Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám
1907-04-21 / 31. szám
4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. április 21. pitotta s a miniszterhez felterjesztik, kitől a napi ápolási dijnak 1 korona 70 fillérben való megállapítását kérik. A kórházi gondnok és ellenőr fizetésemelését is kérik a minisztertől. A községi szegényház újraépítésére kiirt árlejtésre hat ajánlat érkezett és mindegyik ajánlat a 49.700 koronában megállapított költségvetésnek több százalékkal való emelését kéri. A legkisebb ráfizetést, 10 2/i 0%-ot Bohns Pál és Társa kérte és a közgyűlés ezt az ajánlatot fogadta el, bár G á 1 i k Jaskó eggyáltalán nem kivánt szegényházat építeni, mig Szeberényi Lajos a jelenlegi épületi viszonyokat tarthatatlannak mondotta és az uj szegényház építését sürgősnek mondotta. Körösy megnyugtatta Gálikot, hogy ez az építési összeg nem az adófizetőket, hanem a 70 ezer koronát kitevő ^zegényalapot terheli. Erre talán Gálik is jobb étvágygyal ebédelt. Uj állások. A községnek julius l-jével az állami anyakönyv vezetést át kell vennie. Az anyakönyvi hivatalt a városházán a jelenlegi árvaszéki helyiségben helyezik el, mig az árvsszék és közgyám hivatala a volt Schwarz-féle házba költözködik. Hogy az anyakönyvvezetés fennakadás nélkül történhessék, uj munkaerőről kell gondoskodni. így az elöljáróság a három havi'próbaidő alatt arról győződött meg, hogy szervezni kell egy ötödik jegyzői állást 2400 korona javadalmazással, az anyakönyvezésre és a közigazgatási ügykezelés egyes ágainak ellátására. Ilyenformán az első jegyzőnek az ellenőrzésre több ideje jutna. Szüksége merült föl egy helyettes anyakönyvvezetői állás szervezésének is 1200 korona fizetéssel, az erzsébethelyi jegyző mellé pedig egy h. anyakönyvvezető kinevezését kérik, valamint annak javadalmazását is, a kormánytól. Ha ezt a legcélszerűbb expedienst a képviselőtestület nem fogadná el, úgy szerveztessék 800 korona fizetéssel egy aljegyzői, 600 korona fizetéssel b. anyakönyvvezetői állás. E tárgyhoz elsőnek Szeberényi Lajos szó'ott. Szerinte, mikor az állam az anyakönyvi törvényt alkotta, azt mondotta, hogy a költségek nem terhelik meg a községeket. Az eredmény m .itatja most, hogy a lakosság terhe ezzel is súlyosbodik Elismeri, hogy az adminisztráció teondői folyton szaporodnak, de most nem határozna, hanem egy bizottságra bízná, melyik megoldási módot tartja jobbnak. S z a l a y József és K o r o s y László a bizottság kiküldését helyeslik, de ezt az ügyet halasztani nem lehet, mert julius 1-én az anyakönyvvezetést át kell venni. Y a r s á g h Béla nem remél a bizottságtól különös eredményt. Itt kötött határidőről van szó s bár az első propoziciót tartja helyesnek, nem akar nagy terhet vállalni és igy a második módó zat elfogadását ajánlja. A közgyűlés a bizottság kiküldése mellett foglalt állást s ennek tagjai az elöljáróságon kivül: Szeberényi Lajos, Haan Béla, Szalay József, Kocziszky Mihály, Zsilinszky Endre, Zsíros András, Bakos Mátyás, Sailer Gyula, dr. Fáy Samu lettek. A községi vadászterületeket május hó 12-én tartandó árverésen adják 6 évre bérbe; az esküdtbirák összeírásával dr. Sailer Vilmos és dr. Fáy. Samu bízattak meg. Néhai Schrey'er József örököseinek 1000 koronás alapítványáért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Az ev. nagytemplom toronyóra-szer kezete megromlott; ennek javítása 600 korcna költséget igényel. Az elöljáróság óhajtaná, hogy a lakosság éjjel is lássa a toronyórát s igy annak villamos kivilágítását javasolta, csakhogy ez 6900 koronába kerülne. A kivilágítás elmarad, de a javítás megfog történni. A napirend többi lényegtelen tárgya a tanács javaslata szerint nyert elintézést, a közgyűlés pedig a kórházi igazgató Remenár Elek dr., és a főorvos, Wagner Dániel dr. eskütételével nyert befejezést. A csabai selyemfonóda építése. Felbontották a pályázatokat. Csabai iparosok kapják a munkát. Csütörtökön délelőtt 10 órakor járt le a békéscsabai selyemfonódára kiirt pályázat. A selyemfonó építésére összesen huszonnégy iparos-cég adta be pályázati iratait s kész örömmel konstatáljuk, hogy az egymással versenyzők közül,;békéscsabai iparosok kerültek ki győztesekként. Mi mást igazolna ez a tény, mint a mi iparunk fejlettségét, versenyképességét s legfőképpen azt, hogy iparosaink azt az egészséges, reális alapot keresik üzletkötéseikben, amely tiszt ességes anyagi hasznot eredményez a vállalkozónak. A zárt ajánlatokat csütörtökön délelőtt 10 órakor bontották föl az államépitészeli hivatalban, nagyszámú érdeklődők jelenlétében Pályáztak a következők : Schwartz Dávid és fia (Orosháza) az összes munkákra, amelyeknek árából 4%-os engedményt akartak adni; Z s a d á n y i János (Budapest), a mázoló-munkákra, 16% engedménnyel; Boskó ós Gudrica (Kecskemét) mázoló munkákra, 15% engedménnyel; R e 11 a N. ós öcscse (Budapest) beton és vasbeton munkákra 7 és 5 tized százalék engedménynyel; Neuschloss Ödön és Marcell (Budapest) ácsmumkákra 43% engedménynyel ; V a s v á r y Lajos (Szeged) mázoló munkákra 17 és % százalék engedménynyel ; Bihar János (Budapest) facement tetőzeti munkára 10% engedménynyel; Fejér Rezső (Nagyvárad) bádogos munkákra 65/10 százalék engedniénynyel; G r ü n w a 1 d Jenő (Nagyvárad) lakatos munkákra 2% engedménynyel; M e 1 o c c o Péter (Budapest) beton és vasbeton munkákra 5% felülfizetéssel ; H ó m i t k e H. R. kéményépitő-cég (Budapest) gyárkémény építésére 20% engedménynyel; G 1 a t z András (Budapest) üveges munkákra 3 és fél % engedménynyel; Magyar Cement és Építőipar Vállalat (Budapest) a beton munkákra 25%-, a kúpos vasbeton munkára 4 4/i 0 százalék felülfizetéssel; dr. Heidelberg Tivadar (Budapest) facement tetőzeti munkákra, az egységárban; Ha esek Lajos (Budapest) eternit tetőmunkákra 5% engedmónynyel; Molnár János és társai (Békéscsaba) az összes munkákra 1% enged mónynyel ; Rosenthal Miksa (Békéscsaba) bádogos munkákra 14% felülfizetéssel; Békéscsabai Épitőiparosok Alkalmi Szövetsége nevében az összes munkákra 7 J/i 0 százalék engedménynyel; a hódmezővásárhelyi iparosok szövetkezete asztalosmunkákra 10t/i 0 százalék engedménynyel; W e i 11 Rezső és Szilárd Lajos (Budapest) az összes munkákra 6% felülfizetéssel ; R a d i c s István (Hódmezővásárhely) asztalosmunkákra 14% engedmónynyel ; a gyulai iparosok termelő szövetkezete az összes munkára, engedmény nélkül; Gulyás János és Héjas (Kecskemét) az összes munkákra 1% felülfizetóssel. Az eredményt este hirdette ki Pers z i n a Alfréd főmérnök s eszerint a selyemfonógyár építésével a békéscsabai iparosok alkalmi szövetségét bízták meg, mint a legolcsóbb ajánlattevőket. Az építéshez még e hó folyamán kell hozzáfogni s ősz előtt már tető alá is kerül az épület. Télen a belső berendezési munkálatokat teljesitik s jövő év közepe táján már az üzem is megkezdhető lesz. A megfertőzött Körös. Aggodalmak és kifogások A gyulai tüdőszanatórium szennyvizeinek levezetésére szolgáló müvek létesítése érdekében az elmúlt napok folyamán tartatott meg a helyszíni tárgyalás. E tárgyaláson megjelentek : Szekér Gyula a szanatórium részéről, Berkes Sándor dr. a vármegyei közegészségügyi bizottság-, N o 111 a n d János a hosszufoki ármentesitö társulat-, Nagy Gábor biró és Szathmáry G. jegyző Békés község-, V á g h ó Viktor a kultúrmérnöki hivatal-, L o v i c h Ödön dr. Gyula város-, Ferke Lajos a folyammérnöki hivatal- és K o r b u 1 y Mihály dr. a halélettani állomás részéről. Mindjárt a tárgyalás megkezdésekor az az aggodalom merült fel, hogy a levezetendő szennyvizekben még életképes tiidőgiimőkóros-baállusok kerülhetnek a folvóba, amelyek nagy vidék lakosságát megfertőzni volnának képesek. Ezzel az aggodalommal szemben kijelentette dr. Berkes Sándor, hogy a különben is tisztított szennyvíz csak akkor lesz végleg levezethető, ha a tüzetes bakteorológiai vizsgálat nem fog találni abban életképes bacillusokat. Ellenkező esetben még egy medence építendő a kivezető csövek közé, amely medencében chlormésszel volnának elpusztitandók a még életképes bacillusok. Ehhez a módosításhoz a szanatórium megbízottja, Szekér Gyula már most hozzájárulni hajlandó. A halélettani állomás kiküldöttje a chlormésszel való pusztítást annyiban veszélyesnek tartja a folyó halállományára, hogy az esetleg nagy mennyiségű chlor a halakat pusztítaná. Az esetben, ha a chlormedence létesül, akkor a fölösleges chlornak lekötésére és megsemmisítésére vasvitriolt javasol alkalmazni. Békés község képviselői mindkét módozat ellen tiltakoznak. Tiltakoznak pedig azért, mert Békés község 27 ezernyi lakosából mintegy 10 ezer lélek a Körös vizét ivásra s egyéb szükségletekre használja. Békés község két városi észe közvetlen a nagy csatorna mellett fekszik, amely ha fertőző-, esetleg undorító-anyaggal lesz telítve, akkor a vízszükségletüket a Körös-folyóból ellátó polgárok csak nagy nehézségek árán pótolhatnák ezt a veszteséget. De nem látnak Békés kiküldöttjei arra sem megnyugtató biztosítékot, hogy a szennyvizek kezelése teljesen kizárná a fertőzést. Ám ha a legfőbb fórum mégis megengedné a szanatórium szennyvizeinek ily módon való levezetését, akkor már most is kérik, hogy a teljesen tisztának mondott viz bakteorológiailag vizsgáltassák meg s bizassék meg a megyei közkórház bakteorológiai állomása, hogy minden hónapban váratlanul vizsgálja meg a szennyvizeket. Gyula város polgármestere szintén csak azon feltétellel nyugszik a szennyvizeknek ily módon való levezetésébe, ha biztosítékot nyer a tekintetben, hogy a levezetendő vizek nem fogják megfertőzni a halállományt. Ezek után Kis's László elnöklő vármegyei aljegyző befejezettnek jelentette ki a tárgyalást, amelynek iratait javaslattétel céljából áttették a kultúrmérnöki hivatalhoz. Ennek véleményétől függ majd az is, hogy az alispán megadja-e a levezető művek kiépítésére az előzetes engedélyt, vagy nem ? Békésmegyei baleset-statisztikaA cselédsegélypénztár kimutatása. Ugy tartotta eddig a köztudat, hogy a baleset csak a gyáripari munkások között bír jelentőséggel. Mióta azonban a gazdasági gépek kezdenek tért hódítani, a téves köztudatnak adatait megdönti az Országos Gazdasági Munkásés Cselédsegélypénztár kimutatása, a mely most jelent meg a földmivelésügyi minisztérium kiadásában. E kimutatás szerint az elmúlt évben közel hetedfélezer volt a mezőgazdasági munkásbalesetek száma és ebből jókora rész jutott Bók ésm egy ér e is. E tekintetben preciz adatokat nem tár elénk a jelentés, de visszagondolván az elmúlt esztendőnek történetére, bízvást állithatjuk, hogy vármegyénkben, ahol a gazdasági gépek beszerzése egy-két éve folyton tart, még az eddigieket is felülmúló méretekben fordulnak elő ezután mezőgazdasági munkásbalesdtek. A jelentésnek vármegyénkre nézve lényeges adatait pótolandó, járásonként kíséreltük meg a baleset-statisztikát összeállítani. Fáradozásunk azonban nem járt kellő eredménynyel, mert mindössze három járásból sikerült csupán összegyűjtenünk az erre vonatkozó adatokat. Ezek szerint a gyulai járásban 119, a csabaiban 74 ós a gyomaiban 83 munkás vette igénybe a segélypénztárt. Első pillanatra ugy tűnik fel, mintha a gépek szaporodásával növekedne a szamuk a baleseteknek is. E feltevést azonban a statisztika nem erősiti meg. Ez a statisztika azt mutatja, hogy a balesetek okozói között nom a gépek a leggyakoriabbak, hanem gyakoriság tekintetében első helyen azok a balesetek állanak, melyeket az illetők gondjaira bízott állatok okoznak. Természetes, hogy ebből nem lehet azt a konzekvenciát levonni, mintha a gépek a gazdasági munkával foglalkozókra nézve nem volnának olyan veszedelmesek, mint másokra, hanem figyelembe kell venni, hogy a gazdasági foglalkozások nem oly túlnyomó részben történnek gépek segélyével, mint például a gyári vagy ipari munkák. Ami Békésmegyében a veszedelmessóget illeti, a halált okozó balesetek között első helyen szerepelnek a szállítás és közlekedés közben szenvedettek, második helyen a házi állatok által okozottak, -melyek többször halálosak, mint rokkantságot okozók s végül harmadik helyen jönnek a gépek s utánuk a nem csoportosítható különböző balesetek. A rokkantságot okozó baleseteknél már másként áll a dolog. Ezeknél konstatálnunk kell, hogy itt első helyen a gazdasági gépek áltál okozott balesetek állanak. Az elnyomorodott gazdasági munkások közül legtöbben vannak olyanok, kiknek a takarmánygép a kezét vágta el. E statisztika szerint az év eleje rendesen a síkos uton való elesésekkel kezdődik. Szinte fázik az ember, amint maga elé képzeli a havas tájat, a jégkéreggel borított utakat. A vígabb háttér mellett is megesik a szerencsétlenség. Amint a hó elolvadt, a föld fagya kiengedett, megkezdődött a szántás. Itt egyik béres a kezét vágta meg, amint az ekét beigazította, a másikat a henger mellett a lovak rántották el, s a henger keresztül ment a lábán, amott egyiket a borona szúrta meg, a másikat pedig a vetőgép ütötte el. Ázután közeledik a nyár, mely meghozza a kaszavágást, nemcsak a' réten és mezőn, de a munkás kezón-lábán is. A betakarított termés után a cséplőgép szedi áldozatait, de amellett a körfürész által, a zsákhordás közben bekövetkezett szerencsétlenségek is nagyszámban szerepelnek Békósmegyében. Végezetül csupán egyet kell még konstatálnunk. Ha a baleseteknek az év különböző szakaiban való eloszlását vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy mig téli időben nagyon szerepelnek az apró balesetek, minő pl. a szálkaszurás, vagy szögbe való lépés, addig a nyáron ilyen kisebb balesetek úgyszólván alig fordulnak elő. Ebből valami rosszmájú statisztikus talán nem valami dicséretes consequentiát tudna levonni. Miután mi is alig hihetjük, hogy nyáron jobban tudnának vigyázni az emberek, mint télen, hogy tehát ezúton az ilyen apró balesetek nyáron egyáltalán elő ne fordulnának, valószínűnek kell tartanunk, hogy előfordulnak ezek nyáron is, de bizonyára nem áll másként a dolog, mint hogyha az illető nagy kárát látja a munkamulasztásban, akkor a betegeskedésen is jobban erőt tud venni. Elégedjünk meg tehát mi azzal a consequentiával, hogy jó fajtából való HHSHSi IS&Jgf ! I nllll III IIIIH MjiblMIII 11 illl IIIII llllji II 1 II 1 A tavaszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy lakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb őszi öltönyök és felöltök f^^SírSía
