Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-10-03 / 78. szám

Békéscsaba, 1907. XXXIV-ik évfolyam. 78-ik sz. Csütörtök, október 3. BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElrOFIZBTÉSI 013 : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyedenbeiül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A pénzpiac válsága. Békéscsaba, október 2. Magyarország szomorú gazdasági helyzetéről hónapok óta halljuk már a panaszokat. A külföldön keletkezett és hozzánk is eljutott pénzdrágaság az országnak minden vidékén érezteti hatását s hol nagyobb, hol pedig kisebb mértékben idézett elő hitelmegszoritást. Az annak eredményeképpen előállott pénzhiány elsősorban a szövetkezetek válságára, közvetve pedig sok kisembernek anyagi romlásához vezetett. Békésvármegye pénzpiacát, amelynek viszonyai mindig igen konszolidáltak voltak, közelről érdekelheti mindaz, ami a közgazdasági válsággal, speciálisan pedig a békésmegyei pénzpiacra gyakorolt hatásával függ össze. Helyénvalónak, sőt szükségesnek tartottuk tehát, hogy a mi pénzpiacunk néhány vezető egyéniségét megkérdezzük a viszonyok várható alakulásairól. A megkérdezett pénzemberek nyilatkozatának összegezése a következő : Amit pénzügyi körökben hetek óta tudnak és tárgyalnak, az Békésmegyében is köztudomásu dolog: a pénz drága és drágul. Ámde az általános pénzdrágaság közepette igen jó helyzetben van a békésmegyei pénzpiac. A mi pénzintézeteink egyikénél sem lehet szó válságról, sőt még csak zavarokról sem. Hogy a békésmegyei pénzintézeteknek egyik-másika mennyire előrelátó volt, legjobban bizonyítja ezt az, hogy fölemelték alaptőkéjüket. Ennek köszönhetik, hogy a mostani tagadhatatlanul nehéz viszonyok között is kielégithetik a jogos érdeket s nem volt reá eset, hogy a jogos és normális hitelnyújtás elől pénzintézeteink elzárkóztak volna. Mindezek igazolják, hogy a békésmegyei pénzintézetek — és pedig majdnem kivétel nélkül — igen szilárd alapokon nyugosznak. Még abban az esetben is, hogyha a pénzviszonyok rosszabbodnának, ami szintén nem tartozik a lehetetlenségek közé, intézeteink még mindig képesek volnának megfelelni feladataiknak. Az általános pénzdrágaság minden esetre befolyásolja a békésmegyei pénzpiacot is, miután a pénzszűkét mindenütt megérzik. De ez a körülmény különös kihatással még sincs a mi pénzintézeteinkre s még az augusztus havi ultimo fizetéseknél sem merültek föl nehézségek. Hogy ez igy van, az nagymértékben az Osztrák-Magyar Bank méltányos, kuláns és helyes gazdasági politikájának köszönhető. Ez a hatalmas intézet, dacára az utóbbi hetekben előfordult nagy pénzszűkének nem emelte tulmagasra a kamatlábot és mit ez nyújt, azt aligha nyújthatná egy önálló nemzeti bank. A ma észlethető pénzdrágaságnak oka elsősorban az északamerikai gazdasági válságban keresendő. Innen ered az európai pénzdrágaság. Hogy a magyarországi viszonyok nem lennének normálisak, ez alig mondható, mert Németországban például a pénz sokkal drágább, mint minálunk. Az Osztrák-Magyar Banknak mindazonáltal egy kissé tartózkodónak kell lenni s hitelnyújtásnál nem mehet a végletekig. A pénzpiac helyzete azonban ma már kedvezőbb, mint egynehány héttel ezelőtt s igy teljes megnyugvással valhatjuk, hogy a békésnlegyei pénzintézetek a legerősebben és a legfigyelmetérdemlőbb módon állották ki a tüzpróbát. Gazdáink közgyűlése. A szarvasi állatdijazás és kiállítás. Uj tiszteletbeli tag. A Békésmegyei Gazdasági Egylet vasárnap Szarvason tartotta közgyűlését az egylet által rendezett állatdijazással kapcsolatosan. Az egylet közgyűlésén, melyen B e1 i c z e y Géza elnökölt, csak kevesen, mintegy 60-an vettek részt. A közgyűlés sürgönyileg kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy a szerb állatok vámmentes behozatalát akadályozza meg. Nagy lelkesedéssel az egylet tiszteletbeli taggá választották az érdemekben gazdag Zlinszky Istvánt. A megyei cukorrépatermelők is értekezletet tartottak, melyen kimondották, hogy cukorrépatermelésre csak évről-évre szóló szerződést kötnek, a termelő által megállapított átvételi áron s ha azt a cukorgyárosok nem adják meg, felhagynak a termeléssel. A megjelenteket üdvözölve, Beliczey Géza, a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Tisztelt közgyűlés! Legyen szabad azt megemlítenem, hogy figyelemmel kisérve gazdatársadalmunkat, azon tapasztalatot merítettem, hogy gazdaközönségünk jogos érdekeinek megvédésére mintha megmozdult volna, szemben az ő ellenségeivel s ma már elviselhetetlen terhekkel, tömörülni és szervezkedni kezd. Elismerés illeti a földmivelésügyi kormányt, hogy programmjába felvette a gazdák érdekképviseletének törvénybe iktatását, ami által gazdaközönségünk tömörítve és szervezve lesz és meg fog szűnni az a ma helylyel-közzel tapasztalható jelenség, hogy a gazda a gazdának ellensége kezd lenni. Tisztelt közgyűlés! Igaz az, hogy akié a föld, azé a haza s szociális politikának iránya az, hogy a magyar haza magyar kézbe kerüljön, de hogy abban meg is maradjon, szervezkednünk kell. Látjuk, körülöttünk a társadalom minden osztálya miként szervezkedik. Tapasztaljuk a nagy magyar Alföld metropolisaiban miként szaporodnak a felsővárosi, alsóvárosi 48-as, 67-es és katholikus körök, de gazdakört vajmi keveset találunk. Pedig ha jól átnézzük ezen fentemiitett körök tagjait, azok legnagyobb része gazdákból áll és én azon íeménynek adok kifejezést, hogy rövid időn belül egy erős gazdaszervezet, gazdapárt fogja a magyar hazát irányítani, vezetni. Pfeiffer István titkár előterjesztette ezután az igazgató-választmány által egybeállított jövő évi működési programot, melyet mi már közöltünk, úgyszintén a jövő évi költségvetést, melyet a közgyűlés helyeslőleg jóváhagyott és elhatározta azt is, hogy a jövő év őszén Csabán vármegyei mezőgazdasági ós iparikiállitástrend e z. Lelkes ováció között enunciálta az elnök azon határozatot, hogy a közgyűlés Zsilinszky Istvánt, tekintettel arra, hogy az egytet körül hosszú időn át hervadhatlan érdemeket szerzett, akit a kormány, a vármegye is kitüntetett közgazdasági hasznos működéseiért s az irodalom terén is kifejtett buzgólkodásaért tiszteletbeli tagjává választotta. A közgyűlés sürgöny utján üdvözölte Darányi földmivelésügyi minisztert és biztosította bizalmáról, egyben pedig felkérte, hogy a kereskedelmi szerződések tárgyalásakor akadályozza meg a szerb élőállatoknak vámmentes behozatalát az országba. Az egylet sürgönye a következő: A békésvármegyei gazdasági egyesület a mai napon Szarvason megtartott közgyűléséből kifolyólag, Békésvármegye gazdaközönsége nevében, Nagyméltóságod személye iránti teljes bizalommal, kérjük Nagyméltóságodat és elvárjuk, hogy a kereskedelmi szerződések tárgyalásánál a szerb élőállat behozatalához semmi körülmények között hozzá ne járuljon. Beliczey, gazdasági egylet ig.-elnöke. Ezzel a közgyűlést befejezést nyert s ezután a megyei cukorrépatermelők értekezle!e következett. A központi szöBékésmegyeí Közlöny tarcája. É n és a v ilág. Ismer engem már a világ, En is a világot, Azóta az ismeretség, Ahogy földhöz vágott. De fentartjuk azért mégis A nagy barátságot: Mert hát néha magam is a Tyúkszemére hágok. Igy egymással kvittek lévén, Köztünk nagyobbacska Harc soh'se dúl, élünk mint a Kutya, meg a macska. De van mégis kis külömbség, El is mondom menten : A világ nem a legjobbnak, Sőt rossznak tart engem. És ime, itt a külömbség, — Visszavág a kardom : Hát bizony én a világot Még rosszabbnak tartom, Gajdáos Fái, Halálos ítélet. (Dramolett). Irta: Molnár Gyula. Személyek: Mérey Andor, tanár. Hoós Matild, tanítónő. (Szin: Hoós Matild egyszerű, de csínnal bútorozott lakása). Matild (csengetést hallván, kinyitja a háttéri ajtót, s belép Andor). Matild (kezet nyújt Andornak, melyet az tiszteletteljesen ajkaihoz emeli): Olyan nehezen vártam. Andor (leplezve mély felindulását, színlelt jókedvvel): Magától kitellik, kedves Matild, hogy aggódott miattam. Matild: Jöjjön . . . üljünk ide. (A szoba egy ízlésesen díszített fülkéjébe vonulnak és leülnek bizalmas téte-á téteben.) Most aztán mindent el kell mondania. Andor: Nem, Matild! Mindössze is annyit mondok, hogy Budapest egyik leghíresebb orvostanárának határozott és jól megokolt véleménye szerint én vagyok a világ legegészségesebb embere. Matild (tapsolva): Hála istennek! Nos ugye mindig mondtam. Képzelt beteg volt . . . Szoba-tudós, akinek az idegzetét megviselte a sok éjjelezés s asztal előtti görnyedés . . . Gyomrát megrontotta a tömérdek tanulás . . . fejét pedig ólomnehézzé tette a sok . .. sok . . . tudás. Ugye hogy igy van. Andor: Körülbelül. . . Mától fogva sokat kell levegőn lennem . . . Azután egy karlsbadi kura ... Ez lesz a mi nászutunk. Ne féljen, nem lesz unalmas. Ki-kirándulunk a szomszédos fürdőhelyekre. Franzensbadba, Marienbadba... Megnézzük a történelmi nevezetességű Egert . . . Matild (ujjongva): Igen . . . Igen ... mindent megnézünk ... És eközben egészsége helyreáll... Ha tudná, menynyit aggódtam maga miatt . . . Istenem. Hét esztendő óta a vőlegényem. A bibliai pásztor se szolgált tovább a feleségeért . . . Hét esztendő több mint egy örökélet ... És azalatt mennyi gond, mennyi félelem . . . Mialatt vizsgáit tette . . . mig kinevezéshez jutott . . . Azután mig a fővárosba helyezték át. . . Akkor a saját előmenetelem ... mennyi lótás-futás, mig segédtanitónővé választattam . . . s micsoda sysifusi erőlködés kellett ahhoz, hogy rendessé legyek . . . Most aztán mindent elértünk . . . Van állásunk . . . egészen tisztes existenziánk . . . Hét évi várakozás után végre egybekelhetünk . . . Akkor aztán váratlanul előáll egy sápadt fantóm . . . ugye hogy csak fantóm . . . Már elszállt . . . Ködbe oszlik . . . Nincs És mi végrevalahára boldogak leszünk! Andor-. Ugyvan, Matild! Matild: Da hát elmondott-e mindent az orvosnak? A gyakori indokolatlan elaléltságot... a tömérdek gyomorgörcsöt ... az álmatlanságot? . . . És elmondta-e . . . Andor-. Dénes bátyám halálának körülményeit, nemde? Matild: Igen, Andor . . . Mert hisz ön azt tartja . . . Andor: És ugy is van Családunk törzsfája évről-évre megtermi végzetes gyümölcsét. Olyan örökség ez, melytől sohase fognak szabadulni az örökösök. Az kéne, hogy egyszer a sors szekercéje akkorát sújtson a fa derekára, hogy gyökerestől kipusztuljon . . . Matild: Már ismét keserű . . . Hálálkodnia kellene a Gondviseléshez, hogy az átok egy generációjára nézve már most betelt s nem kíván több áldozatot. Andor: Jó . . . Legyen önnek igaza, Matild. Ne beszéljünk többet erről. Ön művelt, okos leány . . . tanítónő. Nem fog ideges félelemmel kitérni a kérdés elől, melyet föl akarok'vetni. Matild: Ha, amint mondani szokta, csak akadémikus jellegű. Andor: Az, Matild, merőben akadeí mikus . . . Látja, én lelkiismeretes és ' szorgalmas ember vagyok. Nem öndicséret okáért mondom . . . Figyeljen rám . . . Matild: Egész odaadással figyelek. Andor: Mikor mintegy fél év előtt, váratlanul és első izben nyilait át egész valómon egy sajátszerű, titokteljes fájdalom, mintha az organizmus egy láncszeme pattant volna ketté s a résen át a halál kandikált volna be . . . Akkor egy uj studium nyílott meg előttem. Egy képzelt baj eredetét, természetét, lefolyását . . . szóval, hogy orvosi műnyelvet használjak, tanulmányozni kezdtem a kórismét. Egész könyvtárt szereztem be magamnak mindénféle rákos betegségek fölismerése s annak lefolyására nézve. Azt hiszem, hogy megközelitem a tudását az én mai professzoromnak, akivel órahosszat vitatkoztam ma a képzelt bajról s talán sejtelme sem volt arról, hogy minden elejtett szava kulcs volt számomra, melylyel betegségem titkát földeríteni segített. De ne többet erről. Hiszen ezzel végeztünk egyszer s mindenkorra. De mikor még nem láttam egész világosan, volt okom azt hinni, hogy Dénes bátyám sorsára jutok. Matild: Szegény, jó Andorom! Leolvastam ezt gyakran az arcáról . . . s együtt szenvedtünk. Andor : Dénes bátyám igen sok lelki és testi gyötrelem közepett vált meg az élettől.. . Özvegyet és árvákat hagyott maga ntán . . . Özvegye igen jelentéktelen nyugdijat hu' ... A gyerekek sok gond és nélkülözés között bizonytalan jövő elé néznek . . . Erre gondoldoltam, mialatt ami egybekelésünk kitűzött napja váltig közelgett . . . Végzetes és borzasztó kérdés tárult elém! Ha bajom, mely még lappang a szervezetben, egy és ugyanaz volna Dénes