Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-24 / 23. szám

Békéscsaba, 1907. márczius 31. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Kevéssel erre megjárták e határozatok Kristóffy irodáit is. A belügyvezető megsemmisítette a határozatokat, melyeket a november 3-ára összehívott törvényhatósági közgyűlés újból fenntartott. Három hét is alig telt el e közgyűlés után, amikor a Hivatalos Lap november 2b-iki számában megjelent Krcsmarik János megyefőnök kineveztetóse is. Az alispán nyomban rendkívüli közgyűlést hivott össze s ez a közgyűlés kimondotta, hogy Krcsmarik kineveztetését törvénytelennek tartja, arról tudomást nem vesz, a helyiségek kulcsait nem adja át, a főispáni lakást nem bocsájtja Krcsmarik rendelkezésére s azt fel is mondja. Pándy István indítványára kimondotta még "a bizottság, hogy az esetben, ha az alispánt felfüggesztenék állásától, — nyomban rendkívüli közgyűlés hívandó egybe. December 14-én Fábry Sándor levelet kapott Krcsmáriktól, melyben arra kéri Krcsmárik az alispánt, hogy december 30-ára hivja össze uz installáló közgyűlést. Fábry megtagadta ezt, de nyomban ezután rendkívüli közgyűlést hirdetett s december 28-án újból együtt volt a törvényhatósági bizottaág. Felolvasásra került Kristóffy rendelete, melylyel másodszor is megsemmisítette a törvényhatósági határozatot, de a bizottság ezt a rendeletet sem vette tudomásul. Másnap este csendőrcsapatok kezdtek sétálni Gyula város utcáin s megtudta a nép, hogy Krcsmárik este 6 orakor Gyulára fog érkezni. A csendőrök erős sorfala megákadályozott minden rendzavarást s Krcsmárik János a jelzett időben csakugyan meg is érkezett Szikrácky János ügyvéd és Papp István mérnök társaságában Gyulára. Az állomáson két nő várta a főispáni titkáron kivül s a hölgyek egyike üdvözölte is a megyefőnököt. Innen egyenesen a Komlóba hajtottak Krcsmárikék s másnap reggel érős csendőrfedezet mellett már 7 órakor a vármegyeházára szöktek. Az utcákat ellepték a 37-es bakák. Reggeli 8 óra tájban több helyen összeütközés történt a csendőrök és polgárság között s egy csendőr meg is sebesített szuronyával egy földmivest. A gyalogos és lovascsendőrök tartalékcsapata megszállotta a városháza udvarát. A megszállás ellen B u c s k ó Koriolán dr. 1-elyettes-polgármester tiltakozása mitsem használt. A hivatalos órák megkezdésekor vármegyénk tisztviselőit nem engedték át a katonai kordonon. Tiz óráig Krcsmárik János esküt tett k i1 e n c ember előtt s délután eltűnik a városból. Január 15-én újból közgyűlést tartott Békésmegye törvényhatósági bizottsága. Krcsmárik levélben értésére adta az alispánnak, hogy „nem elnökölhet" a gyűlésen. Ez a közgyűlés utasította Z öldy Géza vármegyei tiszti főügyészt, hogy indítsa meg a kilakoltatási pört Krcsmárik ellen, aki feltörette az alispáni lakást s elfoglalta a szobákat. E pört Nagy Kálmán kir. járásbiró a vármegye javára intézte el s kötelezte Krcsmárikot, hogy nyolc napon belül hagyja el a lakást. Február 26-án gondoskodott az alkotmányvédő bizottság, hogy az esetleg felfüggesztendő tisztviselők fizetését két évig biztosítsa s folyószámlahitelt nyert a Békésmegyei Takarékpénztárnál. Ez az ülés utolsó ülése volt az alkotmány védő bizottságnak, mert nemsokkal erre bekövetkeztek a kibontakozás és az áldásos munka napjai. A csabai kórház igazgatója. Kinevezések előtt. Holnap jár le a pályázat. A békéscsabai közkórház igazgatóorvosi állására kiirt pályázat holnap fog lejárni. A pályázati hirdetményre tegnapig öt orvos nyújtotta be iratait, kik közül kettő békéscsabai, három idegen orvos. A pályáza'ok sorsát már akkor eldöntöttnek láttuk, midőn egy fővárosi fiatal sebész-specialista is az igazgató-orvosi állásra reflektálókhoz csatlakozott. Teljesen osztjuk ugyanis azt a többségi nézetet, hogy a békéscsabai közkórház egy olyan kiváló mütőorvost kell a sebészeti osztály vezetőjéül kinevezni, aki nagy gyakorlatával és képzettségével lehetővé tegye azt, hogy súlyosabb természetű operátiókat is végezhessenek a csabai közkórházban. Az az orvos pedig, akinek kineveztetése ma már majdnem befejezett dolognak tekinthető, máris országosan ismert szaktekintély s az orvosi tudomány hivatott férfiai szerint semmivel sem áll mögötte a gyulai közkórház sebészeti osztályának vezetőjénél. Megbízható forrásunk szerint ennek a fiatal, budapesti mütőorvosnak kineveztetése bizonyosra vehető s ez a kinevezés egy kiválóan szakképzett sebészszel fogja megajándékozni a békésmegyei orvosi kart. Ez a kinevezés elejti egyben azokat a kombinációkat, amelyek Wagner Dániel dr.-t vallották a csabai kórház uj igazgatójául. Bármennyire örültünk is volna, hogy a Wagner Dániel kerüljön a békéscsabai közkórház élére, azért mégis be kell vallanunk, hogy ez a megoldás mégsem lett volna olyan szerencsés, mint a mostani, amely sok költséggel fölépített közkórházunk vezetését két olyan kiválóan szakavatott férfiú kezeibe juttatja, mint az újonnan kinevezendő mütőorvos és Wagner Dániel dr., aki a kórház belgyógyászati osztályának lesz a vezetője. Nagy sanszai voltak a pályázók közül dr. B a r a b á s József fehértemplomi kórházigazgató főorvosnak is, de Barabás kinevezését a már-már készeknek elfogadható tények időszerűtlenné teszik. A kinevezések egyebekiránt még e hó folyamán megtörténnek s a kinevezendő orvosok eskütétele után beköszönt az uj rend is Békéscsaba község nagy jövő előtt álló kózházába. Gyulán megint baj van. Lemondott a tiszti ügyész. A Gyula város hullámzó közéleté" nek eseményeit megörökítő kaleidoszkópban ma megint érdekes képhez jutottunk. Eí a kép is, mint sok annyi más, azt az áldátlan hajszát tárja elénk, melylyel a közgyűlések padjairól a bíróságok tárgyaló terméig jut az ember, ha a személyeskedésnek és alaptalan hercehurcának szertec3apongását károsnak merészkedik tartani a haladás, a békesség, a rend és az egyetértés szempontjiból. Nem egyesekről szólunk. Észrevételeink általánosak. És épp az a baj, hogy Békésmegyében csak általános határok között mozoghat ez az észrevétel, mert epidemiaszerüen üti fel fejét mindenütt a széthúzás, az egyenetlenkedés és a jónak, nemesnek, erkölcsileg értékesnek s szellemileg kiválónak üldözése. De miért fűznők tovább ? Reflexióink helyett inkább a tények regisztrálása beszéljen. Gyula város kiválóan képzett, kitűnő tiszti ügyésze, Jantsovits Emil dr. volt az, aki a remetei földvásárlásnak vételi szerződését megcsinálta. Ez a szakosztály, amelynek Berényi Ármin dr is tagja, jónak, helyesnek, dicséretesnek jelentette ki annak idején Jantsovits Emil dr. szerződését. Berényi Ármin azonban sohasem jelent meg B u c s k ó Koriolán városi főjegyző állítása szerint a jogi szakosz" tály ülésen. S ezt a tényt is a bajok rovatában kell elkönyvelnünk, mert ha Berényi a jo \i szakosztály ügyei iránt nagyobb érdeklődéssel viseltetnék, aknem lehetett tovább az utcán zajongni, — mert az oda kirakott asztaloknál folyt a dáridó, — egy tányért vett a kezébe Rudi s a gyertya fölé tartva, bekormozta s egy fogvájóval ezt irta rá: — Fizesd ki a cechchet, mert nékem egy garasom sincs. — És átnyújtotta Istvánnak, aki mint honett gavallér, még csak egy tekintettel sem árulta el nemtetszését s fizetett, mint igazi magyar gavallér, aki volt is. Hanem azután kora reggel összepakolhatott öcscsével s hozta haza, mert belátta, hogy ha tovább is olyan pályára kényszeritik, mely neki nemtetsző, még anyagi' és erkölcsi romlás lehet a vége. VI. Volt a megyében egy jócsaládból származott, de teljesen elszegényedett egyén, a ki hajdan jobb napokat látott, de azután önhibáján kivül teljesen elszegényedett s eddigi kish}vatalának betöltésére is képtelenné vált betegeskedése miatt s nem volt elég, hogy önmagával is tehetetlen volt, hanem még két idősebb nővéréről is neki kellett gondoskodnia, akik közül az egyik évek óta ágyban fekvő beteg volt. L. V. mindnyájunk tudomása szerint honvéd volt, és pedig hadnagy a 9-ik honvéd zászlóaljban, ámde bajtársai közül nem élt már egy sem, hiszen azok nagyobbrésze Szolnok, Isaszeg és más véres csatákban hullottak el, s akik megmaradtak, szétszóródtak a hazában vagy a száműzésben avagy elhaltak már, igazolványát, melyet az itteni honvéd egylettől kapott 1861-ben, nem őrizte meg, s úgy nem tudott az a vitéz, a kit a nagy Damjanich a szolnoki csata után homlokon csókolt mint legvitézebb katonáját, annak igazolásához jutni, hogy hadnagy volt, s igy a nyomorult havi 3 fort nyugdijat adták meg neki a bő nyugdijat élvező úgynevezett törzstisztek, a kik puskaport sohsem szagoltak, ámde pajtásaik igazolták őket, mint ezredeseket stb. Egyszer hivatalos gazdasági ügyben Köröstarcsán járván, értesültem a vármegyénkben nagyon ismeretes barátunk szomorú állapotáról. Értesültem, hogy teljesen ro;onai segélyére van utalva, akik pedig végre sem tudtak vagy akartak néki annyit juttatni, hogy e három tagu tehetetlen öreg családnak — amelynek cselédet is kellett tartani, — csak a legszükségssebbet tudták nyújtani. Kórdezősködésemre B. első jegyző nagyon szomorú értesítést nyújtott. Amint Csabára visszatértem, azonnal egy aláírási ivet készítettem s elős'ör is Beliczey Istvánhoz mentem vele s elmondva a tényállást, előmutattam az ivet s egyszersmind véleményét kértem, hogy heiyesli-e eljárásomat ? — Nagyon helyesen tette Pista bácsi s köszönöm, hogy szegény gyermekkori játszó pajtásom szomorú helyzetéről tájékoztatott. Azonnal alá is irt évi 100 koronát s addig is, mig azt az illető kívánságára negyed- vagy félévenkénti részletekben folyósítaná, ide adott 50 koronát az évi 100 koronán felül, hogy azt azonnal küldjem el, mert ugy hiszem, — mondá — hogy arra nagy szükség van. Megköszönve jóságát, magam is aláirtam évenkint fizetendő néhány koronát s mentem a Rudi úrhoz is. Nagyon jól esett neki is, hogy szegény bajtársunk iránt ilyen figyelmes voltam és megköszönte, hogy reá is gondoltam s ő is aláirt évente fizetendő 100 koronát. — Többtt is írnék szívesen — de miután Stefi is csak 100 koronát irt, nem merek többet aláírni, mert rossz néven vehetné, hogy tul akarok rajta tenni, de kérem, irja meg Viktornak, hogy mikor csak nagyobb szüksége lesz, forduljon hozzám bizalommal, szívesen állok rendelkezésére s most adok azonnal sürgős szükségei fedezésére 50 koronát. Kérem küldje el neki. Ilyenek voltak a Beliczey testvérek ; s ilyen volt a most elhunyt Rudi, aki sírjáig soha sem tagadla meg jószivét! Legyen emlékük áldott. Zlinszky István. kor nem kínálkozott volna alkalom egy olyan filippikának megcselekedésére, amely miatt Jantsovits Emil dr. most bejelentette tiszti ügyészi állásáról való lemondását. Történt ugyanis, hogy Gyula város legutóbbi közgyűlésén a kész Jantsovits-féle szerződés tárgyalás alá került. A közgyűlés általános helyesléssel vett tudomás t Jantsovits Emil dr.-nak, ennek a k'váló, tudós jogásznak munkájáról. Mindeddig semmi sem zavarta az összhangot. De ekkor szólásra emelkedett dr. Berényi Ármin, Nekiment a szerződésnek és oly kíméletlenül sértő módon aposztrofálta a városi tiszti ügyészt, hogy az lemondott állásáról. Eddig a tény, amelyhez mi csak azt a megjegyzést fűzzük, hogy a tekintetes gyulai királyi törvényszék éppen csütörtökön nyolc napi fogházra büntetett egy csabai ujságirót, aki igaz ügyet védett s mert az áldatlan személyi támadások kultuszát itéite el .. . Tüdőszanatórium-bizottság Gyomán. Nagy értekezlet az emberszeretet jelében. Az egykor egészséges alföldi magyar parasztnak rétegeit pusztító tüdővész ellen hadat üzent a felvilágosodott emberiség és a tudomány. Minden oldalon konstatálható, hogy társadalmunk az óvintézkedéseknek egész légiójával igyekszik megakadályozni a tüdővész terjedését és sok helyütt nem kis eredménynyel. A tüdővész ellenes harcban előljár mindannyi csoport között a József királyi herceg szanatóriumnak vezetője, amely nemrégiben aziránt kereste meg özv. Debreceni Endréné úrasszonyt, hogy Gyomán, az összes intelligentia közbejöttével egy tüdővészszanatóriumbizottságot alakítsanak és igy segítsék elő annak a nagy feladatnak megoldását, melyre a József-szanatórium elnöksége vállalkozott. Debreceni Endréné úrasszony e megkeresés következtében értekezletet hivott össze s meghívásának a következők tettek eleget: Serkédy Jánosné, Hartenstein Vilmosné, Garzó Gyuláné, Barta Gusztávné, özv. ifj. Králik Pálné, özv. Mányiné Prigl Olga, Pap Gáborné, Böszörményi Róza, Leitner Adolf, Wagner Márton, Franki Miksa, Debreceni Géza és Hüke Lajos. Az egybegyűltek özv. Debrec z e n i Endrénét kérték föl az elnöki szók elfoglalására ; a jegyzőkönyv vezetését pedig Hüke Lajos ügyvédre bízták. Özvegy Debreczeni Endréné ezután a fiókszanatórium tagjainak nemes hivatását ismertette, mely szerint föl kell keresni a község azon családjait, melyekben tüdőbetegek vannak s gondoskodniok kell a betegek elkülönítéséről, felügyeletéről és gondozásáról. Továbbá föl keU világositaniok az illető családokat, hogy a tüdővész ragadós, tanácsokat adnak a tagok, hogy miképp kell védekezni e baj ellen s végül kötelességéül tétetik minden tagnak, hogy a tüdővészes betegek neveit és lakását az elnökségnek bejelentsók. A tüdővész keletkezéséről és terjedéséről is kimerítően beszélt az elnőknő. Különösen a mértéktelen pálinkaivást, a túlfeszített munkaerő kihasználását, a rossz táplálkozást és az egészségtelen, nedves lakásokat emiitette föl olyanokul, melyek a tüdővész keletkezését és terjedését előmozdítják. Végezetül pedig kimondani kéri, hogy a szanatórium-bizottságot az egybegyűltek megalakítani kívánják. Az őszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb őszi öltönyök és felöltők EE2ESÍI7*'