Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-24 / 23. szám

140 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. márczius 21. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel mondta ki, hogy a bizottság megalakulását szükségesnek tartja s hogy a cél érdekében szükséges mozgalmat tagjaitól telhetőleg minden irányban előbbre segiteni törekszik. Befejezésül elhatározták Debreczeni Endréné indítványára azt"is, hogy a bizottság megalakulása érdekében mielőbb egy nagygyűlést hivnak egybe. Szeghalmi nyilatkozatok, amelyek sokat mondanak... Lapunk közelebbi számának valamelyikében megemlékeztünk arról az ukázról, amelyet Szeghalmi Gyula tanító és husz-huszonöt társa tettek föl Fábry Károly országgyűlési képviselő — A p p o n y i Albert közoktatásügyi miniszternek a tayitók fizetésrendezéá ro vonatkozó törvényjavaslata ellen. E^az „ukáz", hogy fenyegetést is tartalmazzon, nem mond kevesebbet utylsó passzusaiban, mint azt, hogy az esetben, ha F á br y Károly nem világosítja föl a kormányt Szeghalmi Gyuláék óhaja és akarata felöl s ha a kormány nem teljesítené kívánságukat, akkor az aláirókmind a szociáldemokraták pártjához fognak átmenekülni . . . Ismervén a sajtó hivatását s magasabb szempontból fogván föl azt a kötelességet, mely még a sajtóparaziták kezeiben is megőrzi némileg épségét, kíméletlen kritikával pertraktáltuk az annak idején még a képviselőház folyosóin is szóbeszéd tárgyát képező utasítást. Erre kaptuk ma a következő nyilatkozatot : Tekintetes Szerkesztő ur! Tisztelettel kérjük, szíveskedjék az alábbi válaszunkat b. lapja legközelebb megjelenő számában közzétenni: A „Békésmegyei Közlöny" f. é. 20-ik számában „Szeghalmi eset a t. Házban" c'mü névtelen cikkre válaszunk a következő : Midőn a hazafiatlanság, istentagadás konkoly és mételyhintés gálád vádjait megbotránkozva utasítjuk vissza, kijelentjük, hogy óhajtva várjuk a tanfelügyelő urat, hogy személyesen győződjek meg arról, miszerint az emiitett cikk minden sora nem egyéb tendenciosus, — politikai célokat szolgáló és tisztességes egyének becsületében gázoló — rágalomnál. Szeghalom, 1907 márc 20. Mecs Balogh Ferenc, Koppányi Lajos, Sebes Béla, Kürpé Oergely, Katona Gyula, B. Nagy József, Bencze József, Szeghalmi Gyula, Varga Imre, Tóth Sándor. Ezen a nyilatkozaton Bencze József neve is szerepel. Benczét a békésmegyei tanitó-kar legkiválóbb emberei egyikének ismerjük. Érthetetlen volt nevének a nyilatkozat alatti szereplése. De magyarázattal kedveskedett nemsokára egy másik levél, amelyet — mert azt valljuk, hogy igaz ember mindig nyilt sisakkal harcol — hasábjainkra szorítunk imigyen: Tekintetes Szerkesztőség! Változott viszonyok s körülmények folytán indíttatva érzem magam, hogy a szeghalmi tanitók által beküldött „nyilatkozat" alul nevemet töröltetni kérjem. Nem akarok részt venni ez áldatlan viszályban. Egyébiránt — mint a lap régi munkatársa — joggal elvártam volna \ hogy a Szeghalmi Gyula s a szeghalmi ! tanitók ellen -intézett támadás utolsó j szakaszában, az igazsághoz hiven, Arató 1 Lajos kartársam neve mellé az én sze- | rény nevem is oda kerüljön, mint ki ezidő j szerint a legrégibb szeghalmi tanító s ki ! a Fábry képviselő úrhoz intézett szociális j izü levél aláírását legelőbb megtagadta s magát a tüzes vérül ifjú tanitók felfogásával nem azonositta, amiről különben a képviselő urat — ittléte alkalmával — személyesen is informáltam Szeghalom, 1907. márc. 22. Bencze József, ev. ref. néptanító. E két beszédes nyilatkozatból sok mindent tudunk meg. Mindenekelőtt megtudjuk, hogy az „ukáz" aláíróinak száma kilencre apadt és megtudjuk, 1 hogy különös háttere lehet a dolognak I ott, ahol az aláírók neveiknek kitörlé- i sét kérik ... A kilenc aláiró tiltakozik a „hazafiatlanság, istentagadás, konkoly és mételyhintés gálád vádjai" ellen ... Hát akkor miért fenyegetőztek a nemzetközi szociáldemokraták pártjához való csatlakozással ? ! .. . S Szeghalmi Gyula miért olvasgat föl a szociáldemokraták összejövetelein ? . .. Miért ? Miért ? . . . Döntse ezt el a tanfelügyelő mielőbb, mert aki a szociáldemokraták elveit dicséri, az nem lehet egyben hü tagja is a mai pedagógiai elveket még helyeseknek valló derék, becsületes és hazafias magyar tanítói karnak .. . „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Wekerle Bécsben. Válsághiresztelések. • 11: • Bécsből jelentik nekünk telefonon, hogy a király ma déielött Wekerle miniszterelnököt kihallgatáson fogadta. A miniszterelnök az audiencián a most lefolyt kiegyezési tárgyalásokról referált ő felségének. Wekerle még ma délután hazautazik Budapestre. A magyar politikai köröket tegnap és ma bizonyos pessimismus fogta el, ami leginkább a tőzsdén jut kifejezésre, hol a papírok még mindig esnek. Általános az a felfogás, hogy a kiegyezési dolgok a magyar kormány helyzetét egyik napról a másikia válságossá tehetik. A politikai pártokban nagy a bizonytalanság, főkép az alkotmánypártban, ahol tegnap este már határozott alakban kolportálták a válsághíreket. Munkatársunknak alkalmavolt az alkotmánypárt egy kiváló tagjával beszélgetni, aki a következőket mondotta : — A koalíciós pártok a kormányt a kiegyezés dolgaiban teljes erejükkel támogatják. Az alkotmánypártban azonban visszatetszést szül a függetlenségi párt által a vidéken indított mozgalom, mely a kormányra nyomást akar gyakorolni a kiegyezési tárgyalások menete alatt. Különben a függetlenségi párt minden irányban ilyen terrorizmust fejt ki a koalíció kebelében. Igy a lugosi kerületet, melyet az alkotmánypárt a nemzetiségiektől bizonyosan elhódított volna, a maga részére erőszakolta ki, ami pedig a magyarság kárára történt, mert a Délvidéken a függetlenségi pártnak nem lévén talaja, a kerület ismét a nemzetiségek kezére jut. Az erdélyi hadtestet mozgósítják. Amint ez körülbelül előrelátható volt, a romániai parasztlázadás nem állott meg a határnál, hanem átcsapott az osztrák-magyar monarchia területére. Kolozsvárról azt táviratozzák, hogy az erdélyi XII. hadtestet mozgósították. Mozgósították azért, hogy ha esetleg a parasztlázadás Erdélybe is átcsapna, a mozgalmat csirájában elfojtsa. Piatra várost tegnap mintegy négyezer főnyi lázadó .parasztsereg kaszákkal ós fegyverekkel fölrázva megtámadta. A kirendelt katonaság nagynehezen tudta visszaszorítani a tömeget, melynek ellenállása rettenetes öldöklést Idézett elő. Elesett 32 paraszt és 6 katona. Az országutak tele menekülőkkel. ÚJDONSÁGOK. A „Fiume'-kávéház kibővítése. Építészeti szakosztályunk üléséből A békéscsabai „Fiume"-kávéháznak kibővítéséről megint aktuális beszélni. E szálló régi bérlője K e 11 e r Károly volt az első, aki a szálloda és a kávéházi helyiségek kibővítése tárgyában kérelmet terjesztett a községi képviselőtestület elé, amely elvben hozzá is járult e kérelem teljesítéséhez. Az „elv" azonban csak elvnek maradt s az uj bérlő, B a r t o s János szükségesnek látta, hogy a kibővítési munkálatok kérdésének elintézését megsürgesse. Bartos hajlandónak nyilatkozott arra is, hogy a munkálatokba fektetendő összegnek annunitásával járó terheket viselni fogja, ha a község még ez év folyamán elrendeli a kibővítés munkálatainak megkezdését. Ezt az ajánlatot alkalmasnak találta az elöljáróság arra, hogy az építészeti szakosztály is foglalkozzon azzal s csütörtökön már olyan stádiumba került az ügy, hogy most komolyan várni lehet a „Fiume" helyiségeinek kibővítését is. Ez az ülés foglalkozott először érdemben az átalakítás és kibővítés kérdésével. Az eddigi tervek szerint a „Fiume" mostani éttermének körülbelül egyharmad részét a söntéshez és kétharmad részét a kávéházhoz csatolnák. A kávéház főbejárattól balra egy kis folyosóval szelnék keresztül az épületet s ez a folyosó az udvarban felállítandó étkező helyiséghez vezetne, amely egyben pompásan berendezett téli-kert is les'. A szálloda kapuközébe üzlethelységet szándékoznak épiteni s a kocsik és más jármüvek a kispiac tér felöli oldalon jutnának az udvarba. E tervek keresztülvitelével egy minden tekintetben korszerű és előkelően berendezett szállodához s éttermi, meg kávéházi helyiségekhez jutna a békésmegyei közönség. Építészeti szakosztályunk befejezte már az átalakítási munkálatokkal kapcsolatos javaslatait, melyek most a közgyűlés elé kerülnek. Ha a közgyűlés elfogadja e javaslatokat, akkor a munkálatokhoz mielőbb hozzáfognak. — Időjárás. Az országos központi időjelző lomás mára változékony, hűvösebb időt jelez sok helyütt csapadékkal. — Az endrődi gyűlés elmaradt. Endrőd község függetlenségi és 48-as érzelmű polgárai ma délutánra megyegyűlési hirdettek az endrődi függetlenségi és 48 as politikai párt megalakítása céljából. Az egybehivók arról értesitik most szerkesztőségünket, hogy előre nem látott akadályok miatt a gyűlés megtartását ünnepek utánra halasztották, amikor uj határidőt is megállapítanak majd. A gyűlésen való részvételre fölkért országgyűlési képviselőket tegnip táviratilag értesítették erről a váratlan fordulatról . — A vezérek : egymá3 ellen .. . Békéscsabáról valaki cikket irt a „Pesti Hírlapinak s abban a cikkben az aratósztrájk fenyegető veszedelméről ad tudósítást. E riasztó hir nyomán egy újságíró fölkereste M e z ő f f i Vilmos országgyűlési képviselőt, aki az aratási sztrájkról és annak állitólagos szervezőjéről, A c h i m L. Andrásról igy nyilatkozott: „Az aratási sztrájkról szóló hírekben ugyanazt a lelkiismeretlen taktikát látom, amely a mult évben is aratás előtt — ugy'látszik titkos céllal — nyugtalanságot akart kelteni a földbirtokosokban. Aratási sztrájkról az idén éppen ugy nem lehet szó, mint a mult évben, mert a földmunkások szövetségei — elsősorban a miénk — ily őrült és célhoz nem vezető eszközhöz nem nyulnak.qAchim L. Andrásban meg lehet a jóakarat ahhoz, hogy ilyen aratósztrájkot inspiráljon, de képessége nincs rá. Ugy értem ezt, hogy a parasztpárt csak a . holdban létezik, de a valóságban nincs. Áchim igen szangvinikus ember, de egyedül csak Békésben található néhány száz parasztpárti, akikkel „országos sztrájkot" rendezni nem tud, annál kevésbbé, mert az elnöklésével működő földmunkás szakegyletnek egyetlen csoportja volt Békéscsabán, de a hatóság azt is föloszlatta." Konstatáljuk, hogy Mezőffi Vilmos igazat mondott, mert Békésmegyében egyetlen fia-munkást sem bánt az aratósztrájk gondolata. — A gyulai tisztiügyószi állás. Lapunk más helyén részletesen foglalkoztunk a gyulai tisztiügyészi állás válságának kérdésével. A gyulai képviselőtestület tagjai máris aláírási iveket köröznek, amelyek aláírói arra kérik Jantsovits Emil dr.-t, hogy elhatározását másítsa meg s mint Gyula tisztiügyésze értékesítse ezután is nagy tudását a város érdekében. Az esetben, ha Jantsovits nem teljesítené a képviselőtestület összességének kórósét, akkor uj tisztiügy észt fognak választani. Az ügyészi állásra két nevet emlegetnek ezidőszerint, dr. Major Simonét és dr. Simonka Györgyét Mi mindenesetre azon remónyünknekadunk kifejezést, hogy Jantsovits Emil dr. a város érdekében tulteszi magát az őt ért inzultuson s azzal a lelkesedéssel és szeretettel látja el ezután is a tisztiügyészi teendőket, mint ahogy eddig ellátta. — Sok az eszkimó ... A kenyér után taposók mai világában sok vergődő egzisztentia rohan meg egy-egy üresedós előtt álló helyet. Tapasztalhatjuk ezt Gyulán is, ahol a városi állatorvosi állápra kiirt pályázati hirdetményre valósággal elárasztják a kenyeret kérő iratok illetékeseinket. A beérkezett iratok küldői közül azonban „csak" hatnak lehetnek kilátásai az állatorvosi állás elnyerésére. Egy állásra hatnak. Szegény S a 1 1 József, dehogy hagyta volna árván a gyulaiakat, ha mindezt előb tudja ! ? . . . — Képtárlat Békésmegyében Amire oly régen várunk, íme, beteljesedik. Már a legközelebbi hetekben nagyszabású kóptárlatnak művei között sétálhatnak majd a békésmegyei műbarátok. A csabai községház nagytermét, a közgyűlési viták, száraz közigazgatási fejtegetések helyét művészi templommá fogja varázsolni az a képkollektió, amelyet Bihari Sándor európai hirü magyar festőművésznek özvegye állit ki a húsvéti ünnepek alatt. Azokkal a zsánerekkel, tájképekkel és portraitekkel dekorálják majd a termet, melyek a közülünk elszakadt művésznek európai hirt és dicsőséget szereztek. Biharnagy művészetét fölösleges méltatnunk. Az ő egyénisége domináló igazságokat vetett a vásznakra s vármegyénk intelligens közönsége is gyönyörködni fog azokban. E ritka alkalomra — amelynek méltatására visszatérünk még — már itt is felhívjuk az általános figyelmet. — Esküvő. Fényes esküvő volt szombaton Gyulaváriban. Busák József, a gr. Almássy uradalom intézőjéknek leányát, Saroltát vezette oltárhoz S z a t hm á r y Péter, ugyancsak a gróf Almásy sarkadi uradalm inak intézője. Az esküvő a ref. templomban volt s a fiatal párhoz F r i n t Lajos aradi ág. ev. lelkész remek beszédet intézett. — Eljegyzések. Kiiment Z. András fiatal csabai gazda, eljegyezte Z s i 1 á k Mariskát. Török János csabai fodrász eljegyezte P r á s z Zsuzsánkát Medgyesegyházán. — Csabai tornászok Temesvárott. A békéscsabai Rudolf-főgimnázium ifjúságának megengedte a közoktatásügyi miniszter, hogy a kerületi tornaversenyek idején Temesvárott mérje össze ügyességét a többi, idegen csapatokkal. A kerületi tornaversenyek májusban lesznek megtartva s hisszük, hogy a temesvári versenynapok babérkoszorúját is a mi derék ifjuságunk fogja hazahozni, amely már sok győzelemmel szerzett hírnevet a békéscsabai Rudolffőgimnáziumnak. — Vasutas temetés . . . Hivatásának esett áldozatául Simon Jenő vasúti málházó, akinek tolatás közben az egyik lábát leszakították a kerekek. Simont aznnnal gyógykezelés alá vették s W a gn e r Dániel békéscsabai orvos eltávolította a visszamaradt husroncsokat, de Simon a nagy vérveszteség következtében elhunyt. Temetése csütörtökön ment végbe s koszorúját S z e m e r e Kálmán békéscsabai állomásfőnök vezetésével a csabai pályaaudvar tisztviselői kara ós kezelő személyzete kisérte kórházunktól a pályaudvarig. Simon hulláját Cegléden temették el. — Gyomai szónok a bicskei honvédek emlékünnepén. Nagykáta polgársága ápril. hó 4-én, a bicskei elesett honvédek emlékére, a honvéd-sirnál ünnepet rendez. Az ünnep programinját most állította össze a nagykátai függetlenségi párt, amely elhatározta, hogy ünnepi szónokul a „Békésmegyei Közlöny" jeles munkatársát: Kató Józsefet, a kiváló poétát kéri fel. Katót egy küldöttség értesített erről a határozatról melyet a fölkórt író köszönettel tudomásul vett. — Megrágalmazta a halóságot. Békésmegyében ne kivánkozon senki köztisztviselő lenni, mert ott rágalmazzák meg, ahol kedve kerekedik erre az utszóleken settenkedő rágalmazónak. Ujabban egy szilágymegyei csavargó, D ob o 1 i István merészkedett arra, hogy a békéscsabai járás főszolgabiráját S e i1 er Eleket és Debreczeni Lajos dr. szolgabírót durva, otromba hangú levélben bepanaszolja az alispánnál. A rágalmazó idegen kónyszerutlevóllel jutott vissza községébe ós onnan küldte be rágalmait az alispánnak. Dobolai panaszát most vizsgálat tárgyává teszik s