Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-24 / 23. szám

Békéscsaba, 1907. XXXIV-ik évfolyam. 23-ik szám. Vasárnap, március 24. IB OZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön EliOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet cvnegycdenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel Tielyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Létszámfölemelés lesz? Békéscsaba, március 24. A „létszámfölemelés" oly fogalommá vált már az ország közvéleménye előtt, amelylyel Ausztria hoz meglepetéseket Magyarországnak. Ez a közvélemény még föl sem szabadult a hosszú lejáratú kiegyezés lidércnyomása alól s már megint ujabb témával van alkalmunk foglalkozni. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a közös hadsereg létszámát fölemelni akarják. Vagyis ujabb milliókat kiván Ausztria ettől az agyongyötört, mindenféleképpen kiaknázott és kijátszott országtól. Ezt határozta el a közös minisztertanács a mult hét folyamán s szeptemberben megkezdik a tárgyalásokat a magyar kormánnyal a függőben tartott katonai kérdések elintézése céljából. Es ezen a konferencián elő fogja terjeszteni a véderőtörvény revíziójára vonatkozó javaslatait is. Hogy e revizió a két éves katonaiszolgálat alapján van tervezve, elfogadhatóvá tenné magyar részről is a javaslatokat. Azonban a kétéves katonai szolgálatból származható előnyöket teljesen lerontja és megsemmisíti az a körülmény, hogy az osztrák törvény szerint a két évi katonai szolgálat harmincötezer főnyi létszámemelést vonna maga után, ami a rendes hadügyi kiadásoknak sok millió koronával való emelkedését jelentené évenként. Az ilyen létszámemelésről szó sem lehet Magyarországon. Mert hanyagság volna föltételezni is, hogy Magyarország ilyen óriási áldozatot hozzon az osztrák ármádia részére. Ami álláspontunk ebben a kérdésben csak az lehet, hogy a közös hadseregnek egy szál katonával, sem egyetlen fillérrel nem adunk többet, mint eddig. Nem akarjuk itt ismételten a közös hadsereg közismert osztrákságát, magyarellenes magatartását és törekvéseit részletezni. Torkig van már minden magyar ember ezzel a közösséggel, amelynek csak horribilis költségei közösek, mig összes előnyeit a boldog Ausztria élvezi. Mi lenézett tartománybeli néptörzs, a szó szoros értelmében öngyilkosságot követnénk el, ha a mai viszonyok között a katonai kérdések-, ben csak egy jottányit is engednénk. Kacagná a világ a rebellisnek hirdetett magyar nemzetet, amely kiabál, lármázik, obstruál, de csak azért, hogy a végén mégis odaálljon Ausztria fejős tehenének. Igaz, hogy Bécs bizonyos engedményeket tenne a létszámemelésért. Kapnánk egy „elvi" nyilatkozatot, mely a magyar vezényszónak nemcsak jogát ismerné el, de bizonyos „igére- > tet" is magában foglalna, amelynek azonban a tartalma és határideje bizonytalan. Imigyen nem alkuszunk tovább. Semmiféle bizonytalan és határozatlan elvi kijelentésre nincs szükségünk. Obskurus elvi nyilatkozatoknak nem ülünk fel többé. Elvi nyilatkozatért nem százhúsz milliót, de egyetlen fityinget sem adunk a dicső ármádiának. Hogy Bécs a m i pénzünkért hajlandó elismerni a m i jogainkat — elhisszük. Nekünk azonban nem elismerés kell, hanem maga a jog: a magyar vezényszó! Legalább is valóságos „közös" hadsereget akarunk. Mert a mostani nem közös, hanem osztrák. Ha meglesz a magyar vezényszó, de nem elvben s ígéretben, akkor tárgyalhatunk a létszám fölemeléséről is. Addig azonban hallgassunk felőle A békésmegye

1 Közkórház küiüvitísa. Andrássy belügyminiszter leirata. — Nem tesz kifogást. — De nem találta kielégítőknek a terveket; — A főorvosok uj javadalmazása. Az a derék munkálkodás, amelylyel dr. Fábry Sáneor főispán] Békésvármegye közkórházának fejlődósét és a mai kor színvonalára való emelését biztosítani akarta, örvendetes eredménnyel járt. Fábry Sándor főispán nagy befolyásával és fáradhatatlan buzgólkodásásával elérte azt, hogy a belügyminiszter hozzájárult a kórház kibővítésének terveihez s azokat csak műszaki és egészségügyi vonatkozásaikban kifogásolta. A miniszter most értesítette elhatározásáról Békés megyét s leiratában dicsérő hangon emlékezik meg közkórházunk vezetéséről és vezetőinek a vármegye érdekében kifejtett munkálkodásáról. A belügyminiszter leiratát a következőkben ismertetjük : Andrássy dicsérete. Ismerve a gyulai közkórház eddigi kifogástalan és eredményes működését és méltányolva a vármegye közönségének a kór'házügy s általában a közegészségagy érdekében kifejtett munkálkodását, nem zárkózom el ugyan attól, hogy a vármegye közönségét a kórház fejlesztésére' irányuló törekvésében támogassam, mivel azonban az alispán felterjesztésében felsoroltakhoz. mindenben hozzá nem járulhattam, a kórház viszonyainak s az alispán által felhozott körülményeknek é? okoknak a helyszínén való megvizsgálására dr. R a i s z Gedeon osztál.ytanáncsos, közegészségügyi főfelügyelőt küldöttem ki, kinek jelentése alapján a következőkről értesítem : Kiküldöttem jelentése alapján kétségtelenül megállapítottnak látom, hogy a gyulai közkórház betegforgalmának nem várt hatalmas felszaporodása folytán az administratio lebonyolítására rendelt helyiségek ma már teljesen elégtelenek. Á nagy betegforgalom idővel azt is maga után vonta azonban, hogy a kórházban, kiváltképen pedig abban az épületben, melyben belbetegek és sebésziek vannak elhelyezve, több egyébb célokra rendelt mellékhelyiséget betegek elhelyezésére kellett fordítani, ami meg azt vonta maga ufán, hogy nagyon érezhető lett az ilyen mellékhelyiségeknek a hiánya. Kiküldöttem jelentéséből s az általa csatolt kimutatásból arról is meggyőződést szereztem, hogy a kórház fellendülését hírnevének és betegforgalmának meglepő állandó növekedését az a nagyszabású operatív sebészeti tevékenység idézte elő, melyet a kórház kiváló sebész főorvosa fejt ki. Az uj sebészeti-osztály. Mivel a sebészi betegek számának ily arányban való emelkedése természetesen magával hozta azt is, hogy a sebészeti-osztály, nem férvén meg eredetileg neki szánt térben, más osztály és máscélokra rendelt helyiségek rovására kénytelen terjeszkedni, önként következőnek tartom, hogy nem belgyógyászati, hanem sebészeti célokra szolgáló uj épületről történjen gondoskodás, olyanBékésmegyei Közlöny tárcája. Kacag körültünk. Kacagj körültünk már a kikelet, Minden virágzik, csak mi hervadunk. Nem félsz, Liám, hogy oly ifjan, korán A nirvánába vágtatunk! . . . Tavaly még száz üdvöt kínálgatott A lombos erdő, rejtelmes liget És most a természet mind e gyönyörtől Megtagad, számkivet. Érzed-é te is azt a bánatot Árnyától még a nap is elborul: Meghalni távol, mint egy idegen, Tőled búcsutlanul ! . . . Sej tette-é az elszállt tavaszunk, Az a szerelmes, ujjongó világ, Hogy engemet, a lángoló pogányt Egykor még sirni lát? . . . Nem könnyezel ? Már itt a kikelet, Minden virágzik, csak mi hervadunk. Sejtetied-é tavaly, hogy oly h >rán A nirvcnához vágtatunk ? Peterdy Andcr. Apróságok Beliczey Rezső életéből. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Az egész vármegye ugy ismerte Beliczey Rezsőt, mint a jóság, tisztesség, becsületesség ós jellem mintaképét Nem hiszem, hogy haragosa lett volna valaha, mert bár ugy a köz-, mint a politikai életben is szilárd, határozott egyén volt, soha annyira nem ment, hogy az ellenkező véleménye türelemmel meg ne hallgatta volna, sőt sokszor túlságosan is toleráns volt s inkább megadta magát, hogysem kollisióba jöjjön barátaival. Érdemes egyén volt arra, hogy elmondjak róla néhány jellemző apróságot. I. A mult század ötvenes éveiben atyja mellett — aki már betegeskedő volt — vezette a gazdaságot s temérdek sertést hizlalt, mely gazdasági ág az akkori időben igen jövedelmező volt. Akkorában az volt a szokás, hogy a nagykereskedők lejártak a hizlalókhoz s ott, — vagy a gyulai országoshirü vásárban vették össze a sertéseke*. Egyszer, a többek között, 3—4 '"'yen nagykereskedő megvett tőle egy nagy csapat hízott sertést s miután akkor még nem volt Gyulára vaspálya, estére is vendégei maradtak Beliczejnek. Vacsora után időtöltésből kártyázni kezdtek s bár Rezső nem volt kártyás, kész volt vendégei kedvéért ugy kicsiben ferblizni. Persze olyan móaos emberek között a kicsiben való játékot ugy kell érteni, hogy forintos vizi és 5—10 frtos hívás és Visszavágás volt. Folyt a játék s egyszer Beliczey három királyt kap, ellenfele pedig négy disznót. Beliczey hívott öt frtot, , partnere persze megadja s hí rá 1000 frtot. Azt mondja Beliczey: Ugyan kérem, hiszen kimondtunk, hogy csak kicsiben játszunk, ne tessék hát olyan sokat hí ni! — Én ragaszkodom hívásomhoz és kérdem adja-e vagy nem, mert különben elhúzom a kasszát. — Megadni megadom — feleli Beliczey, de újra kérem, hogy tartsuk meg a mértéket, hiszen nem azért ültünk le, hogy egymást kifosszak! — Kérem, én ragaszkodom hívásomhoz s egy percig még várok, s ha az alatt nem adja mag, behúzom! — Oh! azt nem — feleli Beliczey s felállt, kinyitotta a nagy vasas ládát, — még akkor a mostani Wertheim-fóle kasszát nem ismertük. Ellenfele már örült, hogy a vett sertések árának egy részét ily könnyű szerrel vissza szerezheti, ámde rosszul számított. Beliczey tudta, hogy a kereskedők pénzük nagy részét ugy a tőle, mint másoktól is vett sertések árában lefizették, azt mondja : tehát: — Itt az 1CD0 forint s még vissza 30,000 forintot! — Megadom — mondja ellenfele, de miután most nálam annyi pénz nincs, pecsételjük le a kártyákat addigra, mig a pénzt előteremtem. — Nem pecsételünk semmit, hanem most én mondom, hogy adok egy percnyi gondolkozási időt, s ezzel óráját az asztalra tette, ha ez alatt nem teszi be, behúzom! — Én megadom, de hosszabb határidőt kérek. — Annyit adtam, mint ön adott az imént nékem . . - s midőn az egy perc letelt, behúzta a kasszát, felkelt és az; mondá, hogy ilyen körülmények között nem játszik tovább. A kereskedők, akik csak nyerni akartak, bosszn orral távoztak nyugalomra. II. Ismeretes dolog, hogy a megboldogult egy féléleten át abban a meggyőződésben élt, hogy néki veszélyes torokbaja van s összejárta a birodalom minden jelesebb specialistáját, hogy a képzelt bajtól megszabadulhasson.' A többek között Bécsbe is felment s ott egy jó firma kezeibe került. Kezelte több hónapon át, de csak nem javult. Persze pompás kliens volt, minden nap csak azért, hogy belenézet a torkába, 15 forintot fizetett. Egyszer azonban már ő is megsokalta a dolgot, mert rekedtsége nemhogy enyhült volna, de még rosszabbodott. Sürgönyözött bátyjának, hogy rögtön .jöjjön fel. Siroliit pmeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a — köhögést, váladékot, éjjeli izadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Jj* Minthegy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. F. Hoffm&nn-La Roche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roche" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba*) Ára üvegenként 4 — korona. •