Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-16 / 31. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY S c h m i d t Ivánnal tölthetik be, mert a pályázók között nálánál alkalmasabb ember nem akad. Schmidt szintén régi tisztviselője az árvaszéknek s föltétlenül elsőbbség biztosítandó neki azokkal szemben, akik közigazgatási pályafutásukat nyomban az ülnöki állásnál akarják megkezdeni. Schmidt Iván legméltóbb utóda dr. K i s s László közigazgatási gyakornok lenne, aki szintén több éve már, hogy előléptetésre vár a megyei szolgálathan s jelenleg S o mo g y i Ákos árvaszéki ülnök ügykörét látja el. Ambrus Sándor alispán a pályázati iratok benyújtásának határidejéül május 17 ót jelölte meg. A választás május havi közgyűlésünkön folyik le. Ezt a közgyűlést pedig valószínűleg május 25-re hivja össze az alispán. Közigazgatási bizottsági ülés. Az uj közgazdasági előadó. — Kivételes nősülési engedélyek. — A kultúrmérnöki hivatal ügyei. — Tanügyi kérdések. Vármegyénk közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt ülést tartott. Az ülésen Ambrus Sándor elnökölt, mert D ő r y Pál főispán még a délvidéken tartózkodik. Á választott tagok közül megjelentek H a r a s z t y Sándor, M o r v a y Mihály, Veres József, B e 1 i c z e y Géza, dr. Török Gábor és D o m b y Lajos. Ambrus alispán üdvözölte a megjelenteket s elsősorban P f e i f f e r Istvánt, az uj gazdasági előadót, akinek a bizottság üdvözletét is tolmácsolja és akit arra kért, hogy gondozza lelkiismeretesen a reá bizott érdekeket. Felhasználja ezt az alkalmat arra is, hogy az állásáról lemondott közgazdasági előadónak érdemeiről megemlékezzék, a mely kérdést különben S z e K é r Gyula búcsúlevelével kapcsolatosan is tárgyalni fogja'a bizottság. Majd Daimel Sándor dr. főjegyző terjesztette elő az ülésen kivül elintézett ügyeket. Ezek közé tartozik az a miniszteri redelkezés, melylyel megengedtetett, hogy Csabán, Gyulán ós Szeghalmon a munkás-szerződéseket csak bemutassák a felek az elöljáróságoknak. Az ülésen kivüli ügyek elintézéséhez a bizottság megadta utólagos hozzájárulását. A m. kir. honvédelmi miniszter megküldötte a kivételes nősülési engedélyt módosító rendeletét a bizottságnak. E rendelet szerint az állítási lajstrom, mely az engedély irataihoz csa| toltatik, aláírandó a jegyzővel. A bizottság tudomásul vette e rendelkezést. J a n u r i k Mátyás szarvasi lakos, akinek Békésszentandrás község határában van a birtoka, befolyamodott, hogy mentsék fel őt a közmunka-kötelezettség alól Békésszentandráson, mert ő nem használja az utait A számvevőség törlést javasol, de ezzel ellentétes az alispáni javaslat. Az alispán ugyanis felhívta a községet, nyilatkozzon, menynyiben felel meg Janurik azon állítása, hogy nem használja a szentandrási utakat? A község megcáfolta Janurik Mátyás állítását. Igy aztán a bizottság is hozzájárult az alispáni javaslathoz, melylyel a közmunka-kötelezettség fenmaradását mondották ki. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút ókigyósi állomásán kutat fúrattak, amelynek fölösleges vizét a közút és a vasúti töltés közé vezették el Ezt kifogásolta a kultúrmérnöki hivatal. Igy aztán engedélyezési tárgyalásra került az ügy s a vizvezetésnek ezen módját engedélyezték is. Ezt a határozatot újból megapellálta a mérnöki hivatal, mert a viz kimosni kezdte az utat. Most azonban arról szerzett a hivatal meggyőződést, hogy a viz nem nagy mennyiségű s a levezetést engedélyezni javasolja, de a csatorna mélyítésével és az ut mellé dobandó földgáttal. A bizottság magáévá tette a javaslatot. M i k 1 e r Sándor kir. tanfelügyelő előadmányai következtek ezután. Mindenekelőtt az elmúlt hónap tanügyi viszonyairól tett jelentést. A kétegyházai állami elemi népiskola szervezése folyamatban van. Az elmúlt hó folyamán kiszállott Kétegyházára és Tótkomlósra, hogy az állami iskolák helyeinek meghatározásánál jelen legyen. Tótkomlóson meglátogatta a magyar leányiskolát s az eredmény kielégítette. Békéscsabán az állami polgári fiúiskolának elhelyezése tárgyában szintén helyszíni tanácskozáson volt. Jelenti végül, hogy a tanfelügyelőséghez egy tollnoki; állást szervez a miniszter. s. Békés község beterjesztett népoktatásügyi kimutatását ismertette ezután Mikler. Ebből a kimutatásból evidenssé lett, hogy Békésen mintegy 700 tanköteles gyermek nem nyerhet iskolai oktatást, mert elégtelenek az iskolák. A község ez idő szerint azt kéri, hogy államosítsák az összes iskoláit. E tárgyban véleményt kért a miniszter Miklertől s igy a kimutatás is nála maradt. Farkas Ferencné adójának le irását kérte. A bizottság elutasította a kérelmét, mert Farkasné nem igazolta állításának igazait. Böszörményi Rózának Gyomán magánjellegű polgári leányiskolája volt. A tanintézetnek azonban csak egynéhány tanulója volt s igy be kellett zárnia azt. Böszörményi most egy Csabán megnyitandó polgári leányiskolára kér engedélyt a minisztertől. Kérelmét pártolólag terjeszti föl a bizottság. Két érdekes, tanítókat érintő „ügy került ezután az ülés elé. Ezekről lapunk más helyén adunk értesítést. A kir. pénzügyigazgató terjesztette elő a tanfelügyelő után előadmányait. 1908. év március havában egyenes adóban 219.589 koronával, hadmentességi dijban pedig 422 koronával folyt be kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. — B a g i Sándor békési lakosnak adóügyi felebbezését elutasította a bizottság. Domokos József vadászati birságát három napi elzárásra változtatta az ülés. Kondoros község részére töröltek 386 korona I-ső és IIosztályú, 183 korona III. osztályú, behajthatatlan kereseti és 210 korona útadót. Schwar tz Bella csabai varrónő adóügyi felebbezését szintén elutasították. Ellenben törölte a bizottság S eb e s t y é n Jánosné adóhátralékát. A pénzügyigazgató nyugalomba vonul. Negyven évi közszolgálat. Juniusban távozik. A gyulai királyi pénzügyigazgatóság vezetője, Csák György kir. pénzügyigazgató, nyugalomba készül vonulni s elhatározásához képest nyugdíjaztatására vonatkozó kérelmét még e hónap folyamán be is nyújtja. Csák György köztudomás szerint régóta betegeskedik. Állapotában ugyan tartós javulás állott be, de épp a munkával járó fáradalmaktól megkímélendő a szervezetét, szükségesnek érzi megszívlelni: orvosainak tanácsát s ezért, bár munkájának teljesítésében egyáltalán nem érzi ez idő szerint akadályozottnak magát, állásától megválni készül. Csák György visszavonulásával az állami tisztviselők díszes kara a szívjóságnak és szorgalomnak legméltóbb képviselőjét vesziti el. Akik ismerték a gyulai pénzügyigazgatót úgyis mint magánembert, ugy is, mint hivatalnokot, arról kellett meggyőződést szerezniök, hogy Csák mintaképe a hivatalnoknak, és tetőtől talpig uri embernek. Alantosaival szemben pedáns, de a végletekig jóindulatu volt. Hivatalfőnökösködésének idejéhez nem egy olyan epizód fűződik, amely arra vonatkozólag nyújt bizonyító példát, hogy Csák György szivjósága úgyszólván páratlan volt. A nyugalomba vonulni készülő pénzügyigazgató közel tizennégy esztendeje áll már a gyulai pénzügyigazgatóság élén. Miskolcról helyezték át saját kérelmére Gyulára, miután már ott is több évig vezette a miskolci pénzügyigazgatóság ügyeit. Csák különben az állami tisztviselők legtöbb szolgálati időt kimutatni képesek közé tartozik s közhasznú tevékenységének már negyvenkettedik évi határkövét is átlépte. Csák György még a jövő hét folyamán megteszi nyugdíjaztatására vonatkozólag a kellő lépéseket. Kérvényét május hónapban elintézik s jjunius hó elején már végleg eltávozik körünkből a pénzügyigazgató. Csák György — értesüléseink szerint — Kassán fog letelepedni. Az uj pénzügyigazgató személyét illetőleg még nem tudunk bizonyosat, de beavatott tényezők ugy informálják lapunkat, hogy vagy a temesvári, vagy a szegedi pénzügyigazgatóhelyettest nevezik ki utódául. Tanítók ügye a közigazgatási bizottság előtt. Két érdekes ügy. Üzenet Békésre. Két érdekes ügy került a hétfői közigazgatási bizottsági ülésen a megbeszélés plénumára. Mindkét ügyben tanitóemberek az érdekeltek. Az egyik békési vonatkozású. Ez nagy vitát is váltott ki s az egész ülésnek egyik legérdekesebb tárgya is volt. Békés község az elmúlt esztendőben az iránt folyamodott az illetékes fórumokhoz, hogy ne terheljék meg a tankötelesek összeírásának költségeivel; de engedjék meg, hogy a tanköteleseket az adóösszeirással egy időben vegyék lajstromba. Ez meg is engedtetett és ennek az lett a következménye, hogy az iskolák nem a rendes időben, hanem december 1-én nyittattak meg. Közben egy tanitó meg is betegedett s ugy ez, mint az előbbi körülmény visszahatással volt a tanításra is. Az iskolaszék erre való tekintettel elrendelte, hogy az ismétlő-iskolában tovább ós több órán keresztül taníttassanak a közismereti tantárgyak. Az iskolaszéknek ezen határozata ellen Szabó Antal községi tanitó felMintha azt mondaná titkos, néma szóval : „Miért költötök fel a tárogatóval! ? Mig a pártoskodás úr lesz fölöttetek, Rmig egy áruló akad közöttetek, Ki ad szabadságot, ki ad békességet ? fiz én csillagom is csak hiába égett I — Temessétek el a kuruc dicsőséget! . Tűz Irta; Lengyel Géza. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — A kis harang megkondult élesen, bántóan. A hangja átszállt az üres, poros utcán, két parasztasszony megállt és kérdezte: — Ki halt meg ? Kinek csendítenek ? A harang tovább szólt egyhangúan, rekedtesen. Ez nem csendités volt, most már kinyíltak a kapuk és emberek, aszszonyok tágra nyílt szemmel közölték egymással, amit úgyis tudott mindegyikük : — Tüz van! Tikkadt, meleg levegő, sárguló levelek mozdulatlanok, augusztus vége. A harang azonban fölveri tétlenségéből, nyüzsgésbe hozza a nagy, széles utcát. Gyerekek futkároznak és az utcán keresztül kiáltoznak át egymáshoz : — Tüz van! Tüz van! A kiáltásban, az igazat megvallva, nem annyira rémület van, mint inkább érdeklődéssel, kíváncsisággal teli izgatottság. Komédiások jöttek, medvét táncoltatnak, vagy tűz van, mindez a gyerekeknek egyformán látványosság és a gyerekek rohannak. Az apjuk, az öreg apjuk komolyság alá rejti a szenzációokozta lázat, amelyből hasonlóképpen hiányzik az ijedtség. Botot, dorongot, vasvillát szednek elő és sietnek. Vége az álmos délutánnak, az utca szinte felvillanyozva éled, ha nem maradna még egy picike aggodalom affelől, hogy hátha mégis van némi veszedelem, hát azt lehetne mondani: jól eső izgalom vesz erőt a népen. Jön egy mesterlegény, hosszukat lépked és a kezében tűzoltó-csákót lóbál. Egy csapat gyerek hozzászegődik, valamelyik ajtóból felvilágositják: — Eg az Nagyandrás János háza, a hidvégen. Nagyandrás Jánosnak az apja volt Nagy András, ő tehát igazság szerint Nagy János. Valóban az ő háza ég. Apró, nádfödeles ház, bent áll a kis puszta udvarban. A fél tető már lángban van, de olyan kevéssé félelmesen, mondhatni olyan szelíden ég, ahogyan csak a lusta, tökéletesen szélmentes levegőtől telik. Néhány tűzoltó marcona ábrázattal fecskendez, kiáltoz, dolgozik a csákánynyal. Az udvaron ide-oda szaladgál egy fiatal parasztasszony. Jánosnak a felesége. Sir, tördeli a kezeit, de a helyzet, ahogyan a nép, a tűzoltó, a hatóság érdeklődésének központjává váltak, határozottan tetszik neki. A ház fehér falán egy kis sötétkék tábla azt mutatja, hogy a biztosítás rendben van. A nádtető csak a becsület kedvéért lángol még egyet-egyet. .. Sehol semmi ijedtség, csak János áll az udvaron halálraváltan, sápadtan fehéren, az ajka mozog, János gondolkodik, számol: — A házat újra kell felfedeleztetni, de már náddal nem szabad, azt csak a régi házakon tűrik meg, cseréppel kell. Ez száz pengő, hetvenet kapok a biztositótól, harminc forint a kár. Nagy csapás ez. Azután szétnéz az udvaron és még fehérebbre válik, szinte azt lehet várni, hogy elsírja magát rögtön. A tetőnek már csak az üszke füstöl, a tüz elmúlt, az udvar azonban rettenetes pusztulás képét mutatja. Fekete gerendák hevernek, a palánkot csákánynyal kibontották a tűzoltók, a kút deszkáját elszedték, a házból ágyat, konyhaedényt kihordták szana-szét, hogy el ne égjen. A nép lassankint hazaszéled, hangosan tárgyalja az eset részleteit. Jánosék maguk maradnak. Az asszony még mindig sir. Hangosan, meggyőződés nélkül, de rögtön elhallgat, ahogy Jánosra tekint. János az udvart emlegeti, a rettenetes rombolást, a tatárjárást. Az igazi, baj azonban egészen más. A házat eladták még a tavasszal hatszáz forintért. A ház már nem is az övé, de az uj gazda csak ősszel jön be a tanyáról. János még nem tudja, de már érzi, hogy súlyos jogi komplikációk következnek. Törvényre, ügyvédekre gondol és bizony megint csak sirni, sirni szeretne. A tűznek elterjed a hire és a ház uj gazdája másnap bejön a tanyáról. Bevonulnak a házba, beszélnek, számolnak egy óra hosszat, azután felkerekednek, mennek a jegyző úrhoz. Itt is soká tart a tanácskozás, de a jegyző ur végre is kibogozza, kiszedi belőlük, hogy a különös probléma igy áll: — Az uj gazda követeli a házat ugy, ahogy megvette, régi, de hibátlan, ép nádtetővel. János szivesen megcsináltatná olyanra, amilyen volt, ez telik a biztosításból, de nem lehet, nem szabad, mert kihirdette a vármegye, mikor három falu leégett, hogy uj fedést csak cserépből lehet csinálni. Á cserép pedig drága. Rá kellene fizetni a biztosításra harminc pengőt. Az aj gazda erre vál- i lát vonja, neki nem kell cserép. Neki • jó a zsupp is. Ha a vármegye parancsol, ' arról ő nem tehet. János végső elkese- | redéséden felajánlja a hetven pengőt, amit a biztositótól kap. A vevő makacsul int, neki a tető kell. A jegyző urnák emberszerető napja van, azt ajánlja, menjenek az ügyvédhez, mert az egész ház rámehet. Egyezzenek meg. János ismeri az ügyvédeket. A házat örökölte, akkor volt velük dolga. Igazat ád tehát a jegyző urnák, de rettenetes keserűséggel gondolja át, hogy ő a gyengébb, nehi ketl engednie, ellene van a másik igazsága, noha ő semmit sem tehet arról, ami történt. Haza mennek. János két jéjjel nem alszik. Aztán elhatározza magát. Munkához kezd. Egy hót múlva vidáman, pirosan nevet az uj kicsi cseréptető. Jánosék kiköltöznek, az uj gazda elfoglalja a cserepes hózat. János megkapja a pénzt. Beköltözik az utca végén abba a házba, amelyik a feleségére maradt. Kifizeti az adósságát. Jó dolga van. De egyre olyan sápadt, mint akkor délután. Ez igy tart egészen karácsony tájáig. Akkor egy csúnya, sötét, szeles estén kigyulladt az uj cseréptető. Az emberek összeszaladtak fázva, félve. Az asszonyok imádkoznak. A pattogó, sikoltozó tüz most igazi, fenyegető veszedelem. Nagy nehezen szét szedik a tetőt. Nagyobb baj nem történik. A csendőrök a tűztől egyenesen Jánosért mennek. Nem lehetett egészen rábizonyítani, de három hónapot mégis kapott valahogy. A telet a városban töltötte János. Az asszony előbb sírt, de az ember hangosan, hetykén rákiáltott. Újra a régi volt. Kiegyenesedett, bort ivott. Nekipirosodott, jól érezte magát. Lerázta magáról a régi terhet. Elkergette a fojtogató érzést. Es vasárnap a templom előtt vidáman, jó barátsággal fog kezet a cseréptetés, kárvallott szomszéddal.