Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-10-13 / 81. szám

BEKESUfEGYEI KÖZLÖNY Érzel szemben Ambrus alispánnak az a véleménye, hogy árfölemelést egyáltalán nem jogosult kérni a szállító, mert ha nem számolt az ajánlat benyújtásának idején azzal, hogy az ő általa fölajánlott egységárak alacsonyak, akkor a következményeket is ő viselje, annyival is inkább, mert ez az árfölemelés 3000 koronával több kiadást okozna a közkórháznak. A választmány Ambrus alispánnak álláspontját tette magáévá. Ezután 1908. évi katonabeszállásolásból eredő költségeket 54.992 koronában állapították meg s ezt pótadóval javasolták fedezni. Az elmúlt évi közgyűlések egyike utasította volt Ambrus alispánt, hogy a yármegyei alapok pénzkészletének elhelyezése céljából keresse meg a megyei pénzintézeteket s kérjen azoktól ajánlatot. Az alispán megkeresésére több pénzintézet a következő százalék-fizetéssel volna hajlandó az alapok pénzét kezelni. A szarvasi takarékpénztár az elhelyezett pénzért 47

a, a Békés-Csabai takarékpénztár 4y

2, az orosházai takarékpénztár 47

a, az aradi ipar- és népbank 5, a békési népbank 5, a Csabavárosi takarékpénztár 5, az orosházai népbank 5, a békési takarékpénztár 5 s végül a három gyulai pénzintézet szintén 5%-ot hajlandó fizetni. Az állandó-választmány azt javasolja a közgyülének, hogy a kérdéses pénzeket a gyulai intézetekben rendelje elhelyezni. A többi ügyeket pártolólag terjeszti a közgyűlés elé állandó-választmányunk, amelynek ülésén az elnöklő alispánon és az előadókon kívül Y a r s á g h Béla, T á b i t Mihály, S c h m i e d t József, L a d i c s László és M á r k y János dr. vettek részt. Nehézségek a csabai muzeum építése körül. A választmánynak ülése. A csabai muzeum-egyesület választmánya pénteken délután ülést tartott, amelyen Yarságh Béla elnöklése mellett a következők vettek részt: dr. Reisz Miksa, Krammer Nándor dr., D o n n e r Lajos, J é g e r József ós dr. R e 11 Lajos. V a r s á g h Béla — a megjelentek üdvözlése után — azt közli, hogy fontos ügyek sürgették a választmányi ülésnek egybehivását. Ennek az ügynek egyike az állandó muzeum-épület építésének kérdése is. Eddig anyagi nehézségek késleltették azt, hogy az építést megkezdhessék, most azonban közölte a miniszter, hogy a 80.000 k

oronát kiél az utat, hogy valóságos tolongás támad és én eltévesztve az irányt, nem láthatom tovább a boldog pár irigylésreméltó elvonulását. ~ De megszólal most lassan, méltóságteljesen a toronyóra, intve a könynyelmü emberiséget a mulandóságra, tudtára adva mindenkinek, hogy: „kilencet ütött az óra, este van" Erre pontos, 10 percnyi időközökben elüti a többi is, vékonyan, vagy vastagon, már amint az illető egyház pénzügyei engedik és az óraütések elrezzegnek a légben, hogy helyet adjanak a honvéd dobos : „vetkezz, vetkezz, rossz bakkancsos" dobpergésónek. A sétálók erre sem Vetnek ügyet, de amint a várban harsány hangon megszólal a takarodó, mélabús dallamának hangjainál katonai pontossággal oszladozni kezd a nép. A mamák és gardedámok felébrednek csöndes álmaikból s nagyot ásitva, nyújtózkodnak. Különböző visító hangok hallatszanak, amig a szanaszét száguldó családtagokat összehívják, mint kotló a csibéket és aztán indulás. Az intelligencia még tartja magát! Nem városias korán feküdni, korán kelni! Végre azonban lassanként megfogyatkozik a nép, a cirkuszból kihangzó siketitő taps és röhej is megszűnik s a hold, — mintha csak a város atyákpolitikáját akarná megcsúfolni — mikor már senki sem jár az utcán, széttöri a felhő-függönyt és beszövi fényes fonalával az alvó várost, eltakarva' ami rossz és rút, kiemelve ami jó és szép. Én is aludni térek s a várfal fényes ormára tekintve, mintha fehér lepelbe burkolt szellem intene jó éjszakát! ... tevő épitósi költségnek annuitását magára vállalja. E kedvező értesítés alap ján több pénzintézetet kerestek meg a szükséges kölcsön folyósítása érdekében s be is érkezett egy kedvező ajánlat, de ez az ajánlat is csak augusztus 15-ig bírt érvénynyel s most, hogy a pénz megdrágult, nagyon kétséges, vájjon kapnak-e még ily kedvező feltételek mellett kölcsönt. Nehézségek merültek föl a tervek elkészítése körül is. — Annak idején ugyanis, mikor a muzeumok országos felügyelője, Seemayer, látogatást tett Békéscsabán, azt a tanácsot adta, hogy minden tekintetben modern épületet emeljenek a muzeum részére. Hogy e kívánalomnak meg tudjanak felelni, bekérték a kecskeméti és a készthelyi muzeumnak terveit s csak amikor nem érkezett válasz megkeresésükre, akkor bizták meg Wagner József békéscsabai építészt a tervek elkészítésével. Az elkészült terv szerint azonban az épitési költségek 8734 koronával többe kerülnének. Áchim Gásztáv községi főmérnök a költségvetés tételeit felülvizsgálta s több nélkülözhetőnek vélt tétel törlése után sikerült is 3298 koronát, majd a központi légfűtés helyett a kályha beállításával 6000 koronát megtakarítani. Fedezetlen kiadás marad igy is még a Széchenyi-utca részen vas, a körösparti részen léckerítés költsége, továbbái.a telek feltöltése, parkírozása. Reisz Miksa dr. szerint, ha a központi fűtés most nem is valósitható meg, számolni kell azzal az idővel, amikor esetleg beállítható lesz s ezért helyesnek gondolná, hogy a csöveket már most helyeztessék el az uj muzeum falaiba, mert ez a munka később sok pénzbe kerül. R e 11 Lajos dr., D o n n e r Lajos. Jéger József hozzászólása után azt határozta a választmány, hogy a tervet és költségvetést jóváhagyás végett fel terjeszti az országos főfelügyelőséghez. Külön felterjesztésben reá mutat az elnökség a még pótolandó költségtöbbletnek, igy már tűzbiztonsági szempontból a légfűtésberendezés szükséges voltára és ennek fedezetére a kormány ujabb segélynyuj

;ását kéri. Értesítette a közoktatásügyi miniszter az egyesületet, hogy erre az évre is kiutalta az eddigi 2000 kor. épitési államsegélyt, de muzeális célokra 1200 korona helyett csupán 400 koronát folyósíthatott. A főfelügyelőségnek a néprajzi osztály mikénti kezelésére vonatkozó szabályzatát, valamint a könyvtárbeszerzés és fejlesztésről s végül a számadásokról szóló jelentést az ülés tudomásul vette. Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkár, az egyesület védnöke, újból nagyobb könyvadománynyal gyarapította az egyesület könyvállományát. Zsilinszkynek köszönetét fejezte ki a választmány. Krammer Nándor dr. igazgató tett jelentést a tárlat ujabb szaporulatáról. Igy megakarta venni Gyulán özv. Szabó Istvánnétől a férje által gyűjtött ó-kori leleteket, de tulmagas összeget követelt, igy a vételtől elállott. P á n d i István dr. a muzeumnak adományozta a tulajdonát képezett miniatűr Kossuth-szobrot. A választmány köszönetet szavazott az adományozónak A csabai ev. ref. egyház ügyeiből Presbiteriumi ülés. Utazás a lelkészválasztás körül. Békéscsaba község újonnan megalakult ev. ref. egyházának tanácsa csütörtökön délután 5 órakor az árvaszék nagytermében ülést tartott Az ülés vezetésére s az elnöki szék betöltésére Futó Zoltán szentesi lelkészt, az egyházmegye főjegyzőjét küldte ki Dombi Lajos esperes. Futó az egybegyűltek üdvözlése után konstatálta, hogy a presbitérium ülésének egybehivása a törvényes rendelkezések szemelőtt tartásával történt Jelentette ezután az elnöklő lelkész, hogy Koncz Sándor, Hara Sándor, Szabó László ós Don; > • István presbiterek lemondottak ' - ' gükről. Futó Zoltán meggyőző .érvekkel ecsetelte azt a veszteséget, nn alakuló egyházra hárul, ha els<! prei biterei közül többen is lemonda ii; és ezért azt indítványozta, hogy Í ii • ne vegye tudomásul ezeket a j.. mondásokat, hanem kérjék föl a táv< zni akarókat állásaiknak megtartására. \z indítvány határozatba ment. D o m o k a s István, aki jelen volt az ülésen, é határozását későbbre tartotta fenn. Elnöklő főjegyző ezután az egyház alakulásra vonatkozó egyházmegye; • egyházkerületi jegyzőkönyveket i mertette, melyek szerint Erzsébeti- lyet Kígyóst, Kótegyházát ós Dobozmagyert is a csabai egyházhoz csatolták é melyek szintén szükségesnek mondják a csabai egyház megalakulását. E v gyűlési jegyzőkönyvek arról is tanú--, kodnak, hogy az egyházkerület fe,i t a kormányhoz a csabai egyház ré,. a folyósítandó államsegély érdekében E kórvóny elintézésének megsürgetése áljából a presbitérium megbízta Megy r i Imre gondnokot, hogy a miniszter mában eljárjon. A kiküldöttnek költse *it természetesen az egyház viseli. Az egyház tagjainak névsora g mindig nincs összeállítva. A né'. ; összeállítása előtt azonban szüksó: nek véli Futó Zoltán, hogy az adók . tés munkáját végezze el a presbiter; u, i ós pedig olyképpen, hogy ezzel a mur kával bizzák meg a presbitérium;,': egynéhány tagját. A presbitérium in Sz zen felhívást a hívek mindeniké"' hogy adójukra vonatkozólag nyilatkozzanak, vájjon önként megállapított ö részegben fizetik-e azt, vagy pedig a t • vényes adókulcs szerint. D o m o k s István felszólalása után a presbitérium elhatározta a rögtöni adókivetést teendőnek elvégzésével Seb esi Imre. O f f r a Gergely és Megyeri Inu s presbiteriumi tagokat bizta'meg. Nagyobbszerü vita indult meg lelkészválasztás előkészítésének kére " sénól, Az elnöklő egyházkerületi főjegy szerint időelőtti dolog még ezzel a kt rdéssel foglalkozni mindaddig, mig a választók, illetőleg a hivek hiteles névsora összeállítva nincs. Domokos István sajnálattal konstatálja, hogy e kérdés körül máris olyan harc folyik a hivek között, amely csak áldatlan széthúzásra és egyenetlenkedésre vezet. Két párt kezd kialakulni a hivek koréban, sőt ez a két párt részben ki is alakult már. A kettő között kifejlődött erős harc pedig nem vezet arra az összetartásra, mely egy most megalakult egyháznál elengedhetetlen feltétel. Értesült arról is, hogy a hivek egy részének körében azt a hangu'atot akarják fölkelteni, hogy a lelkészi állás meghívás utján töltessék be. A pártoskodás és áldatlan viszálykodás megszüntetése érdekében szükségesnek tartaná, hogy elvi határozatot hozzon a presbitérium, mely határozat szerint a tanácsülés nem helyesli a lelkészi állásnak meghívás utján való betöltését. Futó Zoltán elég helytelenül azt vitatta, hogy ez a kórdós nem tartozik a lelkészválasztás előkészitóséhez. (!) Megyeri Imre nem helyesehe ennek a határo atnak kimondását, de mert Domokos ragaszkodott álláspontjásoz, Futó Zoltán föltette a kérdést s a presbitérium 7 szavazattal 4 ellenében Domokos István álláspontját tette magáévá. Több tárgy nem lévén, Futó Zoltán elnök az ülést berekesztette. Népmészárszék és népkenyérsütöde Békéscsabán. A drágaság intézményei. A általános drágaság nyomasztó hatása alatt leginkább a kis egzisztenciák görnyednek. A kis egzisztenciák rétege az, amely legelőbb merül ki a kapzsiság fojtogató karmai között. Ne tűnjön fel rosszindulatnak, hogy a nehéz megélhetés okát nem egyedül azokban a tényezőkben keressük, melyek a buza árát csak ugy, mint a vágómarha árát is felszöktettók. Hoszszas és lelkiismeretes megfigyeléseink alapján állithatjuk, hogy az élelmi cikkek ára sokkal magasabb, semmint erre az árra a nyersanyagnak aránylagos olcsóságából következtetni lenne szabad. Az emberi meggazdagodás vágyával is szemben kell találnia magát a rettenetesen nehéz viszonyokkal küzdő kisembernek, mert az egyes -'"rusitók nem az anyag beszerzéséin^ onyitottan Békéscsaba 1 minden indok néjjkü) viszonyok között is v>. ugrással srófolják föi i . • aztán ezért zúgolódni polgárság, 'készei' várják „A mészárollak, a pékm.< v. ebben a lene drágaságban! Hát bizony senki sem

: vitatni ombertársainktól az/ guk van. De ugyanakkor I hetjük mi is, hogy ne h senki szorult helyzetünket s „ helyzet tudatúban ae kívánja hogy utolsó filléreinkét is szerre adjuk. A vágómarha-ára leV példáid, de a hús &' olyan trj:;a cikk,' vatalnok-családok i hogy a szegényem b magának a hn%f< • kenyér ára netr, árának emelked*' • tétben nemho. emelkedőben v Társadal ni amelyek ezelóf' fordítottak a 1 tá oknak bej nehezült he3j viszonvaiko. nincs 70lák I szét is. : mentőg' alapítja • Bókt i tálv most i egy nép mészár. i fához anyag; [ Fölöslegesnek fa j hangsúlyozni enn> ; jogosságát és helyónv.A.. régnek erkölcsi kó'elesst negveck i maga polgarr.it köt le-- :•» ist»-• polni polgáraínak érdekeit is. I Ha a nép olyan intézményekét akar felállítani, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a túlhajtott áremelésekkel szemben erélyes állást fog^has— sunk, akkor a községnek minden anyagi áldozatot meg kell hoznia. A felállítani szándékolt nép mészárszók ós nópsütőde csak a legminimálisabb haszon mellett adná a maga áruit s már erre való tekintettel is meg kell adnia a községnek a lehetőséget, hogy a megélhetés ne ' hézsógein könnyíteni tudjon a polgárgáy emelik az értékeket, í sokszor Megszűnik egy er ' Három -Wi h Három «s?-t löv: meg Békéscsabán, a negt, kedő-ifjak egyletéből; a kei kereskedő-ifjak egy;ete. Az működés jelének minden b. nyével bontott lobogót az u amely a tagok vállvetett buz^ ból valóban a megerősödés merithelte. Minden társadalmi osztály . gét látja egy ilyen társas-körnek, b csaba iparos-munkásait csak ugy hatotta a társulás nemes eszméje, iü társadalmunk más foglalkozást űző tegeit, amelyeknek immár mind n' van a maguk társas-otthona, L'. kedélyesen és olcsón elszórakozhati üres óráikban. Ezeknek a társas-körö^ nek nemesítő és művelődést fejlesztő hatását be kell látnunk mindannyiunknak s ezért fogadtuk örömmel annak dején azt a hirt is, hogy kereskedőink és kereskedő-ifjaink egy közös egyesület kebelében keresik majd a szórako zást, aínely csak ugy áldásos, ha nemesitőleg hat a tagokra. Nagy volt azonban a csalódás, amikor hirét vették a polgárok annak, hogy a kereskedők óá kereskedő-ifjak egyesületében nem folynak rendjén a dolgok. Sokszor megtörtónt, hogy * munkaadók és alkalmazottak szem' helyezték érdekeiket egymással, jó het, hogy mindannyiuknak csak • érdeket kellett volna istápolniok s r egyszer közgyűlések keretében i fejezóst adtak szenvedélyüknek. Törtónt ezután, hogy a tago rében oly nézet kerekedett felül az egylet nemesítő céljait össze], totta az erkölcsrontó kávéházak val. Mindez s ezekhez hasonló 1 mények nem eredményezhettek n szilárdnak vélt alap megingatás