Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-05 / 66. szám

BÉKÉSMEGYET KÖZLÖNY Békéscsaba, 1ÓQ6. augusztus 5. — A tüdövész pusztítása. A „Tuberkolozis" cimü orvosi lapnak legutóbbi száma ismét rémes és megdöbbentő adatokat közöl az emberiség legyilkolóbb ellenségének, a tüdővésznek a pusztításáról. A statisztika legutóbb ez év május havának tuberkulózisban elhalt egyének számát 7651-ben állapítja meg. Egy egész hadsereg ez, amelynek gárdájába Békósmegyéből 171 egyén költözött a másvilágra. — Halálos szerencsétlenség. Tegnapelőtt délután borzalmas szerencsétlenség színhelye volt a dobozi köröshid levezető korláttal ellátott rámpa. Kormos Károly dobozi gazda ugyanis, amikor lefelé hajtott a hidról, a fordulónál megszaladt a kocsija, s a rohanásban oly szerencsétlenül vágódott a vastag tölgyfához, hogy a gazdának kocsifenében ülő 11 éves Mihály nevü fia kibukott és esés közben a kocsiderék ós korlátközé jutott. A gyereknek a feje ós melle kocsonyává zúzódott, ugy hogy szörnyethalt. A gyulai ügyészség a szerencsétlenség ügyében megindította a vizsgálatot. — Lelketlen rosszakarat. Gádorosi tudósítónk majdnem öt ember halálát okozó szerencsétlenségről ad hirt. amelyet egy elvetemült ember boszuja idézett elő. L á s z 1 ó f y Gusztáv földbérlőnek a gróf Károlyi László féle kiskirálysági birtokán csépeltek. Tegnap az egyik munkás valamelyik ellenséges társán magát megboszulandó, nagy darab követ rejtett el egyik kévébe. Amikor az etető munkás a köves kévét bedobta a dobba, az iszonyú recsegés és ropogás között szóttöredezett, s az elpattanó fa ós vasszilánkok a munkásokat ledobálták a gép mellől, ugy hogy többen súlyos sérülést szenvedtek. A boszuálló munkást nyomozzák. Lászlófy kára jelentékeny, mert nemcsak cséplőgépe vált lehetetlenné, de megakadt a cséplési munka is. A megsebesült munkásokat a gazdasági munkás-sególyzőpénztár segélyben részesiti. — Nagy libatolvajlás. Tolvaj alaposabban régen vesztett rajta müvén ugy, mint az a békési atyafi, aki tegnap éjjel E ngelhart József eleki községi mezőőrnek kispéli tanyája udvaráról elhajtott 57 drb. libát. A tolvaj éjnek idején fogott művéhez. Capitolium védelmezőinek hangostor: ú utódai azonban olyan gágogást vittek végbe, hogy a gazda felébredt. Mivel azonban kiért, a tolvaj már elhajtotta a libákat. Engelhartot sem hagyta el a leleményessége. A libanyomokon Csabán át a Gyulafeló ve zető út melletti tehénlegelön elfogta a tolvajt, akit bekísért a csabai rendőrségre. Itt Szilágyi János 37 éves jónevü békési orgazdában ismertek rá. A jómadarat átadták a bíróságnak. Vidéki pénzintézetekről. Irta: Dusbaba Vilmos. Pénzügyi és hiteléletünk természetes fejlődése során végre elérkeztünk addig, hogy mind erőteljesebben kezd érvényesülni vidéki pénzitózeteink ereje. Ehhez képest nemcsak a fővárosi, u. n. nagy pénzintézetek, hanem a közfigyelem is a fokozódó érdeklődéssel az eddig talán észre sem vett, gyakran kicsinyelt és még többször gáncsolt vidéki piacok felé. Azt hiszem, hogy ez a rendkívüli érdekes fordulat egyúttal gazdasági életünk fejlődésének is igen jelentős határjelzője, mert arra mutat, hogy decentrálizáló folyamat indult meg, amely gazdasági erőinket, az anyagi javakat, a productiv munkára való hajlandóságot és a tökéletesebb hitelszervezatből folyó biztonságot, egyenletesen fogja megosztani az egész országban. Az a rendszertelen fejlődés, mely évtizedeken át vidéki pénzintézeteknél megfigyelés tárgyát képezte, sok tekintetben alapos kifogásokra adott alkalmat, ámbár soha sem szabad elfelejteni hogy talán alig van állam, ahol a pénzintézetek alapítása, vezetése ós üzlet: köre oly fogyatékos állami, vagy mondjuk törványszerü irányítással lenne szabályozva mint nálunk. Kereskedelmi törvényünk hiányosságánál fogva még ma is az a helyzet, hogy a pénzintézetek által kezelt hatalmas tőkék legnagyobbrészt az egyes intézetek vezetőinek szakértelmére ós becsületességére van bizva. Különösen áll ez a vidéki pénzintézetekre, melyek úgyszólván teljesen magukra hagyatva alakultak ós fejlődtek. De nem is lehet e fölött megütközni. Gazdasági életünk modern fejlődése alig 3—4 évtizedes múlttal bir, már pedig ezen időhöz képest eléggé fejlődtek pénzintézeteink is. Ezen fejlődésnek ma már határozott iránya van, amelyre ugy hiszem teljes biztonsággal lehet építeni. Sőt tovább megyek ós állítom, hogy a vidéki pénzintézetek ezen fejlődése elérte azon vonalat, amelyen tul megszűnik a helyhezkotöttség s hivatásuk az országos érdekek közvetlen szolgálatába állítja azokat. Jogos állítás, vidéki — pénzintézetek országos érdekek szolgálatában, — de a szemlélő észre kell hogy vegye azon meglepő fordulatot, mely a fejlődés jelen időszakában mindinkább élesebb körvonalakkal domborodik ki. A tömörülés és csoportosulás külömböző változatokban régen folyik már és világosan lehetett észlelni, hogy vidéki pénzintézeteink akadályt nem ismerő szivósággal keresik a minél tökéletesebb elhelyezkedést nemzetgazdaságunk kereticben. Amily mértékben kialakult ezen törekvésük s amennyire sikerült észrevehetővé tenniök azt, hogy szerepük korántsincs kimerítve a partikuláris érdekeknek — egyóbbként kielégítő — szolgálatával, hanem lehetőségig egyesitett erejükkel országos érdekek hatalmas támasztékai is lehetnek, sőt akarnak is lenni: abban az arányban terelődött feléjük a közfigyelem ós érdeklődés is. Ennek elég világos bizonyítéka a fővárosi nagy pénzintézeteknek a vidék felé való gravitálása. A fővározi intézeteknek ezen terjeszkedése szintén a természetes fejlődés következménye, de egyben talán a nagy tókékben látott azon óriási erőnek parálizálása, mely idők folyamán a vidéki pénzintézetekben felgyülemlett. Nem harcnak tekintem én ezen akciót, hanem kétségtelen jelét látom annak, hogy a fővárosi pénzintézetek immár egyrangú félnek tekintik a vidéki pénzintézeteket. Olyan félnek, akivel számolni és legrosszabb esetben jó előre egyezkedni kell. Figyelvén ezen rendkívüli jelenségeket, hatásuk alul a szemlélő ki nem vonhatja magát. Ezen lefolyó hatalmas átalakulást nálam hivatottabbak tárták fel az érdeklődők elé, rámutatva arra, hogy ime a nemzetnek egy uj, hatásában mórhetetlen jelentőségű erőforrása izmosodott meg alig sejtett mórtékben. Most pedig nem kellene megállani az első lépésnél, melyet vidéki pénzintézeteink megismerése ós megismertetése felé tétetett Erős és széttéphetetlen kapcsot kell teremteni, mely vidéki pénzintézeteinket a nagy országos érdekekhez csatolja. Az arra hivatott tényezők hassanak oda, hogy a fejlődés minden részlete tisztán álljon mindenki előtt s hogy az az óbredő bizalzalom, melylyel gazdasági életünk fokozódó figyelme és érdeklődése mind intenzivebben a vidéki pénzintézetek felé fordul, rendületlen alapokat láttasson. Ezek után talán szükséges az átalakulás lényegesebb részleteinek ismertetésébe bőcsájtkozni. Nem hallgatható el az, hogy a vidéki pénzintézeteknek részvénytársasági formában történt szövetkezése, mely a legkülönbözőbb üzletággal és helyi érdekeltséggel biró vidéki intézetek részére országos pénzintézetet teremtett, egyszerre nyilvánvaló tette ezeknek adott esetben óriási döntő sulyu erejüket is. Tekintsük ezen kérdést bárhonnangis, mindenki el fogja ismerni, hogy ezen tömörülés anyagi háttere dönti el a vidéki intézetek jövendő befolyásának súlyát. A kitűzött cél felé vezető ilyen alkalmas alakulásnak látjuk a Magyarországi pénzintézetek országos szövetsége, majd ujabban a Magyar takarékpénztárak központi hitelbánkja létrehozását. Mindkettőnek hivatása a vidéki pénzintézetek erkölcsi és anyagi érdekeit szolgálni. Míg az egyik egyfelől a részvényes pénzintézetek között szövetségi szervezetet képez, mely az úgynevezett erkölcsi feladatokat szolgálja, addig a másik ügykörébe veszi azon feladatokat melyek üzletek folytatását és ügyletek kötését teszik lehetővé. A szövetség kötelókóbe tartozó vidéki pénzintézeteknek egységes képviseletére törekszik a közgazdasági élet minden ágával és tényezőjével szemben, önkormányzati uton megvalósítja a, fel ügyeletet és ellenőrzést a szövetséghez tartozó intézetek ügyvitelének szabályossága ós megbízhatósága tekintetében. Igyekszik a szövetséghez tartozó intézeteknél lehetőleg egyöntetű ügyvitelt ós könyvelést megvalósítani, valamint a szövetséghez tartozó intézetek vagyonának elhelyezésére vonatkozó helyes üzleti elveket megállapítani, egyben azokat irányítani törekszik. Ami most már az anyagi érdekeltséget ós összetartozandóságot illeti, feladata a magyar takarékpénztárak központi hitelbankjának a kötelékébe tartozó pénzintézetek hiteligényeinek szolgálata, azok váltóinak leszámitólása, visszleszámitolás, jelzálogilag biztosított követeléseinek megszerzése, esetleg zálogba vétele, továbbá a társaság tulajdonát képező címleteknek lombardirozása stb. A szövetséghez tartozó vidéki íénizntózeteknek városokkal, községekkel vagy más jogi személyekkel szemjen fennálló követeléseinek átvállalása. Ugyancsak egyik legfontosabb hivatása a szövetségnek fizetési zavarokba vagy egyébb válságokba került szövetségi intézetek anyagi ós erkölcsi támogatása, rendezésük keresztülvitele és további fennállásuk lehető biztosítása. Az anyagi kapcsolat bensősége szempontjából igen fontos feladata továbbá a központi hitelbanknak a mondhatni részvényeseinek túlnyomó részét képező pénzintézetek részvényei vételének és eladásának közvetítése, valamint ily részvényekre való kölcsön nyújtása. A vidéki pénzintézetek lótesitésónél és fejlesztésénél való közreműködés, úgyszintén a részvényes intézetek esetenkénti társításával részesítés nagyobb hazai kibocsátásoknál és pénzügyi müveleteknél. Különösen az utóbbi feladatok azok, melyek az érdeklődők figyelmét 'megragadhatják és amelyekből az itt konstatált átalakulási folyamat rendkívüli jelenségei teljes biztossággal megfigyelhetők. Még lesz alkalom visszatérni az anyagi és erkölcsi kötelességeinek megfelelő szövetség működésére, világos képet nyújtva a szemlélőnek pénzügyi és hiteléletünk eddig csak sejtelmesen jelentkező erőforrásának. SZÍNHÁZ. Színészet Gyu'án. Somogyiék a nyári színkörben. Négy nap múlva lüktető eleven élet költözik be a kánikulai hőségben eltikkadt gyulai társadalmi életbe. — Somogyi Károly színigazgató vonul be nagyváradi gárdájával egy hónapi vendégszereplésre a Göndöcs-kerti nyári színkörbe. Somogyi előleges színházi jelentései már megjelentek' a plakátokon. A jelen tés elsőbben is közli a társulat tagjainak névsorát, akik sorában több jeles erő áll. A programból is ad valami mutatót a direkció, ez azonban Ígéretnek is nagyon sovány. Az előadásra kerülő darabok műsorából ezeket közli az előleges jelentés : Színmüvek: Kata néni, Ifjúságunk, Párbaj, Jerikó falai, Baccarat, Ösztön, Ifjú Csokonai, Bizánc. Vígjátékok: Józsi, Titok,, Udvari tanácsos, Dorrit kisasszony, Őrangyal, Yerób, Nap hőse, Emil, Szobaleány, Csöppség. Népszínművek ós énekes darabok : Kukorica Jónás. Smolen Tóni. Operettek: Postás fiu, Mischu lányok, Pesti nők, Bohém szerelem, Kültelki hercegnő, Gül-Baba, Legvitézebb huszár, Leányka, Koldus gróf, Cserelányok stb A kapunyitás csütörtökön este történik meg s a függöny első felgördülóse elé nagy érdeklődéssel tekint Gyula közönsége. A fűszer-, vegyes- és kiskereskedők békésmegyei körzetéről. Nemrégiben megírtuk, hogy Gyulán megalakult a békésmegyei fűszer-, vegyes- és kiskereskedők megyei körzete. Ennek mőködése céljáról az alábbi ismertetést kaptuk: A szervezkedés nagy előnye minden téren szembeötlő. Igy lesz az a békésmegyei körzet szervezésével is. A szervező-bizottság fáradozása nem lehet sikertelen, a közhangulat után itélve a vármegyei kiskereskedők tömegestül lépnek be tagokul a körzetbe. A tagság úgyszólván semminemű megterheléssel sem jár és ezzel szemben a tagok megfizethetlen szolgálatokban részesülnek. Tudvalevő, hogy a kiskereskedők gyakran jönnek összeütközésbe a közigazgatási és pénzügyi hatóságokkal, minek folyománya az, hogy érdekeik a központban (Gyulán) védelemre szorulnak. Megkeresésükre ugy az elnökség, mint a titkár díjmentesen tesznek lépéseket ügyeikben ós minden erejükkel azon fáradoznak, hogy a tagok órdekei megvódessenek s a tagok mint jogkeresők kellő jogvédelemben is részesüljenek. 5 Természetes, hogy a minisztériumokhoz felvitt ügyeikben az országos egye sülét budapesti tisztviselői járnak el és sietnek segítségül a bajok orvoslására. Bővebb fejtegetésre nem szorul annak megállapítása, hogy 10 korona tagsági dij az egyesület részéről számos ellenszolgáltatással fedeztetik, sőt a 10 korona befizetésével a tagok még a füszerkereskedők lapjának is évi előfizetőivó lesznek. Az országos egyesület megalakulása eredményezi, hogy a kiskereskedők bajait ós kívánságait a törvényhozásban tolmácsolni fogják ós ennek eredményeképpen javukra üdvös törvényes intézkedések lépnek a közel jövőben foganatba. A szövetkezeti törvény reformjánál ezen egyesület lesz hivatva, hogy mint országos testület a maga érdekében a maga igazáért sikra szálljon. A szervezkedés ereje megvédi a kiskereskedőt a nagykereskedők esetleges túlkapásaival szemben, egyszersmind megedzi arra, hogy minden veszedelmes egyesüléssel, melyet a nagyok ellene szerveznek, — gazdagodva az országos egyesület erejével — dacolni tud. Már fölszólalt a parlamentben a kiskereskedők (trafikosok) érdekében az országos egyesület elnöke, Vázsonyi Vilmos dr. ós bizonyos, hogy úgy ő, mint e téren követői felszólalásaikkal ráterelik a kormány tekintetét a kiskereskedők bajairá is. Már maga az a körülmény, hogy az elnökséget dr. Vázsonyi Vilmos elvállalta, erős bizonyság amellett, hogy a kiskereskedők országos egyesülete a kiskereskedők érdekeinek éber őre lesz. Hiszem és bizom abban, hogy a békés megyei körzet az országos egyesületnek minden tekintetben elsőrendű körzetévé növi ki magát. Legyen biztató országos hirű elnökünknek üdvözlő sürgönyünkre hozzám küldött válasza : „— Békésmegyei kiskereskedők egyesületének megalakulásához sok sikert kívánok, szívélyes üdvözletüket hálásan köszönöm. Dr. Vázsonyi Vilmos." Bizom a sikerben, mert az egyesülésben hasznos törekvést látok. Dr. Major Simon, a békésmegyei körzet titkára. KOZGAZDASAG Gabona árak. Békéscsaba, aug. 4. Dacára a fővárosi malom-munkás sztrájknak, a gabonatőzsdén a malmok meglehetős vótelkedvet tanúsítanak, természetesen azonban csak olcsóbb árakon, igy az irányzat lanyha. A csabai hetipiacon meglehetős volt a kínálat. I. rendű búza 13 60—13 80 I.L „ 13-40-13-60 Arpu uj 10-40-10-60 Budapest, aug. 4. (Saját tud. táv.) Készbuza 5 fillérrel olcsóbb ; októberi buza 14-27; tengeri 12 40. Elhaltak Csabán. Julius 28-tól aug. 4-ig. Ancsin János, napszámos fia, 8 hetes, bélhurut. Gálik Mártonné, földmives özvegye, 86 éves, végelgyengülés. Offenwagner Margit, hentes leánya, 6 hónapos, agyhártyalob. Liker Erzsébet, földmives leánya, 2 hónapos, bélhurut. Zelenyánszky György, napszámgs fia, 7 hetes, bélhurut. Lipták P. Judit, napszámos leánya, 3 hónapos, bélhurut, Mengyan Pál, földmives fia. 5 napos, hasadt gerinc. Zelenyanszki D. György, tanyás, 79 éves, végelgyengülés- Petrovszkí Katalin, napszámos leánya, 19 éves, tüdőgümőkór. Belicza Pálné, napszámos özvegye, 55 éves, gümőshashártyalob. Ujfaludszky Judit, szabó leánya, 16 napos, gyengeség. Tóth Imréné, cipész neje, 22 éves. tüdőgümőkór. Kiszely Judit, napszámos leánya, 6 hetes, bélhurut. Hugyecz Mária, napszámos leánya, 13 hónapos, bélhurut. Knyihár Mária, napszámos leánya, 15 napos, gyengeség. Szerkesztői üzenetek. B. G., Szeghalom. Köszönet a novelláért. Legközelebbi lapszámunkba besoroztuk. P. J„ Doboz. Mind a tárca, mint a dalok megérkeztek. Köszönet értük. A „Kalászok" augusztus közepén okvetlen megjelennek. A „Delelőn'' benne lesz. Szívélyes üdvözlet. N. B. dr., Szarvas. Szívélyes köszönet soraiért. Leadtuk s ha terünk megengedi, hozzuk, bár néhány nappal késett. Ha technikai okból elmaradna, ugy az évfordulón használjuk fel. Cz. E., Kondoros. Amint láthatja, közöljük és várjuk az igért folytatásokat is. A kivánt lapszámot készséggel küldjü k. B. O., Gerendás. Köszönjük sorait, s azokat ma közöljük. Hasonló irányú értekezéseit máskor is hálás köszönettel honoráljuk.