Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-02-02 / 10. szám

Békéscsaba, 1907. XXXIV-ik évfolyam. 10-ik szám. Szombat, február 2. ii ii BEKESME6TEI EOZLONY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EkOFIZBTÉSI Dtl: Egész évre 12 kor. Félévre S kor. Negyedévre 3 kor. ClSfizetni bármikor lebet cuncgyedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel (helyben fizetendő. NYlLTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Neveljünk modern gazdákat. Békéscsaba, február 1. Dacára annak, hogy földmivelő állam vagyunk, mezőgazdasági viszonyaink a lehető legsiralmasabbak. Mig egyfelől tulprodukció van a gabonanemüekben, addig másfelől a kerti vetemények, gyümölcsök s főleg az ipari feldolgozásra alkalmas növények termelésében messze mögötte maradunk bármely nyugoti államnak. Pedig ez az áldott magyar föld dúsan megérlel mindent, ami a mérsékelt égöv alatt megteremhet. Bűnös könnyelműség, hogy oly egyoldalúan müvelik nálunk a földet most is, éppen ugy, mint száz esztendő előtt. Búzatermelés dolgában csak Orosz- és Franciaország múlnak felül bennünket, ami azonban nem nagy dicsőség abból az egyszerű okból, mert az amerikai verseny mindjobban lenyomja a búzaárakat. Hesonló okból lesz esztendőről esztendőre hálátlanabbá a tengeri termelése is. Aki Olaszországban megfordult és érdeklődött az ottani mezőgazdasági viszonyok iránt, nem győzte csodálni azt a lelményességet, melylyel az olasz gazda földjének minden talpalatnyi helyét kihasználja. Egy hold földön az ötfélét is termel; gabonanemüt, kertiveteményt, gyümölcsöt, szőlőt, virágot, néha még dohányt is. Innen van az, hogy az ekként megmunkált olasz föld holdja négyszer annyit jövedelmez, mint a magyar. Innen van az, hogy Olaszország egész Európát, de még a többi vi

!ágrészeket is elárasztja narancsaival és citromjaival. Innen van az, hogy Magyarországon 2-3 krajcárért kapható az a narancs, mely valahol a Vézuv alatt termett, Babot, burgonyát, salátát, lent, kendert, borsót, lencsét, mákot, diót millió métermázsa számra exportálhatnánk — ha népünk felhagyna már egyszer az egyoldalú mezőgazdasággal. Egészen másképpen festenének a magyarországi viszonyok, ha gazdáink elsajátítanák a belterjes gazdaságot. Mogy ennyire elmaradtunk a mezőgazdasági uj ismeretek gyakorlásában, annak egyik főokát a hiányos mezőgazdasági szakoktatásban kell keresnünk. Ma már a mezőgazdaság egyike a legkomplikáltabb s nagy tudást igénylő mesterségeknek. Nemcsak gyakorlati, de elméleti tudás is kell hozzá. Az elméleti tudást pedig többékevésbbé csak a szakiskolákban lehet elsajátítani. Dacára annak, hogy par excelence földmivelő ország vagyunk, gazdasági szakoktatásunk meglehetősen hiányos, megmondjuk őszintén: nem jók az iskoláink. Ugy tanerők, mint egyebek tekintetében is nincsenek kellően felszerelve. Aki alaposan elakarja sajátítani a földmivelés tudományát, az jól teszi, ha kimegy valami német gazdasági főiskolába. Örömmel üdvözöljük azt az ujitást, hogy a földmivelésügyi miniszter a keszthelyi, debreceni, kassai és kolozsvári gazdasági tanintézeteket gazdasági akadémiákká fejlesztette s a magyaróvári akadémia nívójának megfelelően rendezte be és szerelte fel, A gazdasági tanintézetek eddig, őszintén szólván, vajmi keveset értek. Aki ezen intézetekben végzett, az vajmi kevés hasznát vette a gyakorlati gazdálkodásnál annak, amit e szakiskolában tanult. Ezen iskoláknak gyökerea reformálásra, hatalmas fejlesztésre van szükségük, hogy megfeleljenek hivatásuknak. Remélhető, hogy a jövőben, midőn már bírni fogják az akadémia címét és jellegét, olyan gazdanemzetséget fognak nevelni, amely lépést fog tudni tartani a külföldi mezőgazdasági tudomány által elért eredményekkel. Egy jó gazdától száz rossz gazda tanul; ha képzett, modern földbirtokosok, intézők, ispánok és kasznárok kerülnek ki az akadémiából: tőlük többet és gyorsabban tanulhatna a gazdaközönség, mint ezer vándortanítótól. Neveljünk modern gazdákat, ez legbiztosabb módja a nemzet vagyoni gyarapításának. Gazdatiszt. A megyei közkórház kibővítése. Lesz fertőtlenítő és szemészeti osztályunk. Reisz Gedeon álláspontja. Bókésvármegye közkórházának kibővítési kérdésével ide s tova két éve foglalkoznak már illetékeseink. A kórház fejlesztésének ügyéhez tartozó kérdések közül a legégetőbbek és legsürgősebb megoldást igénylők állandóan napirenden voltak a kórházi bizottságban, amely javaslataival sürün be is is kopogtatott a törvényhatóségi közgyűlések plénuma elé. Ezelőtt másfél esztendővel aztán végleg elhatározták, hogy a múlhatatlanul szükséges hiányokon segíteni fognak s határozatban is kimondatott az, hogy a megyei közkórházat egy szemészeti s egy fertőtlenítő osztálylyal bővítik ki. Ezzel kapcsolatban meg szerették volna oldani a kórházi világítás kérdését is aképpen, hogy a szükséges villamos áramot házilag állítják elő- — Közegészségi szempontból szükségesnek mutatkozott a szenyvizek eltávolításának megfelelő módjáról is gondoskodni s ez a csatornázást s a vízvezetéki berendezést jelentette. Az összes munkálatok horribilis summát, közel 900,000 koronát igényeltek volna s előre gondolható volt az, hogy a miniszter nem fog hozzájárnlni a tervek keresztülviteléhez. A kórházi bizottság felkérte ekkor dr. F á b r y Sángor főispánt, hogy a belügyminisztérium illetékes osztályában puhatolódjék, vájjon nagy nehézségekbe ütköznék-e ott e már-már múlhatatlanul szükséges javaslatoknak megvalósítása és keresztülvitele ? Fábry főispán folyfalvi dr. Z ö 1 d y János megyei főorvos és Ambrus Sándor alispán társaságában eleget is tett e fölkérésnek s ez volt előzménye annak, hogy Reisz Gedeon közegészségügyi főfelügyelő a napokban Gyuára érkezett s hogy a közkórház megszemlélése után illetékes tényezőink dr. Fábry Sándor főispán elnöklése mellett értekezletet tartottak a vármegyeház kistermében. Az értekezlet behatóan foglalkozott a felvetett kérdésekkel s Reisz Gedeon biztató ígéretet tett arra, hogy a maga részéről föltétlenül javasolni fogja a miniszternek a szemészeti és fertőtlenítő osztály létesítését, de a villanyvilágítás házi berendezésére s a szenyvizek elvezetésére vonatkozóan kecsegtető kilátásokat nem festett. Békésmegyei Közlöny tárcája. Tenger könny ... Tenger könny pergett ki valaki szeméből A Körös vizébe. Tenger lesz már eztán a Körös vizéből, Se hossza, se mélye . .. Aki a Körösbe bús könnyét hullatta, Elsírta a lelkét; Akiért hullatta, soha meg nem tudja, Mennyire szerették ! . . . lgnis. Kisasszony — asszony. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta : Zöldy Márton. Sárdy Péter a nagy ambitusos dupla traktusu ház udvarán éppen a béresekkel perelt, mikor a végzetes távirat érkezett A budapesti törvényszéki orvosi intézet tudatta vele bántó egyszerűséggel, hogy fia, Tibor átlőtt szívvel holtan fekszik az intézetben. A távirat még csak azt sem tudakolta tőle, hogy kiván-e a temetés iránt rendelkezni. Az erős, hajlott váliu, tüskés szakálu ember egy pillanatra megtántorodott. Keserűen, csüggedten meredt maga elé. A cselédek nem tudták, mire vélni a dolgot. Sohase látták ilyen i megzavartnak ezt a kemény embert. Most se soká látták. Zsebre tette a táviratot s odaszólt az öreg botos ispánnak : — A szarkrétről hordassa be a szénát. nézzen utána mindennek, én Pestre megyek, alighanem csak a jövő hét közepén kerülök haza. Azzal bement a házba, s két óra múlva már a Budapest-felé robogó vasúti kocsiban ült. Ott bőven tellett ideje gondolkozni, keseregni. A fia, az egyetlen fia, a Tibor agyonlőtte magát 1 . . Borzasztó dolog mindenképpen. Igaz, hogy nem volt sikerült fiu. Mig a jogi tanulmányait elvégezte, háromszor kellett az adósságait kifizetni, nagy összeget, több mint tizenötezer forintot. Utoljára, mikor a képviselő, protekciójával a belügy ministeriumban segédfogalmazó lett, négyezer forintot kellett mindenfélére adni. Akkor erős szóváltása volt e szerencsétlen fiúval. Emlékezett a szavakra, amiket a fiúnak mondott: — Édes fiam, az ilyen embernek nem is érdemes élni. Aki huszonnyolc éves korában nem tud a maga emberségéből megélni . . . Igen, ezeket mondotta a fiának, s az öreg most, mikor a katasztrófa bekövetkezett, nem tudta megbánni, hogy mondotta. Nem mintha kérges lelkű, szívtelen apa lett volna, de mert tudta, hogy igazat mondott. Ennek az öreg embernek minden gondolata, cselekedete erős, makacs logikával kapcsolódottfegymáshoz. , A temetés előtt, mely a halottasházból.történt, átadták neki fiának búcsúlevelét Zavart, kusza, alig tizenöt sorból álló levél volt, melyben a boldogtalan ifjú bocsánatot kér apjától, hogy Dénesy Arankának, aki menyasszonya volt, s akinek Budán trafikja van, fizesse meg az ötszáz forintot, amit tőle apránként kölcsön vett. Nem sajnáljon — hangzott a levél utolsó sora — édesapám a pénzhez néhány jó szót is adni. Az a szegény áldott lélek, ugy szeretett engem, mintha édes testvérem lett volna. Az apa arca még jobban elborult. Az ő fia a menyasszonyától kért kölcsön pénzt. Micsoda puhaság, micsoda férfiasság! . . Most gördült ki az első köny a szeméből . . . A temetésen, melyen alig harminc ember jelent meg, nagyrészük az elhunyt hivatalbeli kollegái, az öreg keményen tartotta magát. Csak kevesen tudták, hogy ő az apa. A diszes koporsón néhány obligát koszorún kívül egy nagy ibolyacsokor volt kék szallaggal. A szailagon csak ennyi felirat volt: Isten veled Tibor! . . . Az öreg Játtá, hogy a csokrot egy sápadt arcú, vézna leányka helyezte a koporsóra, ki aztán csöndesen," észrevétlenül sírdogált. Sárdy Péter még az este felkereste szerencsétlen fiának szállásadónőjét, egy bőbeszédű, idős budai asszonyságot, ki erőltetett sopánkodások között beszélte el, hogy mennyire meg volt ijedve, mikor a szomorú eset történt. Ő hallotta meg a pisztolydurranást. Jaj, alig tudtam a lábamon megállani, még most is reszked a térgyem. Tetszik tudni, anélkül is ijedős vagyok... Hát még mikor bementem ... Elkezdett zokogni. Az első roham elmultával Sárdy az kérdezte : Nem tetszik ösmerni valami Dénesy Aranka nevű leányt? — Dehogy nem. Itt lakik a harmadik házban, a sarkon Trafikája van, abból tartja az annyját, meg magát. Nagyon tisztességes népek ... Az apjuk katona volt, honvédőrnagy . . . Azt is ösmertem ... a férjem a századában szolgált. A Tibor úrfi nagyon szerette azt a kis trafikos leányt. Szentül hiszem, ha nem történt volna ez a szerencsétlenség, el is vette volna feieségül. Százszor is mondta ... Óh édes jó istenem, minek is tette azt ? Most tessék, nemcsak magát, de azt a finom kisasszonyt is szerencsétlenné tette. Az öreg Sárdy összeráncolta a homlokát. — Szerencsétlenné ? Kérdezte, hogy érti ezt ? — Hát csak ugy . . . — Azt hiszi, hogy a szeretője volt ? Az asszonyságnak nem igen akaródzott felelni, de gyanús válvonogatása azt látszott kifejezni, hogy ő olyasfélét sejt. A tovább faggatásra meg is mondta: — Tetszik tudni, két évig ösmerték esymást. Az igaz, hogy nagyon tisztességes leány ő, azt mindenki tudja itt a környéken. Ahhoz szó sem fér, de tetszik tudni, két év alatt . . . nagyon szerették egymást. Ritkán mentem el a trafik előtt, hogy ott ne láttam volna Tibor úrfit ... ki tudja mi volt, mi Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár ós orvos által naponta ajánlva, JJ* Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. F. Hoffmann La Roehe & Cie. Basel (Svájc.) Roehe" 99 || Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. Ára üvegenként 4 — korona. .