Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-24 / 23. szám

Békéscsaba, 1907. XXXIV-ik évfolyam. 23-ik szám. Vasárnap, március 24. IB OZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön EliOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet cvnegycdenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel Tielyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Létszámfölemelés lesz? Békéscsaba, március 24. A „létszámfölemelés" oly fogalommá vált már az ország közvéleménye előtt, amelylyel Ausztria hoz meglepetéseket Magyarországnak. Ez a közvélemény még föl sem szabadult a hosszú le­járatú kiegyezés lidércnyomása alól s már megint ujabb témával van al­kalmunk foglalkozni. Nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy a közös hadsereg létszámát fölemelni akarják. Vagyis ujabb milliókat kiván Ausztria ettől az agyongyötört, mindenfélekép­pen kiaknázott és kijátszott országtól. Ezt határozta el a közös minisz­tertanács a mult hét folyamán s szep­temberben megkezdik a tárgyalásokat a magyar kormánnyal a függőben tartott katonai kérdések elintézése cél­jából. Es ezen a konferencián elő fogja terjeszteni a véderőtörvény revíziójára vonatkozó javaslatait is. Hogy e revizió a két éves katonai­szolgálat alapján van tervezve, elfo­gadhatóvá tenné magyar részről is a javaslatokat. Azonban a kétéves katonai szolgálatból származható előnyöket tel­jesen lerontja és megsemmisíti az a körülmény, hogy az osztrák törvény szerint a két évi katonai szolgálat har­mincötezer főnyi létszámemelést vonna maga után, ami a rendes hadügyi ki­adásoknak sok millió koronával való emelkedését jelentené évenként. Az ilyen létszámemelésről szó sem lehet Magyarországon. Mert hanyag­ság volna föltételezni is, hogy Magyar­ország ilyen óriási áldozatot hozzon az osztrák ármádia részére. Ami állás­pontunk ebben a kérdésben csak az lehet, hogy a közös hadseregnek egy szál katonával, sem egyetlen fillérrel nem adunk többet, mint eddig. Nem akarjuk itt ismételten a közös hadsereg közismert osztrákságát, ma­gyarellenes magatartását és törekvé­seit részletezni. Torkig van már min­den magyar ember ezzel a közösséggel, amelynek csak horribilis költségei kö­zösek, mig összes előnyeit a boldog Ausztria élvezi. Mi lenézett tartomány­beli néptörzs, a szó szoros értelmében öngyilkosságot követnénk el, ha a mai viszonyok között a katonai kérdések-, ben csak egy jottányit is engednénk. Kacagná a világ a rebellisnek hirde­tett magyar nemzetet, amely kiabál, lármázik, obstruál, de csak azért, hogy a végén mégis odaálljon Ausztria fe­jős tehenének. Igaz, hogy Bécs bizonyos enged­ményeket tenne a létszámemelésért. Kapnánk egy „elvi" nyilatkozatot, mely a magyar vezényszónak nemcsak jogát ismerné el, de bizonyos „igére- > tet" is magában foglalna, amelynek azonban a tartalma és határideje bi­zonytalan. Imigyen nem alkuszunk tovább. Semmiféle bizonytalan és ha­tározatlan elvi kijelentésre nincs szük­ségünk. Obskurus elvi nyilatkozatok­nak nem ülünk fel többé. Elvi nyilatkozatért nem százhúsz milliót, de egyetlen fityinget sem adunk a dicső ármádiának. Hogy Bécs a m i pénzünkért hajlandó el­ismerni a m i jogainkat — elhisszük. Nekünk azonban nem elismerés kell, hanem maga a jog: a magyar vezényszó! Legalább is való­ságos „közös" hadsereget akarunk. Mert a mostani nem közös, hanem osztrák. Ha meglesz a magyar vezény­szó, de nem elvben s ígéretben, akkor tárgyalhatunk a létszám fölemeléséről is. Addig azonban hallgassunk felőle A békésmegye 1 Közkórház küiüvitísa. Andrássy belügyminiszter leirata. — Nem tesz kifogást. — De nem találta kielégítőknek a terveket; — A főorvosok uj javadalmazása. Az a derék munkálkodás, amelylyel dr. Fábry Sáneor főispán] Békésvár­megye közkórházának fejlődósét és a mai kor színvonalára való emelését biz­tosítani akarta, örvendetes eredménnyel járt. Fábry Sándor főispán nagy befo­lyásával és fáradhatatlan buzgólkodásá­sával elérte azt, hogy a belügyminiszter hozzájárult a kórház kibővítésének ter­veihez s azokat csak műszaki és egész­ségügyi vonatkozásaikban kifogásolta. A miniszter most értesítette elhatározá­sáról Békés megyét s leiratában dicsérő hangon emlékezik meg közkórházunk vezetéséről és vezetőinek a vármegye érdekében kifejtett munkálkodásáról. A belügyminiszter leiratát a következők­ben ismertetjük : Andrássy dicsérete. Ismerve a gyulai közkórház eddigi kifogástalan és eredményes működését és méltányolva a vármegye közönségé­nek a kór'házügy s általában a közegész­ségagy érdekében kifejtett munkálkodá­sát, nem zárkózom el ugyan attól, hogy a vármegye közönségét a kórház fejlesz­tésére' irányuló törekvésében támogas­sam, mivel azonban az alispán felter­jesztésében felsoroltakhoz. mindenben hozzá nem járulhattam, a kórház viszo­nyainak s az alispán által felhozott kö­rülményeknek é? okoknak a helyszínén való megvizsgálására dr. R a i s z Gedeon osztál.ytanáncsos, közegészségügyi főfel­ügyelőt küldöttem ki, kinek jelentése alapján a következőkről értesítem : Kiküldöttem jelentése alapján két­ségtelenül megállapítottnak látom, hogy a gyulai közkórház betegforgalmának nem várt hatalmas felszaporodása foly­tán az administratio lebonyolítására ren­delt helyiségek ma már teljesen elégte­lenek. Á nagy betegforgalom idővel azt is maga után vonta azonban, hogy a kórházban, kiváltképen pedig abban az épületben, melyben belbetegek és sebé­sziek vannak elhelyezve, több egyébb célokra rendelt mellékhelyiséget betegek elhelyezésére kellett fordítani, ami meg azt vonta maga ufán, hogy nagyon érez­hető lett az ilyen mellékhelyiségeknek a hiánya. Kiküldöttem jelentéséből s az általa csatolt kimutatásból arról is meg­győződést szereztem, hogy a kórház fel­lendülését hírnevének és betegforgalmá­nak meglepő állandó növekedését az a nagyszabású operatív sebészeti tevékeny­ség idézte elő, melyet a kórház kiváló sebész főorvosa fejt ki. Az uj sebészeti-osztály. Mivel a sebészi betegek számának ily arányban való emelkedése természe­tesen magával hozta azt is, hogy a se­bészeti-osztály, nem férvén meg erede­tileg neki szánt térben, más osztály és máscélokra rendelt helyiségek rovására kénytelen terjeszkedni, önként követke­zőnek tartom, hogy nem belgyógyászati, hanem sebészeti célokra szolgáló uj épületről történjen gondoskodás, olyan­Békésmegyei Közlöny tárcája. Kacag körültünk. Kacagj körültünk már a kikelet, Minden virágzik, csak mi hervadunk. Nem félsz, Liám, hogy oly ifjan, korán A nirvánába vágtatunk! . . . Tavaly még száz üdvöt kínálgatott A lombos erdő, rejtelmes liget És most a természet mind e gyönyörtől Megtagad, számkivet. Érzed-é te is azt a bánatot Árnyától még a nap is elborul: Meghalni távol, mint egy idegen, Tőled búcsutlanul ! . . . Sej tette-é az elszállt tavaszunk, Az a szerelmes, ujjongó világ, Hogy engemet, a lángoló pogányt Egykor még sirni lát? . . . Nem könnyezel ? Már itt a kikelet, Minden virágzik, csak mi hervadunk. Sejtetied-é tavaly, hogy oly h >rán A nirvcnához vágtatunk ? Peterdy Andcr. Apróságok Beliczey Rezső életéből. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Az egész vármegye ugy ismerte Beliczey Rezsőt, mint a jóság, tisztesség, becsületesség ós jellem mintaképét Nem hiszem, hogy haragosa lett volna valaha, mert bár ugy a köz-, mint a politikai életben is szilárd, határozott egyén volt, soha annyira nem ment, hogy az ellenkező véleménye türelemmel meg ne hallgatta volna, sőt sokszor túlságo­san is toleráns volt s inkább megadta magát, hogysem kollisióba jöjjön bará­taival. Érdemes egyén volt arra, hogy el­mondjak róla néhány jellemző apró­ságot. I. A mult század ötvenes éveiben atyja mellett — aki már betegeskedő volt — vezette a gazdaságot s temérdek sertést hizlalt, mely gazdasági ág az akkori időben igen jövedelmező volt. Akkorában az volt a szokás, hogy a nagykereskedők lejártak a hizlalókhoz s ott, — vagy a gyulai országoshirü vásárban vették össze a sertéseke*. Egyszer, a többek között, 3—4 '"'yen nagykereskedő megvett tőle egy nagy csapat hízott sertést s miután akkor még nem volt Gyulára vaspálya, estére is vendégei maradtak Beliczejnek. Vacsora után időtöltésből kártyázni kezdtek s bár Rezső nem volt kártyás, kész volt vendégei kedvéért ugy kicsi­ben ferblizni. Persze olyan móaos em­berek között a kicsiben való játékot ugy kell érteni, hogy forintos vizi és 5—10 frtos hívás és Visszavágás volt. Folyt a játék s egyszer Beliczey három királyt kap, ellenfele pedig négy disznót. Beliczey hívott öt frtot, , partnere persze megadja s hí rá 1000 frtot. Azt mondja Beliczey: Ugyan kérem, hiszen kimondtunk, hogy csak kicsiben játszunk, ne tessék hát olyan sokat hí ni! — Én ragaszkodom hívásomhoz és kérdem adja-e vagy nem, mert külön­ben elhúzom a kasszát. — Megadni megadom — feleli Be­liczey, de újra kérem, hogy tartsuk meg a mértéket, hiszen nem azért ültünk le, hogy egymást kifosszak! — Kérem, én ragaszkodom hívá­somhoz s egy percig még várok, s ha az alatt nem adja mag, behúzom! — Oh! azt nem — feleli Beliczey s felállt, kinyitotta a nagy vasas ládát, — még akkor a mostani Wertheim-fóle kasszát nem ismertük. Ellenfele már örült, hogy a vett sertések árának egy részét ily könnyű szerrel vissza szerez­heti, ámde rosszul számított. Beliczey tudta, hogy a kereskedők pénzük nagy részét ugy a tőle, mint másoktól is vett sertések árában lefizették, azt mondja : tehát: — Itt az 1CD0 forint s még vissza 30,000 forintot! — Megadom — mondja ellenfele, de miután most nálam annyi pénz nincs, pecsételjük le a kártyákat addigra, mig a pénzt előteremtem. — Nem pecsételünk semmit, hanem most én mondom, hogy adok egy perc­nyi gondolkozási időt, s ezzel óráját az asztalra tette, ha ez alatt nem teszi be, behúzom! — Én megadom, de hosszabb határ­időt kérek. — Annyit adtam, mint ön adott az imént nékem . . - s midőn az egy perc letelt, behúzta a kasszát, felkelt és az; mondá, hogy ilyen körülmények között nem játszik tovább. A kereskedők, akik csak nyerni akartak, bosszn orral távoztak nyu­galomra. II. Ismeretes dolog, hogy a megboldo­gult egy féléleten át abban a meggyő­ződésben élt, hogy néki veszélyes torok­baja van s összejárta a birodalom min­den jelesebb specialistáját, hogy a kép­zelt bajtól megszabadulhasson.' A többek között Bécsbe is felment s ott egy jó firma kezeibe került. Ke­zelte több hónapon át, de csak nem javult. Persze pompás kliens volt, minden nap csak azért, hogy belené­zet a torkába, 15 forintot fizetett. Egyszer azonban már ő is meg­sokalta a dolgot, mert rekedtsége nem­hogy enyhült volna, de még rosszab­bodott. Sürgönyözött bátyjának, hogy rög­tön .jöjjön fel. Siroliit pmeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a — köhögést, váladékot, éjjeli izadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Jj* Minthegy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. F. Hoffm&nn-La Roche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roche" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba*) Ára üvegenként 4 — korona. •

Next

/
Thumbnails
Contents