Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-05 / 66. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1906. aug. 5. solta, olyan épületes vihar tört ki, ame­lyet a toll gyönge lefesteni. A közbeszó­lások egész özöne zudult a polgármes­ter fejére, reprodukálhatatlan közbeszó­lásokkal. Csak a vihar elcsendesitésével lehe­tett valamit hallani az első szónok sza­vaiból. K o h n Dávid volt ez, aki a szabadságot megakadandónak mondta, kérte azonban a képviselőtestületet, hogy a polgármester nyugdíjazás iránti kér­vényét, — arravaló tekintettel, hogy a belügyminiszternek a fegyelmi ügyben hozott leirata fel nem olvastatott, s hogy a kérdésben, a városi tiszti ügyész sza­badságon tartózkodás miatt vélemény­adásra fel nem hivatott, — vegyék le a napirendről, s annak elbírálására hívja­nak egybe uj közgyűlést. Berényi Annin dr. hasonló érte­lemben szólalt fel, megtoldván a javas­latot azzal, hogy az egybehívandó köz­gyűlés egyben, ha alapot talál, tegyen bűnvádi feljelentést a hanyag polgár­mester ellen. Az elhangzott beszédekhez csatla­kozott Martos József dr. és S c h r ő­d e r Kornél is, mig Kiss László azt vitatta, hogy a Dutkay-ügygyel, mint befejezett közigazgatási ítélettel állanak szemben, tehát Dutkaynak a nyugdíj megadandó. Közel három órai vita után a kép­viselőtestület Berényi indítványát fogadta el azzal, hogy Dutkaynak úgy a szabad­ságolás, mint a nyugdíjazási iránti kér­vényét elutasította. E határozathoz természetesen még hozzá szólása lesz a törvényhatóságnak is, és igy a szomorú hírnévre vergő­dött Dutkay ügy még jóidéig napiren­den marad. A kaszárnya tájékáról. Angyalbőrben az ujonchad. Ki közel, ki messze a szülőföldjétől. Egynémelyiket két ország választ el a fehér viskótól, a má­sik meg a Dalmát partokról küldi haza ne­héz sóhaját. Mert hej, nem könnyű dolog elszakadni az édes anyámtól, a megszokott családi fészektől és katonaéletet kezdeni ! Még a keményebbfáju legényembernek is belopakodik a szivébe a honvágynak ne­vezett érzés és forró könyet csal a sze­mébe, amelyet titkon morzsol szét kérges 1-ezével a föld fia. No merthogy aki ka­tona, annak mégsem illendő a sírás, az el­'ágyulás, de meg célszerűségi szempontból sem kívánatos, mivelhogy aztán ugratják és szekírozzák az anyámasszony természe­tükért a kaszárnya edzett öreg hadfiai. Mégis, mégis más az, újoncnak lenni ! Lombhullató október elseje helyett ká­nikulai napokon megkezdeni a fegyelmezett életet, amelyről annyi bánatos dal szüle­tett már a nép ajkán, hogy se szeri, se sr.áma s mégis szomorúságot és könyeket teremt az apró és íehérfalu házakban. Igaz, könyeket, mert itt érzik hiányát leginkább a, fiúnak, aki fiatal erejével rég hozzájárult a család gondjainak megosztásához. Valóban méltányolni valók ezek a könyek. A léleknek eme ragyogó kristá­lyai. Méltánylandók, mert az élet nehéz küzdelméből egy-egy erős harcost szólít el a Haza ós ennek a harcosnak a távo­zásával sokkal nagyobb ür támad ott, ahol az kenyérkereső volt, mint másutt, ahol annak hasznát ezideig nem érezték a szülők. Pedig legtöbb esetben megszokták mo­solyogni az emberek a szomorúságnak amaz apró képeit, melyek ilyenkor jelent­keznek a kaszárnyák körül. Miért ? Talán mert természetesnek és megszokottnak ta­lálják ós abban a percben, ami'for ezeket szemlélgetik, rá sem gondolnak azokra a nehéz érzésekre, melyek a sziveket szo­rongatják. Azokat az egyszerű parasztembereket, tanyákról bejövő asszonyokat, lányokat csakugyan megmosolyogjuk. Hiszen olyan érdekesek, a természetességnek, az őszinte­ségnek olyan tipikus kifejezőik ők ebben a szokott képben, hogy szinte fölöslegesnek véljük és csak akkor tudjuk valóban ide tar­tozandóknak, ha egy pillanatra átérezzűk az ő érzéseiket. Különben a képek külső nyilvánulá­sukban ós egészben való áttekintésükben kétségkívül hangulatosak. Éz szinesek is, lehet mondani. Csak akkor érzi az ember a bensőségüket, ha megfigyeli őket. Ha a lelkébe néz. És ha észreveszi, hogy a le­gényekhez a dekorációt azok az emberek szolgáltatják, akiket a legközvetlenebbül érint a valóság, Akik mélyebben éreznek. Akiknek a szivükben történik a szakadás. Akik nem tudnak otthon betelni a búcsú­zással, hanem tovább gyötrődnek a vigasz­talásért ós messziről is elkísérik a távozót. Forrón tjizött le az augusztusi nap a tikkadt földre. Szellő se rezdül, lomb se mozdul. Bágyadtság ömlik végig minde­nen, amire csak ráesik a hunyor tekintet. A kaszárnya kapuban bambán, unott fásultsággal sétál a poszt. Akinek pihe­nője van, ki-kiáll a kapuba. Néha meg­jelenik egy-egy sarzsi is, mint a hatalom képviselője. Es nézik a tarka kavarodást, mely időnkint változik, amint uj alakok jönnek ós bámulnak be a rácsos kapukeri­tésen. Amelyen belül olyan furcsa világ van, hogy az sem szabad, ami szabad. A kísérők tétován tekintenek föl olykor a kaszárnya ablakaira, honnan öreg bakák néznek lefelé, s megjelenvén köztük egy­egy érzékenyebb fiú, lassan, szomorúan dalolja: Édes anyám ne sirasson, A fiának csináltasson Koporsót . . . A dal leszáll és könyet csal a barna arcokra. Ilyenkor sokkal szebb, sokkal meginditóbb a nóta. Megértik minden so­rát és minden szavát. Egy-két nap aztán még népes a ka­szárnya tájéka. De aztán elcsöndesül kivül minden, belül pedig rendes kerékvágásba zökken az élet, amely kezd gyöngyvirágo­sabb lenni, mint az első napokban. Kö­vetkeznek a kifogyhatatlan katona stiklik, amelyeknek örömébe olykor-olykor bele­szól egy disszonáns durranás is. Valame­lyik bánatos szívű bakafiú mond búcsút az életnek. Az ilyen szomorú kép f-k is megesnek. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A miniszter megbízásából a miniszter ellen. Szomjas Lajos min. oszt. taná­csos aláíráséival Darányi Ignác föld­mivelésügyi miniszter megbízásából ma rendelet jelent meg a hivatalos lapban, melynek az a eime: Az oklevéllel nem biró gazdatisztek „gazdatiszti gyakorlati vizsgájára" vonatkozó szabályzat. Jekel­falussy honvédelmi miniszter általános kérdésére a földmivelésügyi miniszter azt felelte, hogy gazdatiszt csak az, aki­nek erről oklevele van ; a többi cseléd. És ime, Szomjas tanácsos a miniszter megbízásából a hivatalos lapban ren­deletileg megállapítja, hogy vannak „oklevéllel biró gazdatisztek" is. Persze, persze! Holmi közönséges halandóval szemben a miniszter el ismerte volna, hogy például Kovács úr gazdatiszt, de mikor a minisztertárs baklövéséről van szó, akkor Kovács úr csak Kovács és cseléd. • Egy gróf tragikus vége. A fővárosi társaságban jól ismerték Wangerszky Hugó grófot, a lengyelből magyarrá lett mágnást, Kellemes modo­ráért, nagylelkűségéért szerették min­denfelé. A gróf néhány nap előtt alsó­sebesi (Sáros vármegye) birtokára ment nyaralni. Tegnap reggel feltűnt az inas­nak, hogy ura még mindig nem kelt föl. Kopogtatott, de hiába. Erre benyitott a hálószobába. Bor­zalmas látvány tárult szeme elé. A gróf nagy vértócsában hevert. — Meggyilkoltak az én jó uramat! — kiáltotta a szolga — meggyilkolták . . . A háznép összefutott, orvost is ke­rítettek, aki aztán megállapította, hogy Wangerszky orrvérzést kapott és ez ál­mában megfullasztotta. Az elhunyt gróf mindössze negyven­nyolc esztendős volt. A felesége nem volt odahaza, amikor a szerencsétlenség történt. Egy szomszédos községbe, Bu­domérre ment, hogy részt vehessen a nagynénje temetésén. A sikkasztó bankszolga nyomában. Nagy port vert föl két hét előtt a Herzog M. L. és társa budapesti cég kárára elkövetett 43.000 korona sik­kasztás. A pénzt Rózsa Gábor szolga j sikkasztotta el bátyjának, Rózsa László j műszerésznek és két másik társának segítségével. A sikkasztó bátyjával meg­szökött. Győrön át Bécsbe ment, ahol nyoma veszett. A nyomozó hatóságok már lemondtak arról, hogy a sikkasztó és bűntársa kézrekerülnek. Ma reggel aztán a főkapitányságra Strasszburgból távirat érkezett, amely­ben az ottani rendőrség arról értesiti, hogy julius 31-én a Hótel-Peter­ben két fiatal ember fordult meg, a kikre teljesen ráillik sikkasztók személy­leirása. Az utasok Vértant Viktor és V e r 1 a nt Ágoston párisi születésű és a párisi táviró-hivatalnál alkalmazásban levő távirótisztviselőknek mondták ma­gukat. Baden-Badenből jöttek Strass­burgba, ahonnan egynapi tartózkoeás után tovább utaztak Páris felé. Utazá­suk végcélja, mint ahogyan a . strass­burgi szálló portásának elmondták, Osz­tenbek. Az orosz forradalom Dacára annak, hogy a munkásdele­gátusok tanácsa elhatároza, hogy ma megkezdeti az általános sztrájkot, a vasúti forgalmat, Szesztrovjeszk vidéké­nek kivételével fentartották. Városban nyugalom uralkodik. A munkások egy ötödrésze nem dolgozik. Több nyilvá­nos, valamint magánhivatalban a villa­mos vezeték felmondta a szolgálatot Az összes színházakban játszottak. Az üzle­tek mind nyitva vannak. A hajóforgalom is rendes, eltekintve néhány kisebb összeütközésektől, a melyek a közúti vasút forgalmának beszüntetése alkalmá­val történtek, komolyabb rendzavarás nem történt. Ugylátszik, hogy a sztrájk-bizottság által hirdetett általános sztrájk, amely­nek hirét általánosságban kétkedéssel fogadták, mégis megvalósul. Hir sze­rint a sztrájk ma éjjel 12 órakor kez­dődik, a mikor is Herzenstein volt dumaképviselő holttestét a finnországi pályaudvarról átszállítják a Nikolaj-pá­lyaudvarra. Azt hiszik, hogy sikerülni fog a fő vasúti vonalakon a forgalmat katonaság segítségével fentartani. Halott a fán. A Ludoviceum kertjében a szolgák ma reggel egy akácfán huszonöt-har­minc esztendősnek látszó munkásember holttestére akadtak. A vizsgálat megál­lapította, hogy az öngyilkos tegnap este követte el tettét. ÚJDONSÁGOK. Eldobott legányélet. Öngyilkosság Kétegyházán. Nagy a szomorúság a kétegyházi csőszsoron. Gyászba van az O 1 á r é k fehérre meszelt háza, egész házanépe. És siratják a Mojszát, aki fiatal is volt, szép is volt, erős volt a karja is és mégis elkívánkozott a halálba. Bizony­nyal a szerelmes szive miatt, amely nem tudta elviselni a szenvedéseket, miket valamelyik tüzes szemű Ilicza kegyetlensége ejtett rajta. A gyulai kórházban pedig haldoklik a Mojsza, akiért sírnak, csőszsoron, vagy talán a koporsót is készítik, mire e sorok nap­világot látnak Ilyen bolondott tett a Mojsza, az 0 1 á r Miklós kétegyházi csősz fia, aki már 16 éves korában megunta az életét. A gyerekember péntek délután 1 órakor atyjának a szolgálati fegyverével mellbe lőtte magát. Patakzott a vére, amikor rátaláltak. A gyilkos golyó tüdejét fúrta át a gyereknek, akit haldokolva szállították be a gyulai kórházba. Életben maradá­sához kevés reményt fűznek az orvo­sok. Tettének okául az életuntságot emle­getik, de hamarabb csalódott szerelem van a dolog mögött. Legalább ezt suttog­ják a kétegyházi Ilicák és Marucák. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál. lomás mára hűvös időt jelez, zivatarokkal, sok he­lyütt csapadék. — Az uj törvényszéki birák beosztása. Lapunk egyik közelmúlt számában meg­írtuk, hogy a király az igazságügy mi­niszter előterjesztésére Tóth Ferenc kir. alügyészt és Ai gner Lajos oros­házi kir. járásbirósági albirót a gyulai törvényszékhez bírákká nevezte ki. A törvényszék elnöke, szentmiklósi N o­v á k Kamill Tóth Ferencet a telek­könyvi osztályhoz, Aignert pedig a bűn­ügyek osztályához osz„totta be szolgá­lattételre, a Budapestre elhelyezett Thold István helyére. — Athelvezet tanitónö. A kultuszmi­niszter Liedermann Margit, oros­házi áll. polgári leányiskolái segéd ta­nítónőt jelenlegi minőségében a buda­foki állami polgári iskolához helyezte át. — Gyula uj vicinálisa. A gyula—si­monyfalvi vasút építése már majdnem tökéletesen bevan fejezve, ugy, hogy a vonalat a teherforgalomnak augusztus második felében megnyitják, mig az álta­lános forgalmat szeptember 1-én kezdik meg. Az uj keskeny vágányu vasút hossza 42 kim. Az épités vezetésével Zerko­v i t z Rudolf mérnök volt megbízva., ; aki, mint már irtuk, az uj vasút rész­; vénytársaság üzemvezető igazgatója lett. j A vasúttársaság ujabban előmunkálati | engedélyt szerzett vonalának Simonyfal­| vától Apáti és Barakony érintésévei | Ökrösig való kiépítésére. Ennek az ujabbi ' huszonkét kilométer hosszú vonalrész­nek kiépítését az 1907. év folyamára ter­vezik. A vasúttársaság külömben e hó 21-én, kedden délelőtt 3 órakor Gyulán, a vármegyeház kistermében rendkívüli közgyűlést tart, melyen az alapszabályo­kat módosítják és megválasztják az igaz­gatóságot és felügyelőbizottságot. — Névmagyarosítás Klein Izsó öcsödi lakos, mint a hivatalos lap közli, ne­vét belügyminiszteri engedélylyel „K e­r é n y i-"re változtatta. — Az anyakönyvi reform életbeléptetése. Gróf Andrássy Gyula belügyminisz­ter a héten leiratilag értesitette Békés­vármegye törvényhatóságát, hogy a bel­ügyi kormány az anyakönyvi reformról szóló 1904 évi XXXVl. törvénycikket ja­nuár 1-én életbe fogja léptetni. Utasítja tehát a belügyminiszter az alispánt, hogy hivja fel az illetékes hatóságokat, hogy a reform keresztülvitele céljából tegyék meg a szükséges intézkedéseket. — Az adókivetések befejezése. Az adó­prés, mely közel három héten át mű­ködött Békésvármegyében, lezárult a héten A harmadosztályú kereseti adók kivetésére kiküldött bizottságok ugyanis befejezték munkálataikat. A megállápitott adók végeredményének egybeállításán most dolgozik a gyulai pónzügyigazga­tóság mellé rendelt számvevőség. — Kacsa a föszolgabiróságról. A Bé­késmegyei Hiradó egyik legutóbbi szá­mában a csabai munkáscsoportokról Ír­ván, a többek között azt közölte, hogy S a i 1 e r Elek főszolgabíró az összes czabai munkásegyleti csoportok műkö­dését felfüggesztette. Seiler Elek főszol­gabíró ur felkért bennüket annak köz­lésére, hogy a B. H. híradása minden alapot nélkülöz, csupán a helyi csopor­tok megalakulásáról felvett jegy?őköny veket kérte be felterjeszteni a belügymi­niszterhez. — Tombolaengedély. Az orosházi ipa­rqsifjak önképző egylete augusztus 12-én saját egylete javára tombolával egybe­kötött táncestélyt rendez. A tárgysors­játék rendezésére a pénzügyminiszter a napokban adta meg az engedélyt. — Pénzintézeti pénztári órák A délu­táni pénztári órák-ideiglenes felfüggesz­tésére a csabai pénzintézetek által kö­zösen megállapított határidő augusztus 15-én lejár ; augusztus 16-ikától kezdve tehát a csabai pénzintézeteknél fizeté­sek délután is eszközölhetők. — Csabai ipar a vidéken. A Csabán gyártott Bonum hézagmentes padló-as­bestnek mindjobb hire és kelendősége van a vidéken. Legutóbb Arad rendelt székháza részére 200 négyzetmétert. Ugyanezzel látták el az aradi uj ág. ev. templomot, a kassai Domokos rend­házat, s hasonló padozatot csinálnak majd a csabai selyemfonodában is. Mind­ezek a vidéki megrendelések, amelyek nap-nap után szaporodnak, a Bonum padló diadalát jelentik. — Adónegyed. Hiába, csak nem bol­dog a magyar. Mert hogyha nincs exlex, adót kell fizetni. Ennek a terhét pedig csak azok tudják, akiknek ki kell izzadni, ha mindjárt sirva-riva is a több-keve­sebb koronát, Részvéttel tudatjuk, hogy az adópénztáraknál augusztus első nap­jaival kezdetét vette az uj adónegyed. A törvényen kivüli állapot megszűnése óta ez az első adónegyed, s igy bizo­nyára nagy forgalma lesz a pénztárak­nak. Figyelmeztetésül közöljük, hogy augusztus 15-ig kamat nélkül lehet tel­jesíteni, 15-ike után azonban már az esedékes adóösszeg után késedelmi ka­matot kell fizetni. — Ádámok a Köröságban. Akik ép ízléssel meg merik kockáztatni, hogy estefele a Széchenyi-liget mellett a Kö­röság partján sétáljanak, vagy akiknek a kanálisi szőlők felé van útja, igazán épületes látványban gyönyörködhetnek. Ha paradicsomi színjáték kell, hát tes­sék ! Talán csak a Ganges szent hullá­maiban láthatni hasonlatost. Férfiak, ifjak ós felnőttek vegyest fürödnek egé­szen a lábuk hüvelykujjáig dekolletálva. Mintha valami gondtalan faunok lenné­nek s mintha az Élőviz, meg Csaba nem is Európában volna s mint hogyha még a kultura előtti időkben tartanánk. De talán nem is tréfa dolog ez ? Vagy mi­felénk az ilyetén ádámoskodás nem köz­erkölcsöt sértő dolog ? S ha igen, talán akiknek kötelességük, tennének is ellene, vagy mi!

Next

/
Thumbnails
Contents