Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-08-11 / 63. szám

Békéscsaba, 1907. > XXXIV-ik évfolyam. 63-ik szám. Vasárnap, augusztus II. BEEESH KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ELŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. EI3fizetni bármikor lehet évnegyedcnbelül Is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILES VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Szervezkednek a kisgazdák. Az idei nyarat jóval megelőzően örvendetes eseményt figyelhetett meg a szemlélő Békésvármegye területén. Az a nagy osztály, mely a társadalom gerincét alkotja, amelynek tevékeny­ségéhez fűződik állami életünknek min­den viszontagságos és kedvező mozza­nata is, amely mint a méh a nagy nemzeti éléskamrába, ugy gyűjtögeti egy évi munkálkodásának áldását: szervezkedéshez fogott. A társulásban, az összetartásban, az egymásért való munkában és a közös érdekek kölcsö­nös istápolásában látja ez az osztály boldogulásának alapját és azt a hatal­mas erőt, amely megvédi őketa kisgazda­osztály érdekei ellen intézett támadások kereszttüzétől. Vármegyénk kisgazdái a gyönge egyéni erőnek hajlítható vesszőiből egy impozáns épületet emelnek most föl, amelynek falain belül lealapozzák a közös monumentális müvet s előkészí­tik azt a nagy harcot, amely perdöntő lesz a kisgazda-osztályt fenyegető zűr­zavarban. Mert hogy zűrzavaros csatakiáltások kábították el ezelőtt a kisgazda-osztályt, ki merné ezt tagadásba venni ? A szé­pen csicsergő demagogok a kisgazdák érdekeit összetársítani akarták a mun­kások érdekeivel. Hidat kerestek, me­lyen a kisgazdákat a munkások tábo­rába tudják átcsalni. S mikor már ez a hid sok toldozás-tákolással felépült, akkor ügyetlenül vezetett taktikájuknak gócpontja nem az agy, hanem a svájci strimfli, a bocskor és a parasztos sza­bású ruha volt. Teljesen elegendőnek tartották, ha ugy öltözködnek, mint azek, akiket elcsicseregni akarnak az Békéscsaba, augusztus 10. igazságos és egyenes útról. Ott azon­ban, ahol az észnek kellett szerepet juttatni, mindvégig következetlenek va­lának önmagukhoz és cselekedeteikhez. A munkásokat bérfölemelés követelésére izgatták és mikor észrevették, hogy ez a módszer elevenen sérti a kisgazda­osztály érdekeit, akkor egy utópiát prédikáltak a félig meddig kételkedő és kijózanodó kisgazdának. Egy olyan kort, amelynek folyói csak a kisgazdák­ért folynak majd, madarai csak érettük zengenek, földjei csak nekik teremnek s az izgága demagógok csak nekik prédikálnak. Hogy ezekben az Ígérgetésekben nem volt semmi üdvözítő lényeg, ezt hamarosan észrevették a kisgazdák. Észrevették és kijózanodtak. Kijóza­nodásuk külső jeleit pedig abban ad­ták meg, hogy mind kevesebb és kevesebb számban vettek részt a piac­tereken rendezett handabandázásokon s mind többen és többen menekültek ki azokból a barlangokból, melyekben az izgatók a boldogulás, az emberi jólét boldogító rántását keverték. Például hozhatnók föl a békés­csabai kisgazdákat is. Ezek egy vezér atyáskodása mellett ugyanazt az utat követték, melyet a munkások. Vezérük egy volt, elvők is ugyanaz volt, mert az emberi boldogulás és jólét felé való törekvés érzeteiben a világ min­den népe egy akolban küzd. De kü­lönbözők valának az e'rdekek s az ámítás rongyos lepedője foszladozni kezdett. Következésképpen nem akar­| tak halak lenni többé, akiket a masz­i lag megbódít. A természetellenes állapot termé­szetes irányokat vesz. A kijózanodás hatalmas tanácsadó. Igy történt aztán, hogy ugyanazok a kisgazdák most egy másik táborban küzdenek azok ellen, akik még ma is megfogyott éljenzésben törnek ki az elkoptatott jelszavakra. Békéscsaba község kis­gazdái rájöttek már, hogy álapostolok nélkül is megvédeni képesek a közös érdekeknek területeit s okos elhatáro­zással oly erőteljes csoportba tömö­rültek most, amelynek hatalmát föltét­lenül el kell ismernünk. Vármegyénk többi községeiből sem veszünk különb hireket. A kijózanodás megkezdődött tehát. Kisgazdáink ön­állóan szervezkednek s nagy erejükbe vetett önérzettel készítik elő azt a harcot, amelyet elkerülhetetlenül meg kell vívnunk már a népámítókkal, kik az anyagi érdek lépcsőfokáról mindig visszaszorítják a boldogulás felé nyo­maikban haladó tízezreket. A szarvasi főgimnázium ügyeiből Még helyesebb világításban. Egyszerű dolgok megértetése sem könnyű, ha kívülállóknak az iskola bel­viszonyaira vonatkozó intézkedésekről kell tájékozást adni. Ez a gondolat nehezedik lelkemre, midőn a szarvasi főgimnázium belviszo­nyairól akarok szólni most, hogy a „Békésmegyei Közlöny" legutóbbi szá­mában nt. Jeszenszky Károly lelkész ur, mint a főgimnázium kormányzóságának tagja, szerinte, helyes világításban akarja feltüntetni az iskola némely életkérdé­seit. Hibáztatja a főgimnázium felügyelő­bizottságát abban, hogy a szarvasi fő­gimnázium évi számadásait olyan, ré­szint a felügyelőség tagjaiból, részint helyben lakó szakértőkből szervezi össze évenként, kik, szerinte, aztán helyiérde­kek által lekötelezve, talán nem is tel­jesíthetik olyan elfogulatlanul a szám­adások megvizsgálását, mintha azt nem helybeliek végeznék. Mindenekelőtt a főgimnázium életsorát intéző kormány­zóság szabályzatát kell ismernie annak, aki a felügyelőség számvizsgálati eljá­rását kifogásolja. Ez a szabályzat arra utauitja a fel­ügyelő-bizottságot, hogy helyhez kötött s több időre terjedő nagyobb munka előkészítésekor szükebbkörü helyi bi­zottságot küldjön ki kebeléből s ennek fölterjesztése alapján szerezzen tájéko­zást a tágabbkörü kormányzó-testület az iskola vagyon- és pénzkezeléséről. Éppen azért ez idő szerint a főgim­názium kormányzóságának eljárása a szabályoknak megfelelő és helyes mind­addig, mig a fenntartó három egyház­megye közös akaratával hozott ezen szabályzatot az egyházmegyék egyező határozattal meg nem változtatják. De különben gyakorlatilag nem is könnyen kivihető, nem is célszerűen foganato­sítható eljárás lenne az, ha a főgimná­zium ügyeit intéző kormányzóság saját, közelebb vagy távolabb lakó vidéki tagjaiból állítana össze számvizsgáló­bizottságot. Napokra terjedő munkát alaposan s nagyobb költekezés nélkül vidéki tagok nem teljesíthetnének. Megnézni a főgimnázium alapítvány-földjeinek házi kezelését, számbavénni a fölszerelés minden ágazatát, fölmérni a még el nem adott gabonamennyiséget, termékeket, mindez oly körülményes feladat, melyre vidékről ide jövők az idő rövidsége miatt sem vállalkozhatnának. Betekintést szerezni a kötelezvé­nyekre kihelyezett tőkék értékébe, a betáblázások "jogi helyességébe, az ese­dékes kamatok kivetésébe, beszolgálta­tásába s a nagy szétágazást mutató is­kolai számadások, naplók, okiratok ren­getegébe, oly sok időt, nagy pontossá­got, több napra terjedő, kitartó munkát igénylő feladat, melyet díjtalanul dol­gozó vidéki tagoktól sem kívánni, sem nyerni nem igen lehetne. Hogyha a kipróbált és célszerűnek ismert intézkedés helyett jobbat akarunk létesíteni, legalább is meggyőző okok­kal támogassuk reform-törekvéseinket Békésmegyei Közlöny tárcája. Üzenet. írja meg Etuska, Mikor jön el hozzánk! Kinyílott már valamennyi Sárga, piros rózsánk. Valamennyi sárga rózsa, Piros rózsa kéri, Hogyha eljön Szeghalomra — Mutassam be néki . . . . . . Jöjjön el Etuska, Had' szóljon a nóta, S kis kertünkben had" örüljön Velem együtt valamennyi Sárga, piros rózsa ... Sír, kacag a cimbalom . . . Gyönyörű a hangja. Gyönyörűbben sok'sem szólt, S tán nem is szólhatna. Leggönyörűbb, ha Laci E dalt muzsikálja : »Van egy leány valahol, Nincsen annak párja . . .« Van egy leány valahol, Nincsen annak párja. Aranyból van a szíve, Piros az orcája. Rám nevető szép szemét Valahányszor látom: Eszembe jut a legszebb, Legragyogóbb álmom . . . Selyemfüves, nagy udvar Hófehér kis háza Lesz majd egyszer a szívem Üdve, boldogsága. Nem kívánok egyebet Ezen a világon, Csak te ölelj majd benne Gyönyörű virágom! . . . Kiss Ferenc. Az első napok. Irta: Szász József. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Komorovcsák kapitány a kaszárnya kapujából visszakiáltott őrmester ur , Sólyomnak: — Őrmester, öltöztesse fel az ujon­, cokat! Én nemsokára visszajövök, i akkorra minden rendben legyen! — Igenis, kapitány ur, — mondotta I Sólyom, s aztán mindjárt rengeteg intéz ! kedést tett a parancs végrehajtására. ' Mert az újoncok öltöztetése nem valami egyszerű dolog. Ezt ne gondolja senki. A katonaruhát a legény nem veheti csak ugy egyszerűen magára. Nem suba az, se nem szűrkankó. Pará­déja van ennek is, mint minden katona­dolognak. És pedig olyan parádéja, hogy holtig emlékszik reá a regruta. Az ezred borbélya veszi őket először gondjai alá. Leborotválja, lenyírja vala­mennyit, mint juhász szokta a birkákat. Mert katonának szakállt csak különös engedelemmel, egy centiméternél hosz­szabb hajat pedig semmiféle engedelem­mel sem szabad viselnie. Igy mondja a reglema, ennek pedig engedelmeskedni kell. Nagy munkájában az öreg katonák segédkeznek a borbélynak. Az ő kezük nem olyan biztos ugyan, mint a borbélyé, négy öt helyen be is vágják a regruta arcát, de ez katonadolog. Az ütést, vágást meg kell szokni a katonának, hátha a csatában vágják meg? Legalább nem ijed meg egy kis sebtől, ha hozzá szokik akkorára. A kaszárnya fürdőjében ezalatt vizet melegítenek számukra s vízben, gőzben ' megfürdetik őket. Ne legyen rajtok egy ' porszem se, amit hazulról hoztak maguk­kal. Alsó, felső ruháikat is elveszik s durva, kincstárit adnak helyette. A hazul­rólhozottgunyákat pedig összepakkolják, egy fehérnemű ruhadarabra ráírják a legény nevét s fölviszik a kaszárnya padlására. Ottporlódik három esztendeig, vagy addig, mig a legény kiszolgálta idejét. Mikor ily tüzön-vizen megtisztultak, akkor előhozatja őrmester ur Sólyom a katona-mundért. Ócska, rongyos mundér. Szúnyoghálónak se volna már jó. Nem csoda, hogy ócska, hogy ron­gyos, hisz tizenkét esztendő óta szag­gatják, varrják, tisztítják a regruták. Hej, sok mindent tudna elbeszélni ez a mundér, ha beszélni tudna! De jó ez a regrutának. Örüljön, hogy ilyet is kap. A jobb mundér kell az altiszteknek s az öreg katonáknak. Majd lesz nekik is, ha a harmadik évet szol­gálják. Mikor lesz ez még, ha ugyan egy­általán lesz, azt papiroson se lehet ki­számítani. Nem tudja még az öreg katona se, pedig ez már csak sokat tud. Csak azt tudja, hogy annyi tengersok napja van még hátra a regrutának, mint a hány fényes csillag ragyog tiszta őszi éjszakákon. Őrmester ur Sólyom egyenként előszólítja a regrutákat s kiosztja kö­zöttük a ruhadarabokat. Sapkát, blúzt, nadrágot, két pár bakkancsot. Egy párt a feketéből, egy párt a sárgából. Az télire s parádés alkalmakra, ez nyárára való. Mértéket egyről sem vesz, csak ugy szemre becsüli meg. Minek is venne ? Nem szabó ő, a tizenharmadik öregapja se volt az s ezek a regruták se kényeskedő ficsurok, hanem hazát és királyt védő katonák. Meg aztán mérheti azt a szabó, a kinek alakja, teste nincs, nem áll meg azon Uzletáthelyezés 3 Békéscsabai harisnyagyár raktárát augusztus 1 tői a volt Adler-féle helyiségbe helyezi át, ahol a n. é. vevőközönség harisnya szükségletét eredeti gyári árakon szerezheti be, úgy­szintén javításokat gyorsan és pontosan eszközöl. A n. é. közönség pártfogását továbbra ls kéri. tisztelettel • Üzletá thelyezés HOHI REGOA, ^ Uzletáthelyezés*— első békéscsabai kötött- és szövött iparárú gyára Bé késcsabán, Vasút-utca. Vidéki megrendeléseket olcsón és jól készít. ffi Jutányos árak. Gyors és pontos kiszolgálás ! Üzletáthelyezés

Next

/
Thumbnails
Contents