Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-25 / 32. szám

Békéscsaba, 1907. április 25 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 7 A csabai népegylet ügye Informálták a minisztert. Nem lehet „csavarni" . . . Amikor Pető Sándort, Békéscsaba község orsz. gyűlési képviselőjét, „jóravaló" választói beugrasztották abba, hogy a csabai „Népegylet" ügyében kiküldött tisztviselők attrocitásáról és törvényellenségéről szomorú regét sirjon, bizonyára nem jutott eszükbe ezeknek a „derék" informálóknak az, hogyha képviselőjüket fel is ültették, de a minisztert nem igen könnyen lehet rávenni, hogy az örök irás megmásithatlan biiverejének igazságát lássa a Békésmegyéböl kiszabadult hazugságok is. Akik az ellenkezőjét hitték ennek : kisKoruak és éretlennek voltak, nem érvén meg arra sem, hogy az ország képviselőházában szereplő valakik illő komolysággal meghallgassák őket. Nos, ma már Pető Sándor is hivatalosan konstatálhatja, hogy az az e 1 i tsereg, amely akár egy, akár több személyben átadta neki a békéscsabai „Népegylet" ellen elrendelt vizsgálat „törvénytelenségeiről" szóló memorandumot, az igazmondás göröngyös területén nem a legmegbízhatóbb individiumokból állott, sőt talán akkor a legmegbizhatlanabb e tekintetben, mikor a hittevés meggyőző erejével azt szeretné elhitetni, hogy nem ő az, aki az igazságnak vékony nyakát kitekerni merészkedett. Ez a csalafintaság és ájtatós rókatermészet — alaposan szégyenkezhetne most, ha egyáltalán ismerné a pirulást. A „Népegylet" ügyében ugyanis az az ujabb fordulat állott be, hogy Pető Sándor képviselőházi felszólalása után szükségesnek látta Ambrus alispán hivatalosan is táj éko ztatni Andrássy Gyula gróf bélügyminisztert s az ország szine előtt elhangzott rosszakaratú valótlanságok megdöntésére nem késett a való, meztelen igvzságot feltárni. Ez az igazság pedig egyenesen arculvágja a békéscsabai rókatermészetet, amely épp oly tudatlan és ügyefogyott, mint a minő naiv módon ravaszkodó is. Ambrus Sándor felvilágosításából hivatalosan is megállapítható, hogy Pető Sándort közönségesen, hétköznapi módon felültették. Megállapítható, hogy visszaéltek jóindulatával és hiszékenységével s megállapítható, hogy azoknak, akik informálták őt, olyan képviselő kell, aki minden hazugságot elhigyj en és aki ezeket a hazugságokat parancsszóra beadja az országnak is. Mi másért ülne ott, abban a képviselőházban, ha nem azért, hogy a békéscsabai „elnyomatásról" és „visszaélésekről" beszéljen ? Erre való a képviselőség, vagy mi a szösz ? ! . . . Hanem ezúttal visszafelé sült el a ravaszkodás. Andrássy Gyula f e 1 f o g j a függesztenia„Népegylet" működését és elrendeli a tüzetesebb vizsgálatot, amely arra is ki fo g terje dnimajd, hogy milyen beszéd ek tartat tak ebben az egyletben? A továbbiak csak ezután következnek s hisszük, hogy igazságos, szigorú formája lesz a későbbi intézkedéseknek is. Háziipar Békésmegyében, Bally István javaslata. Fejleszszük a kosárfonó ipart. Az a nagyarányú aktió, mely a háziipar fejlesztése érdekében Békésvárinegyében megindult, már érezteteti is üdvös hatását. Hogy e tekintetben mi nagyobb eredményeket tudunk talán felmutatni, mint azok a vármegyék, amelyek velünk egyidőben kezdték meg a háziipar fö lendítését biztosító munkálkodásokat, ez jórészt annak a közös erővel kifejtett buzgalomnak tulajdonitható, amelylyel hivatalos köreink csak uSy; mint az egyesületek és az arra hivatott tényezők, e nemes eszmét felkarolták. Nemrégiben adtunk hírt Weisz Mór egészséges tervéről is. Weisz Mór, a gyulai harisnyakötő-gyár igazgatója kötőgépeket akart beszereztetni a lakosságnak, hogy a harisnyakötést házi foglal- j I kozásszerüen s főleg számottevő méretekben űzhessék a polgárok. A termelt áru elhelyezése Weisz Mór szerint nem ütköznék nehézségbe, sőt a gépek beszerzését is a legkedvezőbb módok közöt eszközölhetjük. Ez az ág költségesnek látszik, de voltaképpen a legolcsóbb és a legmegfelelőbb. S életrevalóságát különösen most kell elismernünk, amikor módunkban van, hogy az eddig olcsónak vélt kosárfonás kultiválására egy tervezet fekszik előttünk, amelyet Ambrus alispán megbízásából a békési kosárfonó intézet vezetője, Bally István terjesztett vármegyénk alispánja elé. Ballv István abban látná lefektetve és biztosítva a kosárfonásnak házi-uton való ízlését, ha nagy kosárfonó-vállalatok létesülnének, amelyek házilag készittettnék áruikat. Ez a vállalat azonban — Bally szerint — nem valósitható meg a jelen körülményekben, mert kevés a tőkénk. Szövetkezeti alapon pedig azért nem lehetne megoldani ezt a kérdést, mert legutóbb nagy termelőképességü gyári vállalatok létesültek a kosárfonás piacán, amelyekkel nem konkurálhotnának a kistermelők s kosárfonást házilag kultiválók. De ilyen termelő szövetkezetet maguk a polgárok sem óhajtanak létesíteni. Mindazonáltal a háziipar fokozatos fejlesztésére és föllendítésére azt javasolja, hogy a községek képviselőtestületei háziipari-bizottságokat alakítsanak, amelyeknek kötelességéül azt tennék, hogy a földmiveléssel foglalkozó népet a háziipar ágainak üzésére kitaníttassák. Ahol elég tanuló jelentkezik, ott a község anyagilag is segélyezze a résztvevőket s könnyítse meg nekik az anyagszerzést. Létesítsenek a községek fűztelepeket s adjanak előleget az árukr.i Nagyjában ez a gerince Bally István tervezetének, amely semmi ujat nem mond. De kivonatoltuk mé«is, mert egy /„bizottsági"-alapot valló szakvéleményt szembe akartunk állítani egy olyan egészséges propozitióval, amely nem áll akkora nehézségek előtt, mint Bally István javaslatának önmaga által is nehézkesnek mondott keresztülvitele. Bally a bizottságban látja a háziipar támasztékait. Mi meg azt valljuk, hogy ez a nehézkes, terjengős, mélyen lomhán járó rendszer megbénít minden haladást. Amit egyszer bizottságok vesznek kezeikbe s ha ezek a bizottságok még hozzá sok és különágazó utakat is követnek, akkor még füztelepek sem fognak létesülni soha. Ellenben megvalósítható és könnyű szerrel keresztülvihető Weisz Mór eszméje, amelyet elejteni bűnnek és könynyelmüségnek tartunk. Bally [ tervezete helyett Weisz Mór javaslatát vegye fontolóra a háziipar érdekében kiküldött bizottság, amely okosabb dolgot cselekszik, ha nem lovagol nyergeletlen lovon. Uj sztrájk készül. — A gyulai cselédek is elégedetlenek. — Nagyváradról vezetik a mozgalmat. — Szoknyás agitátorok. — Röpiratok mindenfelé. — Nem egyszer volt már alkalmunk hirt adni, hogy a békésmegyei cselédleányok körében mozgalom észlelhető nagyobb munkabérek kivívásáért. Hol Szarvasról, hol Békésszentandrásról vettünk ilyen híreket, de akkor a mozgalom nagyon csöndes mederben folyt és senki sem tulajdonított annak különösebb fontoságot. Most azonban ugy látszik, hogy komolyabb formát ölt ez a mozgalom. Bár Veszélyességét a legnagyobb pesszimizmus sem tudná előre megjósolni. A cselédleányok tábora oly szervezetlen, oly össze nem tartozó és annyiféle elemek tarkítják, hogy a tábort hosszú ideig semmiféle agitátor sem viheti sztrájkba. Ujabban Gyula város cselédleányairól hallunk hirt s ezzel kapcsolatosan érdekes följegyeznünk, hogy a látszat szerint semmiféle akadály sem riasztja vissza a szoknyás-agitátorokat a további munkától. A mozgalom, amely lassanlassan haladt, időközben és sohasem szünetelt, most uj érőre kapott. A gyulai mozgalmat Nagyváradról irányítják. Ezeknek az idegen, szoknyásagitátoroknak élén valami Farkas i Teréz nevü főzőnő áll, aki mindenáron népgyűlést akar összehozni s százszámra küldi szét a röpiratokat. Egy ilyen röpirat akadt a mi kezeinkbe is. íme: „A mindennapi élet irtózatos keservei bizonyára már bennetek, lenézett, kigúnyolt munkásnőkben is megérlelték azt a gondolatot, hogy nyomorúságos viszonyaitokon csak önmagatok tudtok javítani. A nagyságák gorombasága bizonyára már titeket is megtanított, hogy szervezkednetek kell. — Hát bizony szervezkednetek, egyésülnetek kell, hogy a mai nyomorúságos helyzet megjavuljon, vagy elviselhetővé váljék. Ezért készüljetek s mutassátok meg, hogy a saját igazotokért ti is tudtok harcolni!" Ugy látszik, hogy ez csak amolyan beharangozás-féle akar lenni, minden utasítás nélkül. A gyulai „nagyságák" egyébként nyugodtan hajthatják le mindenesetre szép fejecskéiket, mert ez a mozgalom aligha lépi tul a konyhák küszöbeit. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A vita most már teljesen leáldozott. A tanítói javaslat nevezetesebb pontjait már mind letárgyalták s ezután csak a 22. és 35. szakaszoknál várható felszólalás. Igy ha jól megy, ma vagy legkésőbb holnap elfogadja a Ház ez utolsó paragrafusokat . is. Éppen idején, mert a Ház most már csömörletesen megunta a sok módositás-kergetést. V i s o n t a i Soma ésRakovszky Béla a hágai békekonferencia és a lefegyverzés dolgában interpellációt jelentettek be, de délfelé kijelentették a folyósón, hogy nem tartják meg. — Ezer ok van rá! — mondá Visontai. Ezer fontos ok . . . Az ülést tiz órakor nyitotta meg J u s t h Gyula elnök Okolicsányi Lásztó az állandó igazoló-bizottság előadója jelentette, hogy a szakcsi kerületben legutóbb megválasztott H e i nr i k f f y Pál mandátumát rendben találták, az uj bazini képviselő, Ivánka Milán megbízó-levelében azonban alaki hiba van. Áttették a bíráló-bizottsághoz. Az interpellációs könyvbe Visontai Soma és Rakovszky Béla jegyeztek be interpellációkat a hágai békekonferencia és a leszerelés és Nagy György a román nyelvnek a budapesti egyetemen való tanítása dolgában. —Mára maradt Buza Barnának az osztálysorsjátékra szóló interpellációja is. Az interpellációkra fél három órakor tér át a Ház. Pártértekezlet. A függe'tlenségi párt ma délután öt órakor értekezletet tartott, melyen a vasúti beruházási javaslatot, a sáskairtásról szóló javaslatot s több vicinális ügyet tárgyalt. A végzetes közbeszó ás. D a m i á n Vazul román képviselő ma a képviselőházban a tanítói javaslat egyik szakasza ellen beszélt. Szavai közben a szolga egy táviratot nyújtott át neki. Feltépte, azután halálsápadtan fogta az írásait és kiment a teremből. A távirat azt jelentette, hogy fivére, dr. Daraián brassói ügyvéd ma szivszélhüdésben hirtelen meghalt. Oroszországi események. (Pétéi vári távirati ügynökség.) Stolipyn miniszterelnök e hó 23-án a zsidók letelepülésére kijelölt területek fökormányzóihoz, kormányzóihoz és kerületi főnökeihez körlevelet intézett, mely többek között azt mondja: Arról értesülök, hogy húsvétra pogromok készülnek. Meg vagyok győződve arról, hogy a helyi hatóságok minden intézkedést megtettek az erőszakoskodások megakadályozására és elrendelem, hogy a lakosság megnyugtatására közhírré tétessék, hogy minden rendzavarásra irányuló törekvést a rendőrség és a katonaság haladéktalanul erőszakkal fog elfojtani. Felteszem, hogy a közigazgatás a jelen válságos időpontban semminő gyöngeséget nem fog tanúsítani ós az ő szilárdságára ós erélyessógóre vezetem vissza a falvakban lassan-lassan visszatérő nyugalmat. A lakosságot át kell hatnia azon meggyőződésnek, hogy a helyi hatóságok kötelesek a zavargásokat haladéktalanul elnyomni, minthogy az agrárzavargások és a zsidók ellen irányuló pogromok következményeiért a törvény teljes szigorával büntetni fogná a hatóságokat. Pénzhamisító banda üzelmei. Még március hónapban történt, hogy a budapesti rendőrség kinyomozott egy több tagból álló pénzhamisító bandát ós annak öt tagját, Jovanovits Péter és négy társa személyében letartóztatta Kispesten. A hamasitók ötven és huszkoronás bankjegyeket hoztak forgalomba, az ötvenkoronásokat oly kitűnő utánzatban, hogy csak a leggyakorlottabb szem tudta megkülönböztetni a valódiakat a hamisítványoktól. Miután az elfogottakra csak a terjesztés bizonyult rá, de alapos volt a gyanú, hogy a hamisítást más cinkostársaik követték el, a rendőrségen Stefkovics rendőrfogalmazó erélyesen tovább nyomozott és hamarosan megállapította, hogy a bandának még szabadon lévő tagjai között van Weltmeister Jánosné, született Hermes Róza, aki pénzhamisításért már büntetve volt ós jelenleg feltételesen szabadlábon van, de Pécsről, ahol tartózkodnia kellett volna, megszökött. A rendőrség ezt az asszonyt mindenütt kerestette és végre sikerült Berlinben elfogni. Ott beismerte, hogy a Jovanovits bandának tagja volt ós megnevezett még több cinkostársat is. A nyomozás szálai Pécs területére is kiterjedtek és ott tegnap Hodweín Ottó litográfus lakásán a csendőrség házkutatást tartott ós megtalálta a hamis ötven koronások kliséit. Öngyilkosság a gyógyszertárban, Budapesten W e 11 i s c h György droguistasegéd ma reggel a Török-féle gyógyszertárban öngyilkossági szándékból morfiumot ivott. Azt mondotta, hogy azért akart öngyilkos lenni, mert szülei elhaltak és a bánatot nem birta. Súlyos belső sérüléseket szenvedett. A mentők a Rókus-kórházba szállították. ÚJDONSÁGOK. Nátafalussy Kornél. A magyar közoktatásügynek nagy halottja van : Nátafalussy Kornél kir. tanácsos, a nagyváradi kir. tankerület főigazgatója e hó 23-án elköltözött az élők sorából. Nemcsak a nagyváradi tankerület középiskoláinak körében, amelyeknek az elhunyt főigazgatójuk vagy miniszt. biztosuk volt, hanem mindenütt, ahol megfordult s ragyogtatta tudását, szivjóságát, a legszélesebb rétegekben is igaz részvétet keltett. Megyénkből Békésre, Békéscsabára és Gyulára látogatott el évenkint s gazdag tapasztalatainak tárházából sok tanulságot nyújtott a vele érintkező tanároknak s az ifjúságnak. Az elhunyt főigazgató Leleszen, Zemplén megyében született 1841-ben Iskoláit Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és Ungvárott végezte. 1759-ben a jászóvár premontrei kanonok-rendbe lépett; — 1861-től volt tanár Kassán ós Rozsnyón s 1892-ben lett főigazgatóvá N.-Váradon Irodalmilag is működött s kiváltképer egyháztörténeti ós nevelésügyi tanulmá nyokkal foglalkozott. A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-főgimnázium tanári kara f. hó 24-én rend kivüli értekezletet tartott e szomorú al j kálómból; az elhunytnak, ki a békés csabai gimnáziumnak főgimnáziummí való fejlesztése alkalmával is igaz jc barátja volt, nemes alakját jegyzőköny vében megörökítette ; temetésére G r o < Vilmos és dr. R e 1 1 Lajos tanároka küldötte ki, akik koszorút is fognak he lyezni az elhunyt nemes férfiú ravatalára - Időjárás. Az országos központi ídöjeiz állomás mára változékony, hűvös időt jelez, elvétv csapadékkal.