Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám
1906-08-05 / 66. szám
4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1906. aug. 5. solta, olyan épületes vihar tört ki, amelyet a toll gyönge lefesteni. A közbeszólások egész özöne zudult a polgármester fejére, reprodukálhatatlan közbeszólásokkal. Csak a vihar elcsendesitésével lehetett valamit hallani az első szónok szavaiból. K o h n Dávid volt ez, aki a szabadságot megakadandónak mondta, kérte azonban a képviselőtestületet, hogy a polgármester nyugdíjazás iránti kérvényét, — arravaló tekintettel, hogy a belügyminiszternek a fegyelmi ügyben hozott leirata fel nem olvastatott, s hogy a kérdésben, a városi tiszti ügyész szabadságon tartózkodás miatt véleményadásra fel nem hivatott, — vegyék le a napirendről, s annak elbírálására hívjanak egybe uj közgyűlést. Berényi Annin dr. hasonló értelemben szólalt fel, megtoldván a javaslatot azzal, hogy az egybehívandó közgyűlés egyben, ha alapot talál, tegyen bűnvádi feljelentést a hanyag polgármester ellen. Az elhangzott beszédekhez csatlakozott Martos József dr. és S c h r őd e r Kornél is, mig Kiss László azt vitatta, hogy a Dutkay-ügygyel, mint befejezett közigazgatási ítélettel állanak szemben, tehát Dutkaynak a nyugdíj megadandó. Közel három órai vita után a képviselőtestület Berényi indítványát fogadta el azzal, hogy Dutkaynak úgy a szabadságolás, mint a nyugdíjazási iránti kérvényét elutasította. E határozathoz természetesen még hozzá szólása lesz a törvényhatóságnak is, és igy a szomorú hírnévre vergődött Dutkay ügy még jóidéig napirenden marad. A kaszárnya tájékáról. Angyalbőrben az ujonchad. Ki közel, ki messze a szülőföldjétől. Egynémelyiket két ország választ el a fehér viskótól, a másik meg a Dalmát partokról küldi haza nehéz sóhaját. Mert hej, nem könnyű dolog elszakadni az édes anyámtól, a megszokott családi fészektől és katonaéletet kezdeni ! Még a keményebbfáju legényembernek is belopakodik a szivébe a honvágynak nevezett érzés és forró könyet csal a szemébe, amelyet titkon morzsol szét kérges 1-ezével a föld fia. No merthogy aki katona, annak mégsem illendő a sírás, az el'ágyulás, de meg célszerűségi szempontból sem kívánatos, mivelhogy aztán ugratják és szekírozzák az anyámasszony természetükért a kaszárnya edzett öreg hadfiai. Mégis, mégis más az, újoncnak lenni ! Lombhullató október elseje helyett kánikulai napokon megkezdeni a fegyelmezett életet, amelyről annyi bánatos dal született már a nép ajkán, hogy se szeri, se sr.áma s mégis szomorúságot és könyeket teremt az apró és íehérfalu házakban. Igaz, könyeket, mert itt érzik hiányát leginkább a, fiúnak, aki fiatal erejével rég hozzájárult a család gondjainak megosztásához. Valóban méltányolni valók ezek a könyek. A léleknek eme ragyogó kristályai. Méltánylandók, mert az élet nehéz küzdelméből egy-egy erős harcost szólít el a Haza ós ennek a harcosnak a távozásával sokkal nagyobb ür támad ott, ahol az kenyérkereső volt, mint másutt, ahol annak hasznát ezideig nem érezték a szülők. Pedig legtöbb esetben megszokták mosolyogni az emberek a szomorúságnak amaz apró képeit, melyek ilyenkor jelentkeznek a kaszárnyák körül. Miért ? Talán mert természetesnek és megszokottnak találják ós abban a percben, ami'for ezeket szemlélgetik, rá sem gondolnak azokra a nehéz érzésekre, melyek a sziveket szorongatják. Azokat az egyszerű parasztembereket, tanyákról bejövő asszonyokat, lányokat csakugyan megmosolyogjuk. Hiszen olyan érdekesek, a természetességnek, az őszinteségnek olyan tipikus kifejezőik ők ebben a szokott képben, hogy szinte fölöslegesnek véljük és csak akkor tudjuk valóban ide tartozandóknak, ha egy pillanatra átérezzűk az ő érzéseiket. Különben a képek külső nyilvánulásukban ós egészben való áttekintésükben kétségkívül hangulatosak. Éz szinesek is, lehet mondani. Csak akkor érzi az ember a bensőségüket, ha megfigyeli őket. Ha a lelkébe néz. És ha észreveszi, hogy a legényekhez a dekorációt azok az emberek szolgáltatják, akiket a legközvetlenebbül érint a valóság, Akik mélyebben éreznek. Akiknek a szivükben történik a szakadás. Akik nem tudnak otthon betelni a búcsúzással, hanem tovább gyötrődnek a vigasztalásért ós messziről is elkísérik a távozót. Forrón tjizött le az augusztusi nap a tikkadt földre. Szellő se rezdül, lomb se mozdul. Bágyadtság ömlik végig mindenen, amire csak ráesik a hunyor tekintet. A kaszárnya kapuban bambán, unott fásultsággal sétál a poszt. Akinek pihenője van, ki-kiáll a kapuba. Néha megjelenik egy-egy sarzsi is, mint a hatalom képviselője. Es nézik a tarka kavarodást, mely időnkint változik, amint uj alakok jönnek ós bámulnak be a rácsos kapukeritésen. Amelyen belül olyan furcsa világ van, hogy az sem szabad, ami szabad. A kísérők tétován tekintenek föl olykor a kaszárnya ablakaira, honnan öreg bakák néznek lefelé, s megjelenvén köztük egyegy érzékenyebb fiú, lassan, szomorúan dalolja: Édes anyám ne sirasson, A fiának csináltasson Koporsót . . . A dal leszáll és könyet csal a barna arcokra. Ilyenkor sokkal szebb, sokkal meginditóbb a nóta. Megértik minden sorát és minden szavát. Egy-két nap aztán még népes a kaszárnya tájéka. De aztán elcsöndesül kivül minden, belül pedig rendes kerékvágásba zökken az élet, amely kezd gyöngyvirágosabb lenni, mint az első napokban. Következnek a kifogyhatatlan katona stiklik, amelyeknek örömébe olykor-olykor beleszól egy disszonáns durranás is. Valamelyik bánatos szívű bakafiú mond búcsút az életnek. Az ilyen szomorú kép f-k is megesnek. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A miniszter megbízásából a miniszter ellen. Szomjas Lajos min. oszt. tanácsos aláíráséival Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter megbízásából ma rendelet jelent meg a hivatalos lapban, melynek az a eime: Az oklevéllel nem biró gazdatisztek „gazdatiszti gyakorlati vizsgájára" vonatkozó szabályzat. Jekelfalussy honvédelmi miniszter általános kérdésére a földmivelésügyi miniszter azt felelte, hogy gazdatiszt csak az, akinek erről oklevele van ; a többi cseléd. És ime, Szomjas tanácsos a miniszter megbízásából a hivatalos lapban rendeletileg megállapítja, hogy vannak „oklevéllel biró gazdatisztek" is. Persze, persze! Holmi közönséges halandóval szemben a miniszter el ismerte volna, hogy például Kovács úr gazdatiszt, de mikor a minisztertárs baklövéséről van szó, akkor Kovács úr csak Kovács és cseléd. • Egy gróf tragikus vége. A fővárosi társaságban jól ismerték Wangerszky Hugó grófot, a lengyelből magyarrá lett mágnást, Kellemes modoráért, nagylelkűségéért szerették mindenfelé. A gróf néhány nap előtt alsósebesi (Sáros vármegye) birtokára ment nyaralni. Tegnap reggel feltűnt az inasnak, hogy ura még mindig nem kelt föl. Kopogtatott, de hiába. Erre benyitott a hálószobába. Borzalmas látvány tárult szeme elé. A gróf nagy vértócsában hevert. — Meggyilkoltak az én jó uramat! — kiáltotta a szolga — meggyilkolták . . . A háznép összefutott, orvost is kerítettek, aki aztán megállapította, hogy Wangerszky orrvérzést kapott és ez álmában megfullasztotta. Az elhunyt gróf mindössze negyvennyolc esztendős volt. A felesége nem volt odahaza, amikor a szerencsétlenség történt. Egy szomszédos községbe, Budomérre ment, hogy részt vehessen a nagynénje temetésén. A sikkasztó bankszolga nyomában. Nagy port vert föl két hét előtt a Herzog M. L. és társa budapesti cég kárára elkövetett 43.000 korona sikkasztás. A pénzt Rózsa Gábor szolga j sikkasztotta el bátyjának, Rózsa László j műszerésznek és két másik társának segítségével. A sikkasztó bátyjával megszökött. Győrön át Bécsbe ment, ahol nyoma veszett. A nyomozó hatóságok már lemondtak arról, hogy a sikkasztó és bűntársa kézrekerülnek. Ma reggel aztán a főkapitányságra Strasszburgból távirat érkezett, amelyben az ottani rendőrség arról értesiti, hogy julius 31-én a Hótel-Peterben két fiatal ember fordult meg, a kikre teljesen ráillik sikkasztók személyleirása. Az utasok Vértant Viktor és V e r 1 a nt Ágoston párisi születésű és a párisi táviró-hivatalnál alkalmazásban levő távirótisztviselőknek mondták magukat. Baden-Badenből jöttek Strassburgba, ahonnan egynapi tartózkoeás után tovább utaztak Páris felé. Utazásuk végcélja, mint ahogyan a . strassburgi szálló portásának elmondták, Osztenbek. Az orosz forradalom Dacára annak, hogy a munkásdelegátusok tanácsa elhatároza, hogy ma megkezdeti az általános sztrájkot, a vasúti forgalmat, Szesztrovjeszk vidékének kivételével fentartották. Városban nyugalom uralkodik. A munkások egy ötödrésze nem dolgozik. Több nyilvános, valamint magánhivatalban a villamos vezeték felmondta a szolgálatot Az összes színházakban játszottak. Az üzletek mind nyitva vannak. A hajóforgalom is rendes, eltekintve néhány kisebb összeütközésektől, a melyek a közúti vasút forgalmának beszüntetése alkalmával történtek, komolyabb rendzavarás nem történt. Ugylátszik, hogy a sztrájk-bizottság által hirdetett általános sztrájk, amelynek hirét általánosságban kétkedéssel fogadták, mégis megvalósul. Hir szerint a sztrájk ma éjjel 12 órakor kezdődik, a mikor is Herzenstein volt dumaképviselő holttestét a finnországi pályaudvarról átszállítják a Nikolaj-pályaudvarra. Azt hiszik, hogy sikerülni fog a fő vasúti vonalakon a forgalmat katonaság segítségével fentartani. Halott a fán. A Ludoviceum kertjében a szolgák ma reggel egy akácfán huszonöt-harminc esztendősnek látszó munkásember holttestére akadtak. A vizsgálat megállapította, hogy az öngyilkos tegnap este követte el tettét. ÚJDONSÁGOK. Eldobott legányélet. Öngyilkosság Kétegyházán. Nagy a szomorúság a kétegyházi csőszsoron. Gyászba van az O 1 á r é k fehérre meszelt háza, egész házanépe. És siratják a Mojszát, aki fiatal is volt, szép is volt, erős volt a karja is és mégis elkívánkozott a halálba. Bizonynyal a szerelmes szive miatt, amely nem tudta elviselni a szenvedéseket, miket valamelyik tüzes szemű Ilicza kegyetlensége ejtett rajta. A gyulai kórházban pedig haldoklik a Mojsza, akiért sírnak, csőszsoron, vagy talán a koporsót is készítik, mire e sorok napvilágot látnak Ilyen bolondott tett a Mojsza, az 0 1 á r Miklós kétegyházi csősz fia, aki már 16 éves korában megunta az életét. A gyerekember péntek délután 1 órakor atyjának a szolgálati fegyverével mellbe lőtte magát. Patakzott a vére, amikor rátaláltak. A gyilkos golyó tüdejét fúrta át a gyereknek, akit haldokolva szállították be a gyulai kórházba. Életben maradásához kevés reményt fűznek az orvosok. Tettének okául az életuntságot emlegetik, de hamarabb csalódott szerelem van a dolog mögött. Legalább ezt suttogják a kétegyházi Ilicák és Marucák. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál. lomás mára hűvös időt jelez, zivatarokkal, sok helyütt csapadék. — Az uj törvényszéki birák beosztása. Lapunk egyik közelmúlt számában megírtuk, hogy a király az igazságügy miniszter előterjesztésére Tóth Ferenc kir. alügyészt és Ai gner Lajos orosházi kir. járásbirósági albirót a gyulai törvényszékhez bírákká nevezte ki. A törvényszék elnöke, szentmiklósi N ov á k Kamill Tóth Ferencet a telekkönyvi osztályhoz, Aignert pedig a bűnügyek osztályához osz„totta be szolgálattételre, a Budapestre elhelyezett Thold István helyére. — Athelvezet tanitónö. A kultuszminiszter Liedermann Margit, orosházi áll. polgári leányiskolái segéd tanítónőt jelenlegi minőségében a budafoki állami polgári iskolához helyezte át. — Gyula uj vicinálisa. A gyula—simonyfalvi vasút építése már majdnem tökéletesen bevan fejezve, ugy, hogy a vonalat a teherforgalomnak augusztus második felében megnyitják, mig az általános forgalmat szeptember 1-én kezdik meg. Az uj keskeny vágányu vasút hossza 42 kim. Az épités vezetésével Zerkov i t z Rudolf mérnök volt megbízva., ; aki, mint már irtuk, az uj vasút rész; vénytársaság üzemvezető igazgatója lett. j A vasúttársaság ujabban előmunkálati | engedélyt szerzett vonalának Simonyfal| vától Apáti és Barakony érintésévei | Ökrösig való kiépítésére. Ennek az ujabbi ' huszonkét kilométer hosszú vonalrésznek kiépítését az 1907. év folyamára tervezik. A vasúttársaság külömben e hó 21-én, kedden délelőtt 3 órakor Gyulán, a vármegyeház kistermében rendkívüli közgyűlést tart, melyen az alapszabályokat módosítják és megválasztják az igazgatóságot és felügyelőbizottságot. — Névmagyarosítás Klein Izsó öcsödi lakos, mint a hivatalos lap közli, nevét belügyminiszteri engedélylyel „K er é n y i-"re változtatta. — Az anyakönyvi reform életbeléptetése. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a héten leiratilag értesitette Békésvármegye törvényhatóságát, hogy a belügyi kormány az anyakönyvi reformról szóló 1904 évi XXXVl. törvénycikket január 1-én életbe fogja léptetni. Utasítja tehát a belügyminiszter az alispánt, hogy hivja fel az illetékes hatóságokat, hogy a reform keresztülvitele céljából tegyék meg a szükséges intézkedéseket. — Az adókivetések befejezése. Az adóprés, mely közel három héten át működött Békésvármegyében, lezárult a héten A harmadosztályú kereseti adók kivetésére kiküldött bizottságok ugyanis befejezték munkálataikat. A megállápitott adók végeredményének egybeállításán most dolgozik a gyulai pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség. — Kacsa a föszolgabiróságról. A Békésmegyei Hiradó egyik legutóbbi számában a csabai munkáscsoportokról Írván, a többek között azt közölte, hogy S a i 1 e r Elek főszolgabíró az összes czabai munkásegyleti csoportok működését felfüggesztette. Seiler Elek főszolgabíró ur felkért bennüket annak közlésére, hogy a B. H. híradása minden alapot nélkülöz, csupán a helyi csoportok megalakulásáról felvett jegy?őköny veket kérte be felterjeszteni a belügyminiszterhez. — Tombolaengedély. Az orosházi iparqsifjak önképző egylete augusztus 12-én saját egylete javára tombolával egybekötött táncestélyt rendez. A tárgysorsjáték rendezésére a pénzügyminiszter a napokban adta meg az engedélyt. — Pénzintézeti pénztári órák A délutáni pénztári órák-ideiglenes felfüggesztésére a csabai pénzintézetek által közösen megállapított határidő augusztus 15-én lejár ; augusztus 16-ikától kezdve tehát a csabai pénzintézeteknél fizetések délután is eszközölhetők. — Csabai ipar a vidéken. A Csabán gyártott Bonum hézagmentes padló-asbestnek mindjobb hire és kelendősége van a vidéken. Legutóbb Arad rendelt székháza részére 200 négyzetmétert. Ugyanezzel látták el az aradi uj ág. ev. templomot, a kassai Domokos rendházat, s hasonló padozatot csinálnak majd a csabai selyemfonodában is. Mindezek a vidéki megrendelések, amelyek nap-nap után szaporodnak, a Bonum padló diadalát jelentik. — Adónegyed. Hiába, csak nem boldog a magyar. Mert hogyha nincs exlex, adót kell fizetni. Ennek a terhét pedig csak azok tudják, akiknek ki kell izzadni, ha mindjárt sirva-riva is a több-kevesebb koronát, Részvéttel tudatjuk, hogy az adópénztáraknál augusztus első napjaival kezdetét vette az uj adónegyed. A törvényen kivüli állapot megszűnése óta ez az első adónegyed, s igy bizonyára nagy forgalma lesz a pénztáraknak. Figyelmeztetésül közöljük, hogy augusztus 15-ig kamat nélkül lehet teljesíteni, 15-ike után azonban már az esedékes adóösszeg után késedelmi kamatot kell fizetni. — Ádámok a Köröságban. Akik ép ízléssel meg merik kockáztatni, hogy estefele a Széchenyi-liget mellett a Köröság partján sétáljanak, vagy akiknek a kanálisi szőlők felé van útja, igazán épületes látványban gyönyörködhetnek. Ha paradicsomi színjáték kell, hát tessék ! Talán csak a Ganges szent hullámaiban láthatni hasonlatost. Férfiak, ifjak ós felnőttek vegyest fürödnek egészen a lábuk hüvelykujjáig dekolletálva. Mintha valami gondtalan faunok lennének s mintha az Élőviz, meg Csaba nem is Európában volna s mint hogyha még a kultura előtti időkben tartanánk. De talán nem is tréfa dolog ez ? Vagy mifelénk az ilyetén ádámoskodás nem közerkölcsöt sértő dolog ? S ha igen, talán akiknek kötelességük, tennének is ellene, vagy mi!
