Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-02-10 / 12. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY kórházat építtessen, minden ezer lakós után 1—1 ágygyal. E kórházak modern berendezéssel látandók el s erre különös suly fektethető azért is, mert az ilyen kórházaknak építési költségeit felerészben az országos betegápolási alap viseli. Zöldy János dr. szabályrendelettervezetét nem méltathatjuk e cikk keretei között, de szakértő tollal legközelebb hozzászólaltatunk. A közúti törvény és Békésmegye. - i Elkészült a javaslat. Az értekezletet elhalasztották. A magyar kereskedelemügyi minisz- j ternek az úttörvény revíziójára vonat- j kozó rendelete alapján vármegyénk al- jj ispánja január első napjaiban hivta föl J a békésmegyei államépitészeti hivatalt, hogy a revizionális munkálatokat megkönnyítendő, készítse el a legsürgősebb kiépítéseket váró úthálózatra vonatkozó javaslatát. P e r s z i n a Alfréd kir. főmérnök most tett eleget ennek a megbízásnak s terjedelmes aktacsomóban tette meg tegnapelőtt javaslatát. Az akták között egy térkép is elfekszik, melyen nagy precizitással vannak feltüntetve a kiépítésre javaslatba hozott utvonalak. Az állami közutak közé fölvette az építészeti hivatal a szeghalom-füzesgyarmati utat is, dacára azon miniszteri ígéretnek, hogy az csak a III. tansverzális útnak kérdésével egyidőben lenne államosítva. Törvényhatósági bizottságunk által már előirányozott törvényhatósági közutak kiépítését hozta javaslatba az államépitészeti hivatal: Gyula-Doboz és Szeghalom-Vésztő közötti útvonal. A gyomadó vaványait is javaslatba hozza, de csak azon esetre, ha ezt az utvonalat Jásznagykunvármegye Dóvaványáig j Írási útként kiópiti. A tótkomlós-apácai útvonal kiépítésére vonatkozó javaslatát is attól teszi függővé, ha Csanádmegye is vállalja a területére eső résszel szemben a kiépittetés kötelezettségét. Megjegyzi ezekután a hivatal, hogy az első ós második helyen emiitett utvonalakat azért is fölvette, mert a kereskedelemügyi miniszter azt óhajtja elérni, hogy minden község kövezett uton vasúti állomással legyen összekötve. Elérhető volna ez akkor is, ha a járási utak közzé soroznák ezt a két fontos vonalat, de a beruházási kölcsön terhére eszközölt tárgyalások során arról győződött meg az államépitészeti hivatal, nagyon gyöngén áll. A harmadik, negyedik, ötödik ós hatodik helyen felemlített utvonalak eddig is mint törvényhatósági utak szerepeltek s kiépittetósüket azért irányozza elő most, mert a közúti törvény revíziójának alkalmával a járási utak kategóriájában sok útnak kiépítése válik lehetetlenné. Figyelmet fordított az államépitészeti hivatal e javaslat megszerkesztésénél arra is, hogy a megyei határok mentén levő községek a szomszédos vármegye nagyobb községeivel köves útvonal utján legyenek összekötve. De ha mégis . . . ebből az összetépett lélek minden részéből uj láng törne elő, mely hatalmas tűzben egyesülve megemésztene mindent: elveket, hitet a jóban, erős akaratot, nőiességet és a hűség esküjét, mit az oltár előtt tettem és csak szeretnék azzal az őrületes szenvedélylyel, határt nem ismerő elszántsággal, mely megvonta a józan észt, csak szeretni vágynék, mi lenne a csere ezért ? Az az út, melyen a bün tövisei végig sértenek, s az elért célnál vár reánk az önmegvetés, megalázás, kiábrándulás és az undor. Ha most elbucsuzunk, mind ezt el kerüljük, s barátságunkból megmarad annyi kellemes órának, ártatlan ós mégis , édes emléke, meg az a tapasztalad, ho^y nő ós férfi között, ha azok rokonleikük ós fiatalok, nem állhat fenn barátság, vagy csak rövid ideig. De ez a rövid dő mesésen szép volt. Az erre való emlékezés mosolyt fog csalni ajkaimra még nagyon sokáig ; e mosolyban büszkeség és megnyugvás is lesz, mert játszva a tűzzel, sem égettem meg a kezemet. Tehát elválunk ... Ön kegyetlenséggel fog vádolni, de e váddal együtt fellép lelkében a hatványozott tisztelet és erre büszkébb vagyok, mint szerelmére. Kihagyta ellenben a javaslatból a kisebb fontossággal biró utvonalakat. Ilyenek: a gyula-vésztő-szeghalom-füzesgyarmati, a doboz-vésztő-okányi, a gyulavésztő- csökmői, a mezőberény-vésztőfüzesgyarmati ós füzesgyarmat-nagybucsai utvonalak. Ambrus alispán most összehívja a javaslat végleges megszerkesztésére kijelölt községi vezetőembereket. Ez az | értekezlet azonban közbejött akadályok ; miatt csak jövő hó első napjniban fog összeülni. Barátnője Emma. A Közművelődési Egyesület esőd előtt! Szűkíteni akarják a munkakört. Részvétlenség, vagy tehetetlenség ? A Békésmegyei Közművelődési Egyesület ma délután közgyűlést tart a vármegyeház kistermében. Évek óta ez az első közgyűlés, amelyen érdemleges fényt vetnek vármegyénk Közművelődési Egyesületének működésére és belső világára. Vártuk ézt a közgyűlést, mert ugy tartottuk, hogy minden egyesületnek tevékenységét s az egyesület élén álló tényezők ügybuzgalmát föltótlenül fokozza egy-egy olyan összejövetel, amelynek tagjai és hozzászólói a hibák föltárásával kijelölik az igazi munkakedv útjait. S kiváltképpen vártuk ezt a közgyűlést, mert abban a meggyőződésben voltunk, hogy a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület csak azóta leng a bizonytalanság hajszálán, mióta az elnök személyétől, kényelmétől és belátásától tették függővé a nyilvános beszámolókat és a közgyűlések tartását is. Ugy értesülünk azonban, hogy ez a közgyűlés kellemetlen meglepetéseket tartogat a tagok számára. Eltekintvén az eredményekben sikertelennek mondható 2—3 esztendős működés adatainak ismertetésétől, azt halljuk, hogy proposiciót tesz a vezetőség az egyesületi müködós-kör összébb vonására s teljesen ki akarja kapcsolni az irodalmi érdekek istápolását. Előre kijelentjük, hogy ez a szándék — megvalósulása esetén — halálát jelentené a Közművelődési Egyesületnek, amely ha legutóbb nem elégíthette ki mindenben a várakozásokat, épp annak tudhatjuk be ezt a jelenséget, hogy nem fordított kellő figyelmet az irodalmi szakba összeforrott kötelességeire. Analéseink bizonyítják ezt. Mig ez az egyesület elsősorban s főképpen irodalmi téren fejtett ki igazi elevenségtől áthatott munkálkodást, más volt a siker is. Mihelyest lankadni kezdett e téren a szorgalom, hanyatlott az egyesület elevensége, sokat veszített létjogosultsága s alapot nyújtott arra is, hogy a legerélyesebb támadásokat intézzék az egyesület ellen nemcsak a közművelődésünkkel foglalkozó polgártársak, hanem a megyei sajtó is. És ez a tapasztalat nem kerülte el a vezetők figyelmét sem. Az, hogy nincsenek irodalom barátok, nincsenek lelkes emberek,még nem élezi ki egyike sem a Közművelődési Egyesület válságának kérdését, amely akkor volna megoldható, ha olyan embert állítanánk az élére, aki társadalmi állásának súlyával, egyéniségével s közkedveltségével uj életet öntene a tagokba. Olyan vezetővel, aki ma már eljátszotta mindenét s közéleti szereplésének útjába került nem sokkal ózelőtt mindaz, amit jogosnak, szépnek, becsületesnek és követendőnek találunk — nem alkalmas vezetői szerepre. Elvártuk volna tőle azt a tapintatosságot' hogy figyelmeztetés nélkül intsen búcsút az Egyesületnek, mert ha most a haladás csöndes processzusába jutottunk, őt okoljuk ezért. Nem szabad megengedni, hogy olyan formában vonják össze a Közművelődési Egyesület működésének határait, amint a vezetők tervezik. De igenis követeljük azt, hogy uj erők kerüljenek a vezetőállásokba s igy biztosítsák az Egyesületi életet, amelyre még sok és nagy feladat vár Békésmegyében. A csabai tulipán-bazár. Séta a csarnokban. Megnyitás és berekesztés. Lelkiismeretes ügybuzgalom, fáradhatatlan tevékenység s a nemes törekvések iránt való hajlandóság olyan dolgot produkált a békéscsabai vigadóban, amelyhez hasonló e vármegye területén aligha volt ezelőtt. Ott látjuk abban a teremben egy egész község ipari produktumait, ott az emberi ügyességnek száz és száz példányát, a kéz-mesterek művészi dolgait s a pompás kollektiokban nem találunk egyetlen olyan tárgyra sem, amely ne gyönyörködtetné a szemet, vagy ne ejtené csodálatba a szemlélőt. Erre a bazárra, melyet a békéscsabai tulipánszövetség rendezett, valóban nagy szükség volt. A lokálpátrotizmus ugyanis nálunk perverz területekre csapott s nem azt pártolja ami helyi, hanem azt, amit idegen piacok ós ipari területek állítanak elő. A túltengő kicsinyeskedés mosolytfakasztó közönynyel beszél mindarról, ami helyben készült. A csabai iparos? . . . Hja, a csabai iparos ? ... Nem ért mesterségéhez. Menjünk idegenbe, idegen városba, szól a nyárspolgár s beteges vágygyal csüng mindenem, ha másegyebütt készült. Hisszük azonban, hogy az a lecke, melylyel a békéscsabai tulipánszövetség szolgált most az „idegent járóknak", a helyi ipar hatalmas próbaköve volt sépp ezért észretóriti a hitetlenek százait. Avagy kivánhatunk-e precízebb, csinosabb s kivitelükben ízlésesebb ipari dolgokat a csabai bazáron kiállitottaknál ? A szem belefárad nézésükbe s keresve sem tudnak különbséget tenni a jó és jobb között. Mikor a terembe lépünk, már a környezet is megragadja a szomlólőt. A vigadó nagyterme szép díszben pompázik. Nemzotiszinü szallagok, zászlócskák láthatók itt is, ott is. Helyenként egy-egy hatalmas tulipán-festményi; a magyar nemzeti ipar megizmosodásnak, életrekeltósónek jelképe. A főbejárattól balra A d 1 e r Lajos cipészmester pompás tárgyait látjuk egy draperiás fülkében. Mellette Molnár Sámuel szabónak készítményei gyönyörködtetik az embert. Jobbról Rein Jenő kereskedőnek ízlésesen összeállított festékkollektiója, majd Liska ós Piukovics női divaltermeinek tetszetős csecsebecséi következnek. Schreyer József békéscsabai borkereskedőnek csoportja ragadja meg az utca felöli oldalon legelőbb a szemlélőt- A lépcsőzetes oszlop polcáin pompás borokban, likörökben és erősebb fajta pálinkákban válogathatunk. A két sarokban Horváth és Békés fényképészek művészi nivón álló képcsoportozata kölcsönöz változatosságot az általános képnek. R ó t h y Béla hírneves csabai gyógyszerész kollektiójában eredetiséget is találunk. Róthy most állította ki s most hozta forgalomba saját kószitmónyü fogpasztáját, amely felvenni hivatott a versenyt osztrák szomszédaink rongy gyátmányaival. Ez a csoport különben a legérdekesebb és legpom pásabb része a bazárnak. Következnek ezután a békéscsabai „Bonum" asbestpadló-gyár kiállított tárgyai. Egy hatalmas lépcső, széles csiszolt lapokkal s mozaikszerű asbesflemezekkel. A lépcső megrendelésre készült. Odább K o n k u s Pál lombfürész munkái ragadják meg a figyelmet. Mellette páros, lila és világos kék drapériákkal bevont fülkékben H a vr a n Lajos asztalos, Kertész Vilmos kárpitos és Liska kertész kiállított tárgyai következnek. A c i p é s z-sz övetkezet készítményei szintén izl )ses csoportosításban gyönyörködtetik a nézőt. S a j b e n Pál ós V i s k i bádogosok önmelegitő fürdőkádakat áirtottak ki. A kisterembe vezető fülkében S c h w a r t z Dávid fodrásznak szép haj munkái láthatók. A bejárat melletti oldalt a békéscsabai játékárugyár foglalta el. Amikor mindezeket futólag átnézte a szemlélő, nem tud betelni azzal a tarka, csudaszép kollektióval, melyet a házi-szőttesekből ós varrottasokból állítottak össze hölgyeink. Ez a csoport egymagában is egy külön termet órdemelt volna. Annyi benne a szebbnél szebb dolog. Négy hatalmas asztalon mutatja be azokat a tulipán szövetség, amely erre a kollektióra különösképpen büszke lehet. A mintegy száz kiállító közül figyelembe ajánljuk Salamon Erzsi, K u n k a Istvánná, S z i k o r a Jánosné, Boros Jánosné, Kovács Pálné, S z olár Andrásné, A n t s i n R. Ilona és H o 1 y e c z Jánosné munkáit. Meglepő újdonság a H i 11 ó Mátyásnó által zsaniliából készített karmantyúk ós boák. A kisteremben Reisz Miksa bútorain kivül Kádár Jenő divatáruházának sátra előtt állunk meg. Ennek a teremnek, legérdekesebb látnivalója azonban a gazdasági állami ismétlőiskola és polgári fiúiskola háziipari munkájának csoportja. Ennél a csoportnál oly nagy művészetét látjuk a kézi ügyességnek, hogy legteljesebb elismnréssel kell adóznunk a két intézet jeles vezetőinek. Makayné Pekó Valéria tanítónő tanítványai a legfiligránsabb, legizlésesebb és legmüvésziesebb apróságokat, gyékényből font ujságtartót, gyermek-tálkát, asztalfutót, gyümölcskosarakat stb. stb. állítottak ki. Az ismétlő iskola növendékei 206 tárgygyal vettek részt a bazárban. A vigadó nagytermében reggeltől estig tolong a közönség, aminek az a magyarázata, hogy ez a nagyszabású látványosság csak két napig tart s ma este tánccal nyer befejezést. Ma délután 5 órakor — épp ugy mint tegnap, teát szolgálnak föl a tulipánszövetség buzgó tagjai. A bazár első napján is sok tárgy kelt el, de hihető, hogy a tegnap megvásárolt tárgyak száma á ma eladottakban háromszoros lesz. A békéscsabai tulipán-bazár ünnepies megnyitása tegnap délelőtt 8 óra kor ment végbe. H a a n Béla elnök tartotta a megnyitóbeszédet. Szavaiban rátért a tulipán-mozgalom üdvös céljaira is, bazár rendezésének előnyeit és fontosságát emelte ki. H a a n Béla után a község nevében Galli Gyula adóügyi jegyző beszélt, majd Áchim Kászló ipartestületi alelnök emlékezett meg Békéscsaba közsög tulipánszövetsége elnöknőjének, Kis Lászlónénak érdemeiről, aki fölvetette az iparbazár eszméjét és azt meg is valósitotte. Végül a csabai daloskör elénekelte a szózatot s ezzel az egyszerűségében is fölemelő megnyitó ünnep véget ért. A megnyitáson az iparos dlvasókör testületileg vett részt. A kereskedők egyesületét Klein Gusztáv, C s u t a g Béni ós Sasofszky Emil képviselték. A hatóság képviseletében S e i 1 e r Elek főszolgabíró jelent meg. Sorok egy orvosválasztáshoz, Hol vagy Ádám ? Az elismerés, bizalom, ragaszkodás, tisztelet ós szeretet ritka megnyilatkozásának volt részese a napokban Vésztő község képzett, törekvő orvosa: dr. B a r t h a Sándor. Amidőn ez esettel a Bókésmegyei Közlöny hasábjain bővebben foglalkozunk, nem a derék orvosnak akarunk reklámot csinálni — mert hiszen ő arra nem is szorult — de ki aka r j uk* i n agyarázni, miért irtuk cikkünk homlokára az Úrnak számonkérő szavait : Hol vagy Ádám ? . . . A dolog ott kezdődik, hogy Szeghalom községe elhalt orvosának örökére pályázatot hirdetett. A járás agilis főszolgabirája éles szemmel átlátta, milyen erőt bir a közegészségügy a mi doktorunkban. S mivel Szeghalmon a községi orvos dotációja valamivel jobb is, mint Vésztőn, a főszolgabíró — nem akarjuk elhinni, hogy egy kis lokálpatriotizmustól is áthatva —felhívta dr. Bartha figyelmét a pályázatra. Amint a jó bornak nem igen kell cégér s valamint az igazgyöngy értékét vásári dobbal publikálni nem szükséges, — a járási .főszolgabírónak sem kedett jelöltje érdekében sem kapacitáln , sem presszionálni. Minden kilincselés nélkül, a legtisztább választáson jelentékeny szótöbbséget nyert. Vésztő község lakosságát, amelyet természetszerűleg az ilyen pályázatokról előzetesen alig értesülhetnek, érzékenyen érintette közbecsíilt orvosának elvesztése. Alig terjedt el hire megválasztatásának, mozgalom indult meg aziránt, hogy — ha még lehetséges — maradásra birják. Dr. Kincses Imre ny. fötörzsorvosnak, a közegészségügyi bizottság elnökének vezetésével, egy monstre-deputáció kereste fel Bartha doktort, a szeretet ós ragaszkodás hangján kérve őt: Mondjon le a felsőbb hatóság által még meg nem erősített állásáról s maradjon továbbra is Vésztő közegészségének általánosan becsült őre. Részt vettek e küldöttségben gazdák, iparosok, kereskedők, munkások. Ugy halljuk, e küldöttség nemcsak a szavak frázisával marasztalta a jeles