Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-09-22 / 75. szám

94 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907 szept. 15 ken gyönyörűen kidolgozott tehén, a másikon ló, a harmadikon egy babér­koszorús ifjú, a negyediken egy pom­pás korinthusi palota volt látható. Az alakok, rajzok közül egy pár elmosó­dott görög betű is volt. És minden be­tűt, minden alakot az jellemez, hogy az a művész, aki évezredekkel ezelőtt élt, akinek rajzoló keze régen kihűlt fmár és teste rég széjjelporladt, nagy preci­zitással örökítette meg művészetét azon a megsárgult ezüstön. A pénzekről kétséget kizárvá meg­állapították, hogy ezek a pénzdarabok a nagy Dák birodalom pénzei voltak egy­koron. Dácia, mint ismeretes, a római bi­rodalom tartománya volt ós a Dnjeszter folyótól egész a Körösig terjedt. Trajá­nus császár a rengeteg terütetü és a háborúban megtizedelt lakosságú tarto­mányt a világ minden részéből idepa­rancsolt néppel árasztotta el. Igy kerül­tek ide az elgörögösitett pirusták. Meg­jegyzendő, az a kérdés, hogy laktak-e itt görögök, mindmáig vitás kérdése volt az irodalomnak. Most azonban — igy véljük — a felsődernai ezüst pén­zek kétségtelenül beigazolják azt, hogy K. u 770-ben a hellén műveltség Magyar­országon is hódított. Békésmegyében félnek a himlőtől A mai ideges korban mindenki meg van fertőzve egy rövid újsághírnek toxinjától és félünk, hogy majd a jövő­ben ne kellessen félni. A bécsi himlő­járvány hirére óriási konsternáció tört ki mindenfelé. Magyarországon kivált­képpen. És amióta egy szarvasi tanuló sarlachban elpusztult, minden békés­megyei polgárt nagy rettegés tölt el arra a gondolatra, hogy hátha az volta­képpen himlőhalálozás volt s csak a közvélemény megnyugtatása céljából nem értesitik a lakosságot arról, hogy a bécsi járvány már a Magyarország legközepén lakó népek közé is befész­kelte magát. Az aggodalom és gond nem várat­lanul jött. Ezer és ezer apróság puhí­totta számára a lélek talaját. Sok jelen­téktelen semmiség, amely annak idején mindnyájunkra egyformán hatott s egy porszemnyi gyanúban ott is hagyta a nyomát. Most a fekete évek sejtelmes­ségével hűvösödött reánk az ősz. A távíró tífuszjárványról kopogott a leg­egészségesebb magyar vidékekről s az­után egy vakhirt' a kolerajárványról. Csoda-e hát, hogy az ország minden részében rettegés fogja el áz embereket s hogy mindenki beoltatja magát, aki a járvány hirét tulkomolyan veszi. Békéscsabán és Gyulán napok óta oltják az orvosok az embereket. Csabán rövid|két nap alatt 438 oltást végeztek az orvosok. Gyulán e héten összesen 80 polgárt oltottak be. Természetesen ez a szám nem fog itt megállani. Növekedni fog bizonyára, mert a beoltott és a himlő ellen védekező emberek egymásnak to­vábbítják a tanácsot a biztosnak látszó védekezésére. Igy aztán lassan-lassan mindnyájan hipochondereszé leszünk. A bécsi himlőjárvány hire bomba­ként pattant a rettegő lelkekre. Látjuk a himlőjárványról szóló újságcikkeket, halljuk a védekező emberek példáját s egyszer csak azon vesszük észre ma­gunkat, hogy elveszítettük a fejünket is. Az orvosok várószobája nap-nap után tömve van. A sok ember azonban ide­gessé lesz. Nincs türelmük várakozni. Hazarohannak és elolvassák tehát a lexikon-nak himlőről szóló cikkét. Ebben a groteszk forgatagban azon­ban néha a szivünkhöz férkőzik valami fenséges érzés és megérteti velünk, hogy nincs az a kfatonai bürokrácia, nincs az a törvényes hatalom, amely oly pompá san tudná szervezni az ellenállás komoly munkáját, mint a legrongyabb járványos betegség. Ezek nagy pillanatok. Az em­beriség — ez a lomhán emésztő, tunya, ragadozó huskolosszus — egy pillanatra megmozdul s idegcsövein a'halál, a fé­lelem gondolata csírázik át. Ez a gondolat ült most a békés­megyei polgárokra, akik már községen ­ként is kiadták a jelszót: „Oltani! Ol­tani ! . . „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Bécsi hang a kiegyezésről. Bécsben hivatalosan teszik közzé a következő értesítést: Néhány budapesti újság a kiegyezés mai állásához pesszimisztikus kombiná­ciókat füz. Jól értesült forrás szerint ez a hir nem felel meg a valóságnak, annál kevésbbé sem, mert a kiegyezés állása a magyar kormány tagjainak el­utazása óta mitse változott. Mindazon­által, mondja ez a forrás, a kiegyezés létrejöttét, csak akkor lehet teljesen bi­zonyosra venni, ha a magyarok elfo­gadják és teljesitik az osztrák követe­léseket (!). A badeni nagyherceg betegsége. Berlini távirat adja hirül, hogy a badeni nagyherceg betegsége aggasz­tóvá fordult. A hivatalos jelentések is konstatálják, hogy a nagyherceg álla­pota válságos. Összeül az osztrák parlament. Bécsi politikai körökből az a hir érkezett tegnap Budapestre, hogy az osztrák-kormány eltér azon szándékától) miszerint a Rcichsratbat csak október végén hivja össze. A magyar miniszterelnök ugyanis azzal vált el a bécsi kormány tagjaitól, hogy az október 10-én összeülő parla­mentet informálni fogja a kiegyezés tárgyában. Beck osztrák miniszterelnök tehát erre a napra szintén egybehivatja a képviselőházat s ő is jelentést tesz a kiegyezés mai állásáról. Ugyanez a forrás tudni véli azt is, hogy az osztrák kormány meg van győ­ződve a kiegyezés meghiúsításáról s ez esetben mindkét kormány javaslatot ter­jeszt a parlament elé a mai viszonosság fenntartására. A Teréziánum első „sárgája". Bécsújhelynek T.eréziánumában már a kinai faj is Képviselve van. Egy teg­nap érkezett távirat szerint Kin-Hill kinai hadapród ott sikeresen letette a felvételi vizsgát s igy a Teréziánumnak növendéke lett. A monlreauxi gyilkosság. Bécsből jelentik, hogy a montreauxi rablógyilkosságnak egyik elfogott tettese bevallotta tettét és megvallotta azt is, hogy az orozs terroristák közé taitozik. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi Időjelző ál­lomás mára hűvös időt jelez, elvétve elvétve csa­padékkal . — Az 1908. évi megyei költségelőirány­zat. Békésvármegye törvényhatóságá­nak októberi közgyűlésén a legfonto­sabb pont kétségtelenül a vármegyei költségelőirányzat megállapítása, illető­leg a már megállapított tételek jóváha­gyása lesz. A vármegyei állandó választ­mány folyó hó 27-én ülést tart, amelynek egyetlen tárgyát a költségvetés tételei­nek összeállítása fogja képezni. Az j állandó választmány által megállapított I költségelőirányzatot a közgyűlés előtt 15 napig közszemlére fogják kitenni. — Kossuth Lajos napja. A magyar ; nép lángoló lelkesedéssel nemzeti ün­neppé avat minden olyan napot, amely Kossuth Lajos, Magyarország ujjáalkotó­jának életével és munkálkodásával áll vonatkozásban. Az az évforduló, ame­lyet csütörtökön ünnepelt az oszlatlan magyar társadalom, szintén ilyen jelen- I tőséggel bírt. Békéscsabán a Polgári kör tartotta meg ez alkalommal szokásos vacsoráját, amelyen mintegy 30-an vet­tek részt. Az ünnepi beszédet s a Kossuth­serleggel a felköszöntőt dr. Urszinyi János mondotta. Fábry Károly köri elnök szintén gyújtó felköszöntőt mon­dott. A vacsorára egybegyűlt polgárok a késő éjjeli órákig maradtak együtt. — Az erzsébethelyi magyar istentisz­teletek. Nemcsak a csabai egyházat, ha­nem a vidéki és a fővárosi sajtót is régen foglalkoztatja már a csabaerzsé­bethelyi magyar Jnyelvü istentiszteletek kérdése. A csabai ág. ev. egyház pres­bitériumnak ez ügyben hozott határo­zatát az esperességi közgyűlés megsem­j misitette s arra utasította a presbiteriu­\ mot, hogy a magyar istentiszteletet kérő hivek óhajának megfelelő határozatot hozzon. Az esperességi közgyűlés állás­foglalása nem tetszett a csabai presbi­térium egy részének, amely felebbezés­sel élt a bányakerületi közgyűléshez. Ez a közgyűlés azonban mindenben hozzájárult az esperességi közgyűlés határozatához, amely igy jogerőssé vált. — Wodiáner báróná alapítványa. Békés­vármegye mágnásasszonyai s általában arisztokrata-családjai kivétel nélkül so­kat áldoznak emberbaráti célokra. A mi derék arisztokratáink sem, amikor ha­zafias áldozatkészségről, sem amikor emberbaráti célok támogatásáról van szó, nem várják a figyelmeztető hivást, hayem megnyitják erszényeiket, hogy a szűkölködőkön segíteni tudjanak s hogy a hazafias törekvéseket előmozdítsák. Ilyen volt az a ÍO'OOO koronás alapít­vány is, amelyet annak idején özvegy báró Wodiáner Albertné, született Atzél Zsófia tett a gyulai árvaház javára. Az alapítványt a törvényhatóság hálás köszönettel vette tudomásul s elhatározta, hogy kezelni fogja azt. Ezt a határoza­tott most jóvóhagyó záradékkal látta el a miniszter. — A gyulai képviselő megnősült. K. S c h r i f f e r t József, Gyula város orsz. képviselője csütörtökön kötött frigyet néhai G e r 1 e i n Reinhardt volt megye­bizottsági tagnak és gyulai földbirtokos­nak özvegyével. — Csabai reformátusok dolga. A mai napon délelőtt 9 órakor a főgimnázium tornacsarnokában református istentisz­telet fog tartatni. A református egyház gondnoksága ez uton is tudatja a hívek­kel, hogy a közeledő lelkészválasztásra a választók névjegyzéke 1907 évi szep­tember 28-tól 1907. október 13-ig M e­gyery Imre, egyházi gondnok, árva­széki h elnök hivatalos helyiségében közszemlére lesz kitéve, hol a jelzett idő alatt a felszólamlások megtehetők. Az esetleges felszólamlásokat az október 14­ikén megtartandó presbiteriumi gyűlés fogja tárgyalni s fogja a választók név­jegyzékét végleg megállapítani. Figyel­mezteti az egyház gondnoksága a híve­ket, hogy egyházi fövényeink szerint a választók névjegyzékébe csupán a tény­leges adófizetők vehetők fel; ugyanezért fel is kéri őket, hogy szíveskedjenek önként megajánlott adóikat egészben vagy részben legkésőbb a felszólamlási határidő lejártáig Megyery Imre egyházi gondnok és pénztárosnál lef.zetni, azok pedig, akik egyházi adót önként nem ajánlottak, ázok szíveskedjenek ajánlani ós fi etni, mert különben a lel­kész választásnál szavazati joguk nem ehet. — Eljegyzés. K á k o s László, Máv. mérnök Aradról, eljegyezte Csabán Sza­1 a y Sándor magánzó és háztulajdonos leányát, Ilonkát. — Katonai lóvásárok. Felhívjuk a gazdák figyelmét arra, hogy a cs és kir. ceglédi 2-ik számú lóavató-bizottság Orosházán, a vásártéren, október hó 17-én délelőtt 9 órakor és Békéscsabán, a vásártéren, október 19-én d. e. 9 óra­kor katonaló-vásárt fog tartani, melyen bevásárol hátas- és hámos-lovakat. Föl­tótelek: A ló kora betöltött 4-ik évtől 7 évig. Magasság: hátaslovak 158 cm.-től 166 cm.-ig, hámoslovak 161 cm.-től 172 crn.-ig. A hátaslovaknál megkívántatik nemes vér, jó járás, a hámoslovaknál széles szügy, jó paták. — Szeghalom ünnepe. Szeghalom község Kossuth szobrának leleplezése ma fog végbemenni a már előzetesen megállapított ünnepélyes külsőségek ke­retében. Az ünnepségen Kossuth Ferenc is részt vesz, aki több függet­lenségi párti országgyűlési képviselőnek társaságában érkezik a délelőtti gyors­vonattal Gyomára, innen pedig egy külön vonattal tovább utazik kísérőinek társaságában Szeghalomra. Kossuth Ferenc egészségi állapotáról a napok­ban azt irták a lapok, hogy aggasztó. Ez a hir azonban aligha fedi^az igazsá­got, mert ha igy volna, akkor Kossuth nem vehetne részt a szeghalmi ünnep­ségeken, már pedig ilyen értelmű érte­sítés nem érkezett Kossuth környezeté­től. Az országos függetlenségi pártnak elnökét a gyomai pályaudvaron egy gyomai és szeghalmi polgárokból álló küldöttség fogadja. — Haíálozas. A szeretet, az orvosi tudomány, a gondos ápolás nem birta megakadályozni, hogy a szerető hitvest, a jó anyát, gyermeket, ifj. BálintFe­rencnét, szül. B a u e r Margitot a kér­lelhetlen halál ne szólítsa Gyulán va­sárnap, élte 27-ik, boldog házasságának 4-ik évében, magához. A tüdőkór oltotta ki fiatal életét s semmisítette meg B á­1 i n t Ferenc főszolgabirósági irnok bol­dogságát, Margitka kis leányát pedig az édesanyjától. Temetése nagy részvét I mellett ment végbe. — Uj kózimunka-tanitónö. A csabai felsőbb leányiskolához H a á n Emma —a kiváló tudásu kézimunka-tanítónő, ki hosszú éveken az általa rendezett nagy­arányú kézimunka-kiállítással minden egyes esetben meglepetésben részesí­tette a közönséget a sok és művészies kivitelű kézimunkákkal, nyugalomba vo­nulása miatt megüresedett állásra a közok­tatásügyi miniszter kézimunka-tanítónőül Sándor Irmát nevezte ki, illetve he­lyezne át Máramaros-szigetről. — Eskövö. Kovács János endrődi gazda leányát, Esztikét, hétfőn dél­előtt vezeti oltárhoz U h r i n Mihály endrődi biró fia, V e n d e 1. — Fogyasztási adók megváltása. Békés­vármegye területén még csak Gyula város nem jutott megállapodásra a pénz­ügyigazgatósággal a fogyasztási adók megváltása tárgyában. Ugy értesülünk azonban, hogy a közgyűlés által kikül­dött bizottság már tárgyalt e kérdésben a pézügyigazgatóságnak illetékes köze­geivel s mos még csak a fölvett jegyző­könyvnek hitelesítése késik A három utolsó községnek: Kondorosnak, Újkí­gyósnak és Békésnek is jóváhagyták már a megállapodásait. Kondoros 2300, Kigyós 2850, Békés pedig 26"000 koro­nát fizet megváltás cimón. — Hidópitósek a megyében. Irtuk már, hogy a beruházási törvény terhére esz­közlendő hídépítések tárgyában a hely­színi tárgyalást az illetékes hivatalos té­nyezőknek közbenjöttével megtartották s felterjesztették a jegyzőkönyvet. A ke­reskedelmi miniszter a Fekete- és a Kettős-Körös-hidakról felvett jegyző­könyveket jóváhagyta. Ámde a Fekete­Körös-hidről felvett jegyzőkönyvben ki­fejezett azon kívánalmat, hogy a híd­építés költségéhez nemcsak Bihar- és Békésvármegyék, hanem az árviztársu­latok, sőt a földmivelésügyi miniszter is hozzájáruljanak, nem vehette figyelembe, mert ennek a kérdésnek eldöntésére a közigazgatási bizottaág illetékes. — Katonák szabadulása. A gyulai hon­védkaszárnyában nagy a legénység öröme. Tudvalevő, hogy az ex-lex miatt 1905. évben nem lehetett sorozni és igy az 1905-beli katonák, honvédek 1906 augusztus elsején vonultak be. Eleintén ugy volt, hogy ezek a katonák, akik önhibájukon kivül vonultak be 11 hónap­pal később, ki fogják tölteni a honvéd­ségnél a teljes két esztendőt s igy csak 1908 augusztus elsején szabadulhattak volna. Természetes, hogy a darabont­párti sajtó pompásan kihasználta az el­múlt hetekben ezt a körülményt s el­keseredett hangulatot szított a kormány ellen. De ezt a hangulatot elfojtotta az a humánus honvédelmi miniszteri ren­delet, amely most került nyilvánosságra. Eszerint az 1906-ban bevonult 1905-beli honvédeket szeptember 19 tői kezdve tartósan szabadságolták. A közös had­ügyminiszter rendelete szerint ugyan • csak tizenegy és fél hónappal kevesebbet fognak szolgálni a három évre bevonult közös katonák, akik 1909 ugusztus elseje helyett jövő év szeptember végén sza­badulnak. — Gyulai birák a szegedi kongresszu­son. Említettük, hogy a gyulai törvény­széknek birói kara is készségesen csatla­kozott ahhoz az országos mozgalomhoz, mely a birák fizetésének és általános helyzetének jávitást s az igazságügy ösz­szes tisztviselőinek sorsát és érdekeit fölkarolni célozza. Ez a mozgalom abban a kongresszusban talál egyik állomására, melyet október hó 15-én és az ezután következő napokon Szegeden tartanak meg. A szegedi kongresszusnak gyulai kiküldöttjei Bulla Antal és K u r t z Antal birák lesznek, — A gyulai közős-konyha. Gyulán a közös-konyha felállítása tárgyában Per­s z i n a Alfréd államépitészeti főnök el­nöklése mellett kedden délután népes értekezlet volt. Az értekezlet kimondotta, hogy az általános drágasági viszonyokra való tekintettel a közös-konyha fellitá­sát szükségesnek tartja s a további te­j endők előkészítésére egy hetes bizott­i ságot küldött ki. A bizottság tagjai: ! Nagy Kálmán járásbiró, Horthy ! Béla, Nagy Jenő, Vadas József, i dr. L o v i c h Ödön, S c h e r e r Be­nedek és Perszina Alfréd elnök. A közös-konyha létjogosultságát misem bizonyítja jobban, mint az, hogy már eddig is 81 család irta alá a kibocsájtott ivet s remény van reá, hogy ez a szám 150-re nő. A konyha felállításának kér­désébe^ még az elhelyezés sem okoz gondot, mert erre a célra a kaszinó konyha-helyiségeit akarják kibérelni.

Next

/
Thumbnails
Contents