós kör­menetet tartanak. — A csabai selyemfonoda. Nagy siet­séggel munkálkodnak a csabai selyem­fonoda-épület kőműves munkáinak be­fejezésén. A falépités teljesen befejez­tetett már ós most csak a falak letaka­ritása van még hátra. Ezzel is elkészül­nek egy-két napon belül és azután j kezdetét veheti a belső berendezés. 1 Minden jel arra vall, hogy a fonodában ez év őszére megkezdhetik az üzenet. — Egy csabai ifjú győzelme. A Nem­zeti Tornaegylet által április 26-án meg­tartott országos nyilt tornaversenyen C h r i s t i á n Jenő tornatanár-jelölt a juniorok korlátversenyében az első dijat vitte el. Christián eminens tanulója ós tornásza volt a csabai Rudolf-főgimná­ziumnak s a tanulók tornaversenyein mindig első dijat nyert. Legutóbb a temesvári kerületi tornaversenyen egyé­nileg is a legjobb tornásznak bizonyult. — Esküvő. If. M o r v a y Mihály, az ókigyósi uradalom József-majori ispánja jövő hó 5-én vezeti oltárhoz menyasszonyát, Fleischer Etust, özv. Fleischer Jánosné leányát Füzes­gyarmaton. — Uj takarékpénztár Mezöberényben. A Mezőberényi Hitelszövetkezet, amely a kisgazdák hiteligényeinek kielégíté­sére alakult, vasárnap délután tartotta felszámoló-közgyűlését. Ez a szövetke­zet is kapcsolatban működött az Orszá­gos Hitelszövetkezettel, melynek a leg­utóbbi zilált és ingadozó pónzviszonyok miatt a^mult évben mintegy egymillió korona vesztesége volt. A vasárnapi közgyűlés Horváth János elnöklése mellett folyt le és azzal végződött, hogy a szövetkezet 564 tagja egyhangú hatá­rozattal mondotta ki a felszámolást és elhatározta, hogy uj, mezőgazdasági takarékpénztárt alapit. A hitelszövetke­zet központja — mert tudomást vett arról, hogy a berényi hitelszövetkezet fel akar számolni, — mintegy 280 jel­zálogkölcsönt felmondott. Ezeketa köl­csönöket most az uj takarékpénztár fogja átvenni. A mezőgazdasági takarék­pénztár alaptőkéje már biztosítva van, mert az 5000 darab 50 koronás rész­vényből 3000 darabot a mezőberényi lakosság jegyzett, mig 2000 darabot a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület vesz át ós igy e jónevü pénzintézet szárnyai alatt az igazán csak a kisgazdák hiteligényeinek gyors és kifogástalan kielégítésére alakulandó takarékpénztár mihamar meg fog izmosodni. — Egy vitás útépítés. Az ^Orosháza ós Hódmezővásárhely közötti ut egyik közbeeső szakaszának kiépítése sokat foglalkoztatta a közelmúltban várme­gyénket. Békésvármegye álláspontja az volt, hogy ezt a szakaszt Hódmező­vásárhelynek kell kiépíttetni, a vásár­helyiek pedig ennek az ellenkezőjót bizonyították. Hosszas vitatkozás után a miniszter végre is ugy döntött, hogy ennek az útépítésnek költségeivel a mi vármegyénk terhelendő meg. Most pe­dig megállapította már az utépités költ­ségeit is 70.647 koronában. — A 101-esek jubileuma. Megírtuk, hogy a csabai 101-dik gyalogezred azon katonái, akik az ezredet alkották, jubi­láris ünnepségek keretében készülnek megülni az ezred 25 éves fennállásának évfordulóját. Az ezred első katonái kö­zül már igen sokan bejelentették rész­vétüket Békésről, Csabáról és Mező­berényből. Szilágyi Demeter beré­nyi lakos, volt szakaszvezető, aki a mozgalom kezdeményezője volt, most lapunk utján is felhívja Bókésmegyé­ben lakó bajtársait, hogy jelentkez­zenek a legrövidebb idő alatt nála, levél utján. — Hetibetét-befizetések. A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület ez uton is tudatja t. c. üzletfeleivel, hogy a hetibetétekre vonatkozó első befizetések /. évi május hó 5., 6., 7., 8. és 9 ik napjain (délelőtt 8—12-ig) megkezdődnek. A befizetések — üzletfelei nagyobb kényelme ked­véért — előre egy hóra, vagy hosszabb időre is teljesíthetők. A hetibetét-üzlet körüli munkákat a takarókpénztár betéti osztálya fogja végezni. — A kereskedélmi női tanfolyamról. Kedden és szerdán tartották meg a csabai kereskedelmi női tanfolyamnak évzáró vizsgáit. Ez a tanfolyam a keres­kedő-ifjak esti tanfolyamával kapcsola­tosan szerveztetett s az oktatás épp oly gondos és lelkiismeretes volt, mint a másikon. A vizsga kitűnő eredmény­nyel járt, ami szintén állitásunk mellett bizonyít. Az idei év eredményéből kü­lönben azt következtetjük, hogy ezeknek a tanfolyamoknak létjogosultságuk van Békéscsabán s hogy a jövő évben még intentenzivebb lesz az erkölcsi ós anyagi siker. — Segély a gyulai színkörnek. A gyulai szinpártoló egyesület abban a különös kegyben részesül, hogy az államtól a nyári színkör fejlesztése ós fentartása, valamint a szinügyi kiadá­sok akadálytalan fedezhetése céljából állami támogatást kap. Ez az állami támogatás nem nagy ugyan, de mégis segít a gyulai színészet ügyén. A mi­niszter most értesítette a várost, hogy a támogatást a kormány 1600 koroná­ban ez évre is folyósítja.

Next

/
Thumbnails
Contents