Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-02 / 27. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 27-ik szám. Csütörtök, április 2. ii BEKESMEGYEI EOZLONT Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön EkOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 9 kor. Negyedévre 3 kor. EISfizetni bármikor lehet évneayedcnbelDI is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetesi pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A magyar nemzeti bank ügye. Békéscsaba, április 1. Csupán két és fél év van hátra ahhoz, hogy az uj magyar jegybankra nézve létrejöjjön a törvényhozási elhatározás, ez alapon megalakuljon az uj magyar jegybank, azzal a szabadalomra nézve a szerződés megköttessék, a bankszabadalom törvénybe iktassék, az uj jegybank berendezkedjék, a magyar bankjegyek kliséi, papirosai beszereztessenek, a bankjegyek kinyomassanak és a központi szervezet, ugy a fiókok és mellékhelyek berendezkedése, keresztülvitessék. Mindez oly sok és nehéz teendő, hogy a hátralevő két és fél év erre teljesen szükséges. A legnagyobb lelkiismeretlenség lenne tehát a parlamenti többség részéről, ha az előkészületeket már most meg nem tenné és a célhoz vezető minden lépést a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel előre ki nem számítaná. Ez az év az önálló magyar nemzeti bank előkészitéseé. Az 1909. év első hónapja pedig a törvényhozási megtételeé. Igy áll minden komoly gondolkodású ember előtt ma a dolog. A függetlenségi pártnak azonban ennek a nagy kérdésnek előkészítésénél nemesik a dolog természetes nehézségeivel kell megküzdenie, hanem azzal a sok mesterséges akadálylyal és rosszakaratú gáncsoskodással is, amelyet az osztrák körök elébünk gördítenek. Ök megpróbálnak ártani hitelünknek. Elzárni tőlünk minden idegen segélyforrást. Itt bent is összeköttetéseik révén minél több zavart és akadályt akarnak utaink elé gördíteni. Mindez azonban csak nehezíti a helyzetet, szaporíthatja az átmenet bajait, de az országot többé elhatározásában meg nem ingathatja Az a kérdés tehát, hogy helyes-e j az osztrákoknál azt a hamis reményt továbbra is felkelteni, hogy ha ők még továbbra is próbálkoznak, talán még vissza is csinálhatják a dolgokat? Hiszen nem olyan bizonyos még a magyar nemzeti bank dolga. Igaz, hogy a parlamenti többség szilárdan áll Kossuth Ferenc meggyőződése mellett. De ott vannak a 67-esek s ezek még visszacsinálhatják a dolgokat. A horvátokkal és nemzetiségiekkel együtt még többségbe is kerülhetnek. Ebben a reményben tehát csak terrorizáljuk a magyarokat, vegyük elő megint fenyegetéseinket. Idézzünk elő gazdasági zavart és bajt az országban. Ez is csak azoknak jön segítségére, akik Magyarországot még maguk is gyengének és szegénynek hirdetik egy önálló magyar nemzeti bank be- ! rendezésére. Amire nem gyenge a kétmillió lakossággal biró Szerbia, az ötmillióval biró Románia és a többi kicsi és nagy állam, arra a húszmilliónyi lakossággal biró Magyarország természetesen gyenge és képtelen lenne. Vagy ha nem is lenne gyenge és képtelen, de „a mostani pénzviszonyok" nem alkalmasak az önálló magyar jegybank felállítására. No, hiszen ha csak az a baj, akkor Ausztria mindig fog gondoskodni arról, hogy azok a bizonyos -mostani pénzviszonyok" mindig „alkalmatlanok" legyenek a 1 szétválásra. Hiába emeltük tehát fel az önálló magyar jegybank elérése kedvéért a kvótát, most az osztrákok el akarják tőlünk venni annak ellenértékét, a magyar nemzeti jegybankot. Erre nem hisszük hogy,Andrássyék odaadhassák magukat. Ok küzdenek készséggel meggyőződésükért. De ha egyszer az ország többsége a választásoknál másképp döntött, ha a nemzeti bank és a függetlenségi törekvések mellé állott, akkora kivitelnél és megvalósításnál már senki sem gördíthet többé akadályt és nem biztathatja ellenfeleinket, hogy az országot minél több zaklatásnak és pénzügyi zavaroknak tegyék ki, mert ezzel talán még a céljaikat elérhetik. Nem érhetnek el itt többé semmit. Az országot többé letörni nem sikerül A nemzeti bank mellett az ország nagy többsége rendületlenül kitart. Minden ellenkező irányú törekvés teljesen kárba vesz. Ilyen körülmények közt tehát minden hazafinak a küzdő nemzet mellé kell állania és segíteni az agyafúrt, ravasz, rosszakaratú ellent leverni és a nemzeti ügy diadalát minél kevesebb áldozattal biztosítani. Nem hisszük, hogy szolgálatot tennének az országnak, akik nyílt fórumon ma is a közös bank előnyeit és az ország gyengeségét hirdetik A gyermekvédelem és a községek. Április hó 2-án és 3-án Békésvármegye területén is megtartják a gyermeknapokat. Gyomán, Dobozon s általában községeink jórószében koncerteket rendeznek ezeken a napokon. Békéscsabán különös gonddal összeállított program alapján tesz majd eleget a társadalom azon humánus elvnek, mely az elhagyott gyermekek istápolása és gondozása érdekében a társadalom minden rétegét megmozgatandónak véli. A magyarországi gyermekvédelem programmjn immár csaknem megvalósulása előtt áll. Amióta az Országos Gyermekvédő Liga megkezdte nagyarányú működését, nagyrészben pótoltattak azok a mulasztások, amelyek eddig részint a társadalom közönye,, részint a hibás állami törvények, hatósági intézkedések folytán oly sokáig stagnáltatták ennek a nagyfontosságú társadalmi problémának a megoldását. Állam, áársadalom csak az utóbbi években nyúlt radikálisan a gyermekvédelem kérdésének a megoldásához. Az állam törvényes rendeleteivel, intézkedéseivel a társadalom pedig felébredt szociális kötelességérzete tudatában anyagi- és erkölcsi áldozattal járul intenzivebben a gyermekvédelem ügyének megvalósításához. Az Országos Gyermekvédő Liga, mint az állam szervé nemcsak arra vállalkozott, hogy az állam rendeleteinek, intézkedéseinek társadalmilag is érvényt szerezzen azzal, hogy e téren az állam ós társadalom között közvetítő ós átutaló szerepre vállalkozott, hanem a saját programmjának is igyekszik a magyar társadalom minden rétegében érvényt szerezni, de szeivezetének közvetlensége révén s intézményeivel kiegészíti azokat az intézkedéseket és rendeleteket, amelyek a kormány, az állam kebeléből indultak ki Az ilyen állami rendeletek között a legfontosabbak egyike a Széli-féle törvény volt, amely tudvalevőleg minden hét éven felüli elhagyottnak nyilvánított gyermeket tizenöt éves koráig állami védelemre utal. Az állam minden ilyen gyermeket felvesz s állami menhelyekben helyezi el. Ennek a törvénynek szociális és állami rend szempontjából messze kiható jelentősége van s nagy lépéssel vitte előbbre a gyermekvédelem ügyét. Mégis mindamellett sérelmes ez a törvény ! Sérelmes pedig a községekre, amelyek az elhagyottnak nyilvánított gyermekekért a tartásdijat fizetni kötelesek.! Már magában a törvény szellemében bizonyos abuzus van, amely a szegényebb községeket érzékenyebb anyagi megterheléssel sújtja. A tömegnyomor, igaz, nagyobb ezekben a községekben s a szociális igazság szerint ezeknek a községeknek elhagyottnak nyilvánított gyermekei jobban rá vannak utalva, hogy róluk az állani gondoskodjék, mint pl. a vagyonosabb mezővárosok, nagyközségek és városok gyermekei, csakhogy honnét vegye az ilyen szegényebb község a gyermekek eltartásáért fizetendő pénzt? Nézzünk például egy felvidéki szegénységben sínylődő falut. A szülők, férj és feleség egész nap nehéz munkában robotolnak. Az ilyen szülők képtelenek gyermekeik gondozása mellett Mésmegyei Közlöny tarcá]a. Darumadár, darumadár... Darumadár, darumadár, Vége van a nyárnak. Vidd el ezt a fehér rózsát Annak a kis lánynak! Mondd meg neki, mire elhull Ez a fehér rózsa, Akkorára szievmbóí is Kihal a sok nóta . . . Darumadár, darumadár, Vége van a nyárnak. Vidd el, vidd el üzenetem Annak a kis lánynak! Mondd meg neki, gyönyörű lesz Az én temetésem! Száz mosolygó, fehér rózsa Lesz a temetésen . . . Darumadár, darumadár, Gyönyörű az álmom. Álmaimban örökösen A rózsámat látom. ' Könybe borúi a két szeme, Hófehér az arca, Talán bizony a lelkemet Lelkéből siratja ? Darumadár, darumadár, Vége van a nyárnak. Meglásd, engem nemsokára Koporsóba zárnak. Koporsómat rózsafából, Rózsámnál faragják, Szemfedőnek hozd el reá Puha, fehér fátylát! . . . Kiss Ferenc. Feminizmus. - Magánjelenet. - Irta: Nll. (Előadta Petrovszky Erzsike a Nőegylet vasárnapi felolvasó-délutánján.) Pöre (keztyüvel a kezében bejön és megnézi az órát. Hátraszól): Még teljes félóránk va~, mama, légy nyugodt. Egész bátran elolvadhatod a regényfolytatást, én is átnézem még a leveleimet. (Kis asztalon levdlek és hirlapok feküsznek s néhány könyv. Azokat sorban előszedi.) Modern Nőnevelés . . . Ellen Key . . . Nyugat . . . kár, hogy nincs már időm rátok, kedveseim. (Felkiált) : Oh! . . . Mama kérlek, Terkától San Reinoból jött egy kártya ... ez a leány örökké utazik! Hogy irigylem, teremtő Istenkém, hogy irigylem! De csak azért, mivel egyedül járhatja az utat, egyedül élvezheti Isten szép világát s nem kénytelen egy unalmas, önző, izgága férjet cipelni magával. (Hirtelen átfut egy levelet s boszusan dobja vissza az asztalra.) Szegényfeje, ez is jókor okvetetlenkedik. Csak meg tudnám már egyszer értetni vele, mennyire mindegy nekem, ha szeret, ha nem szeret! . . . Igaz, hogy Isten kegyelméből teljeskoru, sőt a jóbarátaim jóvoltából föiöskoru vagyok immáron, és a megtisztelő vénlány-titulust maholnap díjmentesen adományozza nekem a felséges közvélemény, — de soha ennél nagyobb bajom ne legyen! (Leül egy karosszékbe s a körmét ráspolyozza. Hangosabban szól a másik szoba felé): Édes mamám, holnap megírhatnád annak a szerencsétlen Hollódynak, hogy ne pazarolja a tintát és papirost hiába, az én elhatározásomon úgysem változtatnak az ő levelei. (Nem kap választ.) Mamám ? (Az ajtó felé figyel.) Vagy ugy . . . mama kiment Szegénykét nagyon keseríti ez a téma s már egyszer makacs libának nevezett miatta. Igen megfelelő pártinak találja Hollódyt. (Vállát vonogatja.) Párti — párti . . . vigye el az ördög a pártit. Sohase fogok férjhezmenni; azért, hogy valakinek rendbentartsam az inggallérjait és meleg borogatást rakjak rá, ha elrontotta a gyomrát! E két fontos objektum körül forog valamennyi asszonybarátom élete. Nro 1: az inggallérok. Nro 2: a férj drága gyomrocskája .... No természetesen vannak variációk is. Ella például, városunk legszebb asszonya, csodálatos ügyesen applikálja a kráglik és Priesnitz-kötések közé a zsúrjait, az udvarlóit, a toalettjeit és az egyebeit . . . Erzsike, a drága jó lélek, átlag hat tucat gyermekharisnya-fejelést, három kanyaró- és két vörhenyjárványt, továbbá harminc cseléd válságot sorozhat évente ama két legfontosabb feladat mellé . . . Lili házaséletének vezérmotívuma szintén krágli manzsetta és karlsbádi túra, csakhogy néha színházi páholybérlet és fürdői nyaralás intermezzóival enyhítve. És Janka, Ilonka ... De hiszen ha sorraveszem őket, valamennyinél megállapíthatom, hogy asszonyi lételük fázisa az inggallérok és a férji gyomor jókarban tartása! A szerelem ? . . . Huszonöt esztendős korára az ember tisztába jön ezzel is. ' Létezik ? Már hogyne léteznék! Hiszen annyi rengeteg lirát kell bevenni mai | nap az embernek a nyomtatott betűk i bői, kezdve a lapok tárcarovatán, föl az akadémiai pályázatokig, hogy ment- j hetlenül belécsöppen, ha csak egy pici- | kétinklinál is erre a fertőző nyavalyára. ' Az emberiség tehát átlag véve szerelmes, csak az a bökkenő, hogy különböző időben szerelmes és különböző időben házasodik. Vegyük a férfiakat. Nekik a szerelemhez elég olykor egy csillogó szempár, amely kér; egy mosolygás, amely igér; egy karcsú boka, amely sejtet; egy sikerült csipkeblúz, amely elárul. Sőt az élhetetlenebbjét szerelmessé teszi egy tavaszesti séta, egy Chopin-walcer, egy batisztkötényke. Ellenben a házasság szentségébe (száz eset közül kilencvenötször!) a kiszárított rostélyosok és a kirojtosodott gallérok kergetik a teremtés urait. Vegyük a nőket. Nem akarok rosszat mondani a nememről, de akiben annyi intellektus sincsen, hogy kilencvenöt eset közül a kilencvenhatodikat válassza, megérdemelte a sorsát. (A kis asztalon kotorász.) Oh, lám csak, ezt észre sem vettem, pedig oly kedves nekem ez a furcsa, egymásba folyó irás, hogy hamarjában nem is tudnék hasonlót mondani. Milyen erős, öntudatos kéz irja ezeket a kusza betűket! Ámbár a keztyü száma neki is csak hatos . . . (Szivéhez szeritja a levelet.) Édes Máriám! Mindent neki köszönhetek: tisztánlátásomat és bátorságomat, melylyel ellene szegültem a szíves jótanácsoknak s a hátam mögött elhangzó baráti véleményeknek. (Leül a karosszékbe.) Mária felsőbb lény a szememben. Mikor együtt nevelődtünk, azaz neveletlenkedtünk az intézetben és a mosdószoba ablakán bocsátkoztunk le a kertbe, hogy zöld barackot lopjunk, igazán nem is álmodván, hogy Miciből ilyen nagy nő váljék valaha! Akkor jelentéktelen, véznaportéka volt s mindenki az irástudományáért csúfolta. Fodor tanár ur dolgo-