Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám
1906-08-05 / 66. szám
Békéscsaba, 19uo. aug. 5. 3 nak hívják. A kenyéradó értesül a csősz visszaéléséről — elcsapja. Akkor meg a kenyéradó „rossz". A keresztény vallás szerint Jézus a tökéletesség; példája. Mégis a zsidó nem ad rá semmit, aminthogy vallása szerint nem is kötelessége. A keresztény imádja. A zsidó-szocialista-vezető beszédeiben meg kifogyhatatlan a Jézus magasztalásában. Nyíltan hirdeti, hogy maga Jézus is szocialista volt. Hallgatói és követőik pedig szintén szívesen vállják ezt a tant. Mégis, ki él vissza legtöbbször Jézus nevével és ki az, aki legkevésbbé kíméli Jézus nevét az u. n. káromkodásban, mint a szocialista tömeg ?! Megfeledkeznek arról, hogy maga Jézus mondta, hogy : „Legyetek az igének ne csak hallgatói, hanem megtartói". Az emberiség bünteti a gyilkost. A háborúba induló hadsereg az Istenhez fordul, hoay győzelemre segítse. Tehát Isten segítségével indul gyilkolni. Az emberiség tapsol a győző hadseregnek. Holott inkább sírna a sok elesett s azok hátramaradói, özvegye!, árvái felett. A sok gyilkolásért pedig senkit sem vonnak kérdőre. A munkás ember panaszkodik a munkaadóra; mert keveset fizet; a munkaadó meg^sokalja azt. Ha a munkaadó a munkabért felemeli, a munkás örül ennek ; de már akkor a munkás igy okoskodik: Ha ezt a keveset megkaptam, mert rövid időre letettem a szerszámot, megteszem azt máskor ís és többet követelek. Igy a paradoxonok skáláján végig menve, az „Én"-hez jutok. Nem ismerem magamat, mert tegnap megfogadtam valamit és ma már ott vagyok, a hol tegnap. A ma helyesnek talált véleményt holnap már magam is helytelenítem. Mert azt a nálam vélt okosabb ember mondja, én pártjára állok és saját meggyőződésemet annak rendelem alá. Most már, ha magamat sem ismerem, hogy ismerhetném felebarátomat, akinek gondolkodás módja, szokásai az enyémtől teljesen eltérők? De azt csak én mondom, illetve gondolom; inert az illető még velem szemben helyezkedik oly álláspontra s az én véleményemre vagy semmit, vagy keveset ad. Ezen sorokból az tűnhetnék ki, hogy én a mai társadalmi rendszernek ellensége vagyok; pedig dehogy, csak nem szeretem, A természet az embertől semmit sem tagad meg. Ad táplálékot, ruházatot, melegítő napot. Hideg ellen gondoskodik melegítő eszközökről Ad örömöt, de ad bánatot is. Tehát az ember megélhetéséhez mindent megtalál a természetben. Lehet, hogy ez az oka az emberi nem elbizakodottságának, kapkodásának. Nem becsül meg semmi , megy az élettel napról-napra. A minden jók adójáról megfeledkezik. Azt hiszi, hogy örök életet él. Csak akkor gondol rövid időre a teremtőre is, mikor bajba jut. De mondom csak rövid időre ; mert az ember egy folytonosan gondolkodó gép, aki azt hiszi, hogy a természet csupán érette van teremtve. Innen a súrlódások, a harag, e boszuállás, irigység. Innen van az, hogy magunkat mindig többre becsüljük, mint másokat; magunkról beszélünk akkor is, mikor másokat ítélünk. A feltevés az, hogy aki itél, mindig tökéletesebbnek gondolja magát, mint akit itél. Igy támadnak a pletykák, melyek a gyülöltség melegágyai. Sajnos, ezen általános emberi gyarlóságok ellen még nincs iskola. Pedig a társadalom sokat tehetne ; de ha azt mondjuk, ugy van jó, amint van — ez soha sem fog bekövetkezni. Erről külömben máskor. Gzlrbnsz Endre. Rezey Szilviasz búcsúzik. Békésvármegye tanügyeinek tiz éven át volt lelkes vezetője, Rezey Szilviusz búcsúzik a vármegyétől. Mint megírtuk már ugyanis, Rezey nyugalomba vonul s a kultuszminiszter már utódjáról is gondoskodott, S c h a 11 e r Frigyes személyében. Rezey Szilvjusz pihenő napjait most kezdi meg. Szabadságáról visszatérvén Gyulára, onnan tegnap az alábbi meleghangú sorokat intézte hozzánk: Igen tisztelt szerkesztő ur! Hivatali állásom elhagyása, illetőleg Gyuláról történő távozásom alkalmából szíveskedjék megengedni, hogy más alkalmas mód hiányában, becses lapja utján vegyek bucsut Gyulaváros ós Békésvármegye mindazon jó ismerőseimtől és barátaimtól, kik szeretetremóltóságukkal és velem szemben tanúsított jóakaratukkal tiz évi vármegyei tartózkodásomat kellemessé, válásomat pedig fájdalmassá tették. Megrendült egészségi állapotom követeli távozásomat és fájó szivem érzelmeit csak azon remény képes talán tűrhetővé tenni, hogy jóindulattal fognak reám visszaemlékezni. Isten áldása kisérje életüket! Ti pedig, kedves és szeretett munkatársaim : tanítóegyesületek, tanítók, tanítónők ós óvónők, kik bizalmatokkal, szorgalmatok és hivatásos buzgóságtokkal szívesek voltatok tiz évi működé sem szerény sikereit előmozdítani fogadjátok őszinte, igaz baráti köszönetemet és további müködéstekben is tartsátok mindig szemetek előtt azon magasztos és szent célt, mely a hazafias magyar népoktatás ós népnevelés címén elsősorban váltaitokra nehezedik. Terhes, de szép munkát végeztek, de ha eddig hivatásos buzgóságtokat ós hazafias érzelmeiteket megtartjátok, bizom az Istenben, hogy munkálkodástok a haza boldogitását fogja elősegíteni, mire Isten áldását kérem. Végül fogadjátok szívesen szeretetteljes búcsúmat ós tartsatok meg jóemléketekben. Isten áldjon benneteket! Gyulán, 1906. augusztus 3. Rezei Sylvius, kir. tanfelügyelő. Kisértő milliók. Megtalálták a Pomucz milliókat. A jó Isten tudja, hányadszor kísértenek már a volt gyulai törvényszéki szolga, Lőkösházy Ferenc milliói. Valami csekélyke hatvan millió koronáról volt szó, amelyeket Pomucz György, Amerikába kibujdosott 48-as honvédezredes hadbíró hagyományozott volna él. Volt ez a hir már olcsó mese is, jó üzlet is, de igazándiban talán még most sem lehet sok értéke. A legújabb hir ugy adja elő a hatalmas örökséget, hogy Pomucz a világosi fegyverletétel után vándorolt ki Dél-Amerikába, ahol a polgárháborúban szerzett érdemeivel szentpétervári főkonzulié küzdötte fel magát ós amikor meghalt, nemkevesebb vagyont hagyott hátra, mint 62 millió koronát. L ő k ö's h á z y, a gyulai szegény ember, aki időközben a nagyváradi törvényszékhez került szolgának, okmányokkal tudja igazolni, hogy ő Pomucz Györgynek legközelebbi örököse. Minthogy azonban időközben körülbelül tiz más Pomucz örökös lépett fel igényei vei, majdnem évekig kutatta a biróság az igazi örököst, aki csakugyan a szerencsés szolga. A szenzációs fordulatról ezeket jelenti tudósítónk: A Pomuc-örökösök ügyvédje, Krémer A. Árpád a saint-louisi és washingtoni konzulátus segélyével megtalálta a Pomuc-örökség leltárát. Ezekből hivatalosan kitűnik, hogy Pomuc Györgvnek óriási kiterjedésű birtokai vannak Washington, Chikágo és Saint-Louis környékén. Kitűnik, hogy Pomuc György 'értékpapírokban földbirtokban hatvankét millió korona értékű vagyont hagyott hátra ós mind a tiz Pomuc örököst, köztük Lőkösházy Ferencet is illeti. A washingtoni konzulátus a leltárt elküldte a magyar igazságügyminiszteriumhoz, ahol az örökösök igazolása után az örökség felosztására kerül a sor. Hogy azonban senki ne kételkedjék az örökség létezéséről és senki ne gondoljon mesebeli amerikai nagybácsira, itt közöljük az igazságügymiiniszterium hivatalos közlését a Pomucféle örökségről, amely tegnap több fővárosi lapban megjelent. A hivatalos kommüniké a következőképpen szó*. „Pár hónappal ezelőtt a saint-louisi magyar osztrák konzulátus megkereste a magyar igazságyminiszteriumot azzal, hogy vannak-e Pomuc György volt amerikai követnek törvényes örökösei? Ez , a Pomuc György ezredeshadbiró volt a negyvennyolc-negyvenkilencediki«szabadságharcban. A világosi fegyverletétel után kénytelen volt Amerikába menni, ahol a dólamerikai háborúban vitézségével és bátorságával annyira kitüntette magát, hogy hadtestparancsnok lett. A háború befejezése után az amerikai kormány Pomucot érdemei elismeréséül Szent-Pétervárra főkonzulnak nevezte ki. Itt is halt meg 1892 ben szélütés következtében. Utána hatvankét millió korona értékű hagyaték maradt Értékpapírok és óriási kiterjedésű földbirtokok Washington, Chicago és SaintLouis környékén. Ez az óriási vagyon Pomuc rokonságát illeti, akik tizenégyen vannak. A Petőfi halálához, - A Békésmegyei Kö?löny eredeti tárcája, Irta ; Nemes Béla dr. Július utolsó napján volt 57 esztendeje, hogy Petőfi elesett. Azóta sokan és sokat irtak róla. A bizonytalanság Útvesztőin tévedezve, igyekeztek a nagy genius haláláról, végső perceiről hiteles tudósítást adni. Valóság csak az, hogy Segesvárnál látták utolszor, A nagy E álya megszakadt. Félszázad során moón kutattuk a helyet, hol elnémították s nem találtunk reá; forgattuk a koponyát, melyről hasábos cikkeket irtak. Hiába; néma ez is Yorik fejét sem tudta Hamlet megszólaltatni; ijesztően mered ránk a két szemgödör: ignorabitis, Nem hihető, hogy az élőről minden értesítést megtagadott volna a hirhordó idő. A mult század hetvenes éveiben egy agyafúrt székely, Manasszesz, Petőfi rabtársának mondta magát, kivel együtt sínylődött a szibériai ólombányákban; ő megszökött, társa ott maradt, — Manasszesz csaló volt, a híradást a maga javára igyekezett kiaknázni, A legsötétebb orosz viszonyok is megengedték volna, hogy arról, kinek szellemét ma egész világ bámulja, halljunk valamit. Petőfi meghalt, A halál nemcsak a földi élet végét jelenti, hanem egész tartalmát egyszerre és élesen megvilágítja. Látjuk az ifjút, ki hideg télen, vékonykán „öltözve, hóna alatt egy kötetnyi verssel a fővárosba gyalogol; az olvasókat, kik költeményeit habzsolják; halljuk beszédét társai közt a szabadság napján, mennyasszonya oldalán, a harcmezőn, Pályában a nagy szellemek csodás kiváltsága : emelkedésének titka, küldetésszerűsége, dicsőségének a megdicsőülésig finomodása; s a mi mindennét mélyebb varázsu: a genius messze jövőbe látása. Ez alapon nevezi a francia Chassin s a német Grimm a legsajátosabb lángésznek. Megérzi a forradalmat megjósolja költői dicsőségét és halálál. Sorsa igazolta. Másokban is volt divinatoris erő, de akkora biztossága az éleslátásnak senkiben. Asztrál-szellemét önmagából vetiti ki, tőle tudakolja a jövőt, A középkor Petőfijének az istenítés glóriáját vonják feje körül, ha akkor él. Alakja mitikus, kit Vergiliussal együtt emlegetnének. Halálban, eloszló árnyékában titokzatosság bujkál előttünk. Hol a sírja? A nagyoké, mondja Perikies, nemcsak az a pár arasznyi föld, mely csontjukat takarja, hanem az egész föld. E nagyokhoz számit Petőfi is. Az ember eszménye volt: a népek nilágszabadsága. És dalai ? Petőfi nem meglopta, de elhódította a nép alkotó szellemét. Vesszen el minden : e dalok örökre foglalatja lesznek a színmagyar lélek legőszintébb érzéseinek, mint egy drágaköves boglár. És ebben van igazi halhatatlansága. Nem szobra őrzi, — alkotásai örökítik nevét. A költő próbája az idő ; elvonulnab hosszú századok s hozzá hasonlót még nem láttatok . .. Csillagok mozgásában ki fog arasznyi időt rovogatni ? Hol vannak utánzói? Hol a Petőfieskedők ? Hol méltó követői — szinre, értékre, hatásra ? Huszonhat éves volt, mikor meghalt. — Égé volt a lelke, mielőtt testébe szállt ? Sas-e, ormok csuszán szárnyaló ? vagy villám tüze égi fergetegben ? Vagy talán csókdosó szellő virágok kelyhén ? . . . Olvassátok költeményeit és megfejtitek. Mivé lesz, ha tovább él ? Hová fejlik az ember, a politikus, a költő ? A régi marad. Könnyebb a földet sarkaiból kivetni, mint a z t az akaratot megbénítani. Á szabad madár holtra verdeste volna magát, ha rabságba jut. Némán, vagy fojtott panaszszal költőnk sem tudna a változott viszonyokba beletörődni. A nagyfokú feszültségű sűrített villamos erőt ki óvja a kipattanástól ? Ilyen volt ő, ilyen is marad, ha tovább él. Milyen halál várt volna reá ! ? S a költő ? Fiatal, hajlékony újak pengetik a lantot legtöbb ügyességgel. A lyra az ifjúkoré. Amire küldetése volt, betöltötte- Meddig repüljön a sas, ha a felhőkön túlcsapott ? Consummatum est. Az emlékezés napján hódoló sereg fordul arccal az erdélyi bércek felé s meghajtja lobogóját. Glória victis! rokonság megbízásából ment ki SaintLouisba Garzó János, aki örökös társai nevébe kinevezte Krémer A. Árpádot az örökség gondnokául, egyben'megbízna a saint-louisi magyar-osztrák konzulátust, hogy a gondnokot ellenőrizze. Mult hó 13-án megjött a washingtoni konzulátus értesitvénye, amely szerint kiadtak Garzónak Krémernek Washingtonban két ládát, amelyekben a hagyatéki iratokon és értékpapirokon kívül Pomuc György vagyonának leltára volt. A leltár szerint a hagyaték becsértéke hatvankét millió korona. A Pomuc-örökösök most felhívást tesznek közzé, hogy akik az örökségre még igényt tartanak, okiratokkal főiszerelve jelentkezzenek az igazságügymíniszteriumban, ahol az ügyet dr. Polner Ödön miniszteri osztálytanácsos intézi." Lőkösházi Ferenc tehát a felosztás után körülbelül hat és félmillió korona értékű vagyonhoz jut. Az egyszerű és most szegény törvényszéki szolga egyike lesz az ország leggazdagabb embereinek. Érdekes, hogy egy évvel ezelőtt többen Lőkösházy Ferenctől örökségét megakarták venni tiz-, húszezer forintért. Lőkösházi nem adta el. Mintha sejtette volna, hogy hozzájut a rengeteg kincshez. Viharos közgyűlés Gyulán. Dutkaynak nem adnak nyugdijat. A nóta vége pör. Annak a botrányos pénzkezelési visszaélésnek, amelynek a mult évben jöttek nyomára Gyula városánál, ugylátszik, csak most jutnak kelő fokra az izgalmak hullámail. Talán soha olyan tnbzódása a szenvedélyeknek nem mutatkozott Gyula város képviselőtestületében, mint a tegnap délután megtartott rendkivüli közgyűlésen, amikor a fegyelmi vétség miatt elitélt D u t k a y Béla polgármester nyugdíjazás' iránti kérvénye került szőnyegre. A szerencsétlen kezű polgármesternek talán ezen közgyűlés viharában elhangzott vádak és kemény kritikák adták a legfájóbb sebet, amelyet el kelleti viselnie hanyagsága miatt, Á városatyák valósággal tóbzódtak a legválogatottabb kifejezésekben és elkeseredésük anynyira ment, hogy tudomásul vették ugyan a belügyminiszternek Dutkay ügyében hozott ismeretes ítélet, valamint a polgármester lemondását, arról azonban tudni zem akartak, hogy még nyugdijat is adjanak annak az embernek aki gyulai közfelfogás szerint rutul viszszaélt a személyébe helyezett bizalom mai és éveken keresztül a legbotrányo sabb vissza éléseket követte el a város házára. Amikor e sorok íródnak, az esti órákban még mindig szenvedélyes vita folyik a polgármester nyugdíjazásának kérdése felől. Ha, mint előrelátható, a képviselőtestület megtagadja a nyugdijat ugy minden valószínűség szerint pörre kerül az ügy, mert a polgármesternek, dacára elitéltetésének, joga van a nyűg díjhoz A tegnapi gyűlésről, amelynek na pirendjénmég több jelentős közügy sze repelt, az alábbi részletes tudósitásl adjuk: A rendkivüli közgyűlést, mely szokatlanul népes volt, tegnap délután kél órakor nyitotta meg B u c s k ó Koriolár dr. polgármester-helyettes. A Dutkay ügyet megelőzőleg a ta nács előterjesztést tett a remetei föld vétel állásáról és a város által Í gyulavidéki vicinális céljaihoz szüksé gos 200 ezer koronás hozzájárulás köl csönvétele ügyében. A képviselőtestület az előterjeszté seket tudomásul vette és megbízta a ta nácsot a kölcsön felvételének lebonyo litására. A napirend következő két "pontja : Dutkay ügy volt. Az elsőben az állásbí visszahelyezett és 1000 korona pénzbir sággal sújtott, valamint 6117 kor. kár téritesre kötelezett polgármester meg rendült egészségi állapotára való tekin tettel, három havi szabadságot, másodil kérvényében pedig lemondásának köz lésével nyugdíjaztatását kérte. Amikor a tanácsi javaslat elhangzott mely a szabadságot megadandónak, t í nyugdíjazást pedig elfogadónak java