Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-16 / 31. szám

Békéscsaba 1Q08. április 16. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 lebbezést adott be. M i k 1 e r tanfelügyelő azt javasolta, hogy minden érdemi tárgyalás nélkül utasíttassák viszsza a felebbezés, mert az iskolaszék határozatai ellen panasznak van helye a tanfelügyelőhöz s nem felebbezésnek a közigazgatási bizottsághoz. Török Gábor dr. a kérdés érdemi elbírálását óhajtja s érdemben kívánná elutasítani a felebbezést. Ismerteti az iskolaszék határozatának előzményeit és intencióját, amelyek igazolják azt, hogy az iskolaszék jogosan járt el és hogy semmi sérelem nem ejtetett a tanítókon. M i k 1 e r tanfelügyelő: A békési elemi iskolai tanítók kötelesek március 31-ig az ismétlő-iskolában tanítani. T ör ö k Gábor szerint az iskolák késői megnyitásának az volt az oka, hogy az az összeírás késett. Ő másban látja az okot. Abban nevezetesen, hogy Békésen nem szeretik a szülők iskolába adni gyermekeiket. Ami az ügy érdemét illeti, kimondja az utasítás, hogy az iskolaszéki határozat ellen külön véleménynek van helye a tanfelügyelőhöz. Ezt elmulasztotta tenni Szabó Antal s ezért elutasítandó felebbezése. Ambrus Sándor alispán szerint a ezzel a határozattal azt érnék el, hogy Szabó elkésne a felebbezéssel is, a külön véleménynyel is. M i k 1 e r Sándor: Az ügy érdeme egyáltalában nem szenvedne ezzel sérelmet, mert a békési tanitók körében szinte beteges már az a szokás, hogy fellebbeznek, ha kell, ha nem. Veres József a tanfelügyelő véleményét támogatja s az ö javaslatát indokolja. Ha engedi a közigazgatási bizottság, — úgymond Veres — hogy a tanitók ily ügyekben kikerüljék az illetékes fórumot, akkor ez veszedelmes precedens volna. Elismeri, hogy a tanfelügyelő javaslatának határozaterőre való emelésével bizonyos furcsa helyzet áll elő. A felebbező ugyanis elesik azon jogától, hogy a sérelmesnek vélt határozattal szemben orvoslást keressen. Veres József felszólalása után a bizottság elutasította a felebbezést. A másik ügy Szotyory István dobozmegyeri tanítónak ügye volt. Szabó Péter ós huszonöt társa, dobozmegyeri lakosok ugyanis arról értesültek, hogy Szotyory ismeretes fegyelmi ügyében súlyos az ügyészi indítvány. Ez arra indította Szabóókat, hogy kérelmezzék Szotyory érdekében a fegyelmi vizsgálat kiegészítését s még több tanúnak a kihallgatását, akik igazolni fogják azt, hogy Szotyory nem, bűnös. A kérelmezők egyebekiránt kijelentik azt is, hogy a tanitó ellen ninc3 E

anaszuk a dobozmegyerieknek s hogy zotyorynak érdemei vannak Dobozmegyeren. M i k 1 e r Sándor dr. a kórvény elutasítását javasolta, mert az ügyészi indítványban szó sincs a vizsgálat kiegészítéséről, már pedig ezt az indítványt mértékadónak kell tekinteniük. Másrészt pedig elutasitandónak javasolta azért is, mert Szotyorynak minden bejelentett tanuját kihallgatták már s a vizsgálat kiegészítését akkor is módjában állott volna kérni, amikor még nem multa idejét ez a kívánság. A bizottság i 1 y értelemben hozta meg határozatát. A csabai Máv. állomás kibővítése. Nem alakítják át az idén. Visszakérik a kertet. A csabai pályaudvar kibővítésének és az állomásépület átalakításának kérdése még nem nyert végleges megoldást. A forgalom parancsolóban követeli, hogy nemcsak a pályatestet, de az állomásüpületet is kibővítsék, sőt át is alakítsák. Tudvalevő, hogy az idei költségvetésbe mindkét tétel beillesztetett. A pályabővitési munkálatok hónapok óta serényen folynak immár s jórósze befejezést is nyertek. A csabai pályatestnek Erzsóbethely felé eső részén lerakták az uj sínpárokat s egyik-másikán már a forgalom is megindult. Csak az állomásépület áll még a maga régi ócskaságában s nincs is reményünk, hogy egyhamar mást kapjunk helyette. Az első tervek szerint ki kellett volna bővíteni az állomást. Igy mindkét oldalom tetemesen meghosszabbult volna s az összes hivatalokat el lehetett volna helyezni a főépületben. Ez a megoldás azonban nem mutatkozott célszerűnek, mert később megint csak bővíteni kellet volna az épületen, amely különben iz rozoga. Most a csabai osztálymérnökség vezetője, Polgár főmérnök, előterjesztést tett az üzletvezetősóghez, hogy az állomásepületet ne bővítsék ki, hanem várjanak a kérdés megoldásával, mig a beruházási hitel terhére egy teljesen uj állomásépület felemelését is engedélyezik. Polgár főmérnök szerint sem felelne meg a célnak egy átalakított épület, mert bizonyosra vehető, hogy a forgalom emelkedésének arányai emelkedni fognak s főleg előre látható ez arra az időre, mikor a Fiume—Baja— Csaba—Nagyvárad közötti gyorsvonatot a menetrendbe illesztik. Ilyenformán tehát az idén semmisem lesz a csabai állomásépület kibővítéséből s azzal sem áltathatjuk magunkat, hogy az uj épület felépítését a jövő esztendőben megkezdenék. Mielőtt ilyen gyökeres átalakulás történne a csabai pályaudvaron, kilátásunk lehet arra, hogy közrendészeti szempontból egy fontos kívánságunknak tesz eleget az üzletvezetőség. A község ugyanis átengedte a vasúti hivatalnokoknak az állomásépület szomszédságában fekvő kertet. A személyforgalom növekedésével kétségtelenné vált, hogy a kert és az állomás közötti terület nem elegendő arra, hogy ott akadálytalanul közlekedhessenek a kocsik. A község ekkor visszakérte a kertet a vasúttól, de kérelmének nem tettek eleget. Most S e i 1 e r Elek járási főszolgabíró tett e tárgyban előterjesztést az alispánhoz A főszolgabíró kifejti, hogy a kertnek kiirtását közrendészeti szempontok is sürgetik s ezért oly értelmű előterjesztést tesz, hogy a befásitott terület visszaadása érdekében keresse meg az alispán az üzletvezetősóget. Ha a kert újból községi tulajdon lesz, akkor kiirtják azt s a befásitott területet kikövezik ós közlekedési helyül használják. Békésmegye legeltetési szabályrendelete. A közgazdasági előadó véleménye. P f e i f f e r István, mint a közigazgatási bizottságnak előadója, átvizsgálta már az egyes községek legeltetési szabályrendeleteit s javaslatához képest a bizottság ekópp döntött az egyes rendeletekre vonatkozóan: Füzesgyarmat község legelő rend tartását csak két pótlással hagyják jóvá. Az egyik pótlás az, hogy a legeltetési idő megkezdését nem tünteti föl hevesen a rendelet. A másik pedig az, hogy az 1 éves bikaborjuknak is megengedi a rendelet a legelőkre való kihajtását. Körösladány, Szarvas, Gyoma, Mezőberény és Gyula szabályrendeleteit helybenhagyandónak véleményezi a bizottság. A szarvasi „kákái" legelőnek, rendtartása azonban szintén pótlásra szorul, mert amellett, hogy a legeltetési időt nem határozza meg s a legelő ápolására és fenntartására nem terjeszkedik ki. A gyomirtást is csak a pásztorokra bizza. Ez a hibája a „hegyes dűlői" legelőre vonatkozó rendtartásnak is. A gyulavári zsellér sziklegelő birtokosság legeltetési szabályrendelete az alakiságoknak megfelelő volna, de nem felel meg a helyi viszonyok speciális közgazdasági követelményeinek, mert egy részről az ottani zsellér tulajdonosok jogaira sérelmes határozatot tartalmaz annak 4. §-a, amely kimondja azt, hogy csak 1446/i6

0

0 kat. hold, vagyis 2 legelő-illetmó \y jogosit egy jószág kiverésére az egy legelő-illetménynyel biró zsellérek, tehát a legszegényebb emberek elesnek jogaik gyakorlásától és a jószágtartás lehetőségétől. Mig ellenben ha minden jogosult kihajthatja a maga egy darab jószágás a legelőre, akkor a régi gyakorlat szerint kihajthatja minden kisgazda a maga tehenét, vagyis az uj alapszabélyszerint 137 drb helyett a régi gyakorlatnak megfelelően 200 darabot ós nem lesz kénytelen éppen a legszegényebb elem a fölösleges 63 drb marhától megválni ; ami közgazdasági szempontból mindenkor nagyobb hátrány volna, mintha — julius elejétől fogva, amidőn a sziklegelő — bármily nagy terület essen is 1 darabra, ugy is lesül - 200 drb helyett csak 137 drb koplal odakint. Ebből kifolyólag javasolta az előadó, hogy adassék vissza a legeltetési szabályrendelet a zsellér birtokosságnak a 4. §, olyan értelemben leendő módosítása vógett, hogy minden egy legelő-illetménynyel bíró tulajdonosnak joga van 1 drb márhát a legelőre kihajtani. A 6. §-ban emiitett legelő túlterhelés ez esetben nem lehet irányadó, mert a kérdéses szikterület is annyira gyenge és rövid ideig tartó legelőt szolgáltat, hogy rajta akármilyen kevés jószág sem élne meg, kizárólag a legelőből október 31-ig, ha estóuként otthon jószálból nem étetnék azokat. Szeghalom község legelő-rendtar tása a minta követelményeinek mindenben megfelelő lóvén, jóváhagyásra véleményezte az előadó. Végül rámutatott ama körülményre, hogy a földmivelésügyi minisztérium a törvényhatóságokhoz leküldött szabályrendeleti minta 13-ik §-ában csak általánosságban említi fel a legelők fentartása ós a gyom-irtás körüli teendőket, nem számolva azzal, hogy a mezőrendőrsógi törvény idevágó rendelkezései figyelmen kivül hagyatnak s községeink igen keveset gondolnak annak végrehajtásával. Ezt tehát elkerülendő, javasolta Pfeiffer, hogy bizza meg a törvényhatóság az egyes járások főszolgabiráit, hogy évente kétszer, még pedig junius elején ós augusztus végén, a községi ós közbirtokossági legelőket szigorúan vizsgáltassák felül, vájjon a törvény rendelkezéseit betartják-e az elöljáróságok s a tapasztaltakról tegyenek az alispánnak jelentést. Bonyodalom a Bartha-ügyben Feljelentik a felügyelő-bizottságot Hamis mérleg miatt. A csanádapácaiak hírhedte vált bankügyében nem jelent végleges megoldást az a körülmény, hogy a Népbank visszavonta a megtévelyedett lelkészigazgató, B a r t h a István ellen tett feljelentését s hogy ennek alapján a vádlott lelkészt szabadon bocsájtották. Most az ügy újból bonyolultabbá lett s nincs kizárva, hogy ez a fordulat komoly büntetőjogi következményekkel fog járni a népbankba olvadt „Szövetkezet" felügyelő-bizottsági tagjaira, akik ellen hamis mérlegkészítés címén már a legközalebbi napokben bűnvádi följelentést tesznek. Annak idején ugyanis, mikor a csanádapácai „Hitelszövetkezet" a Népbankba olvadt és amely időpont a sikkasztások keltezósi idejét is jelenti, vagyont vitt az uj pénzintézetbe. A bűnös manipulációk kiderítése után a „Szövetkezet" kivette a maga betétjét s szótosztotta a tagjai között anélkül, hogy a hitelezőket kielégítette volna. A Szövetkezet régi tagjai közül azonban csak mintegy 35-en lettek tagjai az uj pénzintézetnek is. Ezek tehát tovább kockáztatták tőkéjüket, mig a többi tagok — mintegy háromszázan voltak, felbontottak minden közösséget, amely őket e pénzintézethez fűzte s betétjeiket követelték. A megkárosított hitelezők dr. U rs z i n y i János csabai ügyvédet bizták meg érdeiknek megvédésével és képviseletével. Urszinyi irodájának vezetője : dr. Székely Lajos kedden Szegedre utazott, hogy a bűnügyi iratokhoz csatolt takarékpénztári aktákat áttanulmányozza s hogy ezen az alapon megtehessék aztán a további lépéseket. Eleddig az a helyzet képe: hogy a Szövetkezet felügyelő-bizottságát hamis mórlegkészitóssel vádolja a megkárosított hitelezők ügyvéde. Mihelyt az iratok áttanulmányozásával elkószül Székely Lajos dr, a felügyelő-bizottság tagjai ellen nyomban megteszik a följelentést s az ügy bűnvádi útra terelődik. A gyermekvédelem és a A osabai gyermekvédő-bizottság utolsó ülése. Folyó hó 11-én délután 4 órakor tartotta meg a Gyermekvédő Liga helyi bizottsága utolsó gyűlését a városháza nagytermében Fejér Bóláné ós Néni e t h Lajos elnöki te alatt. A gyűlés egyetlen tárgya az április hó 2-án, 3-án ós 5-ón tartott gyermeknapok gyűjtési eredményének összeszámolása volt. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számol be tudósítónk: Németh Lajos elnök üdvözölte a jelenvoltakat s a gyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv vezetésével Zsilinszky Sándort bizta meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Majoros Józefnét és K e r é n y i Sománót kérte fel, majd felszólította Zsilinszky Sándor jegyzőt, hogy a gyermeknapok eredményét ösmertesse. Zsilinszky Sándor rövid beszéd kíséretében a gyűjtés eredményéről a következőkben számolt be: Az urnákban való gyűjtés Kor. Fill. eredménye 1113 33 A kereskedők ós iparosok adománya 343 60 Az iskolákban eszközölt gyűjtés révén befolyt. 183 2 A számoló-cédulák elhelyezéséből befolyt . . 11 90 Az Uránia-Színház ós Bartos János adománya . 113 60 Az erzsébethelyi egyházi perselyben összegyűlt 1

0 — Összesen . 1775 53 Jelenti továbbá, hogy ezt az összeget ideiglenesen a községi főpénztárba helyezték el, ahonn n az a központba lesz beküldve. Kéri továbbá az elszámoló bizottság felmentését. B a 11 a (Berger) Sándor megállapítani kéri, hogy ő az Uránia-Színház részéről 120 koronát juttatott a liga javára, az elszámolás szerint mégis Bartos Jánossal együtt ő csak 113 korona 68 fillért adott. Ennek az oka az, hogy a tanuló-ifjuság részére rendezett előadások jövedelmének egy részét az iskolák vezetői elszámolás végett neki adták át, mig másik része azt közvetlen a helyi bizottság pénztárába fizette be. B a 11 a Sándor nyilatkozatát a gyűlés tudomásul vette, azután pedig az elszámoló bizottságnak a felmentést megadta. Ezt követőleg Zsilinszky Sándor mondott köszönetet az elöljáróság nevében az elnöksógnek, a rendezőbizottság^fáradhatatlan tagjainak ós az adakozóknak. Majd pedig Németh Lajos a következő záróbeszéddel fejezte be az Országos Gyermekvédő Liga helyi bizottságának idei szereplését: — Megbízatásunk a leszámolás megejtésével befejeződött, munkánk véget ért. Jóleső örömmel konstatálom, hogy vállalkozásunk szép eredménynyel járt, szebbel, mint amilyent remélni mertünk, és azt, hogy elért sikerünk legfőképpen Békéscsaba magyar hölgyközönsége gyönyörű munkájának ós lelkes áldozatkészségének köszönhető. Fogadják mindannyian, első sorban pedig nemesszivü hölgyeink, akik a szent ügyet, a gyezmekvédelem ügyét, meleg szeretettel és igazán megható odaadással felkarolták, mólyen érzett háláját azoknak a szerencsétlen teremtéseknek, akik azt a gyümölcsöt, amelyet a gyermeknapok fájáról szakítottunk, boidog érzések között élvezni fogják. Isten legjobb áldása legyen a jóltevőkön egyenként ós összesen. Istennek áldása, aki azt a kinyilatkoztatást tette, hogy amit tesztek egygyel az én kicsinyeim közül, én velem teszitek. Szívből köszönöm azt a kegyes támogatást, amelyben a tisztikart kedves tennivalóikban részesíteni méltóztattak és külön köszönetet mondok a helybeli shjtónak, a „Békésmegyei Közlöny"-nek és a „Békésmegyei Függetlenséginek, hogy jóravaló, áldásos törekvésünkben a legmesszebbmenő támogatásban részesítettek. ÚJDONSÁGOK. Nagyhét a csabai templomokban. Vasárnap óta benne vagyunk a húsvéti ájtatoskodások nagyhetóben. A keresztény egyház nagy ünnepét megelőző istentiszteletek a következő sorrendben tartatnak Békéscsabán: Az ág. h. ev. nagytemplomban ma reggel az istentisztelet után konfirmáció lesz. Holnap nagypénteken C s ep r e g i György magyar nyelvű istentiszteletet tart a kistemplomban. A nagytemplomban Korén Pál mond egyházi beszédet. Vasárnap a kistemplomban megint C s e p r e g i tart magyar nyelvű istentiszteletet, Szeberónyi Zs. Lajos pedig a nagytemplomban mond tót nyelvű szentbeszédet. Délután Székely András tart hitszónoklatot. Húsvét hétfőjón a kistemplomban magyar és tót nyelvű urvacsoraosztás lesz, amelyet Korén Pál szolgáltat ki. A nagytemplomban Zathureczky