Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-10-13 / 81. szám

3 melyből csak azt jósolhatta a szemlélő, hogy az egyletet elkerülhetlenül a pusztulás felé sodorja. Ez az utolsó stádium is előttünk áll most. Az egylet még a házbért sem képes többé fizetni s a választmány elhatározta, hogy október hó 27-ikére közgyűlést fog egybehívni, amely kimondja a feloszlást. Ez a fordulat pedig azt is jelenti egyúttal, hogy az egylet ingóságai fölött megszólal a dob s eladásra kerül a berendezés. Sajnálattal adunk hirt ennek az életrevaló egyletnek pusztulásáról s abbeli reményünket fejezzük ki, hogy a kereskedő-ifjak és a kereskedők megtalálják a módot e súlyos válság meg szüntetésére. Nemcsak ifjaink, de kereskedőink is szükségét kell, hogy lássák egy ilyen egyletnek, amely a maga erkölcsi tekintélyét kamatozólag gyümölcsöztetheti kereskedőink és kereskedő-ifjaink társaséletében. Gazdák dolga. Az egyesület aktái. Vármegyénk gazdáinak erkölcsi testületében újból fölszaporodtak már az elintézést váró aktacsomók. A testületnek agilis vezetősége pedig egymásután késziti elő az ügyeket, hogy a legközelebb megtartandó választmányi ülés ne találja készületlenül az egylet vezetőtényezőit. Ezen akták közül való elsősorban az a miniszteri leirat, amely az egyesület alapszabályaira vonatkozik. Ismeretes ugyanis, hogy a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek egyik választmányi ülése az alapszabályokon módosításokat eszközölt, amely módosításokhoz hozzájárult a közgyűlés is. Az alapszabályok felküldettek aztán jóváhagyás végett a földmivelésügyi miniszterhez, aki azoknak komplexúmát nem találta kerekdednek s igy a jóváhagyó záradékkal sem láthatta el az alapszabályokat. Hiányosnak találta a minisztpr a választmányi üléseknek határozatképességét biztosító taglétszám megállapítást, melyre vonatkozólag az alapszabályokban semmi perfekt rendelkezés nincs. Ezt a hiányságot most pótolnia kell a választmánynak s ez a pótlás alkalmasint ugy fog szólni, hogy a választmányi ülések, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, mindig határozatképesek, ilyen észrevételei vannak a miniszternek a határozathozatalok tekintetében is, mert az alapszabályokban nincs nyoma annak, hogy a választmányi ülés minő formában hozza határozatait Ezeket a hiányokat a legközelebb megtartandó ülésen fogják pótolni s ezután az alapszabályokat újból felküldik a miniszterhez. A hetedik hadtestparancsnokig felhívást küldött gazdasági egyesületünkhöz, intézzen kérdést tagjaihoz, nem volnának-e hajlandók résztvenni a hadtestparancsnokig részére szükségelt termény- és takarmány-szállitásában. Az elmúlt évben is érkezett ilyen megkeresés gazdasági egyesületünkhöz, de senki sem akadt gazdáink közölt, aki reagált volna erre a felhívásra s igy ez év folyamán aligha tesz eleget a hadtestparancsnokság felhívásának az egyesület. Szarvason az állatdijazással kapcsolatos közgyűlés alkalmával a cukorrépát termelő szarvasi gazdák szövetsége a vidéki szövetségek szervezésének kérdését vette föl. Később azonban elejtették ezt a kérdést azzal az indokolással, hogy a mostani viszonyok közepette amúgy is csökkenni fog a cukorrépatermelés és a gazdák jó része föl is hagy azzal. Erről az ujabb határozatról a szarvasi szövetség most jegyzőkönyvi kivonatban értesítette gazdasági egyesületünket. Merénylet a békésmegyei sajtó ellen. Lefujtók a dolgot. Megszólalt a közvélemény. Várinegyeszéltében élénken tárgyalják még mindig annak a készülőiéiben volt merényletnek hirét, amelyet lapunk volt szerencsés leleplezni. Örömmel konstatáljuk, nem csalódtunk, midőn a rut merénylet energikus és példaszerű visszautasítására a vármegye törvényhatósági bizottságának imponáló egységét jelöltük meg perdöntő tényezőképpen, mert már híradásunk nyomán is oly súlyosan nyilatkozott meg a közvélemény a készülő merénylet megsemmisítésére, hogy ezzel a közhangulattal máris tanácsosnak vélték számolni az összeesküvők, akfik elállottak szándékuk keresztülvitelétől. Nem is történhetett ez másképpen. A békésmegyei törvényhatósági bizottságnak liberális tagjai, akiket annyiszor megrágalmaztak, annyiszor megtámadtak a szeméreskedő irányzatoknak emberei, akikre jót semmit, de annál több rosszat mondott az egyéni érvényesülni akarás lehetetlenné tett és megbántott önérzete, nem szegődhetnek egy reakciós törekvésnek zsoldjába, amely törekvés annál rútabb és viszatetszőbb, mert olyanok kezdeményezték, kik mint a haladás bajnokai tetszelegtek és tetszelegnek a forumon. De viszont örömmel kell megállapítanunk azt is, hogy B e r é n y i Ármin dr. — hozzá közelálló körök értesítése szerint — nincsen a sajtó elleni merényletnek előkészítői között. Pedig ha valakit, ugy bizonyára őt kellett volna látnunk az összeesküvők sorában, mert a következetesség elve alig mondja hihetőnek az ő távolmaradását. A dolog azonban ugy áll, hogy B e r é n y i Ármint nem sikerült beugratniok az összeesküvőknek. A sajtó elleni merénylet hírére máris energikus aktiot indítottak megyebizottsági tagjaink. A Gyulán lakó megyebizottsági tagok nyíltan hirdetik, hogy az esetben, ha az indítvány mégis közgyűlés elé kerülne, kíméletlen hangú felszólalásokkal vernék vissza azt Ilyen válaszról biztosítanak minket azok a levelek is, melyek a vármegyéből érkeznek szerkesztőségünkhöz s melyeknek írói egytől-egyig azt jelentik ki, hogy nemcsak a közönség, de a sajtó érdekében folytatott harcban is velünk tartanak. Lapunk ugy értesült, hogy az indítvány benyújtásától már nem kell tartania többé a közgyűlésnek Az impozáns módon megnyilatkozó közhangulat elvette a kedvet attól, hogy a közgyűlés méltóságteljes felháborodását provokálni merészkedjenek bárkik is. Ez a körülmény pedig megnyugvással tölt el bennünket, mert tudva tudjuk, hogy ez a védelem csak azt a sajtót támogatja, amely kötelességteljesitésének nehéz munkájában soha le nem tért a tisztség és igazság útjáról. Október 10. Békésvármegyében. A henye-nap eseményei. Elvettek egy mérges szikii lobogót. Hála Istennek! sóhajthat föl a jámbor nyárspolgár. Elmúlt október 10-ike is szerencsésen, vér nélkül. Pedig hogy mennydörögték a vért és a veszedelmet azok, akiknek egész élete a fenyegetések láncolatából áll! ? „Lángbaborul az ország ! Feltámad a népharag!" Stb. stb. S mindössze az történt, hogy egynehányszáz iparos-segédmunkás levonni hagyott a fizetéséből 3—4 koronát, csakhogy átsétálhassa a napot. Más nem történt semmi, éppen semmi. Sőt még a patkányok is a rendes oktávában kezdték cincogásukat a gödrök körül. Hát a sok fenyegetés és ijesztgetés után mi másnak gondoltuk ezt az október 10-ikét. Azt véltük, legalább is olyan földrengés lesz, hogy a romlott gyümölcsök mind lepotyognak a fáról . . . Már mint a rothadt szilvák, rossz almák és fényes barackok. Pedig ezeknek sem esett semmi bajuk . . . Csak a gyalogjárók koptak egy kissé jobban ezen a napon. De hogy a választójog kérdését előbbre segítette volna ez a henye-nap, ezt kötve sem hisszük. Summa summárium : október 10-én egynehány koronával gazdagabbak lettek a munkadók s ugyanannyival szegényebbek a segédmunkások Isten bizony jogosnak és méltányosnak tartanók, ha a segédmunkások az október 10-iki veszteséget a pártadóból vonnák le, hogy a „vezér" urak is megérezzék a henye-időtöltés következményeit . . . Békésmegyében cíönd volt mindé-, nütt. A korcsmákban és vendéglőkben volt csak egy kissé hangosabb az élet, ami természetes is, mert a műfelháborodás szent tüzet csak el kell oltani valamivel, nehogy kár essék a kréta körül. A felvonulások megtörténtek ott, ahol engedélyezve voltak s villámgyorsan elvonultak és levonultak a járdákról ott, ahol a hatóság erélyes intézkedései nem érkeztek későre. Csabán reggeli 9 óra körül mintegy 100 iparos-segédmunkás vonult végig a Buza-piacon és Fő-uton keresztül. A Kossuth-térig békességben el is jutottak, de itt az egyenruhás közegek imponáló föllépése egy kis zavart okozott sürü soraikban s jobbnak vélték hármasával, négyesével járatlan tájak felé vonulni. Érdekes volt az a lobogó-elkobzás, mely a csirke-piacon történt. Áchim L. András mintegy ötödmagával ugyanis a tanyáról kocsin jött be s egyenesen a csirke-piacra vonult. Kísérőinek egyike egy mérges szinü lobogót vitt, de Hrabovsz ky Pál rendőrfőbirtos hamarosan elvette azt az öttagú csoporttól s bevitette a városházára. Gyulán egy ugyanekkora csoport tüntetett a munkátlanság édes gyümölcsei mellett. Itt már muzsika-szó öntött lelkesedést a sétálókba. A gyulai rendőrhatóság oly kis jelentőségűnek tartotta ezt a tüntetést, hogy a menet fényének emelésére még egy lovasrendőrt is' odaállított a csoport elé De hatást még igy sem sikerült elérniök. A menet, amely másfélszáz főből állhatott, végigjárta a főbb útvonalakat, aztán kihejehujázta magát a korcsmában Mert október 10 nem lett volna tizedik napja, ha nem ugy történik minden amint történt. Szarvason és Orosházán volt még kisebbszerü tüntetés Említésre méltó dolgok nem történtek. Megemlítésre méltónak tartunk azonban egy oly tünetet, amely határozottan amellett bizonyít, hogy munkásviszonyaink nagyban javultak. — Az éves gazdasági cselédeknek felbujtására ugyanis valóságos izgató-truppot szerveztek az alföldi parasztszociálizmus hangadói. Hetek óta folyt az izgatás ós végeredményben mégis azt a tényt re gisztrálhatjuk, hogy derék gazdasági cselédeink közül senki sem gondolt sztrájkra. Ezektől a munkásoktól tanulhatnának kötelességteljesitést azok a vezérek, akik ugy teremtik az önkényes ünnep és henye-napokat, mint a föld a kártékony rovarokat. Tüdőszanatórium-avatás. A József főherceg szanatóriumegyesület közgyűlése. Nincsen még tiz esztendeje, hogy lapunk karácsonyi számában megjelent az akkori főispán Lukács György dr. cikke, melyben a tüdővész óriási mérvű pusztítására vármegyénk területén is, reámutatott ós a nemesen érző emberbarátokat felhívta a tüdővész ellen védekező egyesület megalakítására főcélul tűzvén ki azt, hogy először vármegyénk, ' majd az ország más községeiben is tüdőszanatóriumok felállíttassanak. Nem igen kell mondanunk, hogy nagyon sokan akkor kivihetetlennek mondották a nemes tervet, sőt hiábavaló fáradozásnak. Az eredmény pedig ma azt dokuí mentálja, hogy kitartással, nagy szorgalommal és okos tervezéssel a lehetetlennek véltet is meg lehet valósítani. A gyulai város erdei szanatóriumban már hónapok óta ápolják a betegeket, az egyesületnek 87 fiókja munkálkodik az országban, — hogy egyesült erővel fokozatosan felállítsák a többi népszanatóriumokat is. A József főherceg-szanatórium tegnap tartotta Gyulán évi közgyűlését s az ország minden részéből összesereglett vendégek, József főherceg védnök akadályozva volt a megjelenésen, délután elragadtatással szemlélték az emberszeretet impozáns hajlékát. Tudósításunk a közgyűlésről és avatásról a következőket jelenti: A vidéki vendégek legnagyobbrészt már pénteken este érkeztek Gyulára, kiket a rendezőség élén L o v i c h polgármester fogadott. A vendégek legnagyobb része uri családoknál lett elszállásolva. Este tiszteletükre a kaszinóban társasestély volt, melyen Zöldy János megyei főorvos üdvözölte a mintegy 150 tagu társaságot. Reggel 9 órakor a vármegyeház nagytermében volt a közgyűlés, amelyen Lukács György dr., az egyesület megteremtője elnökölt. Lukács tartalmas megnyitó-beszédet mondott, melyben vázolta azt a nagy munkát ós áldozatkészséget, mely lehetővé tette az első szanatórium felállítását. Ezuttán bejelentette Lukács György, hogy József főherceg és Auguszta főhercegasszony akadályozva vannak a megjelenésben, de mindkettőjüktől távirat érkezett. A két távirat igy szól: A József királyi herceg Szanatórium-Egyesület harmadik közgyűlésére Gyulán egybesereglett összes tagoknak őszinte köszönetemet tolmácsolom. Mindig nagy érdeklődéssel kisértem önzetlen és fáradhatatlan munkásságukat. Ezen humánus működéshez Isten áldását kérem. Auguszta, főhercegasszony. József kir. herceg távirata ez: Szívvel-lélekkel veszek ma részt Önökkel nemes, humánus, emberbaráti célokat szolgáló közgyűlésükön. Kérem a Mindenhatót, hogy adjon fényes sí kert szenvedő embertársainknak, testvéreinknek megmentésében, mihez őszinte szívből szerencsét kivánok. József, főherceg. Ezután Lukács György indítványára a közgyűlés táviratilag üdvözölte József főherceget és nejét, valamint A n d r á s y belügyminisztert és K or á n y i Frigyest is. A pénztári jelentós tudomásul vételével a közgyűlés véget ért. Délután 2 órakor a közgyűlés tagjai megtekintették a szanatóriumot s leleplezték ezalkalommal József főhercegnek a szanatóriumban elhelyezett szobrát is, amelyet Stróbl Alajos készített. A vendégek külön vonaton utaztak a városerdői megállóig, onnan gyalog tették meg az utat a szanatóriumig. Itt Geszti, igazgató főorvos üdvözölte az egybegyűlteket, majd Lukács György ismertette az épitós történetét és a védnök, József főhercegnek a létesítés körüli érdemeit. Zöldy János dr. beszéde után Barabás Béla, orsz. képviselő beszélt, ki hatásos szónoklatban mutatott reá, mennyire szükséges védekezni a veszedelmes tüdőkór ellen s a védekezés feladatát az államnak kell kezébe vennie Biharmegye részéről nag.yobb

Tküldöttség élén Glatz Antal főispán és R i m 1 e r polgármester jelent meg. A fővárost Almády Géza tanácsos képviselte. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A király és a szociá isták. Szociálista vezéreink fennen kérkednek azzal, hogy milyen „biztos" értesüléseket kapnak az udvartól. — Ebben a betegségben szenved Mezőffy ; Vilmos is, aki a képviselőház tegnapi ^ ^ |gasg- Belépti-dij nincs.