Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-10-03 / 78. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. szept. 15 vetségbe kiküldötték D ó r c z i Pétert és W o 1 f i n g e r Miksát és elhatározta az értekezlet, hogy a cukorgyárosokkal csak évről-évre szóló szerződést kötnek s ha a gazdák által kivánt árakat a gyár nem adja meg, felhagynak a cukorrépatermesztéssel. A békésmegyei drágaság és a kormány. Leirat a törvényhatósághoz. Javaslatot kérnek az alispántól. Vasárnapi számunknak távirati rovatában hirt adtunk már arról az akcióról, melyet a kormány az általános drágasági viszonyok megszüntetése tárgyában indított. A mai kormánynak mély szociális érzékére vall ez az akció. Békésmegyében — csak ugy, mint az ország többi vidékein — napról-napra elviselhetetlenebb lesz már az az állapot, melyet a megélhetési viszonyoknak általános drágulása okoz s ha az áremelkedés igy tart továbbra is, bajos volna megmondani, hogy az elszegényedésen tul még hová jutunk. Hogy a kormány komolyan foglalkozik ezzel a kérdéssel, amelyet gyorsan kiván megoldani, bizonyítja ezt az a rendelet is, amely e tárgyban érkezett le Ambrus Sándorhoz, vármegyénk alispánjához. Ezt a rendeletet Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter intézte törvényhatóságunkhoz s intenciója az, hogy még az ősz folyamán meginduljon a végrehajtás és hatása az élelmiszerek összes ágaiban érezhető legyen. A rendelet — kivonatoltan — igy hangzik: Az élelmi cikkek rohamos drágulása annyira súlyossá tette a megélhetési viszonyokat, hogy az elsőrendű szükségletek rendes kielégítése is megnehezítve lett. Kétségtelen, hogy erre nagy hatással voltak az Európaszerte tapasztalható áremelkedések is, de kétségtelen az is, hogy az árak emelkedésének okát azokban a helyi viszonyokban is kell keresni, amelyeknek megszüntetése módunkban áll. Ennek a kérdésnek sikeres megoldása részint helyhatósági intézkedést, részint pedig oly intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek a helyhatóságok jogkörét meghaladva, a kormány s a törvényhozás tevékenységének jogkörébe tartoznak. A helyhatóságok rendszeres irányítását külön intézkedésnek tartva fenn, ezúttal azokra a teendőkre hivja fel Békésmegye törvényhatóságát és alispánját a miniszter, melyek a kormány és a törvényhozás részéről teendő intézkedések körét érintik. Közelebbi feladatát képezi a kormánynak, hogy a tanulmányok ós adatok alapján adminisztratív uton ós a mennyiben jogkörét meghaladná, a t ö rvónyhozás felhatalmazásának kikérése után megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyek a kivitel ós a belforgalom irányítása, a termelési viszonyok elősegítése és irányítása, a helyi és piaci viszonyoknak rendezése, a közvetítő kereskedelem szabályozása, a helypénzek és általában a közszolgáltatások mérve ós lerovási módja tekintetében, nemkülönben egyéb tekintetekben szükségesek arra nézve, hogy az élelmi cikkek áraira csökkentőleg hassanak. Mindezek után arra utasítja a megyét ós alispánját a miniszter, hogy az árak olcsóbbá tételére javaslatot terjeszszen a kormányhoz, amely különösen a hus, a baromfi, a tojás, a liszt, főzelék és zöldségfélék árát s főleg a munkáslakások bérét óhajtaná csökkenteni. A javaslat előterjesztését november hó végére kéri a miniszter. Automobilok Békésmegyében. A Gyula—Csaba—Öcsöd közötti közlekedés. Bemutatják a jármüvet. Csak a közelmúltban tettünk említést arról, hogy; Békéscsabán egy automobil-közlekedési vállalat van alakulóban, amely Gyula—Csaba—Öcsöd községek között automobil-omnibuszokkal akarja lebonyolítani a közlekedést. Ennek a tervnek kiválóan fontos jelentőségét teljesen értik ós felfoghatják a a békésmegyeiek, akik ezidőszerint csak nagy nehézségek és viszontagságos utazásnak árán érhetik el a vármegye két olyan messzebb fekvő községét, mint Szarvas és Öcsöd például A tervbe vett automobiljáratoknak célszerűsége annál megbecsölhetetlenebb, mert a később megállapítandó útirányba felveszik mindazokat a községeket is, melyekből a szomszédos községekkel s különösen a vármegye gócpontjával, Békéscsabával és székhelyével, Gyulával való személyforgalmi érintkezés ezidőszerint rendkívül meg van nehezítve. Eleintén csupán magántökével akarták nyélbeütni a gondolatot, de most mindinkább felülkerül az a nézet, hogy a közlekedési vállalat tagjainak sorába be kell vonni a községeket is, amelyek kétségtelenül hozzájárulnak anyagi támo1 gatásnkkal az eszme megvalósításához. Az automil-közlekedésnek létjugosullságát fényesen beigazolta az a próbajárat, amely Pozsony és Arad között hétfőn véget ért. Arad város tudvalevőleg nyolc darab automobilt rendelt a havrei Westinghause gyárból, hogy s város belterületén a személyforgalmat lebonyolítsa. Ez automobiloknak egyike most tette meg az utat Pozsonytól Aradig. A jármű hétfőn Nagyváradra érkázett s Arad város törvényhatóságának tagjai közül mintegy harmincan utaztak át Váradra, hogy az utat Aradig automobilon tegyék meg. A törvényhatóság tagjai élükön Varjasy Lajos polgármesterrel nagy elragadtatással beszélnek az automobil-közlekedés célszerűségéről. Erre a prőbautra meghívták Békéscsaba község elöljáróságát is, amelyét V i 1 i m István gazdasági intéző és Áchim Gusztáv mérnök képviseltek a próbameneten. Az automobil 38 személy befogadására van épitve. Nagy, monstrumus alkotás, amely,óránkónt könnyű szerrel befut 70 kilométert is. Arad város vezetői szombaton bemutatják automobil-omnibuszukat a békésmegyeieknek is. Az automobil szombaton reggel indul útnak Aradról s Kisjenő érintésével Gyulán keresztül érkezik Békéscsabára Tisztviselő-telep Gyulán. Csinálja meg a vármegye. 12 OOO koronás kölcsönt kérnek. Az elmúlt esztendőben élénk mozgalmat indítottak a gyulai tisztviselők a lakásviszonyok mesterséges drágításának ellensúlyozására. Szándékuk az volt, hogy egy tisztviselő-telepet létesítsenek, amelynek beépítésével egészséges és olcsó lakásokhoz juthasson a háztulajdonosok szeszélyeinek és túlkapásainak kiszolgáltatott tisztviselő. Az aktió azonban nem vezetett eredményre s úgyszólván a megvalósítás utolsó stádiumában feneklett meg ez az ügy. Most a vármegyei tisztviselők indítottak ilyen irányú mozgalmat. Ezt a megujuíó mozgalmat, amely kizáróan csak a közigazgatási tisztviselők érdekeit karolja föl, különösképpen az indokolja, hogy a megélhetés és a lakbérdrágaság egy esztendő óta még elviselhetetlenebb, mint ezelőtt. Békésvármegye tisztviselői most egy memorandumot terjesztenek a vármegye törvényhatósági bizottsága elé s memorandumukban ezeket sorolják föl: Évek óta érezi már a megyei tisztikar a lakásviszonyok nyomorúságos voltát. Ez a baj leginkább azokra a tisztviselőkre nehezedik, akik nem rendelkeznek saját házzal s bármily nagy lakpénzjavadalmazást élveznek is, lakást mégse kapnak, mert nincs ós mert a gyakori munkás-sztrájkok miatt az építkezés meg van nehezítve. Ehhez járul az is, hogy a megélhetés nehézségei és a folytonosan emelkedő drágaság mellett a háztulajdonosok oly magasra csigázzák a házbért, hogy még a lakpénz kiegészítésével sem kapnak a tisztviselők megfelelő lakást. Gyula városnak magasabb lakbérosztályba való sorozása sem segit ezen bajon, mert az a tény, hogy a gyulai tisztviselőknek magasabb lakpénzre adtak igényt, csak a lakások áréinak még nagyobb felemelését vonta maga után a háztulajdonosok részéről. Fölemlíti a memorandum, hogy a gyulai tisztviselők tavaly egy tisztviselőtelepet akartak létesíteni, ámde a terv nem sikerült, aminek oka az volt, hogy sem megyei, sem más pénzintézet 50^? nyereségen alul nem akart kölcsönj folyósítani. Mindezek alapján Békésvármegye tisztviselői arra kérik most a törvénybátyáméval ... és csak néhány szenvedósteli év áll előttem, mely idő alatt megfogok nősülni . . . mert hisz ez képezi életem legnemesabb programmját, melynek megvalósításáért hét évig küzdöttem, mint Zábob Ráchelért . . . Nos ... ha e néhány év lefolyása után ugyanoly hosszú kínos betegség vinne a sírba, minő Dénes bátyámat eltemette . . . vájjon e bizonyosság nem ró-e reám olyan férfias kötelességet, melynek teljesítése végzetes . . . Matild: Ne folytassa. Én tudom, mire céloz . . . Felelek nyomban. Az öngyilkosság minden körülmények között megvetendő ós elitélendő Andor: Ó, kedvesem . . . Csak lassan ! Talán igaza lehet ... De az adott esetben . . . Lássuk csak! A halál csirmagvával e rossz irganizmusban csak nem szabad megnősülni. .. Ugy-e, hogy ez semmi kétséget nem szenved ? Nyomorult ember volna képes pillanatnyi gyönyörükért egy egész életre szóló szenvedésbe taszítani nőt s talán gyermekeket is ... De ha valaki hét évig küzdött . . . várt . . . sóvárgott a boldogság után s végre elérte . . . csak kezét kell kinyújtania ... Jó! Nem nyújtja ki ... De hát mi történjék a másik féllel ... A hü ... az odaadó mennyasszonynyal ... a szerelem és hűség e nemes mártírjává!.. . Szabad-e azt a töviskoronát, melyet oly soká viselt homloka körül, újból s most már talán örökre feje köré fonni . . . Megmondani neki a valót . . . ami egyértelmű ránézve a megsemmisüléssel . . . Vagy titkolni mindent s elodázni hazug okokból a házasságot . . . E közben arra kényszeríteni, hogy a nő, aki szent odaadással csüngött szerelmi tárgyán, most üljön le kórágya mellé s várja be a kimondhatatlan véget. Matild (borzongva): Amit ön itt elmondott ... az borzasztó ... s én igazán nem is tudom . . . Andor: Bocsásson meg, kedvesem . . . Igaza van . . . Miután a vihar el vonult fejünk felől... már most ostobaság azt fejtegetnünk, hogy mi lett volna, ha csakugyan külön ... De látja . . . Én bevallom . . . mikor még nem láttam helyzetemet annnira megnyugtatónak . . . örvény, szólón jártam . . . Igen, Matild ... Ha az orvos szavai arról győztek volna meg . . . Matild: Ne folytassa. Andor (gyengéden átkarolja Matild derekát s magához vonja, aztán mólyen szeme közé tekint): Megvetett volna ... Kárhoztatott volna ? Azzal az érzéssel kisért volna ki örök nyugvó helyemre, hogy nem helyesen cselekedtem, mikor kettévágtam a gordiusi csomót ? Matild (reszketve, fázva simul Andor keblére): Ne képzeljen ilyeneket tőlem! Andor: Ah, kedvesem . . . gyáván ki akar bújni a felelet elöl ... Én pedig nem tudok a lelkiismeretemmel megbékülni, amíg az ön ajkáról nem hallom, hogy az a halálos ítélet, mely már többé nem fenyeget . . . igazságos lett volna . . . Matild: Ah, ilyenek maguk, filozófusok . . . Töprengenek . . . Kutatnak akkor is, ha arra semmi szükség . . . De mi közöm van nekem a szomszédhoz, akinek a háza ég . . . Mért gyötörjön az a borzasztó probléma, hogy nem kötelessége-e megmenteni a szunynyadó csa ádot, alvó hitvest és gyermeket . . habár ez alatt rászakad is a'tető. Andor: Igen . . . igen ... de a nő és a gyermekek meg volnának mentve.. S azonkívül a te képbeszóded nem is talál . . . Mert hisz a férfi is megmenekülhet . . . Holott itt . . . Matild-. Nos — igazad van ... Ez az eset súlyosabb . , Ugy állítottad fel önkónyüleg, hogy ne maradjon ut a menekülésre . . Kizártál minden lehetőséget arranézve, hogy valami jobbra forduljon . . . Problémád . . . Szerencsére problóme ... A megoldás . . . nos igen! Borzasztó . . . Nem tudok ellene mondani . . . De engedd, hogy fátyolt borítsak reá ... és soha . . soha ne beszéljünk többé róla. II. jelenet. Mérey Andornál. A falak körül könyvszekrények, vastag foliansokkal telerakva. Asztal, szók és kereveten könyvek hevernek szanaszét. Éjfél van. Andor lámpa mellett Íróasztalánál ül és ir. Majd befejezi a levelet s lepecsételve asztalára helyezi. Aztán kinyitja asztalfiókját, melyből töltött revolvert vesz elő. Lelki nyugalommal áll a tükör elé s a fegyer csövét halántékának irányozza. Egy dördülés s Andor holtan terül el a padozaton. hatóságot, hogy a rendelkezése ós a kezelése alatt álló valamely alapból 12.000 korona teljes kölcsönt adjon a tisztviselőknek, hogy a tisztviselő-telep eszméjét a maguk érdeik céljából megvalósítani tudják. A kölcsönt 5%-os kamattal kérik a tisztviselők s törlesztésére lakbérüknek visszatartását ajánlják föl. Ezzel a memorandummal az őszi közgyűlés foglalkozik, amely hihetőleg egy bizottságot küld ki a kérdésnek alapos tanulmányozására. A szarvasi állatdijazás. Kik kaptak dijat és oklevelet ? Vasárnap mozgalmas élet volt Szarvason. Nemcsak a gazdasági egylet tagjai, hanem összesereglett nagyszámban a szarvasi járás közönsége is, hogy megtekintse az állatdijazásra felhajtott ló és szarvasmarhákat, de különösen a 159 tenyésztő által kiállított, több mint ezer darabot számláló remek baromfit: ibák, rucák, tyúkokat. A gazdasági egyletnek hosszú éveken át volt titkára, Z 1 i n s z k y István által Szarvason alakított baromfittenyésztőegyesület büszke lehet az első szereplésére, mert maga az állam Leidenfrost állattenyésztési felügyelő által több mint 500 dBrabot vett a kiállított baromfiakból és ismételten kijelentette, hogy oly gazdag és kiváló példánynyal biró kiállítás mint a szarvasi, az országban nem volt. Lovak és szarvasmarhából nem volt tul sok — 100—100 drb. — felhajtva, de a biráló-bizottságnak nehéz dolga volt a dijak odaitólósónél, mert jutalmazni kellett volna mindegyik állatot, oly szép példányok voltak. A kiállítást több mint 8000 ember tekintette meg. Az állatdijazásról, mely az Erzsébetligetben volt rendezve, tudósításunk a következő : Az állatdijazásra a kormány 650 kor. utalványozott, melyet az egylet ezer koronára kiegészített. A kiállításon megjelent a földmivelésügyi miniszter képviseletében Leidenfrost Károly és G y ő r y Károly állattenyésztési felügyelők. B e 1 i c z e y Géza igazgató-elnök a helyszínén alakította meg az egyes biráló-bizottságokat. A szarvasmarha és sertéseket biráló-bizottság elnöke L éd e r e r Rudolf volt; tagjai: Győri Károly állattenyésztési felügyelő, Zlinszky István, Valkovszky Mihály, Serly Kálmán, Pfeiffer István voltak. Nyugati fajta tehenekért dijat kaptak : 1-ső díj 100 kor. Berczy Gábor, 2 dij 80 kor. Hetman János, 3. díj 60 kor. Simkó Gyula, 4. dij 50 kor. Berczy Gergelv, 5. dij 40 kor. Schlesinger Simon, 6. dij 30 kor. Szlovák Pál. Nyugati üszőkért: 1-ső dij 70 kor. Csicsely Pál, 2. dij 60 kor. Baghy Mihály, 3. dij 50 kor. Kohn Soma, 4. dij 30 kor. Csizmadia István, 5 dij 20 kor. Kiss István, 6. díj 20 kor. Szarvas község bikái, 7. dij 10 kor. Nádudvary, Öcsöd. Magyar tehenekért-. 1-ső dij 100 kor. Tepliczky János, 2. dij 80 kor. Komlóczky György, 3. dij 50 kor. Kis Pál, 4 dij 70 kor. Valkovszky Mihály, 5. dij 40 kor. Tepliczky János, 6. dij 10 kor. Kis András, Békósszentandrás. Sertésekért és juhokért: 1-ső dij 15 kor. Sutka István, 2. dij 15 kor. Omsik Mihály, 3. dij 10 kor. Hanó József, 4. dij 10 kor. Szabó Imre, 5. dij 10 kor. Opauszky János. A lovakat dijazó bizottság B o 1 z a Géza elnöklete alatt működött ós tagjai voltak: Dórczy Péter, Luxander Géza, Tepliczky György. Lovaknál: 1-ső dijat 100 koronát Komlovszky Gy., 2-ik dijat 80 K-t Borgulya Pál. 3-ik dijat 60 K-t Ravasz Ferenc, 4-ik dijat 40 K t Janusik Pál, 5-ik dijat 20 K-t Kocsuba. 2 éves csikóknál: 1-ső dijat 80 K-t Komár György, 2-ik dijat 60 K-t Reismann Adolf, 3-ik dijat 40 K-t Tóth Mihály, 4-ik dijat 20 K-t Nagy Károly. 1 éves csikóknál: 1-ső dijat 50 K-t Ravasz István, 2-ik dijat 40 K-t Kis Pál, 3-ik dijat 30 K-t Domokos, 4-ik dijat 20 K-t, 5-ik dijat 10 K-t Marinka Antal. Legtöbb dolga akadt a baromfikiállitás biráló-bizottságának. F u c h s z Gyula dr. volt az elnök, mig tagjai: Krebs Zoltán, dr. Takács Izsó és Salacz Ferenc dr. Baromfiakórt a következő tenyésztők nyertek dijat: Libákért: 1-ső dijat 30 K-t Janrsik Mátyás, 2-ik dijat 20 K-t Popják Gy.-nó,