Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-05 / 35. szám

232 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY léd nem akar elszegődött helyére beállani, — akkor a szerződéses viszonyt ugy szüntetheti meg, ha a szerződéstörők az ok megelőzésével a másik felet az oknak megtudásától számított 3 nap alatt értesiti. (16 §.) Aki a szerződés megszüntetését jogtalannak tartja, panaszát 3 nap alatt kell a hatóságnál előterjesztenie és erre időt és alkalmat is kell adni annyiszor, ahányszor a cselédnek panaszt tetszik tenni, különben az 57. §. szerint a gazda kihágást követ el, aminek büntetése 50 koronáig terjed. Hisz nem is lehet a cseléd pária, joga van panaszt tenni a hatóságnál nemcsak azért ha megakarja szüntetni a szerződést, amihez mindig uj és uj okokat is találhat, hanem azért is, ha a bérét és minden más járandóságát pontosan nem kapja, -— ha testi erejét meghaladó, vagy egészségét veszélyeztető munkával terheli meg, — ha éjjeli nyugvásra nem hoz elég időt, ha nem kap „eledelek e t" kellő mennyiségben és egészséges minőségben, ha terménybeli járandósága nom elég „tisztaszem ü", nincs jól megrostálva, nem „feltétlenül" jó minőségű, ha szegődményes főzője nem átlagos minőségű, ha nincs jól megművelve, ha nem kap elég tüzelőt, az őrléshez fuvart a malomba, doktort, patikát, temetési költséget, a közegészség-ügy követelményeinek megfelelő lakást, illetőleg külön szobát és kamrát, vasárnap és páros ünnepen munkaszünetet, iskolai beiratási dijat és tandijat, a cselédnek adott előleg vagy kölcsön után a gazda kamatot merne venni stb. Viszont azonban a gazdának sem szabad semmi tekintetben sem erőszakoskodnia, még csak jól meg sem szidnia a cselédjét, mert akkor még sokkal súlyosabb §§-ok büntetése alá esik, igy tehát ha bármi panasza is lenne, ezzel csakis a hatósághoz fordulhat, igy azután — ha örömük telük benne — sétálhatnak egyik nap egyik, másik nap a másik , hatósághoz, sőt ha több a cseléd, akár ott is lakhat a gazda — és tárgyalhatnak napokig is — ha a t. hatóságnak ugy tetszik. Félő, hogy ezzel a joggal sokszor fognak élni a t. cselédek, akiket vándor állapostolok nemcsak kitanitanak, hanem valósággal belekergetnek minden olyanba, amivel a gazdának kellemetlenséget, de abból az apostolok maguknak egy kis hasznot szerezhetnek. Ezért indítványoztam és mondtam én a munkásügyi ' bizottságban, hogy a cselédtörvény revíziójánál vagy újra alkotásánál sürgősebb és alaposabb lenne a sztrájktörvény megalkotása, mert ha az izgatás megszűnnék, ugy az izgatottság is elmúlna. Mert a nép jó, becsületes, munkás, kötelesség- és tisztelettudó, törvény ós felsőbbségtisztelő, engedelmes, nem volt azzal baj sohasem, nem is volna most sem, ha az üzletszerü izgatók, a népbolonditók nem bolonditanák — és a jóhiszemű, becsületes nép nem azokra, hanem inkább jóakaróira hallgatna. Ez a törvényjavaslat is nagyon sokban a munkás, a cseléd javát célozza és mégis a t. izgató urak — kik közül ugyan egyik sem szolgált sohasem, de nem is akar — „deres-törvény", „rabszolga-törvényinek hirdetik, hogy legyen mivel izgatni, a népet elégedetlenségre ösztökélni, mert ők nagyon jól tudják, hogy az elégedetlenség és a nyomor a szocializmusnak legjobb terjesztő talaja, nagyon jól tudják azt is, hogy a köznép nem szocziálista, nem is tudja mi az, hanem hogy a mostoha, nehéz megélhetési viszonyok, nagy terhek miatt elégedetlen — s elégedetlenségének a kifejezésére teret és alkalmat keres és minthogy másutt nem tudja panaszát hangosan kiadni, oda gyületnlik, ahova úgyis mindenféle vonzó, sőt lehetetlen Ígéretekkel csábítják, hitegetik, ahol elégedetlensége érzését jobban kiszínezik, helyzetét még nyomorúságosabbnak tüntetik fel, hogy elégedetlenségét még jobban felfokozhassák. De ennek a kérdésnek elbírálásánál vigyázzunk, hogy a nép, a cseléd, a munkásnépnek önmagából keletkező boldogulásra és jobb létro való törekvését ne tévesszük ós ne zavarjuk össze bujtogató vezetői önző és gonosz törekvéseivel és ne feledjük el, hogy mikor a nép önként — és nem izgatásból — helyzetének javításáért küzd, — akkor csak mindnyájunkat utánoz, mert hiszen a jobbléthez, a boldogsághoz és boldoguláshoz mindenkinek egyenlő joga, egyenlő igénye van. Fábry Károly. A lakosság kirajzása és Békésmegye. Beérkeztek a jelentések. Veszedelem a parcellázásban. Nemrégen közöltük azt a vármegyénkbe érkezett miniszteri rendeletet, mely a sürü lakossággal biró vidékek népének kirajzását s a ritkább népességű helyeknek betelepítését látván szükségesnek, meghagyta vármegyénk alispánjának is, hogy e tekintetben tijér koztató jelentést terjesszen föl Békésvármegye viszonyairól. Ambrus alispán megkereste a járások főszolgabiráit, hogy puhatolózzanak, esetleg hirdetmény útján szerezzenek meggyőződóst, hogy járásaikból nem-e történhetnék kirajzás, vagy ugyanoda betelepítés. Ezek a jelentések most érkeztek be az alispáni hivatalhoz. Orosházán nem látják szükségét a betelepítésnek, csak a kirajzásnak. A kirajzásra inkább vagyontalan földmunkások lennének hajlandók, akik épp azért, mert Orosháza vidékén sok földterület parcellázás alá került már, nem juthatnak állandó munkához. Különösen Gádoroson ós Nagyszénáson észlelhető ez a tünet, amelyet B e r t h ó t y István gyos ruha alól kilátszó remek test és végre hiúságának is hízelgett a nagy tekintély s lassankint lecsendesítette a leányt. Sőt még egy fényes pénzdarabbal is megajándékozta ós a szegény gyermek nyugodtan távozott. Annál nyugtalanabb volt Pali. Képzelete ismét és ismét elébe varázsolta a leány üde és bájos lényét s nem nyughatott, mig fel nem kereste a kis kunyhót. E látogatását több követte; lassankint megszelídítette a vad galambot s egy szép napon csinos kis vadászkocsi állott meg a zöld lombokkal díszített vadászlak előtt és a kocsiból erős karokkal emelte ki az ifjú vadász hófehér menyasszonyát, a szép Maricit s ujjongva vitte be a kis fészekbe. Boldogság, kimondhatatlan boldogság ütött tanyát az erdei lakban. Pali mámoros fejjel, szinte megrészegülve gyönyörű felesége édes, odaadó szereimétői, boldogan kiáltott fel: „Nem cserélnék a menvorsz 'jggal; nincs boldogabb nálam a földön!" De a sors könyvében az van irva, hogy az elbizakodott embernek bűnhődni kell. Pali fél évig a boldogság mámorában úszva, nem vette észre, hogy a kis vad leányból nagyon is civilizált asszonyka kezd lenni. Lassanként azonban meglátta, hogy a szoba rendetlen, az étel Ízetlen, a bivalyok nincsenek megfejve, a baromfi éhes, ha ő hazajön. Később rájött, hogy a felesége a grófi házhoz jár férje távollété- , tóben s otthoni dolgait elmulasztva, ! órákat tölt a cselédség között, ahol csak | ugy nyeli a nagyúri élet szokásait, sze j mei felragyognak, ha egy-egy pompás > hintót, vagy egy selyemruhát, ragyogó ékszert lát. Marici a vele született pénz- és gyönyörvágynak engedett, midőn bizonyos ürügyek alatt a grófi házba ment. Később már egészen odaszokott. Segített ügyesen a cselédségnek s egyszer a grófnónak szemébe tűnve, örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy gyermeke megmentőjének nejét kitüntesse és egy csinos melltüvel ajándékozta meg, felszólitván, hogy jöjjön többször a kastélyba. Bezzeg unott lett az azelőtt ugy szeretett kis házikó. Semmi sem volt már jó; Pali szerény ajándékai fitymálva kerültek a sutba s a régi, nyájas arcocska csúnya redőkbe húzódott, ha fórjót — ki sokszor korholta hanyagságáért — meglátta „a szép erdésznó", mint a kastélyban nevezték. A vadászati évad beálltával nyüzsgött a vendég a grófóknál. A fiatal báró Lifecci, a háziasszony unokaöccse, mindjobban elmaradozott az ebédtől s a legtöbbször üres tarisznyával tért haza a máskor oly ügyes vadász. Pali pedig ismét boldog volt. Soha oly víg, oly kedvesen hízelgő nem volt felesége, mint, ebben az időben, soha annyit nem ült otthon. Egy ízben korán tért haza a vadászatról Pali. Örömmel siet kis háza felé, de az ablaknál rémülten áll meg: neje a báró karjaiban! .. . Három lövés hangzik, melyet zúgva visszhangoznak a bércek. Azután csend, mély, örökké tartó csend következett, mely ott ül most is a romokban heverő bús, kis vádászlak felett. főszolgabíró szerint ugy lehetne megszüntetni, ha a most parcellázás alá kerülő gróf Berchtold Lipót-féle birtokból olcsó pénzen a legszegényebb néposztály is vásárolhatna parcellákat. Szarvason sem a kirajzásra, sem a betelepítésre nincs szükség. A szeghalmi járásban nemhogy sürü lenne a népesség, de inkább ritka. Baj ebben a járásban — C s á n k y Jenő főszolgabíró jelentőse szerint — sok a nagybirtok. Különösen Vésztön ós Füzesgyarmaton a szegény nóp megélhetése nehéz és a máris észlelhető kirajzást a nagybirtokok parcellázásával lehetne megakadályozni. Békéscsabán a népesség száma és a birtokmegoszlás eléggé arányos Mindazonáltal évek óta tart a kirajzás Ambrózfalva és Medgyesegyháza felé. A rendelet iránt többen érdeklődnek. Békésen volna hajlandóság a kirajzásra. De hogy ennek dacára mégsem jelentkeznek a polgárok, ezt annak tulajdonítja a főszolgabíró, hogy a település helyét nem ismerik. Dobozon ötvenheten jelentkeztek a kitelepülésre s ez a szám remélhetőleg emelkedni fog. A gyulai polgármester jelentése szerint Gyulán sem a be-, sem a kirajzás nem kívánatos. Képviselőtestületi közgyűlés Békésen. U) tanítói állás. — A hat osztályú iskola ügye. — Szabadság a közgyámnak. — A kalapfonás terjesztése. — Uj szőlőterület. — Munkásotthon Békésen. Békés község képviselőtestülete e hét folyamán közgyűlést tartott s ez alkalommal sok, fontos községi ügy nyert elintézést. A tárgysorozat főbb pontjai közül elsőnek emiitjük meg azt a miniszteri leiratot, mely a négy-egyenes dűlőben szervezett tanítói állásra vonatkozik. Itt egy uj tanitói állást szervezett a község s a tanitó fizetésének pótlására felterjesztést intéztek a közoktatásügyi kormányhoz. Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter ki is utalt évi, 700 kor.-t s a kinevezés jogát is a községnek hagyta meg. Érdekes a mai közoktatásügyi miniszternek álláspontját összehasonlítani a darabont ügyvivő álláspontjával. Teszszük ezt azért, mert a Kristóffy Jakabék kloákájából élősködő újságok korruptióval vádolják a mai rendszert s egyedül ideálisnak csak a bécsi bérencek „tiszta" óráját ismerik. Lukács György ügyvivő idejében a község egy uj óvónői állást szervezett s ekkor is támogatásért folyamodott a kormányhoz. Lukács ki is utalt évi 600 koronát, de a kinevezés jogát elvette a községtől... A belterületi hat osztályú iskola ügyében leérkezett s általunk is közölt miniszteri leiratot tudomásul vette a közgyűlés, de érdemben ne határozott, mert be kellvárniok e tárgyban a közoktatásügyi bizottság határozatát. Az iskolakijelölés azonban aligha történhetik meg az előirott 30 napon belül, mert azok, kik az Ibrányi-telek hivei, nem szerezhetnek absolut többséget, már pedig törvény szerint erre van szükségük. Ilyenformán bízvást mondhatjuk, hogy az iskolaépítést az alispán hivatalból rendeli majd el. Varga György közgyám évek óta betegeskedik s egészségi állapotára való tekintettel régebb idő óta szabadságon is ran. A tanács azt javasolta, hogy a közgyűlés uj emberrel töltse b9 Varga állását, de Szathmáry Gábor főjegyző felszólalása után a közgyűlés még négy heti szabadságot adott Varga Györgynek s a közgyámi állás betö téséről csak ezután fognak gondoskodni. Tóth Mihály hajdúnánási nyugalmazott tanitó megkereste a községet, hogy a szalmakalapfonás mesterségének elsajátítására és házi uton való mivelósóre tanfolyamot rendezhessen. A képviselőtestület előtt Szathmáry főjegyző ecsetelte Tóth Mihály propozitiójának gyakorlati hasznát s javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy az előterjesztés figyelembevételével ingyen helyiséget ad Tóth Mihálynak, hogy a szalmakalapfonást tanítsa s husz szegónyleányt irattat be a tanfolyamra, akikért fejenként 20 koronát fizet. Van a községnek egy jóforgalmu téglagyára is. A tégla-készítéshez szükséges anyagnak területei közül mintegy 2—3 holdat kiaknáztak már. Ez a terület teljesen használhatatlannak bizonyult, de szőlővel beültetve jól jövedelmező fundusa lesz Békés községnek. A beültetést a közgyűlés elhatározta. A vásártéri cédulaház ellen rég óta panaszkodnak már a vásárba járók. Ez a sok panasz meghallgatásra talált a képviselőtestület előtt is, amely ezúttal határozatban mondta ki, hogy uj cédulaházat építtet és pedig olyan méretekben, hogy a ház egy része munkásotthonnak is használható legyen. Fábry Sándor Aradon. Tisztelgés az uj vezérigazgatónál. Az einökigazgató elfoglalta hivatalát. Fábry Sándor dr., Békésvármegye és Hódmezővásárhely főispánja május első napján foglalta el az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak elnökigazgatói székét. Fábry Sándort a vasút hivatalnoki kara lelkes ovátioban részesítette hivatalos helyiségeiben. Hegedűs László igazgató-helyettes vezetése mellett megjelentek Fábry előtt a társaság összes főbb hivatalnokai s nevükben Hegedűs László üdvözölte az uj elnökigazgatót, aki meleg, hangú beszédben válaszolt. Fábry az üdvözlés megköszönése után ezeket mondta: „Bizalmat ós reményeket hoz ebbe az uj állásba és hivatalba, amelynek osztályfőnökeit már régebb idő óta ismeri és tiszteli. Különösen az első időben kéri kollegáinak, az Acsev. derék, buzgó tisztviselői karának támogatását, hogy minél elébb ós minél jobban beletalálhassa magát a teendőkbe és igy a társaság érdekeit előmozdíthassa. Egyenlők között mint első óhajtja részét kivenni a munkából, mert hivatalát nem tekinti szinekurának, hanem nagy felelősséggel és dologgal járó feladatnak, ígéri, hogy jó kolléga lesz, mert mint hivatalnok,maga is ismeri lársainak szükségleteit, helyzetét és óhajait s rajta lesz hogy a jogos kívánságok a méltányosság határain belül érvényesüljenek. Súlyt fektet arra. hogy békés egyetértés uraL kodjék a hivatalnokok között, mert üdvös és eredményes munkásságot csak ugy lehet elérni, ha nincs széjelhozás, ha együttes erővel munkálkodunk a közös cél érdekében. Ennek igazsága mellett szólanak azok a tapasztalatok, amelyeket maga is, mint hivatalnok a főbírói, főjegyzői, alispáni és főispáni állásokban szerzett. Ott, ahol ő működött, mindig békés egyetértés és összetartás volt és itt, ujabb hatáskörében is ezt óhajtja és reméli." A beszédet követő lelkes éljenzés megszűnése ulán Fábry Sándor végigjárta a vasúttársaság összes központi hivatalait, amelyekben azután az osztályfőnökök bemutatták neki az egész személyzetet. Békósvármegye és Hódmezővásárhely főispánságáról az uj vezérigazgató — amint azt már megírtuk — csak a nyár végén fog lemondani. Addig Aradról intézi a kettős főispánság ügyeit, amelyeknek ellátása végeit természetesen többször fog Aradról Gyulára és Hódmezővásárhelyre utazni. Temesvár és OrosházaA gyulai kötött és szövött iparárugyár közgyűlése. Felemelték a részvénytökét. Az „Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru-gyár Részvénytársaság április 29-én délelőtt 10 órakor tartotta meg rendkívüli közgyűlését. E közgyűlésen Temesvár város kiküldöttei is résztvettek. A közgyűlés tárgyait a részvénytőke felemelése és a Temesvárt és Orosházán felállítandó fióktelepek miatt szükségessé vált alapszabálymódositás képezte. Czinczár Adolf helyettes elnök — amennyiben 31 részvényes 2149 részvényt képviselt, — a határozatképesség megállapítása után üdvözli a megjelel teket és örömének ad kifejezést, hogy e közgyűlésen Temesvár város is, mint érdekelt, már képviselve van.