Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-19 / 32. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY következtében eltolódott a kocsisortól s igy nem sérülhetet meg halálosan a fékező. Liszt József a vágányok közé esett. A súlyosan sérült embert beszállították a csabai közkórházba, ahol dr. R e m e n ár Elek igazgató-főorvos megvizsgálta és konstatálta, hogy a sebesültnek három oldalbordája eltörött. Lisztet a gyors orvosi beavatkozás megmentette a haláltól. A — körúton Egy gyulai szélhámos. Nagyváradról kapjuk a tudósítást, hogy egy gyulai földinket újból „kellemetlen" baleset ért a Körös-parti metropolisban. Ez a jó megjelenésű földink két éjszakát töltött a nagyváradi rendőrség fogházában. Kellemetlen véletlen hozta ide ezt az előkelő idegent — irja a tudósítás. Nagyváradon való jártában éppen a rendőrség egyik tisztviselőjét akarta néminemű aprópénz erejéig megpumpolni, — ez a maliőrös találkozás azonban a cellába juttatta. Hétfőn este Lédig Árpád gyógyszertárába beállított fekete császárkabátban egy 25-26 éves fiatalember. Gyógyszerésznek mondta magát. Elmesélte, hogy hosszabb utazás közben vetődött Nagyváradra. A pénze útközben elfogyott s igy gyógyszerész kollégáihoz bizalommal fordul valami segítségért. Holmi tanulmányutat emlegetett, amelyet nem tud folytatni addig, amig ide címzett pénze szüleitől meg nem érkezik. A gyógyszertár mellékhelyiségében volt ekkor véletlenül Z i 1 a h y Antal tb. rendőrbiztos. A különös fiatal ember beszédjére kijött a patikából. Az idegen az egyenruhában fináncnak gondolta Zilahy Antalt, aki szóba ereszkedett vele. A rendőrbiztos nyomban látta, hogy itt aligha tanulmányúton fáradozó gyógyszerésszel van dolga. Ajánlkozott tehát a császárkabátos urnák, hogy ő majd elvezeti olyan helyre, ahol biztosan pénzhez fog jutni. A gyógyszerész ur ezer örömmel követte Zilahy Antalt, Csak akkor vette észre, hogy csapdába 1 került, mikor már a rendőrségre értek. Itt a kihágási osztályon fogták vallatóra. Csakhamar kidarült, hogy az állítólagos gyógyszerész nem más, mint Mult Béla egykori békési segéd jegyző. Egyike azoknak, akik városról városra járnak s különböző cimek alatt boldog-boldogtalant meg" pumpolnak. Foglalkozását annyiszor változtatja, ahányszor ezt a helyzet megköveteli. Háromszor toloncolták már haza különböző városból illetőségi helyére, Gyulára s ugyancsak háromszor tette meg ezt az utat kényszerutlevéllel. Arra mindig vigyáz, hogy tűrhető uri ruhája legyen. Ha vonatra nincs pénze, gyalogszerrel vándorol. Most is gyalog jött Gyapjú községből Nagyváradra. A rendőrség természetesen ártalmatlanná tette Mult Bélát. Lezárta. Szerdán délelőtt hazatoloncolták már. A kamarák az Országos Munkásbetegsegélyző ellen. Általános elkeseredést szült országszerte kereskedőink és iparosaink körében az Országos Munkásbetegsegélyzőés Balesetbiztosító Pénztár-nak legutóbbi körlevele, amelyben arról értesítette az összes kerületi és vállalati pénztárakat, hogy az 1907. évi XIX. t -c. 25. §-ában átlagos napibér-osztályok szerint fizetendő 8%-°s biztosítási heti járulék hét napra szedendő, mert a biztosított tagoknak a segélye is hét napra jár. Különösen kiemelte a nevezett igazgatóság körlevelében, hogy a bérosztályba való sorozásnál az egy napi tényleges kereset szolgál és ezt kell hétszer venni. Az igy nyert összeg lesz a 3%-os heti járuléknak alapösszege. A pénztári igazgatóságnak e határozata homlokegyenest ellenkezik a törvénynyel, mert a kereskedelmi minisztérium, niely ezen uj törvénynek a szerzője, már régen kijelentette, hogy a betegsegél.yző pénztárak, a tagjárulékokat általában véve, a hétnek minden egyes napjára felszámítva nincsenek, mert a járulékoknak hét napra való számítása, a pénztár jövedelmének szaporítására irányuló eszköz gyanánt, a törvénynyel összhangban nem alkalmazható. Ugyanezen minisztérium más helyen egész határozottsággal kijelenti, hogy a járulékoknak a hót minden egyes napján való felszámítása nem törvényes, mert abban az esetben, ha a járulékok a tényleg élvezett bér, vagy a fentebb körvonalozott módon megállapított átlagos napiber, illetve bérosztályok alapján vettetnek ki, a járulékoknak a hetedik napra való számítása tulajdonképpen a járulékszázaléknak ily kerülő uton való felemelése pedig meg nem engedhető. Mig tehát az ezen kérdéseknek megilletésére elsősorban hivatott minisztérium a járulékoknak ilyen kerülő uton való felemelését annak idején határozottan megbélyegezte, törvénytelennek ós meg nem engedhetőnek nyilvánította, addig a betegsegélyzési ügynek mostani gazdái egészen más utakon járnak, amennyiben az Országos Pénztár körlevelében ilyen kerülő uton emeli fel a járulék-százalékokat és a minisztériumot helyettesítő állami munkásbiztositó-hivatal ezt halgatagon türi és mitsem teszjarra nézve, hogy ezen kézzel fogható igazságtalanság és törvénytelenség megakadályoztassák. Hogy ez a jogellenes ós igazságtalan határozat mily nagy mérvben károsítja az iparosokat és kereskedőket, azt szükségtelen számadatokkal kiszínezni, mert hiszen ez egy nagyon egyszerű számtani feladvány. Ezen az ország iparosait ós kereskedőit nagy mérvben károsító merénylettel szemben a hazai kamarák erélyes akciót indítottak és a kassai kamara már is felkérte az Országos Iparegyesületet, hogy a maga részéről is ezen a kérdésben határozott állást foglaljon ós ugy az egyesület, mint az ipartestületek központi bizottságában a kamarákkal együtt arra törekedjék, hogy a rendelkezésra álló törvényes eszközök segítségével az iparosok és kereskedők érdekei megóvassanak. Világjáró automobilok Békésmegyében. Megváltoztatták az útirányt. Csütörtöki számunkban irtuk már, hogy két hatalmas automobil fog keresztül száguldani Békésmegyén. A meghatározott időpontban azonban tévedtünk, mert a két automobil nem csütörtökön, hanem pénteken hajnalban érte el a békésmegyei határt. Tévedésünknek az volt oka, hogy az utomobil utasai Szolnokon hat órával tovább pihentek az előre megállapított időnél s igy közénk is később értek. Az automobilok Indiába tartanak utasaikkal, akiknek vezetője Z a b b e 1 Jenő, szakíró és földrajzkutató. Zabbei a Majna melletti Frankfurtban lakik s nagy vagyonnak ura. A viszontagságos uton hü kísérő társa lesz a felesége és barátja: H e 11 s t e d t György berlini ujságiró. Zabbei 45 éves magas, szikár termet. Erősen napbarnított arcu. Teljes ellentéte az újságírónak, aki köpcös, kövér alak. Mindkettőnek arca nagy akaraterőt árul el. Zabbainé a germán szépség tipikus vonásait viseli arcán. Az utasok kíséretében van M ü n s z t e r Leó is a bécsi földrajzi társaság egyik alelnöke, aki Bécsben csatlakozott a társasághoz. A gép, amelyen Zabbelék utaznak, »Vala" gyártmány. Motora 52 lóerős. ugy aludt a falhoz dőlve ... Bögöz András egész testében megremegett, mikor az a két tüzes szem az ablakon keresztül odalopta sugarait a fejkötőcskére is ... Aztán összeszorította mindkét kezét s megrázta azokat a nem messze pöfögő vonat felé : — Verje meg az Isten azt a gőzmasinát !... A Rókus-kórhásban. (Diagnózis.) ,,Hány éves vagy, kis fiam1" ,, Tizenhárom multam''. ,,Mi bajod van?" — ,Köhögök. Nedves lakásunk van. Esténkint az arcomon Olyan nagy a rózsa, Édesanyám reggelre Lecsókolja róla . ..' „Hol születtél, kis fiam?" ,Zala vármegyébe'. Megakad a diagnózis. S ajkán megered a szó is : ,Gyermekszivem oly kíváncsi, Mi baja lett, doktor bácsi? Piros lett a képe! . . .' {Prognózis.) Napfény. Séta. Tejdiéta. Eredj haza szépen ! Ha valahol: meggyógyulsz majd.., . . . Zala vármegyében. Kiss Ferenc. Az ibolyát, melyik a gomblyukamba van tűzve, nem kaptam mosolygó szemű fiatal hölgytől, hanem a csabai L i s k a Lipót kertésztől. Természetesen 20 fillér letizetése mellett. Mert ez a derék üzletember a poézist, az illatot, a szint, a tavaszt ilyen potom áron szállítja, ellentétben a mosolygó szemű, ifjú uzsorásokkal. Ne méltóztassék hát öregséggel vádolni . .. Nem azok a legelvénültebb emberek, akik ingyen, azaz — hitelbe, súlyos uzsorakamatra nem kapnak virágot asszonyi kézből, a virágforgalom amatőrjeitől . . . Ugy vélem, hogy fiatalos felpezsdülésre vall az a töménteleu energia, mely a sétában való tunyaság megszakítására késztet egy szál fázékony, romlásra, sőt rothadásra szánt ibolyáért. A csabai utcán — s főleg a ligetekben — szokatlan ambícióval ömlik végig a tavaszt markírozó napsugár. Vele hömpölyög az emberek áradata. Mindenki kap egy kicsit a korai ragyogásból. Es az ifjak, az ifjabbak a teljes energiátlanság édes állapotát hajlandók megszakítani hihetetlenül súlyos akciókkal. Ilyen a megállás, L i s k á h o z, vagy Horvát kertészekhez való betórés, a virágfeltüzes és a fizetés ; hogy a keztyühuzogatás komplikált ténykedéséről ne is beszéljünk . . . Egyszóval a nép, amely április szélhámoskodó sugárpatakjával végig gördül a déli, vagy esti korzón, nemcsak könnyelmű, hanem könnyen hivő is, ami jelentékenyen veszedelmesebb. Mint a börze: jó, naiv. A prémes kabátok nyugszanak már s a felöltök és tavaszi gallérok alatt egyszerre emelkedni kezdenek az érzelmek Felderülnek az arcok és barátságosabbá válnak a pillantások. Egyszóval felültünk a napnak. Az öreg, notórius és közismert szélhámos bőrzestiklijének s nagy, indokolatlan tavas z-hausset rendeztünk... Az ilyen kora-érett, tavasz-déli óra izelitőt nyújt nekünk abból, amit mi szegények és tudatlanok csak pukkadásra szánt, gőgös plutokrata Írásokból ismerünk. Á miénkkel nagyjában megegyező viszonyok, éghajlat ós földrajzilag szólva, ugyanolyan szélességi fok, vagyis az északi sarktól való egyforma távolság mellett miért élünk mi fagyban, hóban s miért enyhe gyógyhely Abbázia? A tenger nem magyaráz mindent, sőt a papir-masé pálmák sem. Mert a tenger nemcsak enyhe szellőt küld, hanem neveletlen bórát is. Talán az a baj, hogy mi nem adunk helyet a napnak. Van térségünk, ahol végig hömpölyöghet sugara, de nincsenek fáink, amelyeknek lombján megfüröszthesse melegét. Igy aztán nyár idején tropikus hely az Alföld, de tavasszal csak a déli napsugár lopja el ridegségét. Ugye, a déli nappazarlás hatása alatt jó volna helyet, csapdát, gyújtót csinálni a ragyogó élet számára ? A hideg böjti szelek még fel és alá szaladgálnak a város utcáin. Ezek kiölik lelkünkből estente ós reggelente a tavaszi melancholiát. S mert ezek a sorok is reggel íródnak — fejezzük be tehát a barangolást. De azért megmarad a jókedvünk. S lehet, hogy csak mi maradunk frissek, a mi virágunkkal: fiatalos energiánkkal, amit nem hitelezett szerelmi-uzsora, vagy tavaszi könnyenhivés . . . Két tavasz. i. Tavaszi álom, csapongó szárnyon Szivünkbe szállott, boldog rabbá tett. Kéz kézbe téve, üdvöt remélve Ügy el-elnéztük a kéklő eget. Tavaszi álom . . . Hiába várom!!. . Hitemmel együtt régen elveszett. .. Májusok napján, akácok árnyán — Kéz kézbe téve, üdvöt remélve Nem nézzük többé a kéklő eget. . . II. Tavasz volt, enyhe, napsugáros; A kertben száz virág nyitott. . . Akkor fakadtak fel szivemből Az első selymes dallamok . . . Tavasz van. Csattog a madárdal És öröm ég az arcokon . . . Az emlék feltámad szivemben, S az elmúlásról zeng dalom. B. Bag'09gy Kálmán. Békéscsaba, 1908. április lg Az egész gép erre az útra készült s minden eshetőségre figyelemmel voltak a gyártásánál. Épp ezért a kocsi alattkót motor van elhelyezve. Egyik az első kerekek előtti rekeszben, másik e kocsi derekán s ennek csak akkor kezdődik funkciója, ha az első gépnek baja történik. Mindez azonban nem jelenti még a teljes fölszerelést. Az automobilt egy szerkocsi követte. Nagy, ládaszerü építmény volt ez, melyen a gépvezetőn kivül egy szolga ült, aki szintén megteszi az indiai utat. Ebben a szerkocsiban vitték a szükséges felszereléseket s ebben raktározzák el az élelmi cikkeket. A felszereléshez egy óriási benzintartány is tartozik, amelyben egyszerre 320 liter benzint helyezhetnek el. A világjárók Kétegyháza felé indultak Békéscsaból. Kígyóson azonban oly sáros volt az ut, hogy vissza kellett térniök s meg kellett változtatniok az útirányt. Visszajövet Békéscsabán élelmiszereket vásároltak be, aztán 11 óra tájban elindnltak, hogy most már Gyulán keresztült Erdőhegy felé érjék el Temesvárt. Innen Romániába, Oroszországba, majd Perzsiába mennek s ez irányban közelitik meg utjuk célját: Indiát. Zabbelék csütörtökön délután 2 órakor érkeztek Aradra, ahol egy ujságiró előtt igy nyilatkozott a világjáró iró utjuk irányáról: — Először Orsovára megyünk, onnan megállás nélkül Bukarestbe, majd Odessába. Odessából Bakuba utazunk, majd a Kaukázuson át Tiflisbe megyünk és az iráni fensikon keresztül haladva, Teheránban állapodunk meg. Előreláthatólag Perzsiából Afghanisztánon vagy Beludzisztánon keresztül Kalkuttába, esetleg Bombayba utazunk. Utunknak több célja van. Az első az, hogy a különböző országok etnográfiáját ós földrajzi fekvését tanulmányozzuk, főképpen pedig Perzsiának ós indiának néprajzi és földrajzi viszonyait megismerjük. Az utazásunknak legfőbb célja pedig az, hogy az Indiába vezető, már rég elveszett országutat felfedezzük. Erre kaptunk megbízást a berlini etnográfiái muzeumtól és ha ez a kísérletünk sikerrel jár, akkor Indiában eladjuk esetleg az automobiljainkat és visszafelé hajón ós vasúton jövünk. A Berlinbe való visszautazást ez óv október elejére terveztük. Közben elhozták a pincérek a meleg halászlét és a németek nem győzték eléggé dicsérni ezt a jó magyar ételt. Valami hatféle sültet kebeleztek be jó étvágygyal és nagyon dicsérték a magyar konyhát. Nemzeti lélek az irodalomban. Irta : Beöthy Zsolt. Harc, az eszmék és érdekeknek harca folyik körülöttünk és zúgja át viharzó hangjaival az irodalom berkeit is. A magyar közéletnek az a nagy forrongása, mely politikai, társadalmi, gazdasági és tudományos életünket heviti s uj alakulások csiráit érleli: utat talált költészetünkben is. Hiszen a mi külön magyar múzsánk soha sem hallgatott a harcban. A forrongás és küzdelem képében, mely előttünk feltárul és magunkban is izzik, aggodalmat keltő vonások muhtkoznak. Itt a réginek és újnak, a hagyományos és áhított rendnek meg nem tisztult, egymást át nem ható, zavaros keveredése; ott meg áthatni nem is akaró, éles, értetlen és mindent kockáztatni kész ellentétbe szegeződése. Széchenyi lelke, mely egyenlő világossággal értette meg a mult és a jövő, a nemzet és az emberiség szavát, bölcsessége, mely összhangba tudta foglalni motívumaikat, energiája, mely egy célra irányozta őket: hiányzik belőlünk és harcainkból. Az irodalomban is megjelent és napról napra élesedik ez a vészes ellentét. Élesedik, igen sajátságosan, nem annyira a régibb nemzedék konzervativizmusa, mint egy újnak türelmetlen kizárólagossága által. Jól tudjuk, hogy egy uj világfelfogásnak állítólag kérlelhetetlen energiára hivatkoznak, de ép oly jól tudjuk azt is, hogy minden világfelfogásban, ennek eredeti alakjában és változataiban természeti szükségszerűséggel érvényesülnek azok a pszichikai tényezők, melyek az egy gondolkodású és egy érzésű nemzetek összefoglaló sajátosságai. Nem is irodalmi és költői formákról kívánunk szólani, nem a költői hatás eszközeinek uj megválogatásól, alakításáról és csiszolásáról, nem is a természet és művészet viszonyának ilyen vagy amolyan felfogásáról, hanem csak lelkéről. Arról, hogy abban a lélekben, mely az életet festve, magát nyilatkoztatja meg,