Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-25 / 32. szám

2 Egy esztendő története. Az aradi iparkamara jelentése. Adatok Békésvármegye közgazdasági helyzetéhez. Mult számunkban röviden jeleztük már, hogy az aradi kereskedelmi és iparkamarának most kiadott évi jelentésében érdekes beállításban szemlél hetjük át Békésmegye ipari és közgazdasági helyzetének mult esztendei történetét. Ezeket az adatokat tartjuk oly kiváló fontosságuaknak, hogy a jelentés általános tartalmából részletesen kiválasztva és csoportosítva vigyük az olvasóközönség elé, amely igy átszemlélhesse szűkebb pátriánknak viszonyait. E viszonyokat ezekben ismertetjük: A termés. Hosszabb idők ellenkező irányban mozgó törekvései dacára most is bebizonyosodott az, hogy Békésvármegye az aradi ipar- és kereskedelmi kamara körzetéhez tartozó megyéknek legdusabban termő vármegyéje. Megállapíthatjuk ebből, hogy mezőgazdaságilag kedvező évünk maga után vonta a földbirtok árának emelkedését, a takarékpénztári betétek növekedését s az adózási képesség fokozódását. Békésmegyében 3 millió métermázsa buza, fél millió métermázsa árpa és másfél milió métermázsa tengeri termett 1906-ban. Birtokviszonyaink. Igaz, ama számbeli adatok, melyekkel ez állításunkat indokolhatjuk, a kamara jelentésében nem beszélnek teljes csalhatatlansággal. Ha például a telekkönyv nyilvántartási lapjait nézzük, az ingatlanok teherviszonyainak alakulásánál ezeket az adatokat találjuk : U terhek keletkeztek Békésmegyében szerződések bekebelezése utján 17,447.524; igazolt előjegyzés által 126 ezer 418 ; végrehajtás utjáni bekebelezés által 885.082; hagyatéki átszolgáltatás által 155.522 korona erejéig. A megszűnt teher ellenben csak 13 millió 268 ezer 340 koronát tesz ki. Ezek a számok azt mutatják, hogy az ingatlan birtokban az uj terhek keletkezése a terhek megszűnését több mint négy millió koronával haladta felül 1906. évben, ámde ezzel szemben áll az, hogy mult évben a teherszaporodás jóval kisebb volt, mint 1905-ben. Mennyi adót fizettünk ? Az adózási számadatok képe is egészen más, mint az 1905. évben volt. Ennek az előző évnek a minimálisra csökkent adóbevételeivel szemben tavaly hatalmas összeg állott. A befizetett adók teljes összege 4,857.435 koronát tesz ki, mig az 1905. évben 3 és fél millióval kevesebb folyt be. Az adóhátralékok összege 1 millió 115 ezer korona. A hátralék apadt 841 493 koronával. Megyei gabonapiacaink. Vármegyénk gabonapiacain, kivált az őszi gabonaidényben, élénk forgalom fejlődött ki. Csabáról, Orosházáról és Szarvasról nagy volt az export Svájcba, Ausztriába, Csehországba, Krajnába és Stájerországba. A kivitel azonban hamar megszűnt Az év végén még jelentékeny gabonakészletek maradtak Békésvármegyében. Érdekes e tétel alatt megemlíteni, hogy mig a csabai termelők és kereskedők a termény- és áruraktárba még egyszer oly nagy mennyiséget raktároztak el, mint 1905-ben, kétszázezer koronával mégis kevesebb előleget vettek fel terményeikre. Ellenben Szarvason 38.000 koronával többet tett ki az előleg, mint 1905-ben. Békéscsabán 1906-ban 191.182 mm.-t, Szarvason 113.743 mm.-t raktároztak el. Bortermelés és borkereskedés. Kétezerkétszázharmincegy katasztrális hold volt 1906-ik évben beültetve Békésmegyében termőszőlőve). Ebből az adatból azt tudjuk meg, hogy e vármegyében valamivel apadt a szőlőterület A termési eredményeket illetőleg vármegyénkben 17.005 hektoliter must termett. Ebből készült közönséges fehér és siller bor 13.490 hl. s vörös bor és fajbor 1813 hl. A borértékesítés viszonyaiban már évek óta az a változás állott be az előbbeni évek viszonyaihoz képest, hogy a borkereskedés a must eladása körül fordul meg. Kerti borainkat, szüret után, 21-22 koronávai vásárolták hektoliterenként. Állattenyésztés és állatkereskedelem. Az állatokkal folytatott kereskedés terén legrosszabb helyzetet a szarvasmarha-kereskedés terén találjuk. Az állomány nagyon megfogyatkozott és ami keveset a vásárokra felhajtottak, az sem volt megfelelő. Az állatok hiánya erősen érezhető volt Békésvármegyében s jellemző, hogy a marharakodóállomásokró! éppen fele annyi állatot szállítottak el 1908-ban, mint az előző évben. A nagyobb állatvásárokon eladtak Békéscsabán összesen 2853, Gyulán 11.981 és Szarvason 4843 szarvasmarhát. Juhot pedig Békésen 5606 ós Csabán 3930 darabot. A lóvásárok forgalma szintén visszaesést mutat. Békósmegye nagyobb vásárain eladtak Békésen 2C^0, Csabán 1989, Gyulán 12.075, Mezőbefényben 2150, Szarvason 1689 lovat Kereskedelem. Az árukereskedéssel foglalkozó békésmegyeiek helyzete a lefolyt évben tagadhatatlatianul jobb volt, mint 1905ben, de e két esztendő fizetésképtelenségi esetei mégis lépést tartottak egymással. 1906-ban összesen 16 fizetésképtelenséget jelentettek be. Az iparhatóságok 268 békésmegyei polgárnak adtak ki ez évben kereskedésre igazolványt. Ipari helyzetünk Végül ipari helyzetünkkel foglalkozik a jelentes, amely megjegyzi, hogy segíteni? Meghánytam-vetettem a dolgot s végre is arra az eredményre jutottam : legjobb lesz, ha kiakasztom azt a kupé leeresztett ablakába, s ott a nap, a vonat okozta légvonattal remekül megszárítja Kátáig. Megtettem, s aztán végignyújtóztam a bőrdivánon, hogy a szaladás és esés okozta fáradalmaimat kipihenjem; de ez csak pár percig tartott. A légvonat nagyobb fokú volt, mint számitám. Egyik kanyarulatnál nadrágomon akkorát lebbenteti a szél, hogy a gomb, melylyel biztosítva volt, leszakadt s a nadrág egy szerény ívvel lebegett a pályatest mellett elterülő, lágyan ringó buza-tenger felszínére. Ijedtemben majdnem utána ugrottam Az első percekben megállt az eszem. Aztán, hogy eszmélni kezdtem, szomorú szívvel, szánalmas tekintettel mértem végig magamat — tetői-talpig s bánatba merülve konstatálám, hogy kosztümirozásom folytonossági hiánya a jelen körülmények között pótolhatatlan, továbbá hogy ugy festek egész terjedelmemben, mint egy íélig civilizált szin-indián főnök. Amint ezen megdönthetetlen végeredményre jutottam, s az elrepült nadrágom tartókodási helyének irányában éppen kilencvenkilencedikszer néztem ki a kupé ablakán . . . hátam megett gyanús neszt hallottam: kilincsfogás, ajtó taszítás. Ép annyi időm volt, hogy háttal az ablakhoz ugorva a paraplimat kifeszíthettem. Két fiatal hölgy lebegett (oh, lebegés !) a szakaszomba. Az ijedtség némává tett. Alltam mereven s gyöngyöző homlokkal vártam a fejleményeket. Ők leültek; előbb azonban tetőtőltalpig végigmustráltak. Uri embert láttak, amennyiben a jakvett felől, a sárga cipő alól legalább is azt gyanittatá velők. Természetes, hogy feltűnt előttük a mozdulatlanságom, kétségbeesett arcjátékom, meg az a mereven tartott kifeszített parapli. Azt hiszem sejtettek is valamit, inert összeintettek s a szőke hirtelen felkelt és az ablak felé közeledett. — Nagysád, — kiállták — egy lépést se, mert . . . S magasabbra emeltem a pajzsom. — Juj ! — sikoltott a másik - Róza, menjünk . . . Ez az ur . . . nézd . . . . Le voltam leplezve . . . térdig. Mig a kézi táskákat, köpenyegeket, összeszedték, az eszembe ötlött: hátha feltárnám a valót . . . Néhány szóval a vázlatot megadtam K icagtak ... közbe a szőke angyal oda nyúlt a derekához, megringatta azt, .s egy alsószoknyát lecsúsztatva, kiszaladtak a folyosóra . . . Kátán kisurrantam i kupából. A Sugár-uton összecsődült a nép, nevettek s mutogattak rám, amint a szemembe húzott kalappa', felhajtott kabátgalérral s kurta kockás alsó-szoknyában vágtattam. — Komédia, komédia! — kiabáltak lelkesülten az apróságok. Igy volt ... — szólt a tiszttartó magát mélyen meghajtva a kacagó közönség előtt — Hát az alsó-szoknyával mi lett ? — kérdém kíváncsian. — Nem adta vissza a betyár, csak az esküvő után — mondá boidog mosollyal a kis tiszttartónó. sokkal több ós sokkal mélyebben gyökerező baja van iparunknak, semhogy annak állapotát egy kedvező aratás teljesen megváltoztathatta volna. Azt a nagy fellendülést, mely egész Európában észlelhető volt, Békésmegyében nem éreztük. A gyáralapitási kedv csekély volt Békésmegyében is, mint az Alföldön általában. Tavaszszal egy angol vállalkozó járt Békósvár megy ében, aki Gyulán sajtgyárat akart felállítani, de azután nem hallatott többé magáról. Egy csehországi gyáros pedig Békésen zöldség- és gyümölcskonzerv-gyárat akart létesíteni, de ez a dolog is elaludt. Az iparhatóságok 308 képesítéshez kötött és 74 engedélyhez kötött iparra adtak ki igazolványt. Fábry Sándor az Acsev Megtörtént a választás Vasárnap délelőtt tartotta az Aradcsanádi Egyesült Vasutak igazgatósága azt a nagyfontosságú ülését, amelyen Vásárhe 1 yi Béla utódjául Fábry Sándor drt, Békésvármegye és Hódmezővásárhely város főispánját választotta meg elnökigazgatónak. Ez a választás teljesen biztosítja a nagy jelentőségű, kiváló vasúttársaságnak jövőjét s az egyhangú választás eredménye annál örvendetesebb, mert Fábry Sándor megválasztatása nemcsak azokat a rétegeket tölti be megelégedéssel, amelyek irányitói a vasútnak, hanem azokat a kisembereket is, akik mint visszerek a testben, az életkeringést tartják fönn az Acsev vonalain. Az igazgatóság teljes egyértelműséggel emelte az elnökigazgatói állásba Fábry Sándort s osztatlan lelkesedéssel tüntette ki Fábrynak kiválóan képzett, nagy koncepciójú egyéniségét. Miután az igazgatóság hozzájárult a végrehajtóbizottság javaslatához, amely Fábry Sándor megválasztását ajánlotta,M e s k ó Sándor ismertette a Fábryval kötendő szerződést. Az uj vezérigazgató évi fizetése 12.000 korona. Utiátalanya 3000, lakbére szintén 3000 korona. E mellett tagja marpd a vasúttársaság igazgatóságának és eddigi közszolgálati idejének megfelelő nyugdíjigénye is biztosíttatik. A szolgálati szerződés tíz évre szól és ha lejárata előtt egy évvel kölcsönösen fel nem bontják, akkor a szerződés érvénye automatice egy-egy évre mindig megujul. Az esetben, ha az áliam e szerződés tartama alatt magához váltaná az arad-csanádi vasutakat, az uj vezérigazgató 50.000 korona végkielégítést kap. Az uj elnökigazgató helyettese Sármezey Éndre főfelügyelő lesz. E szerződés ismertetése ós a határozat kihirdetése után belépett a terembe dr Fábry Sándor, akit hosszantartó éljenzés fogadott. Fábry szép, tartalmas beszédben köszönte meg a választást. Beszédéből kiemeljük a következő részt: „Jól tudom, hogy az előttem megnyíló uj pálya betöltése, óhajtott eredményeinek kivívása mily nehézségekkel jár, hiszem azonban, hogy teljes odaadással • minél előbb bele élem magam az uj hatáskörbe és két tényező : az ügyszeretet és az erős akarat legyőzendik a kezdet kétségtelenül nagy nehézségeit. Kérem addig jóakaratú elnézésüket. Egyébként nem is teljesen idegen tér előttem a vasutak igazgatósága, mely végül is szintén csak közigazgatás, mert másfél év óta Békésmegye minden \asuti alkotásának munkása, valamennyinek igazgatósági és végrehajtó-bizottsági tagja, elnöke vagy alelnöke vagyok, vagy voltam. Eddig hajlamaimnál fogva foglalkoztam előszeretettel a közgazdasági kérdésekkel. Ezentúl a hajlamhoz a hivatás érzete is társul és fokozandja munkakedvemet. Ha ügyszeretetem, igyekezetem és munkakedvemhez az igen tisztelt igazgatóság támogatása is járul, bizton remélem, hogy törekvéseim sikerre vezetnek s a nagynevű elődeim által megkezdett uton haladva, nagyérdemű igazgatóink által trányitva, vasutunk, mint elsőrangú közgazdasági intézmény, csak erősbödni, fejlődni és virágozni fog, de csakis jóakaratú támogatásukkal, mert bármilyen buzgalommal munkálkodik is egy vállilat élén az egyes ember, igazi eredményeket csakis az összesógnek összhangzatos, közös munkája biztosithat. Arad város tekintélyes lapjai mind hosszú, hasábokra terjedő közleményekben emlékeznek meg erről a jelentős eseményről, melyet az „Aradi Közlöny" igy móltat: „Fábry Sádor csak ebben a hivatalban uj, de az ország közigazgatási és gazdasági életének már' ismert, jeles embere. Holnap irja alá a szerződést, amely az arad-csanádi vasutak vezérigazgatói állásához köti. A vasútra nézve határozottan szerencsés, nagy jelentős'gü akvizíció. Ez a változás nem csupán a vasútnak belső ügye, hanem Arad társadalmára, egész közönségére is tartozik. Fábry Sándor dr. érdemes, erős egyéniség. A személyi tulajdonságok egész sora emeli ki őt a szürke bürokraták sorából. Talán azt lehet elsőül megemlíteni, hogy kitűnő szónok, akinek beszédei sohá sincsenek a közhelyek hímével beszegve, hanem mindig érdekeset. súlyt jelentőst tartalmaznak. Hivatását sohasem találta befejezettnek abban a szük körben, amelyet hivatala kiszabott; érdeklődése, tudása és munkavágya az országos ügyekre terjedt ki, amelyekben nagy eredményekkel fáradott. A Duna-Tisza csalorna tervének, ennek a korszakos jelentőségű közlekedési és gazdasági tervnek, egyik legjobban hozzáértő és exponált munkása ő. De ezen a nagy kérdésen kivül is, egész lelkével és akaraterejével szentelte magát a közgazdaság problémáinak és alkotásainak, Férfiú, aki mindan iziben, gondolkodásaiban és cselekedeteiben a holnap embere. Nincs benne semmi a mult frázisaiból és a jelennek közömbösségóból." Békés község tankötelesei. Hova épül az uj iskola ? Még 30 napi halasztás. Iskolaügyek iránt még soha nem tapasztalt gyorsasággal és előszeretettel foglalkoznak Békés község intézői az uj, hat osztályos békési iskolának kérdésével. Ez az ügy évek óta felszínen mozog. Soha le nem került a napirendről. Annyit határozott benne a képviselőtestület és a közigazgatási bizottság, hogy ezenközben mind fölcseperedtek már azok a mezitlábos kis csavargók, akik a békési iskolák túlzsúfoltsága miatt gombozással és dologkerüléssel igyekeztek elsajátítani a gyakorlati élet alapfeltételeit. De azért mindig perben állott a képviselőtestület a felsőbb fórumokkal. Ma igy bizonyítgatta igazát, holnap pedig amúgy. Ma igy határozott, s két nap múlva másképpen vélte helyesebben szolgálni a tanügyet. Végezetül a közigazgatási bizottság megelégelte már a sok huzavonát s ráírt a községre, hogy az uj iskola építését harminc napon belül annyival is inkább kezdesse meg a „bánhidai" telken, mert egyébként az alispán hivatalból fogja elrendeltetni az építkezést. Ez aztán hatott. A békésiek lázas gyorsasággal igyekeztek eleget tenni az utasításnak. De előzőleg még taszítottak egyet a dolgon s elhatározták, hogy most már az iskola helyének megváltoztatása érdekében egyenesen a miniszterhez kopogtatnak be, akit arra fognak kérni, hogy az iskolaépítést az Ibrányi-telken engedélyezze. Március 15-ón közvetlenül a miniszterhez kérvényt intéztek ebben a tárgyban. Kérvényükben utaltak arra a bizonytalanságra, melyet az ezen ügyben beérkezett egyik miniszteri rendeletnek téves szövegezése idézett elő azáltal, hogy mig ez a rendelet függőbe helyezte a közigazgatási bizottságnak azon határozatát, mely az iskola helyéül a bánhidai telket jelöli ki s szabadságára hagyta a községnek, hogy más alkalmas telket válasszon, egyúttal az ibrányitelket jelöli ki az uj iskola helyéül. A községnek a bizottsághoz intézett egyik kérvényéből megállapítja a miniszter, hogy a rendelet stiláris szempontból téves s ezt helyreigazítván, felfüggeszti közigazgatási bizottságunknak az építést elrendelő határozatát s elrendeli, hogy a bizottság az uj iskola helyének meghatározásául 30 napi ujabb halasztást adjon a községnek, amely ha most is mulasztana, akkor jogerőre emelkedik az a határozat, melylyel a munkálatoknak. hivatalból való elrendelését mondta ki a közigazgatási bizottság. Ez a rendelet kedden érkezett le vármegyénk alispánjához.