Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-02-10 / 12. szám

3 orvost, hanem az anyagi differentiák kiegyenlítésére többen önként bizonyos évi házi-orvosi tiszteletdijat is ajánlottak fel. Olyan megnyilatkozása ez a bizalomnak, amilyenre minden orvos büszke lehet. Fájdalom, mi vésztői polgárok mégis félünk, hogy ez a küldöttség már elkésett. Azt meg bizonyosan tudjuk, hogy hiányos volt. Akiknek legjobban ott lett volna a helyük : az érdemes elöljáróság hiányzott. Ott is vibrált a deputáció minden tagjának a lelkében — s talán a megdeputáltnak a lelkében is — a kérdés : Hol vagy Ádám? . . . És bizony méltán. Amit Vésztő község minden rangú és rendű polgára ilyen megható módon átérzett, azt az érdemes elöljáróságnak is tudnia kellett volna. Sőt, a közérdekében helyénvaló lett volna, ha elsősorban az elöljáróság — még pedig a választás előtt — ad kifejezést a közszeretetnek, mely ritka képességű, fáradhatatlan orvosunkat körülveszi és legalább szép szóval maradásra birni próbálja. Ez akció, talán a községi budget emelése nélkül is, sikeres lehetett volna. Mert disztingváljak csak kissé a kérdést . . . Mo3t ugy látszik, mintha a hivatalos községre közömbös dolog , lenne : megy-e jó orosa. marad-e ? Ám az orvosra sok tekintetben számottevő kérdés: egyes polgárok ragaszkodnak-e hozzá, vagy elsősorban törvényes választói ós alkalmazói is? Érdemes elöljáróságunk erre talán azt mondja egyéni akaratában, gondolkodásában, vagy éppen előhaladásában ő senkit korlátozni nem akar. Ez is logikusnak látszó gondolkodás. Csakhogy erre is van de... Primó: Ok is bizonyára ugy ismerik orvosunkat, mint akit terhes hivatásának teljesítésében nem csupán anyagi érdek vezet Tehát ha megy, nem csupán a fizetés többletért megy. Secundo: Éppen azért, ha egy kis figyelem, tapintat, elismerés, sokszor szépen kamatozhat a köz javára, ez esetben kétségtelenül jelentékeny hasznot hozhatott volna. De ha ezekkel meg sem próbáljuk akcióba vinni, a logikától falnak mehet minden közérdek. Az adófizető polgár pedig bürokratikus logika mellett kererüen lesz kénytelen felsóhajtani: Hol vagy Ádám ? .5 Nem akarok a fogadatlan prókátor szintben feltűnni. Kórágyból talpra állított betegek gyermekeik egészségéért aggódó szülők ajakáról hallottam ilyen szókat: — Hát olyan könynyen tudja a község elereszteni a jó doktort? . . . E szavakból merített impressziók hatása alatt írtam, a mit irtam s kérdezem magam is családapai aggodalommal : Hol vagy Ádám ? Vésztői A csabai villamos-telep igazgatói állása. SzeberényiTibor Debrecenbe távozik Nem lesz más igazgató. Szeberényi Tibor, a békéscsabai villamos telep igazgatója szerdán bejelentette a községi elöljáróságnak állásáról való lemondását. Szeberényi elhatározásához szőt kombinátiók és következtetések részint tendectiozusak, részint helytelenek s mindannyin észrevehetni azt az idegességet, amely erőt vesz az okot kutatókon, ha egy olyan számottevő közgazdasági tényezőnek vezetésében áll be változás, mint a békéscsabai villamos telep is. Biztos forrásból értesülünk, hogy Szeberényi Tibor pusztán azért válik meg állásától, mert eltávozásával anyagi tekintetekben sokkal kedvezőbb és megfelelőbb positiot tud biztosítani magának. A csabai villamos-telep igazgatója ugyanis határozott Ígéretet bir arra vonatkozóan, hogy a debreceni villamos telep igazgatói állását nyeri el a csabai törzsfizetés kétszerese mellett. Szeberényi nem távozna el Békéscsabáról, ha nagy felelőséggel járó munkálkodása megfelelő díjazásban részesülne. De ezidőszerint semmi biztató kilátás erre nem mutatkozik s ilyenformán nagyon természetes, hogy az anyagi előnyt nem cserélheti föl a méltányosságért egzisztentiális' kérdésekben. Szeberényi másfél év óta vezeti a békéscsabai villamos-telepet. Nagy szaktudásával s készültségével olyan nivóra emelte azt, amely páratlanul áll az i országban. Nincs tehát semmi különös abban, hogy távozásával bővebben foglalkozik a közvélemény, mint más ehhez j hasontó esetekben szokás. A községi elöljáróság már megtette | a kellő előkószileteket, hogy a villamostelep vezetóse fennakadást ne szenvedjen esetleg. Hirlik, hogy Szeberényi helyét nem is fogák betölteni, hanem a község főmérnökét, Áchim Gusztávot biznák meg a telep vezetésével, aki a villamosgépek körül szükséges járatosságnak elsajátításáért 6 heti elektrotechnikai tanfolyamot hallgatna Budapesten. Ez a kérdés azonban csak akkor dűlne el végleg, ha a Ganz-cégtől beérkeznek a harmadik gépre vonatkozó szerződési feltételek is. Ekkor a villamos felügyelő-bizottság nyomban ülésezni fog s megoldja a telep-vezetői állás kérdését is. Szeberényi három hónap múlva válik meg állásától. A halál pusztításai. Békésmegyéban bő aratás volt Egy év elhaltjai számokban. Az országos központi statisztikai hivatalból nagyon érdekes írás érkezett, tegnap Békésvármegye alispáni hivatalához. Ez az irás egy kissé későn jutott rendeltetési helyére, amennyiben 1905. évnek statisztikájából közöl velünk egy érdekes lapot. Az élet és halál számadatai mindig érdekesek. Ez a lap pedig, amelyet alább ismertetünk, annyival is inkább számot tarthat az érdeklődésre, mert azt tudjuk meg adataiból, hogy hány lélekkel fogyott a régi Békésvármegye lakósainak létszáma. íme a kimutatás : Járások szerint 1905. évben elhalta békésiben 1376, a békéscsabaiban 1544, a gyomaiban 746, a gyulaiban 426, az orosházaiban 2050, a szarvasiban 1417. a szeghalmiban 1570 lélek. A halálokok között első helyen a , bizonytalan eredetű" (?) betegségek áll lanak 3773 numerussal. Ugy látszik, a statiszkai hivatal ennél a pontnál teljesen a halottkémek kényelme szerint teljesítette feladatát s jól táplált kőzönynyel bigyeszti a kimutatásba, hogy manap „bizonytalan eredetű" betegségek is bosszanthatják az orvosi tudományt. Még jellemzőbb eben a kimutatásban az is, hogy olyik halottunk „eddig még ismeretlen betegségben" halálozott el. Ez a körülmény orvosi szempontból birt volna olyan fontossággal, hogy bővebb megbeszélés tárgyát képezze annak idején. De ezekről a megbeszélésekről sem tudományos téren, sem másegyebütt nem találunk nyomot. Tüdővészben 1570-en pusztultak el, vörhenyben 163-an, vizbetegségben 866. elmebajban 98-an ; baleset következtében 102 egyén vesztette el életét. Öngyilkosainknak száma 116. Meggyilkoltak 11 egyént. " Községenkint ilyen arányokat tüntett föl az 1906 évi halálozási statisztika : Meghalt Békéscsabán 1389 egyen, Szentaudráson 229, Kondoroson 186, Öcsödön 193, Szarvason 809, Gyarmaton 363, Ladányban 275, Szeghalmon 333, Vésztőn 291, Újkígyóson 155, Dobozon 192, Gyulaváriban 84, Kétegyház án 150, Sámsonban 163, Csorváson 198, Gádoroson 232, Nagyszénáson 111, Orosházán 639, Földváron 83, Szentetornyán 133, Komlóson 4! 4, Békésen 864, Tárcsán 168, Berényben 345, Erzsébethelyen 155, Endrődön 428 és Gyomán 317 lélek. Az országos statisztikai hivatalnak itt közölt kimutatását Ambrus Sándor alispán a közigazgatási bizottság elő terjesztendő jelentésébe illeszti-most. A csanádapáczai bank-sikkasztás. Bartha István a fogházban. Mi lesz a károsultakkal ? A csanádapáczai bank-sikkastás ügyében közvetlenül érdekelt kisemberek még mindig biznak abban, hogy a bűnös uton elmanipulált összeget valamelyik bőkezű mágnásunk visszatéríti majd. Az „Aradi Közlöny" cimü laptársunknak híradása szerint szó van erról, hogy egy dúsgazdag békésmegyei - aki a nép érdekében már eddig is többet tett, mint az uszító, deresre való demagógok — segítségére siet a csanádapáczai kisembereknek, de utánajárván a hirnek, azt az értesülést szereztük, hogy bár fölvetették ezt az eszmét a humánus főúrnak s bár ez a békésmegyei mágnás hajlandónak is nyilatkozott megmenteni Csanádapácza népét a végső kétségbeejtő nyomortól, ma még nem lehet mint kész dolgot tárgyalni ezt a kérdést. Jellemző, hogy e szomorú ügy szenzációs részletekben gazdag kipattanása óta a csanádapáczai nép teljesen levert és lehangolt. A hetipiaczon most sem folyik másról a szó, mint Bartha Istvánrak hűtlen bankdirektoroskodásáról, amely egy fél falut kergetett az anyagi megsemmisülés örvénye elé. Az igazgatósági tagok gazdaságáról és vagyoni állapotáról szóló idegen híradások sem mindenben felelnek meg a valóságnak. Közöttük C3ak kettőnek van 200 holdnál nagyobb s kettőnek 100 holdnál több földbirtoka. A többiek mind 8—50 holdas kisgazdálkodók, akik egy emberöltő nehéz, fárasztó munkájával gyűjtögették össze vagyonukat. Mig a csanádapácsai nép féltőén őrzött vagyonkájának sorsa miatt aggódik, azalatt Bartha István, a sikkasztó bank-direktor, a megbánás legkisebb jelét sem mutatja fogságában. Ha aggódik is, ez csak az egyéni boldogulás jövendőjére vonatkozik. Szombaton meglátogatta Bartha Istvánt a s egedi csD'agbörtönnek vizsgálati foglyai között egyik békésmegyei ismerőse. Bartha nem borotválkozott még a börtönben s bár a sürü szakáll megváltoztatta arcvonásait, mégsem látszik rajta, hogy a hűtlenül elkezelt közpénz miatt koldusbot előtt álló nép nyomora bánatot okozna neki. Bartha nyugodt hangon társalgott ismerősével s a bank ügyeire vonatkozóan csak azt jegyezte meg, hogy „örülne", ha valamelyik remesszivü emberbarát, az apácai becsületes nép segítségére sietne. Bartha már a messze jövendő terveivel is foglalkozik. Az a célja, hogy büntetésének leülése után Amerikába vándorol ki s vagy misszionárius lesz, vagy más becsületes uton keresi meg a kenyerét. A büntetéstől nem fél s teljesen megadni látszott magát a sorsnak. Ügye március hó vége táján foglalkoztatja majd a szegedi büntető bíróságot. Békésvármegye méhtenyésztése. Nyilatkoztak a községek. Jelentés a minisztériumhoz. Békésvármegye községei most küldték be kimutatásaikat arra az alispáni megkeresésre, mely az egyes köségek méhészeti viszonyainak ismertetését rendelte el. Ezekből a kimutatásokból megállapíthatjuk, hogy Békésvármegye területén a méhtenyésztés sokkal örvendetesebb arányakban halad a fejlődés utjain, mint a selyemtenyésztés, amely jövedelmezőség tekintetéljen nem veheti föl a méhtenyésztés versenyét. A községek beküldött adatai amellett bizonyítanak, hogy a legutóbbi évben fokozottabban nyilvánult meg a gazdáink kedve a méhészettel való foglalkozás iránt s nem csalódunk, ha állítjuk, hogy rövid időn belül vármegyénk igen tekintélyes része lesz a magyar méhtenyésztők területének. Az elmúlt esztendő méhészeti viszonyairól ez a kimutatás szolgáljon beszédes példával: Gádoroson 4 egyén foglalkozott méhtenyésztéssel. Betelelve lett 28 méhcsalád. A termett mózinennyiség 4 métermázsa. Nagyszénásnak 6 tenyésztője és 130 méhcsaládja van. Az évi 'mézmennyiség 19 mázsa. Békésen 200 tenyésztő 610 méhcsaládjának 48 mázsa méze volt. Kondoroson 7 tenyésztő, 35 család, 3 mázsa méz; Sámsonban 6 tenyésztő, 89 család 1, mázsa méz * Békéscsabán 63 tenyésztő, 175 méhcsalád 2V

2 mázsa méz; Gyulaváriban 8 tenyésztő, 12 család, 2 mázsa méz; Dobozon 9 tenyésztő, 190:család, 6 mázsa méz; Csorváson 23 tenyészlő, 210 család, 24 mázsa méz; Bucsatelepen 3 tenyésztő, 42 család, 5 métermázsa méz ; Pusztaföldváron 3 tenyésztő, 44 család, 2 mázsa méz ; Endrődön 44 tenyésztő, 170 család, 17a mázsa méz; " Szentetornyán 63 tenyésztő, 162 család, 5 mázsa méz; Orosházán 19 tenyésztő, 292 család, 14 mázsa méz; Köröstarcsán 10 tenyésztő, 73 család, iy

2 mázsa méz ; Újkígyóson 16 tenyésztő, 60 család, 2 mázsa méz ; Körösladányban 15 tenyésztő, 110 család, 6 mázsa méz; Szarvason 215 tenyésztő, 2100 család, 20 mázsa méz; Füzesgyarmaton 9 tenyésztő, 230 család, 6 mázsa méz; Mezőberényben 30 tenyésztő, 160 család, 10 mázsa méz! Öcsödön 40 tenyésztő, 850 család, 100 mázsa méz; Vésztőn 49 tenyésztő, 226 család, 12 mázsa méz; Szeghalmon 42 tenyésztő, 238 csalad, 10 mázsa méz ; Békósszentandráson 13 tenyésztő, 127 család, 8 mázsa méz; Tótkomlóson 30 tenyésztő, 103 csacsalád, 5 mázsa méz; s végül Kétegyházán 6 tenyésztő, 120 család ós 5 mázsa méztermefés volt az elmúlt esztendőben. Gyulán senki sem foglalkozott méhtenyésztéssel. Gyomán 40 méhtenyésztőnek 200 méhcsaládja semmi mézet nem termelt. Esküdtszéki tárgyalás. Tegnap fejezték be polgárbiráink az első negyedévi esküdtszéki ciklusra kitűzött bűnügyek tárgyalását. E rövid ciklus anyagában alig volt egy-két érdekesebb tárgyalás. S ha volt, abban is inkább az esküdtezék kolosszális verdiktje érdemelt nagyobb figyelmet, amely olykor-olykor zsákot húzott Juszticia istenasszony fejére s nem elégedett meg a szemkötővel. A két legutolsó tárgyalásról ezt a tudósítást adjuk: Harc az országúton. Az endrődi legények nem élik mindig a jóbarátság világát. Ellenségeskedésük sokszor ugy elfajul, hogy veszedelmes verekedések színhelye ;iesz az endrődi határ. 1904. év december hó 20-án is ilyen parázs verekedés folyt le az endrődi országúton. Pócsi Tolnai Gábor, F á s i Antal, B. Tóth Lukács, Molnár Ferenc és L é v a i Márton együtt tartottak Gyomáról Endrőd irányába. Mögöttük jött ifjabb Kurilla Mihály is, aki egy kissé többször öntött a kelleténél garatjára s kötődni kezdett az elől haladókkal. Később már megcsavarta feje fölött a magával hozott husángot is, amire Pócsi Tolnai Gábor kőtörő kalapácsát Kurilla koponyájához röpítette s ugyanakkor Fási is ólmos végű botjával zúzta be a garázda legény fejét. A többiek sem maradtak tétlenül. Ki itt, ki ott ütött egyet a legényen, mig csak el nem veszítette eszméletét. Kurilla oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy 6 hónapi kínlódás után elhunyt. Ezért kellett volna törvényt állani a legényeknek csütörtökön. A vádlottak Pócsi kivételével mind megjelentek, de az ügyész indítványára elnapolták a tárgyalást s Pócsinak -- aki egy gömör megyei papírgyárban dolgozik — letartóztatását és eíővezettetósót rendelte el a bíróság Útonállás Tótkomlóson. Baczofszky Mihály fiatal tót paraszt-legény pálinkára szomjúhozott az elmúlt év julius 30-án. Estére járt az idő s be szeretett volna térni a korcsmába, tehát pénzt akart előteremteni a föld fenekéből is. Lesbe állott az utcán s várta a jó szerencsét. Egyszer csak arra vetődött Deralovszky András gazdaember, akit Baczofszky — se szó, se beszéd — letorkolt s 1 korona 24 fillért vett ki a zsebéből. Deralovszky később