Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-02-10 / 12. szám

Békéscsaba, 1907. KI XXXIV-ik évfolyam. Jf-ik szám. Vasárnap, február J0. KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElíOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lebet cunegycdenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILGB VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptnlajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Amitől félnünk kell. Alighogy tavasz felé hajlik az idő, a Nagy-Alfö!d vármegyéiben egy sajátszerű népvándorlás veszi kezdetét. Tiz-husz gazdaember, 20—50 holdas egyaránt, összegyűl valamelyik minden oldalról könnyen megközelithető tanyán s a napi munka befejeztével kezdetét veszi az esti szórakozás. — Könyvek olvasása, röpiratok tanulmányozása, újságok terjesztése és beszerzése. A kulturális érzékekben fejlett Magyarországon örvendetes tünet számba vehető ez a jelenség. A világosságot terjesztő könyvhetük tisztító forrásaikkal áthatják a lelket, amely fölvilágosul, megtisztul, öntudatot nyer. Ámde azok a könyvek, melyekkel Békésvármegye tanyáit is elárasztják a gőzösön s még hozzá Il-ik osztályban utazó, meghatározhatatlan foglalkozást valló vándorapostolok, piros szinüek, véres szájuak, gyűlölködést, egyenetlenkedést, harcot hirdetnek s törvénytelen cselekedetek elkövetésére izgatnak. Ilyen gonosz viszonylatban a nyomtatott betű nagy veszedelmet hirdet, amelyet megakadályozni és megsemmisíteni elsőrendű kötelessége a kormánynak. A politika piros-betüs napjai véget értek a lecsillapult botránnyal s a hétköznapok munkája szólítja sorompóba a koalíciót. Dolgozni kezdtek már a tisztelt Házban s asztalon fekszik már a munkásbiztositási törvény. Szociális problémákkal teli. KorunkBékéscsaba, február 9. nak egyik legégetőbb kérdése a munkásbiztositás,amelynek szerencsés megoldása egész más irányt adhat a vérpirosán nyomtatott betűktől megmaszIagosodott nép"-'- mert a hazátlan vándorapostolokpiiWáríY leggyakrabban használt kifejezése kormányról, hogy a bőrkabátosok kepviselője és szolgája. Mi volna alkalmasabb a gyűlölködés szitására, mint az ilyen kifejezések? A szociálista izgatások nem annyira anyagi érdekekkel dolgoznak, mint a lelkek felkorbácsolásával. S ilyen eszközökkel szemben legcélravezetőbb erkölcsi fegyvereket szerezni. Amint a gyűlöletet le tudjuk szerelni, az anyagi jelentőségű kérdések nagyon hamar rendbe jönnek. E fegyvereknek egyike most az a törvényjavaslat is, amelylyel a képviselőház foglalkozik. A munkásbiztositás azok javára szolgál, akiknek egyedüli kereseti forrásuk a munka és akikre épp ezért az inség tárja a torkát, ha ez a forrás bedugul. Ily esetekben annyira fenforog a biztosítás szüksége, hogy a szükség a kényszert is indokolja ott, ahol az önként való akarat hiányzik. A német törvényhozás huszonöt évvel ezelőtt ennek az oknak alapján szervezte a munkásbiztositást. Hogy mi lett az eredmény — nyilvánvaló. Útját nem lehetett állani a szocializmusnak, de elvették a mérgét. Kormányzási politikánk igen helyes nyomon halad a szociálista izgatók ellen folytatott harcában. Igy kell letörni az izgatók töviseit, amelyek nemzetünk testébe furakodtak. Mindenki megnyugvással vallhatja tehát, hogy a kormánynak ez a politikája, melylyel a munkásnép erkölcsi és anyagi fejlődését akarja biztosítani —jóindulatú, becsületes és tiszteletreméltó. Uj közegészségügyi szabályrendelet. Zöldy János dr. a fertőző betegségek meggátlásáról. Az ország s különösen az alföldi vármegyék kedvezőtlen viszonyaira való tekintettel nemrég megkeresés érkezett a törvényhatóságokhoz, hogy szabályrendelet-tervezetet készítsenek, amely magába ölelje a hevenyferlőző bajok és a tüdővész továbbterjedésének megakadályozó módjait. Békésmegye alispánja e miniszteri rendeletet dr. Zöldy János megyei főervosnak adta ki. Vármegyénk főorvosa most készült el ezzel a szabályrendelet- tervezettel. E szabályrendelet első pontja szerint többok között ugy volna megakadályozhetó a hevenyfertőző bajok tovább terjedése, ha minden heveny és ragadós bajban történt megbetegedést a lakástulajdonosok azonnal bejelentenének. A bejelentésre kötelezett betegségeket ezekben sorolja föl dr. Zöldy Jénos: roncsoló teroklob, vörheny, kanyaró, hasi hagymáz, himlő, agy és gerincgyulladás, kolera, petis, szamárköhögés, gyermekágyi láz, vérhas, fültömirigylob és güm'őkór. A gümökórnak csak eseteit kell bejelenteni és pedig olyan korlátozással, hogy a bejelentés tárgyai — gyárak, ovodák, iskolák, szegényházak, élelmiszerkereskedések, j korcsmák, kávéházak, stb. házszám szerint megjelöltessenek. Fontosnak tartja Zöldy János dr. azt is, hogy a községi orvosok a tuberkolozis eseteiről külön nyilvántartást vezessenek. A nyiván tartás adatainak hitelességét biztosítandó, büntetést kell kiróni azokra, akik elmulasztják a bejelentést. Az elkülönítés tekintetében a-legminuciozuzabb részletességgel kiterjeszkedik Zöldy János. A házak, melyekben heveny fertőző megbetegedés fordul elő, tiltó jellel látandók el s minden ilyen helyről tilos élelmi szereket és tejet kivinni. A betegeket elkülöníteni szükséges s ha ez nem volna a fertőzött lakásokban keresztülvihető, közvagy járványkórházakban kell őket elhelyezni. Minden község köteles a hevenyragadós bajokban szenvedő betegek lakásainak s az óvóintézkedések betartásának ellenőrzése céljából állandó egyéneket, úgynevezett egészségügyi rendőröket alkalmazni, akiknek száma 1—10.000 lakóval rendelkező községben 2, 10 - 20.000 lakóval rendelkező községben pedig 4, vqgy több legyen. Az egészségügyi rendőrök szakszerű oktatásban részesüljenek. Feladatuk közé tartozna az ellenőrzés, a fertőtlenítés és a fertőtlenítő gépek kezelése. A hevenyragadós bajokban elhaltak koporsójánál nem szabad virrasztani. Ilyen házakban tilos a tor tartás. Az ily halottak külöil halottas kocsin temetendők el s az első 24 órában is megengedhető, ha a beállott halált s az elha lálozás okát a halottkém konstatálja . Szükségesnek tartja Zöldy János dr. felvilágosítani a hatóságot arról is, hogy felszínes talajból fakadó vizet, — mely a legtöbb bajnak az okozója — csak felforralva használja. Végül elengedhetetlen feltételnek véli a főorvos a hevenyfertőzö bajok továbbterjedésének megakadályozására azt is, hogy minden község járványBékésmegyei Közlöny tárcája. Lázongás, Csapongó lelkem béklyóba verve, Porhoz láncolva, a röghöz kötve. Mögöttem, előttem nincsen sugár, Szemem a ködbe fényt hiába vár. Világosságot és több meleget! Miért is adott az Ég olyan szemet, Mely idelent más eyyebet se lát, Mint vigasztalan, sötét éjszakát. . . Mányiné-Prigi Olga. Búcsú. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta : Ilon* a néni. Emlékszik-e édes barátom, midőn egy szép májusi reggelen azon vitatkoztunk, hogy férfi és nő között fennállhat-e tisztán csak az önzetlen „baráti viszony". Én haboztam, nem mertem sem igent, sem nemet mondani. Maga filozofált s kifejtette, hogy kellő szellemi inteligentiával biró férfi ós nő között: igen. Ott megszűnik a nemi külömbség, mert a lélek az, mely szellemrokont keres s ez sokkal elvontabb, magasabb tulajdonokban lel vonzerőt, mint a külsőség, vagy a nemi különbség tudata És mosolyogtam. Az asszonyokban rejlő hatodik érzékemnél fogva sejtettem, hogy ez állításában önmaga sem hisz teljesen! Azután .. . azután ... a levegőben volt-e, a tavasz hozta-e magával, vagy a gyakori séta következménye lett; —mert hisz mi ketten mentünk elől, mig az uram a politikai vitában elmélyedve, messze követett bennünket — megkötöttük a barátságot. Szent, önzetlen, tiszta barátságot ígérve egymásnak, teljes őszinteséggel s azzal a céllal, hogy eszmecserére lépve, kifürkésszük egymás lelkitulajdonait. M'lyen bohók is az emberek! Egy 24 éves asszony s egy 25 éves fiatalember. A megkötött barátság természetes következménye lett a bizalom. Maga elmesélte apróbb kalandjait, én elmeséltem szomorú életem egyetlen episódjának történetét . . . férjhezmenetelemet. Hogy midőn igent mondtam az oltárnál, ha szerelem nem is, de igaz szeretet lakozott lelkemben s azonkívül annyi illúzió, jóakarat, tisztelet, azt hiszem elég lesz egy hosszú életre, hogy ha boldoggá nem is, de megelégedetté tegyen I Oh ! több volt ennél... a mámor szállt szivünkbe s mi majdnem boldogok voltunk. De . . . ó ez a de. . . elmúlt az első év, el a második . . . elszállt a mámor . .. Megszokottá vált, mi eddig az újdonság ingerével birt. Üres lett a szép kis fészek bölcső nélkül ... s ez az üresség beköltözött a lelkünkbe is. AZ uram politizál, kaszinóba jár és én egyedül vagyok . . . egyedül, rettenetesen egyedül! S mikor legjobban gyötört az egyedüliség érzete, jött maga és megkínált lelke vonzalmával, barátságával. Emlékszik-e, mikor egy kirándulásról karöltve jöttünk? Maga megsimogatta a kezemet. Jól esett. Nem vontam el a magáéból, hisz ezzel nem vétettünk senki és barátságunk ellen sem. Később már észre vette, hogy barátnőjének szép a szeme, sajátságos a tekintete és formás a termete. Hogy ezeket mind tudtomra is adta, nem haragudtam érte. Oh! asszonyi hiúság; baráti őszinteségnek neveztem el azt, ami mástól közönséges, ízléstelen megjegyzésszámba ment volna. És . . . mikor már nyár lett, izzó volt a nap, színesebb a virág, mikor a levegő tele volt illatos párázattal, mely megbóditja az ábrándozókat, azt vettem észre: céltalan a nap, ha nem látom magát! Akkor maga saját filozófiai tételeiből remekül bizonyította be, hogy a barátság nem fajulhat, csak nemesbülhet szerelemmé ! Én tiltakoztam ez ei'en. Megmagyaráztam, hogy én soha sem lehetek szerelmes senkibe. En barátságunkban is tisztán azt szeretem, mi szórakozást nyújt; nekem mindenem' meg van. Mesés kényelmem stb. . . . minden, minden, csak az nincs, aki megértene. Az uramtól, ki oly komoly, oly nagyon pedáns hivatalnok, csak nem kívánhatom, hogy a feleségével is foglalkozzék ?! ! Emlékezzék csak . . . ketten voltunk, midőn ismét megsimogatta a kezemet. A szemembe nézett hosszanhosszan és én nem tudtam elfordítani fejemet akkor sem, mikor csókra kej reste ajkamat! Nem, hanem átölelve j egym st, csókot cseréltünk, oly hoszj szan, oly tüzesen, mint még barát i soha sem. Sirni tudnék, ha reá gondolok, de azt az érzést nem is felejtem el soha. Sirva fakadtam volna maga előtt, ha akkor rögtön nem távozik. Barátom, ön elment s diadallal gondol arra a csókra, mit egy asszonytól lopott s azt az asszonyt, e miatt a csók miatt, lelki fájdalmak gyötrik. Ez az asszony elég erős lesz megbüntetni önmagát e pillanatnyi, de még megbocsájtható bűnért. E csók tüze hamvasztotta el barátságunkat. E csók tüze szította fel a szerelem lángját, e csókba fult bele minden illúzió, e csókban született meg a vágy! Látja! Egész életemnek egyetlen vétke e csók, és e csók lett ravatala barátságunknak . . . s én most lehajtom fejem, s elsiratom az ártatlan halottat. Megkönnyebbül lelkem általa. Midőn könnyeimet mind kisírtam, ugy érezem, elköltözött lelkemből az érzésünk utolsó atomja is, mi magához fűzött. Barátságot fogadtunk, azt Ígértem, s e csókban szerelmet követelt tőlem. Szerelmet tőlem, kiben a szenvedély kialudt, kiben foszlányonyokká tépte a sors a remények és ábrándok minden illúzióját! emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszOnteti a — köhögést, váladékot, éjjeli izadási. %fi.fi-'i. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza jtjt ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Jj* Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor nBooh«* áradott o»oma.golá»t. F. Hoffm&an-La. Roehe & Cie. Basel (Svájc.) Roehe Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba Ára üvegenként 4 — korona, i