Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-21 / 31. szám

11 a magyar földmivesnép, mely nagy minkaidöben a baleseti statisztikát is kineveti, s figyelembe sem véve az apróbb sérüléseket, a betegeskedést hagyja tél idejére, amikor erre szorgos munkájától úgyis ráérne. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Teljes érdeklődés nélkül — ezt a frázist akár sztereo tipálni lehetne — folyik ma is a tanitói javaslat tárgya­lása. Annyira nem történik semmi, hogy még az is esemény az ülésteremben, hogy Hodzsa Milán, akit tegnapelőtt eresztettek ki a fegházból, felmegy az elnöki emelvényre s ott bejelenti Justh Gyulának, hogy visszavonja azt a bizal­matlansági ;inditványt, amit Rakovszky István ellen tett. Az ülést Justh Gyula pontban tiz órakor nyitotta meg. Az interpellációs könyben M e c z n e r Béla, Buza Barna és V 1 á d Aurél jegyeztek be interpel­lációkat. Ezekre a Ház fél két órakor tér át. A három interpelláció közül a leg­érdekesebb Buza Barnáé, amely igy hangzik: Hajlandó-e miniszter úr törvényes ellenőrzési joga alapján sürgősen intéz­kedni az osztálysorsjegyek elárusitása s a nyeremények kifizetése körül szőtt visszaélések ellen, s hajlandó-e különö­sen betiltani a sorsjegyek házalás utján való árulását és a nyereményeknek az elárusító megbízottaik által való ház­hoz szállítását. Y 1 á d Aurélé a földmivelésügyi mi­niszterhez igy hangzik : 1 Miként tudja a miniszter ur a he­lyes állampolitikai elveiveivei össze­egyeztetni a vezetése alatt álló minisz­térium azon intenciót, hogy idegen ál­lampolgárokat telepítsen be, amig a földhiány miatt évenként 200.000-nél több állampolgár vándorol ki? 2. Mit szándékozik a miniszter tenni a parasztosztály földéhségének kielégí­tése végett ? 3. Van-e tudomása a miniszter ur­nák arról, hogy a bukovinai csángóknak Hunyadmegyében leendő telepítése csak azért került szőnyegre, hogy egy pár eladósodott birtokos a hazafias cél cé­gére alatt birtokát a valóságos értékét tetemesen meghaladó vételáron elad­hassa és igy jogtalanul gazdálkodjék a közérdek rovására. A kiegyezési tárgyalások. Bécsből jelenti tudósítónk: Már a legutóbbi bécsi tárgyalások alkalmával jeleztem, hogy az alatt az idő alatt, amig a király Prágában tartózkodik, sem fognak a tárgyalások szünetelni, hanem az egyes szakbizottságok most is össze fognak ülni. A vusuti tarifa ügyét tárgyaló bizottság ma hosszabb értekezletet is tartott. Jórészt a Széll­Körber-féle egyezség 9. §-ának megvál­toztatáa kérdése fölött tárgyaltak. E §. értelmében ugyanis az osztrák államvasuti tarifakötések t Magyarország előnyére szólnak és osztrák részről most e § kiküszöbölését, illetve teljes elej­tését óhajtják. Ma még teljes egészük­ben meg vannak az ellentétek. Váltóhamisitó hivatalnok. Budapesten F e 11 n e r Béla 29 éves bankhivatalnok ellen feljelentést tett a Korona Takarók- és Hitelszövetkezet, hogy egy 700 koronás váltót számitolt le néki, melyen az elfogadó ö volt, ki­bocsátókónt K i 1 i n y i Richárd, forgató gyanánt pedig Székely Alajos szere­pelt. A két utóbbi aláírást Fellner rá­hamisitotta a váltóra. A hamisító bank­hivatalnokot, aki megszökött, keresi a rendőrség. ÚJDONSÁGOK. Táncoló gyászolók és fűiig sáros násznép. * Békéscsabának, mint jól tudjuk, a li­gett mellet van a kath. temetője s miután a^halandóság emberi dolog, sokszor igénybe vesszük a temetőt. Mint közönség tapasz­taltuk tegnapelőtt is, hogy meghalni semmi, de a temetés sirba viszi az embert. Tehát addig csak megvolnánk, míg a szegény megboldogult a koporsóban s a gyász-ház­nál tölti napjait. Ámde a temetésnél már a gyászoló közönség is aktiv szerepre van hivatva. Tegnapelőtt, zuhogó esőben elindult egy szomorú menet s a Rosenthal-féle gőz­malomig méltóságteljesen hömpölygött. Itt azután elfogy a kőburkolat s egy gyalog­ösvény következik, mely az örökkévalóságba vezet. Nyáron még csak megjárja a dolog, de ilyenkor, az esős-időszakban kátyuten­gerbe full a többé-kevésbbé sima felületű, de mindenesetre girbe-görbe gyalogjáró. Nos tehát, az egész temetési menet a Rosenthal malomtól a rideg sir szájáig, miként a jókedvű ember, táncolni kényte­len, mert vagy táncol, s akkor kevésbbé lesz sáros, vagj' átadja magát a komoly meghatottságnak s ez esetben ugy belelép a kátyuga, hogy csak az egész gyászoló­gyülekezet jhuzhatja ki abból. Abban a rettenetes, nagy munkában, hogy kezét, lábát, vagy nyakát ki ne tőrje, oly óriási s minden gondolatot lekötő igye­kezetet kell kifejtenie, hogy minden bána­tát elfelejti még abban az esetben is, ha a szegény e hunytért váltókezességet kell fizetnie. Szomorúbb ez az ügy a külvárosi háza­sulandóknál. Ők egy szál pallón teszik meg a nászutat a lakástól a boldogító igenig s mikor végre anyakönyvvezetőt és templomot megjárva boldogságtól telt szív­vel hazaérkeznkk, nem a szerelem csókja után vágyakoznék, hanem egy csizmakefét keresnek, mert a házasság szent intézménye fo.ytán fülig sárosak. Mindezeket pedig azért irtuk meg, mert a legutóbbi közgyűlésen is 1400 ko­ronát törültek a közmunkának járdaépí­tésre szánt költségvetéséből, ami azt je­lenti, hogy a mi dicső városatyáink nem látják nagyjelentőségét a járdaépítésnek . . . Regrős. A Hármas-Körös halastáursulat közgyűlése. A hármaskörösi halásztársulat mi­nap tartotta Szarvason gróf B o 1 z a Géza elnöklete alatt közgyűlését, a tár­sulati tagoknak nem valami nagy érdek­lődése mellett. A halásztársulat igazgatója, Kovács Lajos gyomai birtokos, felolvasott je­lentése szerint a társulat az elmúlt év­ben másfél millió,süllő-halikrát ós 5000 darab tenyészrákot bocsájtott az élő Körösbe; bemutatta továbbá az igaz­gató az országos halászati felügyelőség által a társulathoz leküldött három ívó­telep tervét és költségvetését is. A közgyűlés az ívó-telep tervét és költségvetését elfogadta, s azoknak még ez évben való elkészíttetésére az igaz­gatót 4000 korona erejéig utalványo­zási joggal ruházta fel. Az ívó-telepek egyike Gyomán, kettő pedig Mezőtúr határában létesül. A halásztársulatnak a kornádi ken­dergyár szennyvize még az 1905-ik év őszén óriási kárt okozott: kipusztult teljesen a Körös halállománya. A kár­ügyben a társulat a gyár ellen megin­dította az eljárást s az most harmad­fokulag a minisztérium előtt fekszik. Az igazgató jelentette, hogy megkereste az országos haltenyésztési felügyelősé­get, kérje ez is a kárügynek sürgős elintézését, hogy aztán az okozott kár megtérítése iránt a társulat a rendes pert folyamatba tehesse. A közgyűlés elismeréssel fogadta az igazgató jelentését. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony, hűvös időt jelez, keleten elvétve csapadékkal. — Istentiszteletek. Csabán ma, vasár­nap az ág. ev. nagytemplomban 9 óra­kor Korén Pál lelkész, a kistemplom­ban S a s k ó István s. lelkész mond egyházi beszédet. — A római katholikus templomban fél 8 órakor diákmise lesz, a melyet H a z a y Gyula s. lelkész ol­I vas ; fél 9 órakor K o z i c s Gusztáv j kismisét tart, majd 10 órakor nagy­i misét tart ós magyar szentbeszédet mond Nemeskey Andor plébános. — Alirpáni döntés a viilamos-telep ügyében. Az elmúlt év végén sok herce­hurbára adott alkalmat a csabai villamos­telep ügykezelésében csekély és állító­lagos szabálytalanságoknak a felderítése. E szabálytalanságokat S a i 1 e r Elek főszolgabíró derítette ki, aki a község és a villamos-telep igazgatója is. Az ügy Ambrus Sándor alispánhoz került s az alispán Sailer Elek főszolgabírónak adott most igazat, elmarasztalván a községet a vizsgálat alkalmával talált 14 korona hiány megtérítésében. Egy­ben utasította a [községet, hogy alkal­mazkodjék szigorúan a villamos mű ügykezelésére vonatkozó szabályrende­lethez. — Uj tisztviselők a megyében. D u b á n y i Imre, áthelyezett gyulai királyi számellenőr állására a pénzügyigazgató­ság kandidáló-bizottsága csütörtökön ej­tette meg a kijelölést. A számellenőri állásra — ugy értesülünk — S a 11 István gyulai pénzügy igazgatósági számtisztnek, az adóellenőri állásra pedig Szakács Lajos orosházai adóhivatali ellenőrnek vannak a legtöbb kilátásai, ami a szol­gálat érdekében annál is inkább örven­detes, mert mindkét tisztviselő derék, korrekt hivatalnoka most is a pénz­ügyeknek. — A gazdasági egyesületből. Várme­gyénk s az ország kender- és lenterme­lésének fokozottabb felkarolása érdeké­ben Darányi Ignác földmüvelésügyi miniszter megkereste Békésvármegye gazdasági egyesületét, hogy a földmive­lésügyi kormánynak a len- és kender­termelés iránti akcióját minél szélesebb körben ismertesse. Egyben kijelenti a miniszter, hogy a megyében a kender­termelés és a megfele ő áztatás lehetővé tétele, illetőleg előmozdítása érdekében bizonyos intézkedéseket is szükséges­nek látván, az egyesület erre vonat­kozó javaslatát terjeszsze föl a minisz­terhez. S ha az egyesület az ügy ér­dekében szükséges felvilágosítások cél jából szakközeg közreműködését óhaj­taná, a miniszter ebben az irányban is szívesen intézkedik. — Halálozás. Szarvas községnek egy tipikus, tekintélyes gazdája, P o­n y e c k y Sándor hunyt el tegnapelőtt 77 éves korában. Az elhalálozott élénk szerepet játszott Szarvas község társa­dalmi életében. Temetése tegnap dél­után ment végbe nagy részvét mellett. — Az utolsó felolvasó délután. A bé­késcsabai jótékony-nőegylet folyó hó 28-án tartja utolsó felolvasó délutánját. Ennek a délutánnak lesz a leggazdagabb programja, amelyet majd annak ideién falragaszokon ismertet meg a vezetőség a közönséggel. Simon Miklós ügye. A gyulai ki­rályi adóhivatal fegyelmileg felfüggesz­tett ellenőrének, Simon Miklósnak ügye már a befejezéshez közeledik. Eb­ben az ügyben — értesülésünk szerint — május hónap 15-én tart a gyulai ki­rályi büntetötörvényszék tárgyalást s ha ennek eredményeképpen felmentenék Simon Miklóst, akkor fegyelmi uton vonják felelőségre. Ha azonban elitélik, ugy — a kisebb bűn beleolvadván a nagyobba — beszüntetik ellene a fe­gyelmi eljárást is. — Gerla ós Póstelek. Ennek a két pusztának az ügye csak nem akar le­kerülni a napirendről. Gerla és Póstelek tulajdonosai ugyanis közadók megvál­tása cimén évek óta bizonyos összeget fizetnek Doboz községnek, Az ez évi megállapodást is jóváhagyta a törvény­hatóság s e jóváhagyó határozatot most K u k o 1 a Mihály és társai, dobozi la­kosok megfelebbezték. Felebbezésüket a közigazgatási bírósághoz-terjesztette fői az alispán, mert az a prejudiciális kérdés vár itt eldöntést, hogy Gerla és Póstelek önálló-puszták-e ? — Személyi változások a megyén. Nem­régiben megírtuk, hogy dr. V a n g y e 1 Emil csabai közigazgatási gyakornokot a megyei központba osztottak be. Ugyan­akkor ifj. Jeszenszky Károly központi közigazgatási gyakornokot Békésre, dr. Bodoky Gézát pedig Békésről Csabára helyezték át. Az áthe­lyezett közigazgatási gyakornokok május hó 1-én foglalják el uj állomáshelyeiket. — Eljegyzés. Kovács Pál, máv. hivatalnok Szegedről eljegyezte L.u s z­t i g József leányát, I r é n k é t Mezőbe­rényből. — Sorozások a vármegyében. Szarvas községben szerdán ért véget a fősorozás. Az első napon Z 1 i n s z k y István pol­gári-elnök elnöklete alatt és az egéás; járás községbirái; és jegyzőinek részvételével afőbirói hivatalban megtartatott a moz­gósítási előmunkálatok részletes vizsgá­lata és mindent a legnagyobb rendben, helyesen átvezetve talált. A fősorozásra felhiva lett 1021 hadköteles, kik közül 905 jelent meg. Besoroztatott 380, visszahe­leztetett 404 fegyverképtelennek nyilvá­níttatott 76, töröltetett 16, korházba kül­detett 70 hadköteles. A csabai járásban 989 állitáskötes közül 274 távolmaradt. Besoroztatott 243, póttartalékba helyez­tetett 16, teljesen ismeretlennek nyil­ván 1 ttatott 38. — Artézi kut Békésen. Békés község kérvényt intézett a vármegye alispáni hivatalához. Békés azt kéri, hogy a Széchenyi-téren egy artézi kútnak fúrá­sát engedélyezze az alispán. Erre a kútra már rég szüksége van a község­nek s a polgárok is egyre sürgették a létesítését. Hisszük, hogy az engedély megadását semmi akadály nem fogja nehezíteni, csak aztán találjanak már egyszer bő forrásra is, — Kinevezés. Szabó József ba­lassagyarmati pénzügyi fogalmazót a pénzügyminiszter segédtitkárrá a gyulai pénzügyigazgatósághoz nevezte ki a nyugalomba vonult és most súlyos beteg Lázár Lajos pénzügyi titkár helyére. — A gyulai adminisztráció. Gyula város dicső adminisztrációjáról irott múltkori cikkünkre most az a felvilágosítás ér­kezett szerkesztőségünkhöz, hogy a pénztárakat terhelő 50.000 koronányi hiányt egyedül annak lehet tulajdo nitani, hogy az illetékes tényezők nem szorgalmazták keliően a pótad »k be­hajtását s ennek folytán sok póiadó be­hajthatatlanná vált. Mindezekhez hozzá­járult az is, hogy a költségvetést évről­évre felületesen készítették, mert a költ­ségvetés megszerkesztésére hivatott köz­egek nem állanak hivatásuknak magas­latán (!) Tudomásul vesszük ezt a felvi­lágosítást, de kérdés, vájjon a gyulai polgárok is megelégednek ennyivel ? .. — A vármegyei alapok zárszámadása. A gyulai királyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a vármegyei alapok 1906. évi zárszámadását nagy­részben elkészítette már. A háztartási alap zárszámadását már a legközelebbi napokban közszemlére teszik, sőt a közúti alap zárszámadása ís a közigaz­gatási bizottság legközelebbi ülése elé lesz terjeszthető. — Gyula város tiszti ügyésze. Annak idején egy gyulai ügyvéd személyeskedő kirohanással támadt a képviselőtestület előtt Gyula város kiválóan képzett, nagy jogi tudása miatt általánosan nagyra­becsült és tisztelt ügyészére, dr. J a n­c s o v i t s Emilre, aki ezért lemondott állásáról. A tegnapi közgyűlés alkalmá­val szőnyegre került Jancsovits lemon­dása is, amit a közgyűlés nem vett tudomásul s nagyrabecsülését ós tiszteletét kifejezendő, egyhangúlag azt határozták, hogy Jancsovits Emilt állá­sának megtartására fogják kérni. — A nagylaposi kitérő. Az elmúlt esztendőben Bácsi Lajos dr. és társai azt kérték a minisztertől, hogy a nagy­laposi vasúti kitérőt személy- és kocsi­rakományú árúforgalomra rendeztesse be. A miniszter késznek nyilatkozott hozzájárulni a kérés teljesítéséhez, ha az érdekeltek, a község, vagy a megye hozzájáró utat létesít az állomáshoz. E tárgyban kedden helyszíni tárgyalást tartottak s a megjelentek abban álla­podtak meg, hogy a párhuzamos utat a vasút által kérik kiépíttetni. A hozzá­járó út létesítésére vonatkozólag azonban megállapodás nem történt. Ez az út 980 koronába kerülne s 345 méter hosz­szúságú volna. A helyszíni tárgyalás el­nöke dr. D a i m e 1 Sándor, vármegyei főjegyző volt. — Gazdák dolga. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választ­mánya e hó végén ülést tart. A választ­mányi ülés különös érdekességét az adja meg, hogy akkor kerül napirendre az uj cselédtörvény-javaslat is, amely a gazdák eminens érdekeit érinti. Erre a választmányi ülésre hangsúlyozottan hívjuk fel a gazdák figyelmét, mert a javaslatban sok olyan pont van, amely­nek megvitatását és kifogásolását szük­ségesnek látjuk mi is. — Katona zenekari hangverseny Csabán. A békéscsabai „Nádor" szálloda közked­velt bérlője, L ip k o v i t s József, aki a közönség szórakoztatása céljából a legváltozatosabb és legélvezetesebb for­mákhoz folyamodik, katonazenehangver­senyt rendez most a szálloda összes he­lyiségében. E hangversenyt a 33. aradi gyalogezred zenekarának teljes vonós­csoportja fogja tartani jövő szombaton, e hó 27-én. A hangversenynek — előre­láthatóan - nagy közönsége lesz. — A csabai „fekete-kéz". Békéscsaba közbiztonsági viszonyait élénken jellem­zik azok a gaztettek, melyeket az éj leple alatt követnek el egy jól szervezett banda tagjai. Ez a banda először a

Next

/
Thumbnails
Contents