Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-05 / 35. szám

Békéscsaba 19u7. május 5. Következett az igazgatóságnak a részvénytőke felemelését indokoló jelentése. E jelentés szériát a kibocsájtott 5000 darab részvény 250-nel t u 1 j egyeztetett. Az igazgatóságnak eme céltudatos intézkedését az egybegyűltek általános elismeréssel vették tudomásul. Az alapszabály módosításánál Temesvár egyik kiküldöttje, Lendvay Sándor is felszólalt. A módosítást végül az igazgatóság javaslatának megfelelően elfogadták. Eközben érkezett Lendvayhoz Tje 1b i s z Károly, Temesvár polgármesterének telefonértesítése, melyben tudatja, hogy Temesvár város törvényhatósági bizottsága e pillanatban fogadta el egyhangúlag a részvénytársaság összes feltételeit és örömének kifejezése mellett a kö gyűlést üdvözli. Ezek után Weisz Mór vezérigazgató többek kívánságára tájékoztatla a jelenlevőket a Temesvárral ós Orosházával folytatott tárgyalásokról és az elért eredményről. A tájékoztatás igazi üzleti érzéket tanúsító körültekintéssel adatott elő azon határig, ameddig azok a nyilvánosság előtt tárgyalhatók. Végül dr. Berényi Ármin ügyvéd indítványára Temesvár város polgármesterét ós Temesvár közönségét táviratilag üdvözölték az egybegyűltek. A közgyűlés berekesztése után a temesvári küldöttség tagjai: Lendvay Sándor, B e s e n y e i Ferenc, dr. V á rn a y Ernő ós Székely László építészeti mérnök visszautaztak Temesvárra. Örvendünk, hogy e kitűnő gyártelep ujabb fejlődéséről ezúttal is hirt adhatunk. S örvendünk ezen annyival is inkább, mert a mai gondos, szakavatott, lelkiismeretes és buzgó vezetés mellett — ugy véljük — nem ez lesz e tekintetben az utolsó hiradásunk. BEKÉSMEGYE1 KÖZLÖNY Elnökválasztás a csabai ipartestületben. Május 12-én lesz a közgyűlés. Csaba község ipartestületében hetek óta válságos álftpot uralkodk. A legutóbbi elnökválasztóköznyülést követőleg Wagner József megválasztott elnök cimére egy névtelen levél érkezett s a levélíró durva, otromba módon sértelte a megválasztott elhököt. Ennek a csöppé sem „választékos" gratulátiónak az lett az eredménye, hogy Wagner József lemondott állásáról s példáját követte Áchim Lásdó alelnök is. Ilyenformán az iparosok békéscsabai erkölcsi testülete vezetők nélkül maradt s a választóközgyülés összehívása helyett az elsőfokú iparhatóság az ügyek vezetésével bizta meg a lemondott elnököt és alelnököt. Ez a kénytelen helyzet megakasztotta aztán az ipartestület ügymenetét is. Előljárósági ülést sem lehetett tartani, mert nem volt ember, aki elnökölhetett volna. A dolog változatlan folyása ellen több izben felszólaltunk lapunkban s konstatáljuk, hogy felszólalásunknak meg is a kivánt eredménye, mert S e i 1 e r Elek főszolgabiró intézkedett már, hogy a választóközgyülés összehivassák. A főszolgabiró intézkedése következtében az elöljáróság csütörtökön délután dr. Linder Károly iparhatósági biztos elnöklésével ülést tartott s május hó 12 ikére kitűzték a választóközgyülést is. Ezzel az intézkedéssel egyidejűleg megint aktualissá vált az elnök ós alelnök személyének kérdését felszínre vetni. Az ipartestület tagjai kivétel nélkül azt a nézetet vallják, hogy az elnökön ejtett otromba sérelmet a közgyűlésnek impozáns és egyöntetű határozatával orvosolni szükséges. Ez az álláspont teljesen bevilágítja a mi derék s érdekeiket megértő iparosainknak gondolkozását, amely helyesen vallja azt, hogy amikor elégtételt kiván az elnök megsértése, egyhangúlag s lelkesedéssel újfent meg kell választani W a g n e r Józsefet elnöknek s Áchim Lászlót alelnöknek. Ez az elégtétel méltó lesz ipartestületünk tagjaihoz, akik kezdetben is elitélték egy névtelen vitéznek támadó irását, de méltó lesz a megválasztottak, hoz is, akik régóta előljáró tényezői és alig nélkülözhető vezetői községünk derék iparososztályának. Egy kis csokor pánszlávizmus. Utazás a dobozmegyeri iskola körül. Hol van a felettes hatóság ? A dobozmegyeri iskola körül még mindig egymásra csapnak az egyenetlenkedés hullámai. Az a megmagyarázhatatlan ellenszenv, amelyet bizonyos egyéneknek sikerült tamogatni Dobozmegyer lakosaiban a kötelességeiket hiven, lelkiismeretesen és önfeláldozóan teljesítő népianitók iránt, már a legdurvább ellenségeskedéssé fajult s .ha a felettes hatóság nem siet teljes erkölcsi tekintélyével megvédeni az igaztalanul, minden alap nélkül s pusztán csak személyi gyűlölködés miatt üldözött tanítókat, akkor ne csodálkozzunk azon, ha Dobozmegyer lakosai egyszer csak kijelentik, hogy egyáltalán nem látják szükségét az iskolának. S z o t y o r i István tanitó ellen megcselekedték már azt a manövrirozást, amelylyel a magyarosítás szempontjából oly kifogástalanul s dicséretesen buzgólkodó tanférfiukat megfélemliteni szeretnék. Most S z v á k Mátyás tanitón van a sor, akit a napokban bepanaszoltak az egyházmegyei közgyűlésnek. E panasz aláírói azt kérik, hogy az egyházmegyei közgyűlés helyezze át S z v á k Mátyás tanítót, mert bár ötéves működésének kezdetén hiven igyekezett az iskolakötelesek tanítását vezetni, az utóbbi időkben mindinkább elhanyagolja iskoláját s azt egyszerűen mellékfoglalkozásnak tekinti. (!) Felpanaszolják az aláirók, hogy Szvák Mátyás minden idejét és tehetségét arra használja, hogy a dobozmegyeri tanyai csoportot aránytalanul megterhelő intézményeket, intézeteket szervezzen és magát „Dobozmegyer valóságos teljhatalmú kormányzójává' emelje. (?) Hónapok óta azon fáradozik Szvák Mátyás, — folytatják a panaszkodók — hogy őket egy hitelszövetkezet létesítésére birja. Az alig számbavehető postaforgalom dacíra postahivatalt akar rájuk „oktrojálni" (!) s rá akarja őket venni arra is, hogy mintegy 800—1000 korona költséggel telefonállomást létesítsenek, holott erre nekik semmi szükségük nincs. Mindezen intézményeknek előkészítése sok utánjárást igényel, ami azt eredményezi, hogy gyermekeiknek tanítása elhanyagoltatik. Mélyen fájlalják az aláirók, hogy Szvák Mátyás bűnül rójja fel a tanulóknak, ha tótul beszélnek. (Tehát ez a baj ? Szerk.) Végül kijelentik, hogy ők mindenkor örömmel veszik, ha a gyermekeik az „állam nyelvében is" (?) kellő jártasságra tesznek szert, de „nehezen viselhetik el" azt, hogy anyanyelvük „megaláztatásnak" legyen kitéve. Eddig szól a panasz, amelyet bő kivonatban igyekeztünk közzé tenni. Ebből a panaszból nyilvánvalóvá válik az az ok is, amiért Dobozmegyer derék t initói üldöztetésnek vannak kitéve. Az okot nem adja meg más, mint az a derék, megbecsülhetetlen sovinizmus, amelylyel ezek a tanitók hivatásukat teljesitik. A panaszkodásnak első része, amely Szvák Mátyásnak erényeit is hibánl rójja fel, élénken illusztrálja a támadás és panaszkodás alantjáró voltát. Épp ezért rendet kell teremteni Dobozmegyeren. A meghurcolt tanítóknak pedig legyen gondjuk, hogy az alaptalanul és vakmerően vádaskodókat törvény elé állítsák. tott értekezések ós tanácskozások éveken keresztül is alig volnának képesek megvalósítani, azt a szerencsés véletlen s főleg az eszólyesség most alighanem megteremti. Békés község érdemes főjegyzőjének ugyanis tudomására jutott, hogy Simka József békési szitakészitő mester önmaga készíti a szitához szükséges szövetet. Ezt az anyagot sehol sem gyártják Magyarországon s évenként nagy összegeket kell azért kifizetnünk Ausztriának. Szathmáry Gábor főjegyző megtudta azt is, hogy Simka apró gyermek-embereket foglalkoztat a szitaszövet előállitása körül, amiből azt következtette, hogy a szövetkészitést házilag is ajánlatos volna kultiválni. Mikor már teljes bizonyságot szerzett Simka József ügyességéről, kérdést intézett hozzávajjon nem-e volna hajlandó ezt az I ipart meghonosítani Békésen s vállalkozna-e arra, hogy a szitaszövet nagyban való gyártásának biztosítása érde kében házilag bevezesse azt ? Simka készséggel hajlandónak nyilatkozott eleget tenni a főjegyző kívánságának, amely egy egész község s később talán egy egész vármegye szegény népének jól jövedelmező foglalkozást biztosit. Hogy mit jelent annak az iparnak meghonosítása, következtethetjük ezt abból is, hogy egyetlen megkeresésre két nagy budapesti szitagyár már 5 és 10.000 csomót rendelt meg a Békésen készítendő szitaszövetből. Egy csomóban 20 méter szövet van. Erről az egészséges, életrevaló gondolatról értesítette Szathmáry a képviselőtestületet is, amely elhatározta, hogy Simkának ingyen helyiséget, ingyen fűtést és világítást ad s ezenkívül megkeresi a vármegye alispánját is, hogy a háziipari-bizottságnak rendelkezésére ájló összegből anyagilag segélyezze ezt az ipart. Ha pedig erre finánciális nehézségek miatt képtelen volna, akkor irjon fel a kormányhoz anyagi támogatás folyósítása iránt. Békésmegye a háziiparért. Szitaszövet-gyár Békésen Az első magyar ipartelep. Az eszélyesség és az előrelátás sokszor több és nagyobb eredményeket tud felmutatni, mint a keretek közé szorított bizottságoknak évtizedes működése. Példát nyújthat nekünk e tekintetben a békésmegyei háziipar fejlesztése érdekében kifejtett mozgalom, amely bár eléggé intenzív s eléggé mélyenjáró, azért a végső cél elérésétől még mindig távol van. Amit a bizottságok, hosszura nyujGgy törvénybíró fegyelmije és a „klaíikáció". Az iskolaigazgató nyilatkozata. E lapnak április 28-iki számában fenti cimmel cikk jelent meg, melynek ugy hangja, mint tartalma ellen tiltakozom. Amint a sorok között olvasni lehet, cikkíró Domokos Gábor felfüggesztett törvénybiró beadványából merítette az adatokat, melyek a valósággal homlokogyenest ellenkeznek, melynek alábbi, az igazságnak megfelelő megvilágítása után az olvasó látni fogja, hogy Domokos Gábor törvénybiró uram mégsem oly áldozati bárányka, kit ártatlansága dacára is megevett a farkas. Cikkiró nagyon rosszul értesült, í mert Domokos Gábornak nem a tankötelesek összeírása, hanem a bírságolása volt feladata. A mult években az iskolából való kimaradás, időközi mulasztások elrettentő képet és, visszaesést mutatnak fel és ebben a szomorú ér dem Domokos Gáboré. Békés város területén az iskolába nem járó tankötelesek száma 2000-en (kettőezer) felül van ; ebből a belterületre ezernél több esik. Részletes adatokat hirtelenében csupán a vezetésem alatt álló önálló gazdasági ismétlő iskoláról mondhatok. Békés város belterületén ismétlő tanköteles volt 730, kik körül beiratkozott 153; tehát 577 feléje sem volt az iskolának. A beiratkozott 153 tanulón ik hetenként 1^-1 napra kellett feljárni s ennek dacára mulasztottak 2860 félnapot. A 153 tanuló közül bírságolás végett kimutattam másodszori mulasztó gyanánt 84-et, harmadszorit 65-öt, negyedszerit 26-ot, ötödszörit 13-at és hatodszorit 4 tanulót, kiknek bírságpénz cimén 454 koronát kellett volna befizetni. Tessék ehhez számítani az 577 be nem iratkozótól szedett bírságot. Ha fele behajthatatlan lett volna is, az öszszeg másfélezer koronát tett volna ki. Ezek,csupán a gazdasági ismétlőiskola adatai, ezenkívül van még 41 iskola, moly hasonló elbánásban részesült. Domokos Gábor behajta'ott bírságpénz cimén 13, azaz tizenhárom koronát s később azt is nagylelkűen visszaadatta. Ezért a visszaadásért került bajba, mert az esküdtek, kik végrehajtás utján, tehát népszerűségük rovására szedték be az összeget, a visszaadás miatt feljelentették. Nem ajándék elfogadásáról van tehát szó, hanem törvényben előirt kötelesség súlyos elhanyagolásáról és a bírságpénzek jogtalan visszaadásáról. Az iskolaszék minden hóban pontosan áttette a mulasztási kimutatásokat a község elöljáróságához és nem áll a cikkiró szava, hogy „e fene bolond világban mindenki á többség felé szalad", mert Domokos Gábor az iskolaszék többszöri figyelmeztetése dacára,, nagyon is a saját feje után lépegetett. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy cikkiró egy szabályszerűen lefolytatott fegyelmi vizsgálat után, hol Domokosnak egész védekezése jegyzőkönyvbe vétetett, igazságtalannak tünteti "fel az alispáni Ítéletet. Békés község 41 tanítóját kellett volna még a fegyelmivizsgálat alkalmával kihallgatni, halomszámra szolgáltattak terhelőbbnél-terhelőbb adatokat. Hogy Domokos Gábor „k 1 a f i k a t1 a n" ember, igaz, hiszen ő mondja, de ez önismeretre kissé későn jutott el. Hivatalbalépése alkalmával ugy tüntette fel, hogy ő a város esze. Bizonyság erre az alábbi történet. Gazdasági iskolának volt záróvizsgája. Megjelent ott Domokos Gábor is. Az iskolaszék vizsga után külön szobába vonul. Domokos mindjárt nyilvánítja véleményét : „A haladással megvolnék elégedve (!), de az mégsem járja, hogy hazugságot is tanítanak". — Hogy-hogy . . . kérdjük többen egyszerre. „Hát ugy kérem szívesen, hogy egyik növendék a talaj képződéséről felelt, azt mondta, hogy a föld alatti homokot a viz hordta oda". Próbáltam megértetni vele, de hirtelen közbevág: „Csak ne tessék ezt nekem mondani, vitatkoztam már én ezen sok tanitó és tanár úrral, mindegyik igy mondta, de ón jobban tudom, mert életemben nem egy kutat ástam". — Akkor hát magyarázza meg nekem is, szólék kérőleg. „Hát azt kérem oda aföld alá az Isten teremtette"! (!!). Ez az úr kérem Békés község iskolaszékének alelőlülője! Mily szerény, mikor az állítja magáról, hogy ő klafikátlan ember ! Farkas Gyula. * Farkas Gyula ur közleményére a magunk részéről csak annyi megjegyezni valónk van, hogy előző cikkünknek adatait mi tényleg Domokos Gábor felebbezésóből meri t e 11 ü k s ezt bevallottuk közleményünk keretében is. Tanügy. A megyei tanitó-sgylet közgyűlése. A Békésvármegyei Általános Tanitó Egyesület Gyulán, május hó 15-én, a városháza tanácstermében közgyűlést tart, Láng Gusztáv elnöklete alatt,amely közgyűlésre az egyesület tagjain kivül a tanügy iránt érdeklődők is meghivatnak. A közgyűlés sorrendje a következő : Május 14:én, délután 4 órakor az állami iskolában igazgató-bizottsági gyűlés. Május 15-én, délelőtt 8 órákor előórtekezlet, mely megállapítja a közgyűlés végleges tárgysorozatát s a pénztár megvizsgálására bizottságot küld ki. Május 15-én, délelőtt 9 órakor közgyűlés, melynek tárgysorozata a következő : Elnöki megnyitó-beszéd. Jelentés az egyesület évi működéséről. Előadó: Uhrin Károly főjegyző. Az uj tanterv ismertetése, tekintettel a rajzoktatásra. Előadó: P e t z József. A pénztáros jelentése, a mult évi számadások bemutatása és a számvizsgáló-bizottság jelentése A jövé évi költségvetés megállapítása. A tanító-egyesületek szövetség?. Előadó : F a r ka s Gyula. Az Eötvösalap működésének ismertetése. Előadó: P a u 1 o v i c s József. A könyvtáros jelentése. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. A M. T. Országos Bizottságába képviselők választása. Indítványok. A közgyűlés bezárása. — A A közgyűlésen teendő minden indítvány legkésőbb május 12-ig az elnöknál Írásban beadandó. Elszállásolás végeit P éc e 1 y Józsefnél (Gyulán) kell jelen kezni. Közébéd a „Komló"-ban bsz, ára 3 korona.