Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-29 / 64. szám

5 hely--orosháza—gyulai és a békés— mezőberényi—körösladány—szeghalomberettyó—ujfalui közutak lennének állami kezelésbe átveendők. Habár az emiitett utak legnagyobb része már az úgynevezett III. tranzversális müutba vannak bevéve, a kereskedelmi miniszter jelzett rendeletével a vármegye niégis érdekelve van. — Ezen az alapon esetleges észrevételeit legközelebb meg fogja tenni a miniszternél a vármegye. — Tanitóválasztás. A_ szarvasi községi iskolaszék julius 27-én, pénteken délelőtt tani tó választó ülést tartott, amikor is a negyven pályázó közül H a n i Jánost a rózsási, Konyecsni Jánost pedig a kákái iskolához választották meg. A megválasztott tanitók szarvasi szülöttek. — Uj gazdasági tudósító. A földmive lésügyi miniszter értesítette Békésvármegye közönségét, hogy Kun Árpád gyulamezői lakost az orosházi járás területére gazdasági tudósítóvá nevezte ki. — Katonazene a Széchenyi ligetben. Lapunk mult számában megemlítettük már, hogy a szegedi 2. honvédgyalogezred zenekara ma .átrándul Csabára. A honvédzenekar ma sétahangversenyt rendez a Széchenyi-ligetben. Az egyiket délután, a másikat este, mindkettőt válogatott műsor mellett. Ez alkalomból a kerti vendéglőben délután 40, este 60 fillér belépő-dijat szednek. — Élet-halál harc apa és fiú között. Az élet sötét tragédiáinak majdnem egy végzetea esete ismétlődött meg Gyulaváriban a napokban. Szatmári István odavaló gazdaember, aki állandó torzsalkodásban él Lajos nevű legényfiával, tegnapelőtt ismét perpatvart kezdett. Az összeszólalkozás végre tettlegességgé fajúit. Szatmári István a verekedés hevében vasvillát kapott föl

} amelylyel kegyetlenül összeverte a fiát, úgy hogy az a kapott sérülések folytán hetekig fogja őrizni az ágyat. A verekedés zaja a szomszédokat is odacsőditette a Szatmári porta elé. A tanuk védelmére keltek a legénynek, de majdnem veszedelmükre, mert a brutális apa revolvert ragadott, amelylyel kétszer a levegőbe is lőtt. Végre is kicsavarták kezéből a fegyvert és ártalmatlanná tették Szatmári Istvánt, aki ellen megindult a bírósági megtorlás. — Sztrájk a cséplésnél. Az aratás bevégezésével lefújtak az aratási sztrájkoknak. Kezdődnek hát a cséplési sztrájkok, amelyek sorát Szarvas nyitotta meg. A község határához tartozó Ungár testvérek deési bérletén ugyanis tegnapelőtt sztrájba lépett 18 cséplőmunkás. A sztrájkbalépést azzal indokolták meg, hogy a tulajdonosok nem engedték meg, hogy a munkások előbb a maguk részét csépeljék el. A sztrájk színhelyére kiutazott Wiel and Sándor szárvasi főszolgabíró, akinek sikerült a sztrájkólókat békés kiegyezésre bírni. — Kolerinos halálesetek. A gyengébb idegzetű polgárok megdöbbentő borzalommal adják szájról-szájra, hogy Csabán fellépet a kolera. A rettenetes fekete halál, amely már két áldozatot is követelt. Hogy különös tünetek között két hirtelen halál esett volt a napokban Csabán, az igaz, hogy azonban ezeket kolera okozta volna, az nem nyert kétségtelen beigazolást. A rekkenő és porral szaturált hőség ugyan alkalmas csirája a fekete halál bacillusainak, hogy ezek azonban már fertőzték volna a levegőt, nem felel meg a valóságnak. Az említett két hirtelen haláleset áldozatain is csak kolerinos tünetek mutatkoztak, amely betegség igencsak minden kánikulás időben jelentkezik, különösen ott, ahol nem ügyelnek az ivóviz tisztaságára és azoknál, akik mértéktelenül élvezik a gyümölcsöket. — A dobozi grófi kastély tüzveszedelmePénteken éjjel nagy veszedelem fenyegette gróf Wenckheim Dénes dobozi kastélyát. Éjszakának kellős közepén ugyanis eddig ismeretlen okból kigyúlt a gróf lovászának lakása és a lángok néhány óra alatt elhamvasztották az épület tetőzetét, sőt a tűz behatolt az éléskamrába is, ahol a lángok nagy pusztítást vittek végbe. Az uradalom cselédségének idejekorán történt közbelépése megakadályozta a tüzveszedelem tovább terjedését. — Egy hirhedt szélhámos halála. A váci fegyházban meghalt Matuska László gróf, igazi nevén Nagy Károly. Néhány esztendővel ezelőtt az egész országban sokat emlegették, amikor kiperült, hogy az állítólagos Matuska Lászlő gróf, aki Orosházán közjegyzői segéd volt, majd innen elkerülve esztendőkig tisztviselője volt Turócmegyónek, nevét és a grófi eimet egyaránt bitorolta. Matuska talán még előkelőbb állásba is jut, ha idegen pénzhez nem nyul. Fizetése azonban nem állott arányban költekezésével és sikkasztott. Egy ideig leplezte, de mikor már vizsgálatot indítottak ellene, menekült. Talán szökése is sikerül, de leleplezték, mert hamisított jegygyei utazott. Hatvanban letartóztatták a csendőrök s időközben megjött a köröző távirat is, amelyben a sikkasztó vármegyei jegyző elfogatását kérték. A vizsgálat szorán kiderült egész múltja. Soha sem volt gróf, nem hívták Matuskának, Nagy Károly a neve. Azokat a bizonyítványokat, melyek őt a vármegyei szolgálatra kvalifikálták, hamisította. Szülei nem éltek már, apja becsületes tanitó volt Tiszavalkon, hol Matuska-Nagy is született. A szélhámost két évi fegyházra ítélték és Vácra vitték. Büntetés idejéből azonban csak fél évet töltött ki: tüdőbaj támadta meg a fegyházban s szerdán 31 éves korában meghalt. — Nagy tüzek a megyében. A rekkenő hőség, mely nap-nap után tűrhetetlenebbé válik, veszedelmes tüzeket hozott a legutóbbi napokban. A lángok több helyen pusztítottak, nagy károkat okozva a cséplésre került gabonában. Mezőberényben a Boldisházi-pusztán 2000 kereszt buza hamvadt el. Nevezett helyen a környék kisgazdái hordták össze idei termésüket. Alighogy azonban megindult a cséplés, talán 50 kéve sem került még a gépbe, egy kiugró szikrától tüzet fogott az egész kazal és porráégett. A kár, mely több ezer koronára rug, annál érzékenyebben sújtja a kisembereket, mert gabonájuk nem volt biztosítva. — Hasonló veszedelem pusztított a napokban a Békéshez tartozó tarhosi pusztán is, ahol a dohánykertészek termés részét csépelték. A cséplőgépből kiugrott szikra 200 kereszt búzát hamvasztott el. — Óriási tűzvész pusztított a szarvasi határban. U g r a i Lajosnak az örmény-kútnál levő gőzmalma eddig ismeretlen okból kigyúlt és porig égett. A kár meghaladja a 7000 koronát. Az elhamvadt gőzmalom biztosítva volt. A békési aratósztrájk és Kecskeméti. Kecskeméti Ferenc ev. ref. lelkész s ez idő szerint a békéli választókerület országgülési képviselője, a magyar országgyűlés julius hó 19-én tartott ülésén a földmivelésügyi miniszterhez interpellátiót intézett a gróf Wenckheim Frigyes békési uradalmában ez év junius 30-án kitört aratósztrájk ügyében. Az interpellátiót kisérő beszédben felsorolt adatok tudatosan valótlanok lóvén, szabad legyen azokat becses lapjában, — mely ezen interpellátióval szintén foglalkozott, — a megejtett próbacséplósek alapján következőkben helyreigazítani. Valótlan az interpelláló képviselő azon állítása, hogy a sztrájk igazítás nélkül a megélhetés gondjának kényszere alatt tört ki, — va'ótlan, hogy a sztrájkba lépett aratók szerződésében kikötött aratási minimum 4.60 q búzát tett, valótlan, hogy ez év folyamán a marokrakók fizetése 36-tól 40 korona között váltakozott, '— valótlan, hogy azon birtokrészek gabonatermése, a melyek learatására szerződtetett aratók sztrájkbaléptek, lényegesen megromlott volna sőt a kikötött minimummal is kevesebb rósz hányadra nyújtott volna kilátást; valótlan, hogy a mikor az aratók a gabona megdőlésére tekintettel méltányosságból segítségért fordultak az uradalomhoz, az uradalom a szerződés rendelkezéseihez mereven ragaszkodott volna; valótlan hogy az uradalom, az aratás befejezésére kikötött 21 napi időtartamon tul az élelmezés kiszolgáltatást megtagadta volna. Való tényállás a következő: A sztrájkba lépett aratók páronként 1100 • öles tíz hold buza és 5 hold árpa vagy zab vetés,-21 nap alatt leendő learatására a kenyér gabona 13-ik, az árpa és zab 12-ik hányadáért vállalkoztak szalmában kiadva, élelmezésre 70 kiló búzát, 5 kiló szalonnát, 2 kiló sót, 6 liter kását, 6 liter pálinkát és 50 fillér tüzelő váüságot kötvén ki. Szerződés értelmében kiköttetett a learatott és betakarított minden 1100 • öles hold kenyér gabona után 60 kiló, — 1100 • öles hold tavaszi gabona után 55 kiló minimum, oly módon, hogy a cséplés eredménye után mutatkozó netán kisebb rész hányad ezen mennyiségre lesz kiegészítendő, megilletvén ezen felül az aratókat a szalma és törek, valamiut a kikötött élelmezés. A marok rakók szerződtetési díjjá 24—26 kor. közt váltakozott, ennél magasabb összeget csak azon arató volt kénytelen marok rakójának fizetni, a ki annak szerződtetéséről kellő időben nem gondoskodott. Pénz értékre átszámítva tehát 21 napi idő tartamra (19 munka napra) biztosítva volt az arató részére mai árfolyamot véve alapul, 118 kor. 75 fillér keresmény, a megfelelő szalma ós törek s 25 kör. 20 fillér értékű élelem, melyből a marok rakó 26 korona illetményt leszámítva, élelmesésen és szalmán kívül marad volna az aratónak 91 kor. 75 fillér keresménye vagy, munka ! naponként tehát 4 kovona 83 fillérje. 5 A próbacséplósek eredményéhez képest pedig kerestek volna a sztrájkba lépett aratók 7.40 métermázsa kenyér gabonát, 5 métermázsa tavaszi gabonát, pénzértékre átszámítva 158 korona 68 fillért, melyből a marokverő 26 kor. a levonatván, maradt volna egy aratónak az élelmezésen, szalma és töreken felül 127 korona 80 fillér, egy munkanapra tehát 6 kor. 72 fillér keresménye. Azt hiszem ezen reedmény mellett felesleges több szót vesztegetni annak bizonyítására, hogy a szátráj kólók részére kijelölt buzavetés nem volt megromolva, s hogy a szerződésszerű kötelezettségük betartása esetén az aratók tiszteséges keresethez jutottak volna, sőt tiszteséges kereset volt biztosítva nekik a minimumban is. Azt persze józan ésszel senki sem követelheti, hogy az aratók 19 munka napon a családjának egész évi eltartásához szükséges összeget megkeresse. Mint mindentévben, ugy az idén is megadta a békési uradalom összes aratóinak az élelmezést akkor is, hogyha közbejött körülmények folytán 21 nap alatt az aratást befejezni képesek nem voltak ; — az uradalom, tekintettel a gabona dültebb voltára, az aratást megelőzőleg önkényt, minden befolyás nélkül felajánlotta az aratóknak, hogy minden csapat (6 pár) arató mellé' saját költségén egy-egy pár embert adott segítségül, s rendelkezésükre adja megfelelő igavonó jószágokkal ós munkaerővel összes arató gépeit, ugy hogy ezen segítségekkel a szátráj koló aratók munkájukat 19 munka napon, igen is befejezhették volna. Hozzá értők tudják, hogy aratógépek dült búzában kifogástalanul dolgoznak, munkájuk gyorsaságára a gaibona száraz vagy nedves vo'ta, bir befolyással, — bármily gabonában azon ban egy aratógóp naponta 15 ember munkáját végzi. Köztudomásu Békésen, hogy a kitört aratósztrájk izgatás eredménye. Az izgatókat az interpelláló képviselő ur Ismeri legjobban. Hogy az izgatás ma sem szűnt meg, az interpelláló szemenszedett valótlanságokból álló interpellátiója bizonyítja legfényesebben. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a sztrájkba lépő aratók akkor tagadták meg a munkába állást, a mikor részükre a'2l napra szóló élelem az uradalom részéről már kiszolgáltatva lett: megtagadták pedig a nélkül, hogy közülök csak egyis az átvett élelmi czikkeket az uradalomnak visszaszolgáltatni kötelességének tartotta volna Miután pedig teljes vagyontalanságuk, és a sztrájkba lépés folytán munka nélkül maradásuk mellett az ekként jogtalanul átvett termények értéke tőlük többé be nem hajtható, okozt ik az uradalomnak kerek összegben 5000 korona kárt, a nélkül, hogy egy kasza vágást tettek volna. Hát ez vájjon méltányosság? Nem hagyhatom megjegyzés nélkül, a Kecskeméti képviselő ur által már több alkalommal s most az országgyűlésen is felvetett azon állítását, hogy a mig Békés községben a községi lakosság egy hold földje után 12 korona adót fizet, addig az uradalom ugyan olyan terület után csak 3, korona adót kénytelen viselni. Mint egyébb állításai, a képviselő ur ezen állítása is tudatosan valótlan. Békés községben egy katasztrális hold föld a legmagasabb állami adója 6 korona 84 fillér, átlagban pedig egy katasztrális hold löld adója a lakosság és az uradalom földjeit külön-külön vevén számítás] alapul, átlagban 3 korona körül mozog. Köztudomásu, és ismételt hivatkozás folytán Kecskeméti képviselő ur is tudja, 'hogy az 1875 évi VII. t c. 1-ső §-a, a mivelés belterjességének fokozása a kataszteri felvételekkel járó óriási költségekre tekintettel akként intézkedik, hogy a földbirtokoknak a kataszteri felvétel alkalmával megállapított minősítése és osztályba sorozása, úrbéri legelők felosztásától eltekintve, csak az egész ország területére elrendelt újra felvétel alkalmával eshetik változás alá, és miután a vízszabályozási munkálatok hatása a kataszteri felvételek után vált érezhetővé, nemcsak a békési uradalomnak, de Békés község lakossága 2/a részének vannak birtokába oly területek, melyek minősége teljesen megváltozott, a mely legelőkből I. osztályú szántóföldekké lettek, anélkül, hogy kataszteri minősítésük és ennek megfelelőleg adójok változás alá esett volna. Vájjon mért jut eszébe az interpelláló képviselő urnák ezan körülményt csak az uradalommal szemben tenni kifogás tárgyává. Hol van ezen eljárásban az igazságosság ós méltányosság? Hogy már a kataszteri felvétel idejétől történt változásra a Kecskeméti úr által felhozott vizesfásmelléki birtok tekintetében is szóljak pár felvilágosító szót, igaz hogy ezen terület a kataszteri felvétel alkalmával legelőnek ós kaszálónak minősíttetett, és pedig helyesen, mert hiszen ezen időben a gyepes ós határéri csatorna között annak nem ármentesitett oldalán fekvő vizesfásmelléki birtok Biharmegye egy igen tekintélyes részének vizládája, s legnagyobb részben állandó vizzel borított terület volt Kerek összegben 480,000 koronát, — holdanként 117 korona 50 fillért tesz ki azon befektetés, melynek segélyével ezen 3096 holdnyi terület csatornázás, gátépítés Jaltai vizmentesittett. Ezen terület helyett azonban más helyen a gazdaság természeténél fogva oly területok voltak légelőnek és kaszálónak felhagyandók, amelyek viszont szántóföld gyanánt voltak á földadó kataszterbe minősítve, amely területeknek adója azonban ezen körülmény dacára nem szállíttatott le. Akkor tehát, a midőn egy elébb hasznavehetetlen terület az uradalom által oly munkálatok folytán, a melyek a községi lakosság földjére vonatkozólag törvényszerű egyesülés alapján a vizszabályozó társulatok által hajtattak végre, hasznothajtó területtévé lett átváltoztatva, interpelláló képviselő ur felszólalása, s annak irányzata vonatkozólag annál inkább nélkülözi a köteles ségszerü igazságot, s annál súlyosabb kifogás alá esik, mert a befektetésekkel a nemzeti vagyon értéke és hozamképessége is emelkedett, és a papi palást köteles igazmondásának tudatában levő, de a hel.vzétet kellőleg megbirálni képtelen, a közlakosság előtt az osztál.ygyülölet szitására hasonló célzatos, de igazságtalan kirohanások nagyon is alkalmasak és igen gyakran végzetesek Csak annyit kívánok még megjegyezni, hogy a felsorolt adatok valódiságát bárki előtt kész vagyok okmányokkal igazolni. Fmpe-l Ernő, Innen-onnan. Tulipánkorszak. Valóban azt éljük. Szép Magyarhonban tulipános minden, vize-? pohártól a prágai porcellán jelvénynyel ékesített kibérelt és pafcentirozott hazafiságig. Csak természetes, hogy a tulipán kelendőségét legjobban kiaknázzák a korcsmák, ahol még az orrfacsaró tormi is tu'ipános. No és hosry beteljék a száz tu ipános még az anekdota is. Amire jellemző az alábbi es^t. E^yik CSHb-ii vendéglő étWm^be betér a napokban egy utazó küs'jii nadrágos fmber. Bekanalazza a levest, majd rostélyost kér. — Fokhagymával parancsolja ? — kérdezi a pinc r. — Nü ná, tulipánnal ! — vágja oda boszusan a vendég, aki nem nagy hódohódolatot árult el a legnemzetibb virág iránt. Akik idegesek. Ismeretes az az öreges bác«i, aki, amikor a zsidó hitközségnek val mutyik tagja elköltözik az árnyékvilágból, házrólházra járva, gyűjti egy perselybe az alamizsnát. Keresztényekhez is eljár s a beszédes öregnek szívesen adnak egy-két fillért. Elmeséli töviröl-hegyire, hogy ki volt az elhalálozott, gazdag volt-e, vagy szegény, kik a rokonai, hol lakik, mi volt a betegsége s sz>p lesz-e a temetése. Félig magyarul, félig németül beszél. A betegségek jelzésénél, ha akármi volt is az elhaltnak a • b<)ja, rendesen utána teszi : — Und ideges war er. Egy ur, akit — ámbár hivő katholikus — az öreg állandóan megtisztel a látogatásával, megkérdezte egyszer tőle: — Ugyan, mondja csak, hogy van az, hogy az, akiknek maga nekem eddig a halála hirét hozta, legtöbbször idegesek voltak ?