Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-05 / 66. szám

BÉKÉSMEGYET KÖZLÖNY Békéscsaba, 1ÓQ6. augusztus 5. — A tüdövész pusztítása. A „Tuber­kolozis" cimü orvosi lapnak legutóbbi száma ismét rémes és megdöbbentő adatokat közöl az emberiség legyilko­lóbb ellenségének, a tüdővésznek a pusztításáról. A statisztika legutóbb ez év május havának tuberkulózisban el­halt egyének számát 7651-ben állapítja meg. Egy egész hadsereg ez, amelynek gárdájába Békósmegyéből 171 egyén költözött a másvilágra. — Halálos szerencsétlenség. Tegnap­előtt délután borzalmas szerencsétlen­ség színhelye volt a dobozi köröshid levezető korláttal ellátott rámpa. Kor­mos Károly dobozi gazda ugyanis, ami­kor lefelé hajtott a hidról, a fordulónál megszaladt a kocsija, s a rohanásban oly szerencsétlenül vágódott a vastag tölgyfához, hogy a gazdának kocsifené­ben ülő 11 éves Mihály nevü fia kibu­kott és esés közben a kocsiderék ós korlátközé jutott. A gyereknek a feje ós melle kocsonyává zúzódott, ugy hogy szörnyethalt. A gyulai ügyészség a sze­rencsétlenség ügyében megindította a vizsgálatot. — Lelketlen rosszakarat. Gádorosi tu­dósítónk majdnem öt ember halálát okozó szerencsétlenségről ad hirt. ame­lyet egy elvetemült ember boszuja idé­zett elő. L á s z 1 ó f y Gusztáv földbérlő­nek a gróf Károlyi László féle kiskirály­sági birtokán csépeltek. Tegnap az egyik munkás valamelyik ellenséges társán magát megboszulandó, nagy darab kö­vet rejtett el egyik kévébe. Amikor az etető munkás a köves kévét bedobta a dobba, az iszonyú recsegés és ropogás között szóttöredezett, s az elpattanó fa ós vasszilánkok a munkásokat ledobál­ták a gép mellől, ugy hogy többen sú­lyos sérülést szenvedtek. A boszuálló munkást nyomozzák. Lászlófy kára je­lentékeny, mert nemcsak cséplőgépe vált lehetetlenné, de megakadt a csép­lési munka is. A megsebesült munká­sokat a gazdasági munkás-sególyzőpénz­tár segélyben részesiti. — Nagy libatolvajlás. Tolvaj alaposab­ban régen vesztett rajta müvén ugy, mint az a békési atyafi, aki tegnap éjjel E n­gelhart József eleki községi mező­őrnek kispéli tanyája udvaráról elhaj­tott 57 drb. libát. A tolvaj éjnek idején fogott művéhez. Capitolium védelmező­inek hangostor: ú utódai azonban olyan gágogást vittek végbe, hogy a gazda felébredt. Mivel azonban kiért, a tolvaj már elhajtotta a libákat. Engelhartot sem hagyta el a leleményessége. A li­banyomokon Csabán át a Gyulafeló ve zető út melletti tehénlegelön elfogta a tolvajt, akit bekísért a csabai rendőr­ségre. Itt Szilágyi János 37 éves jó­nevü békési orgazdában ismertek rá. A jómadarat átadták a bíróságnak. Vidéki pénzintézetekről. Irta: Dusbaba Vilmos. Pénzügyi és hiteléletünk természe­tes fejlődése során végre elérkeztünk addig, hogy mind erőteljesebben kezd érvényesülni vidéki pénzitózeteink ereje. Ehhez képest nemcsak a fővárosi, u. n. nagy pénzintézetek, hanem a közfigye­lem is a fokozódó érdeklődéssel az ed­dig talán észre sem vett, gyakran kicsi­nyelt és még többször gáncsolt vidéki piacok felé. Azt hiszem, hogy ez a rend­kívüli érdekes fordulat egyúttal gazda­sági életünk fejlődésének is igen jelen­tős határjelzője, mert arra mutat, hogy decentrálizáló folyamat indult meg, amely gazdasági erőinket, az anyagi javakat, a productiv munkára való hajlandóságot és a tökéletesebb hitelszervezatből folyó biztonságot, egyenletesen fogja megosz­tani az egész országban. Az a rendszertelen fejlődés, mely évtizedeken át vidéki pénzintézeteknél megfigyelés tárgyát képezte, sok tekin­tetben alapos kifogásokra adott alkal­mat, ámbár soha sem szabad elfelejteni hogy talán alig van állam, ahol a pénz­intézetek alapítása, vezetése ós üzlet: köre oly fogyatékos állami, vagy mond­juk törványszerü irányítással lenne sza­bályozva mint nálunk. Kereskedelmi törvényünk hiányosságánál fogva még ma is az a helyzet, hogy a pénzintéze­tek által kezelt hatalmas tőkék legna­gyobbrészt az egyes intézetek vezetői­nek szakértelmére ós becsületességére van bizva. Különösen áll ez a vidéki pénzintézetekre, melyek úgyszólván tel­jesen magukra hagyatva alakultak ós fej­lődtek. De nem is lehet e fölött megüt­közni. Gazdasági életünk modern fejlő­dése alig 3—4 évtizedes múlttal bir, már pedig ezen időhöz képest eléggé fejlőd­tek pénzintézeteink is. Ezen fejlődésnek ma már határozott iránya van, amelyre ugy hiszem teljes biztonsággal lehet épí­teni. Sőt tovább megyek ós állítom, hogy a vidéki pénzintézetek ezen fej­lődése elérte azon vonalat, amelyen tul megszűnik a helyhezkotöttség s hivatá­suk az országos érdekek közvetlen szol­gálatába állítja azokat. Jogos állítás, vidéki — pénzintéze­tek országos érdekek szolgálatában, — de a szemlélő észre kell hogy vegye azon meglepő fordulatot, mely a fejlő­dés jelen időszakában mindinkább éle­sebb körvonalakkal domborodik ki. A tömörülés és csoportosulás külömböző változatokban régen folyik már és vi­lágosan lehetett észlelni, hogy vidéki pénzintézeteink akadályt nem ismerő szivósággal keresik a minél tökéletesebb elhelyezkedést nemzetgazdaságunk ke­reticben. Amily mértékben kialakult ezen törekvésük s amennyire sikerült észre­vehetővé tenniök azt, hogy szerepük korántsincs kimerítve a partikuláris ér­dekeknek — egyóbbként kielégítő — szolgálatával, hanem lehetőségig egye­sitett erejükkel országos érdekek ha­talmas támasztékai is lehetnek, sőt akar­nak is lenni: abban az arányban tere­lődött feléjük a közfigyelem ós érdek­lődés is. Ennek elég világos bizonyítéka a fővárosi nagy pénzintézeteknek a vidék felé való gravitálása. A fővározi intézeteknek ezen ter­jeszkedése szintén a természetes fejlő­dés következménye, de egyben talán a nagy tókékben látott azon óriási erőnek parálizálása, mely idők folyamán a vi­déki pénzintézetekben felgyülemlett. Nem harcnak tekintem én ezen akciót, hanem kétségtelen jelét látom annak, hogy a fővárosi pénzintézetek immár egyrangú félnek tekintik a vidéki pénz­intézeteket. Olyan félnek, akivel szá­molni és legrosszabb esetben jó előre egyezkedni kell. Figyelvén ezen rendkívüli jelensé­geket, hatásuk alul a szemlélő ki nem vonhatja magát. Ezen lefolyó hatalmas átalakulást nálam hivatottabbak tárták fel az érdeklődők elé, rámutatva arra, hogy ime a nemzetnek egy uj, hatásá­ban mórhetetlen jelentőségű erőforrása izmosodott meg alig sejtett mórtékben. Most pedig nem kellene megállani az első lépésnél, melyet vidéki pénzintéze­teink megismerése ós megismertetése felé tétetett Erős és széttéphetetlen kap­csot kell teremteni, mely vidéki pénz­intézeteinket a nagy országos érdekek­hez csatolja. Az arra hivatott tényezők hassanak oda, hogy a fejlődés minden részlete tisztán álljon mindenki előtt s hogy az az óbredő bizalzalom, melylyel gazdasági életünk fokozódó figyelme és érdeklődése mind intenzivebben a vi­déki pénzintézetek felé fordul, rendü­letlen alapokat láttasson. Ezek után talán szükséges az átala­kulás lényegesebb részleteinek ismerte­tésébe bőcsájtkozni. Nem hallgatható el az, hogy a vi­déki pénzintézeteknek részvénytársasági formában történt szövetkezése, mely a legkülönbözőbb üzletággal és helyi ér­dekeltséggel biró vidéki intézetek ré­szére országos pénzintézetet teremtett, egyszerre nyilvánvaló tette ezeknek adott esetben óriási döntő sulyu erejüket is. Tekintsük ezen kérdést bárhonnangis, mindenki el fogja ismerni, hogy ezen tömörülés anyagi háttere dönti el a vi­déki intézetek jövendő befolyásának sú­lyát. A kitűzött cél felé vezető ilyen al­kalmas alakulásnak látjuk a Magyaror­szági pénzintézetek országos szövetsége, majd ujabban a Magyar takarékpénztá­rak központi hitelbánkja létrehozását. Mindkettőnek hivatása a vidéki pénzin­tézetek erkölcsi és anyagi érdekeit szol­gálni. Míg az egyik egyfelől a részvényes pénzintézetek között szövetségi szerve­zetet képez, mely az úgynevezett er­kölcsi feladatokat szolgálja, addig a má­sik ügykörébe veszi azon feladatokat melyek üzletek folytatását és ügyletek kötését teszik lehetővé. A szövetség kötelókóbe tartozó vi­déki pénzintézeteknek egységes képvi­seletére törekszik a közgazdasági élet minden ágával és tényezőjével szemben, önkormányzati uton megvalósítja a, fel ügyeletet és ellenőrzést a szövetséghez tartozó intézetek ügyvitelének szabályos­sága ós megbízhatósága tekintetében. Igyekszik a szövetséghez tartozó intéze­teknél lehetőleg egyöntetű ügyvitelt ós könyvelést megvalósítani, valamint a szö­vetséghez tartozó intézetek vagyonának elhelyezésére vonatkozó helyes üzleti elveket megállapítani, egyben azokat irányítani törekszik. Ami most már az anyagi érdekelt­séget ós összetartozandóságot illeti, fel­adata a magyar takarékpénztárak köz­ponti hitelbankjának a kötelékébe tar­tozó pénzintézetek hiteligényeinek szol­gálata, azok váltóinak leszámitólása, vissz­leszámitolás, jelzálogilag biztosított kö­veteléseinek megszerzése, esetleg zá­logba vétele, továbbá a társaság tulaj­donát képező címleteknek lombardiro­zása stb. A szövetséghez tartozó vidéki íénizntózeteknek városokkal, községek­kel vagy más jogi személyekkel szem­jen fennálló követeléseinek átvállalása. Ugyancsak egyik legfontosabb hi­vatása a szövetségnek fizetési zavarokba vagy egyébb válságokba került szövet­ségi intézetek anyagi ós erkölcsi támo­gatása, rendezésük keresztülvitele és to­vábbi fennállásuk lehető biztosítása. Az anyagi kapcsolat bensősége szem­pontjából igen fontos feladata továbbá a központi hitelbanknak a mondhatni részvényeseinek túlnyomó részét képező pénzintézetek részvényei vételének és eladásának közvetítése, valamint ily rész­vényekre való kölcsön nyújtása. A vi­déki pénzintézetek lótesitésónél és fej­lesztésénél való közreműködés, úgy­szintén a részvényes intézetek eseten­kénti társításával részesítés nagyobb hazai kibocsátásoknál és pénzügyi mü­veleteknél. Különösen az utóbbi feladatok azok, melyek az érdeklődők figyelmét 'megra­gadhatják és amelyekből az itt konsta­tált átalakulási folyamat rendkívüli jelen­ségei teljes biztossággal megfigyelhetők. Még lesz alkalom visszatérni az anyagi és erkölcsi kötelességeinek meg­felelő szövetség működésére, világos képet nyújtva a szemlélőnek pénzügyi és hiteléletünk eddig csak sejtelmesen jelentkező erőforrásának. SZÍNHÁZ. Színészet Gyu'án. Somogyiék a nyári színkörben. Négy nap múlva lüktető eleven élet költözik be a kánikulai hőségben eltik­kadt gyulai társadalmi életbe. — So­mogyi Károly színigazgató vonul be nagyváradi gárdájával egy hónapi ven­dégszereplésre a Göndöcs-kerti nyári színkörbe. Somogyi előleges színházi jelentései már megjelentek' a plakátokon. A jelen tés elsőbben is közli a társulat tagjai­nak névsorát, akik sorában több jeles erő áll. A programból is ad valami mu­tatót a direkció, ez azonban Ígéretnek is nagyon sovány. Az előadásra kerülő darabok mű­sorából ezeket közli az előleges je­lentés : Színmüvek: Kata néni, Ifjúsá­gunk, Párbaj, Jerikó falai, Baccarat, Ösztön, Ifjú Csokonai, Bizánc. Vígjátékok: Józsi, Titok,, Ud­vari tanácsos, Dorrit kisasszony, Őran­gyal, Yerób, Nap hőse, Emil, Szobaleány, Csöppség. Népszínművek ós énekes da­rabok : Kukorica Jónás. Smolen Tóni. Operettek: Postás fiu, Mischu lányok, Pesti nők, Bohém szerelem, Kül­telki hercegnő, Gül-Baba, Legvitézebb huszár, Leányka, Koldus gróf, Csere­lányok stb A kapunyitás csütörtökön este tör­ténik meg s a függöny első felgördülóse elé nagy érdeklődéssel tekint Gyula kö­zönsége. A fűszer-, vegyes- és kiskereskedők békésmegyei körzetéről. Nemrégiben megírtuk, hogy Gyulán megalakult a békésmegyei fűszer-, ve­gyes- és kiskereskedők megyei körzete. Ennek mőködése céljáról az alábbi ismertetést kaptuk: A szervezkedés nagy előnye minden téren szembeötlő. Igy lesz az a békés­megyei körzet szervezésével is. A szer­vező-bizottság fáradozása nem lehet sikertelen, a közhangulat után itélve a vármegyei kiskereskedők tömegestül lépnek be tagokul a körzetbe. A tagság úgyszólván semminemű megterheléssel sem jár és ezzel szemben a tagok meg­fizethetlen szolgálatokban részesülnek. Tudvalevő, hogy a kiskereskedők gyak­ran jönnek összeütközésbe a közigaz­gatási és pénzügyi hatóságokkal, minek folyománya az, hogy érdekeik a köz­pontban (Gyulán) védelemre szorulnak. Megkeresésükre ugy az elnökség, mint a titkár díjmentesen tesznek lépé­seket ügyeikben ós minden erejükkel azon fáradoznak, hogy a tagok órdekei megvódessenek s a tagok mint jog­keresők kellő jogvédelemben is része­süljenek. 5 Természetes, hogy a minisztériumok­hoz felvitt ügyeikben az országos egye sülét budapesti tisztviselői járnak el és sietnek segítségül a bajok orvoslására. Bővebb fejtegetésre nem szorul annak megállapítása, hogy 10 korona tagsági dij az egyesület részéről szá­mos ellenszolgáltatással fedeztetik, sőt a 10 korona befizetésével a tagok még a füszerkereskedők lapjának is évi elő­fizetőivó lesznek. Az országos egyesület megalakulása eredményezi, hogy a kiskereskedők bajait ós kívánságait a törvényhozásban tolmácsolni fogják ós ennek eredménye­képpen javukra üdvös törvényes intéz­kedések lépnek a közel jövőben foga­natba. A szövetkezeti törvény reformjánál ezen egyesület lesz hivatva, hogy mint országos testület a maga érdekében a maga igazáért sikra szálljon. A szervezkedés ereje megvédi a kiskereskedőt a nagykereskedők eset­leges túlkapásaival szemben, egyszer­smind megedzi arra, hogy minden ve­szedelmes egyesüléssel, melyet a na­gyok ellene szerveznek, — gazdagodva az országos egyesület erejével — da­colni tud. Már fölszólalt a parlamentben a kis­kereskedők (trafikosok) érdekében az országos egyesület elnöke, Vázsonyi Vilmos dr. ós bizonyos, hogy úgy ő, mint e téren követői felszólalásaikkal ráterelik a kormány tekintetét a kiske­reskedők bajairá is. Már maga az a körülmény, hogy az elnökséget dr. Vá­zsonyi Vilmos elvállalta, erős bizony­ság amellett, hogy a kiskereskedők or­szágos egyesülete a kiskereskedők ér­dekeinek éber őre lesz. Hiszem és bizom abban, hogy a békés megyei körzet az országos egye­sületnek minden tekintetben elsőrendű körzetévé növi ki magát. Legyen biztató országos hirű elnö­künknek üdvözlő sürgönyünkre hozzám küldött válasza : „— Békésmegyei kiskereskedők egyesületének megalakulásához sok sikert kívánok, szívélyes üdvözletü­ket hálásan köszönöm. Dr. Vázsonyi Vilmos." Bizom a sikerben, mert az egye­sülésben hasznos törekvést látok. Dr. Major Simon, a békésmegyei körzet titkára. KOZGAZDASAG Gabona árak. Békéscsaba, aug. 4. Dacára a fővárosi malom-munkás sztrájknak, a gabonatőzsdén a malmok meglehetős vótelkedvet tanúsítanak, ter­mészetesen azonban csak olcsóbb ára­kon, igy az irányzat lanyha. A csabai hetipiacon meglehetős volt a kínálat. I. rendű búza 13 60—13 80 I.L „ 13-40-13-60 Arpu uj 10-40-10-60 Budapest, aug. 4. (Saját tud. táv.) Készbuza 5 fillérrel olcsóbb ; októberi buza 14-27; tengeri 12 40. Elhaltak Csabán. Julius 28-tól aug. 4-ig. Ancsin János, napszámos fia, 8 hetes, bélhurut. Gálik Mártonné, földmives özvegye, 86 éves, vég­elgyengülés. Offenwagner Margit, hentes leánya, 6 hónapos, agyhártyalob. Liker Erzsébet, földmives leánya, 2 hónapos, bélhurut. Zelenyánszky György, napszámgs fia, 7 hetes, bélhurut. Lipták P. Judit, napszámos leánya, 3 hónapos, bélhurut, Mengyan Pál, földmives fia. 5 napos, hasadt gerinc. Zele­nyanszki D. György, tanyás, 79 éves, végelgyengü­lés- Petrovszkí Katalin, napszámos leánya, 19 éves, tüdőgümőkór. Belicza Pálné, napszámos özvegye, 55 éves, gümőshashártyalob. Ujfaludszky Judit, sza­bó leánya, 16 napos, gyengeség. Tóth Imréné, ci­pész neje, 22 éves. tüdőgümőkór. Kiszely Judit, napszámos leánya, 6 hetes, bélhurut. Hugyecz Má­ria, napszámos leánya, 13 hónapos, bélhurut. Knyi­hár Mária, napszámos leánya, 15 napos, gyengeség. Szerkesztői üzenetek. B. G., Szeghalom. Köszönet a novelláért. Leg­közelebbi lapszámunkba besoroztuk. P. J„ Doboz. Mind a tárca, mint a dalok meg­érkeztek. Köszönet értük. A „Kalászok" augusztus közepén okvetlen megjelennek. A „Delelőn'' benne lesz. Szívélyes üdvözlet. N. B. dr., Szarvas. Szívélyes köszönet soraiért. Leadtuk s ha terünk megengedi, hozzuk, bár né­hány nappal késett. Ha technikai okból elmaradna, ugy az évfordulón használjuk fel. Cz. E., Kondoros. Amint láthatja, közöljük és várjuk az igért folytatásokat is. A kivánt lapszá­mot készséggel küldjü k. B. O., Gerendás. Köszönjük sorait, s azokat ma közöljük. Hasonló irányú értekezéseit máskor is hálás köszönettel honoráljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents