Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-09-22 / 75. szám

Békésosaba, 1907. szept. 93. e hét elején szerezte meg azt a „Fügetlenség" cimü laptáríunk s teljes egészében le is közölte azt. E közlés alapján Szakolczay Lajos cradi kir. ügyész Bárdy indítványában és indokolásában a btkv. 172. §-ába ütköző törvény elleni izgatást látott és a mai napon megindította Bárdy ellen a bűnvádi eljárást. A nyomozás során ki fogják hallgatni a közgyűlésen jelen volt összes tagokat s azoknak a vallomása után kiterjesztik a bűnvádi eljárást mindazokra, akik a népoktatási törvény ellen izgattak. A büntető törvénykönyv szerint az ilyen vétségeket egy évig terjedhető áílamfogházzal ós kétezer koronáig terjedhető pénzbirsággal sújthatja a törvényszék. Tanácsülés Csabán. — A szegényház fölszerelése. — Uj birtokjelek. — Téli konyha egy iskolábm. — Himlőoltás. — Doboz község hetivásárai. Rövid és kevésbé fontos ügyekből összeállított tárgysorozattal Békéscsaba község elöljárósága pénteken délután tanácskozást tartott. Az elöljárók mindenekelőtt a községi uj szegényház fölszerelésének kérdésével foglalkoztak. A belső berendezés ós köztisztasági fölszerelésre kiirt árlejtés nyomán csak két cég küldött be ajánlatot s igy a belső fölszereléssel a tanács a kolossvári Törzs és Ormai céget, mig a köztisztasági fölszerelés munkálataival H a v r a n Lajos csabai asztalost bizta meg. Az árvaszék helyiségeinek villamos csengőkószalékkel való fölszerelésére Márton József csabai lakatos kapott megbízást. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági törvény szigorú betartása érdekében rendeletet intézett a törvényhatóságok fejeihez s igy Békésmegye alispánjához is, hogy a birtokosok határjelzőkkel lássák el területeiket. Ambrus alispán megkereste e tárgyban Békéscsaba elöljáróságát is, amely pénteki ülésén azt határozta el, hogy uj, cement-határköveket készíttet s ezeket darabonként egy koronáért bocsájtja a birtokosok rendelkezésére. Kimondotta a tanács azt is, hogy a jelzőoszlopokat 1908. évi május hó 30-áig helyezteti el a földtulajdonosokkal. Érdekesebb pont volt ezeknél a következő : A csabai állami elemi népiskolába járó és az iskolától messze lakó szegény gyermekek délebédjének ellátására az iskola-gondnokság téli konyhát akar létesíteni s e tárgyban megkereste a községet is. Ezek a téli konyhák Magyarország minden nagyobb városának iskoláiban már évek óta humánus hivatást töltenek be. A tanács meleg érdeklődéssel tárgyalta ezt a megkeresést s azt határozta el, hogy a közgyűlés elé pártoló javaslatot terjeszt olyformán, hogy ez a téli konyha még az idén berendeztessék. A bécsi fekete-himlő annak a határozatnak meghozására figyelmeztette a tanácsot, hogy az idegenből hazajövő csabai illetőségű munkásokat a védhimlőoltásra hivja föl. Ausztria határában ez idő szerint is több mint 300 csabai ember dolgozik, akik mindenesetre közvetlenebbül órinthezhetnek a fertőzött ausztriai helyek lakosaival, mint a távolabbi vidékek polgárai Ez a 800 munkás a jövő hónap első napjaiban tér vissza Békéscsabára s ekkor a rendőrség is eleget tesz a tanács határozatának. Doboz község állatfelhajtással kapcsolatos hetivásárokra akar engedélyt kérni a minisztertől s mert a miniszter — ily esetekben — a szomszédos községek véleményét és hozzájárulását is megkívánja, Doboz község átirt Csaba elöljáróságához, hogy megadja-e hozzájárulását ? A tanács Doboz megkeresését a képviselőtestület elé utalta. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 József főherceg Békésmegyében. A szanatórium ünnepies megnyitása. József főhg nem akar fogadtatást. Sok huzás-halasztás után végre megtartják a békés megyei tüdőszanatórium ünnepies megnyitását is. Ennek a jelentős közegészségügyi intézménynek értékét vajmi kevéssé érinti az, hogy a megszokott keretek ünnepies színezetével árnyókolják-e be vagy sem azt a napot, amelyen immár hivatalosan is tudomást szerezhet a társadalom arról, hogy a gyógyítás és az életmentés nemes munkája megkezdődött. A gyulai szanatórium már hónapok óta teljesiti ezt a humánus kötelességet, amely legjelentéktelenebb vonatkozásában is korszakalkotó horderővel bir. A sablonos és tradicionális szokásoktól azonban a gyulai szanatórium vezetői sem térhetnek el és igy meg kell akasztaniok egy napra a rendes foglalatosságot, hogy megüljék és megtartsák azt a mozzanatot, amelyet ünnepies megnyitásnak ismer a köztudat. Hogy a gyulai szanatóriumnak erre mi szüksége van, épp ugy nem tudjuk megérteni, mint ahogy nem értjük azt sem, hogy a közhasznú és gyakorlati célokat szolgáló intézményeket miért kell éppen „ünnepiesen" megnyitni. Ez az ünnepies megnyitás mitse von le annak az önfeláldozó munkának az értékéből, melyet az életmentés terén e közegészségügyi intézmények vezetői kifejtenek és nem is ad egyetlen szemet se ehhez az értékhez. Mindazonáltal a krónikás kötelességével konstatálnunk kell ezúttal, hogy a gyulai szanatórium ünnepies megnyitásra készül. Ezt a hirt már több ízben közöltük. Mindannyiszor azonban valami előre nem látott akadály állott útjába annak, hogy az ünnepies megnyitás valóban megtörténjók. Az intézet vezetői akképpen tervezték, hogy a megnyitással egy időben folyjanak le az első betegfelvételek is Később oda módosították ezt a tervet, hogy előbb betegeket helyezzenek el az intézetben s csak azután nyissák meg ünnepélyes keretek között József királyi hercegnek és Auguszta főhercegasszonynak személyes megjelenése mellett. Ekkor ujabb dátumot tűztek ki a megnyitásra s ettől a dátumtól József főherceg akadályoztatása miatt kellett eltekinteniük. Most azonban mégis eljutottak ahhoz a ponthoz, amikor már pozitive megállap

;thatták az ünnepies megnyitás idejét, amelyet október 12-ére tűztek ki Ugyanazon a napon tartja meg a szanatórium-egyesület is rendes évi közgyűlését. József királyi herceg, a közgyűlést megelőzően, feleségével, Auguszta főhercegasszonynyal együtt, megtekinti a szanatóriumot. A királyi herceget azonban semmi ünnepélyességgel nem fogadják, mert a magas vendég kijelentette környezetének s ennek utján a szanatórium és a város vezetőinek, hogy ő „Magyarországon itthon van s ünnepies fogadtatásban ne részesítsék sehol! . . ." Jegyzők gyűlése Orosházán. — Telekkönyvi beadványok. — A jegyzők fizetése. — Egy elvetett indítvány. — Nyugdij-kérdés. — A jegyző-egyesület Orosházán tartott közgyűléséről mult számunkban közölt tudósításunknak kiegészítéseképpen még a következőket közlik velünk: A telekkönyvi beadványok ügyvédi és közjegyzői kényszere tárgyában ugy határozott a közgyűlés, hogy bevárja az országos egyesület elnökének az ellenakcióra vonatkozó felhívását, miután az igazságügyi miniszter nyilatkozata szerint az aggodalom még korai. A jegyzők és segédjegyzők fizetésének helyesebb alapra való fektetését kívánja a közgyűlés s különösen kiemeli, hogy lakáshoz tminden önálló jegyzőnek joga van s minden segédjegyző lakbérben is részesítendő. Az egyesületi alapszabályokat módosította ezután a közgyűlés s különösen a tisztikarra vonatkozó pontját változtatta meg akként, hogy az egyesületi jegyzők között kettő a segédjegyzők közül választandó. Elnök indítványára egyleti jegyzőkül Fülöp József kondorosi jegyzőt és L e s z i c h László gádorosi s-jegyzőt választották meg. A közgyűlés kívánja, hogy az országos egyesület közgyűlése mindig Budapesten tartassák. Versényi Elemér indítványát a közgyűlés elvetette, mely a köztisztviselők nyugdíj pótló egyesületébe való kötelező belépést célozta. Azért vetette el az indítványt a közgyűlés, mert magánegyesületbe való kötelező belépésnek elrendelését az önrendelkezés jogával összeegyeztetőnek nem tartja. A vármegyei jegyzői nyugdíj szabályrendeletének módosítása kéretik, hogy az özvegyi segély 50 százaléka ne 1200, hanem 1600 koronáig számitassék és az árvák segélye 160 koronáról 200 koronára emeltessék föl; továbbá a nyugdíj-választmány hat jegyzőtagját ne a törvényhatósági közgyűlés, hanem a jegyzők egylete válassza. Itt Berthóty főszolgabíró indítványára elhatározta azt is a kösgyülés, hogy megkeresi a törvényhatóságot, miszerint az állami nyugdíjtörvény módosítása végett a kormányhoz irjon fel. A közgyűlés a jegyzőket a nyugdíjintézetbe felvenni óhajtja, még pedig a községek hozzájárulásának felemelésével. Magánmunkálatok szabályrendeletének módosítása iránt, lépések megtételével az elnökség bizalott meg. A községi segéd- ós kezelő-személyzet részére lakbéradás iránti felhívás ki bocsájtására az alispán kéretik fel. A vármegyei jegyzők segélyegyletének megalakítására a vármegyei községekhez felhívást bocsájt ki a közgyűlés. Felkéri a közgyűlés az alispánt, intézzen a községekhez felhívást, hogy a segélyző-egyleti tagok, kik községi tisztviselők, ha egyleti gyűlésre utaznak, napidíj és útiköltségbe részesüljenek. Felir a közgyűlés az országos közj ponthoz, hogy sürgesse a községi ügyviteli szabályzat megalkotását, a tisztviselők fegyelmi felelősségének szabályozását és a jegyzői nyugdíj-viszonyosság kimondását.' Az országos központ közgyűlésére Petneházy Ferenc, P a p p Károly és T ó t.h László küldettek ki. Berthóty főszolgabíró meleg hangon mondott beszédében megköszönte a szíves meghívást és a jegyzői kar iránt érzett kollegiális viszonynak kifejezést adolt. Végül Petneházy a helyi ós vidéki sajtónak szives megjelenéséért köszönetet mondva, a gyűléit bezárja. Választás Csabán. A község uj számvevője. A képviselőtestület a Kossuth-szobor előtt. Csaba város képviselőtestülete csütörtökön délelőtt választó-közgyűlést tartott, melyen S e i 1 e r Elek főszolgabíró elnökölt. E gyűlésen töltötték be a lemondás folytán megüresedett számvevői és újonnan rendszeresített alszámvevői állást. Bár választásról lévén szó, a városatyák nem nagy számban vettek részt a közgyűlésen. Seil e r Elek főszolgabíró üdvözölte a megjelenteket s jelentette, hogy a számvevői állásra kilencen pályáztak s mindegyik pályázónak meg van a képesítése az állásra. A pályázó ttak névsora ez: Márton Béla körjegyző, Jancsovics Zoltán, Hegedűs István, Kéry József segéd-jegyző, Illich József, Czirjék Tamás mérnök, Podora Mihály oki. jegyző, Ács János oki. jegyző, helyettes számvevő, Szilágyi Antal s. jegyző. Mindegyik államszámviteli oklevéllel bir. A pályázók minősítése felolvasása után a főszolgabíró elrendelte a szavazást s amennyiben a jelenvoltak Ács János, Jancsovits Zoltán és Hegedűs István nevét hangoztatták, a választás felállással törtónt. Hegedűd 5, Jancsovits 1, Ács János 21 voksot kapott Igy őt jelentette ki a főszolgabíró számvevőül megválasztottnak. Az alszámvevői állásra is a pályázók közül Márton, Kéry, Illich, Czirjék és Podora pályázott. Kéry József kovaszinci s. jegyző lett 10 szótöbbséggel Mártonnal szemben megválasztva. Ács János, az uj számvevő, nyomban le is tetta az esküt, mire a közgyűlés berekesztése előtt Áchim Tamás bíró a következő szavakat intézte a közgyűléshez : Tisztelt képviselőtestület! Békéscsaba képviselőtestülete egy régebbi határozatában kimondotta, miszerint Kossuth Lajos szobra, annak leleplezésének minden évfordulóján, a község elöljárósága által megkoszoruztassék. Éppen ma van azon emlékezetes ; nap. Legyen szabad felkórnem az igentisztelt képviselő urakat, hogy a Kossuthszobor megkoszorúzásnál az elöljáró ' urakkal egyetemben részt venni szivesl kedjenek. A Kossuth-szobornál. A képviselőtestület jelenvolt tagjai, j az elöljáróság és tisztviselői kar teljes . számban, egy nemzeti színű óriási babór' koszorúval,, felvonult a Kossuth szoborhoz, hol Áchim Tamás a következő szép beszéddel helyezte a szoborra a város koszorúját. Tisztelt polgártársaim ! „Még jönni kell, még jönni fog egy jobh kor mely utáa Buzgó imádság epedez, százezrek ajakán." Ebben a jóslatában a költő azt a jobb kort érti, amelynek megteremtéséért Kossuth Lajos egész élete munkásságát szentelte. Kérjük tehát mi is a magyarok Istenét, hogy adja meg a magyarnak azt a jobb kort, amelynek kivívásáért már „Annyi magyar sziv hiában onta vért És annyi hű kebel szakad meg. Békéscsaba nagyközség képviselőtestületének az 1905. évi nov. 23-ikán tartott közgyűlésében hozott határozata értelmében Békéscsaba nagyközség közönsége nevében, dicső Kossuth Lajos szobrának a lábaihoz leteszem a koszorat azon óhajtással: „Kossuth Lajos ! Jöjjön el a te országod. Nyomban a beszédre felhangzott : Isten áldd meg a magyart, melyet az addig több száz före felszaporodott közönség áhítattal éneke't. Éljen a haza! szívből jövő felkiálltással oszlottak aztán széjjel a7 egybegyűltek. Kincs a földben. Ezerkétszáz éves görög pénzek. Egy gyulai kereskedő lelete. Rég letűnt, elpusztult nemzetek ós népek sirjai fölött járunk. Az a kultura, amelyre oly büszkék vagyunk, amelynek hatalmas épületét ezer éves szenvedéssel és vérrel emeltük — régi, elpusztult, a történelem színpadáról eltűnt népek kultúrájának romjain épült föl. Néha-néha előkerül a föld alól egy-egy emlék, amely bepillantást enged a régi, kihalt világ történetébe. Régi sirok, pénzek, írások beszélnek hozzánk. Ezredévekkel ezelőtt küzködő emberekről beszélnek. Nagyszerű ez a színjáték. Mintha csak kihűlt, megszenesedett kőzetek között járkálnánk, ahol csak sejteni lehet, hogy régesrégen mily nagyszerű pompában virágozhattak ott a fák, mily fenséges szépségű virágok nőhettek a kristályos vizű patakok partján. Látjuk a kultura első sejtjeit, amelyből kifejlődött a mai civilizáció csodálatos szövete. A nagy dácia birodalom emlékei most érdekes lelettel gazdagodtak. B i 1 i c Sándor gyulai fakereskedö egy erdőt vásárolt meg a biharmegyei Felsőderna mellett. Az erdőben harminc munkás dolgozott és a hatalmas fejszecsapások alatt egymásután hullottak az évszázados tölgyek. A rengetegnek egyik leghatalmasabb fa-kolosszusán hét munkás dolgozott s mikor a törzset ledöntögették már, a gyökeret akarták kiásni. Egyszerre, amint javában dolgoztak, az ásó hegye megakadt valamiben. Mintha ezüst táblába ütődtek volna, ugy csengett a rejtélyes, földalatti dolog. Az egyik munkás tréfásan felkiáltott: - Bizonyos kincsre találtunk !. .. És valamennyien ásták tovább a földet, türelmetlenül, idegesen. Alig dolgoztak egy kis ideig, meglepetéssel látták, hogy a földben csillogó, kis ezüst | pénzdarabkák hevernek. Sárosak, piszko| sak voltak a pénzek. Nyomban kosarat i hoztak és felszedték a pénztömeget, a ! melynek csodájára járt az egész környék népe. Meg is számolták rögtön. Több volt nyolcszáz darabnál. Az egyi-