Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-29 / 64. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIII-ik évfolyam. 64-ik szám. Vasárnap, julius 29. BEIESME6YEI KOZLONT Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön ElrŐFIZETÉSI DI3 : F.gész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegvcdcnbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SATLER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések' és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel (helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Bukás és győzelem. Békéscsaba, julius 28. Julius 26-ika emlékezetes dátuma lesz a nemzeti kormánynak. Akkor dőlt le az első bálvány, akit magát is bálványdöntőnek nevezett a megmámorosodott tömeg. Nem is két, de három szék közül pottyant a földre a nagy bálvány, Barabás Béla, aki a kuruckodásnak, a hazafias frázisoknak szárnyain jutott] a tömjénezésnek bizonytalanul megépitett piedesztáljára. És amig ez a bukás a kormányé is, addig ugyanakkor Eötvös Károly, a független ellenzéki politikus diadala jelenti az uj korszellem győzelmét is. De ne beszéljünk Barabásról, hanem inkább az uj korszakról, a nemzeti demokráciáról, amely hivatalos pressziójának teljes hatalmát tűzbe vitte Barabás Béla érdekében, amely a hazafiasság, a függetlenség, a 48-asság szent beszédeivel igyekezett meghódítani, elkábítani a függetlenség, a 48-asság szent vallását követő híveket. Erzsébetváros polgársága eretnek lett. Azt támogatta, azt vitte diadalra, aki pártot ütött a szent kormány, a függetlenségi kormány ellen és annak elbukásán ül vig halotti tort, aki az uj rendszernek egyik legnagyobb embere, oszlopa, tekintélye. Most már láthatja minden gondolkodó ember, hogy a frázisok, amelyek szállnak körülötte, azt hirdetvén, hogy a nemzet egy táborban van, hogy a nemzet vakon követi a miniszteri székekben ülő apostolokat — hazugságokat, valótlanságokat mondanak. Erzsébetváros után jön majd a többi erős, független, öntudatos polgárság pártütése, bálványromboló munkája. És mindenhol be fog következni ez a pártütés, bálványrombolás, ahol a városi polgárság, a demokráciának e harcra kész csapata felismeri, hogy az uj kormány a függetlenség és negyvennyolcasság jelszavaival tulajdonképpen a demokrácia, a haladás, a kisemberek megerősbödése, és szükségképpeni ellenségeinek : az agráriusoknak halálos szolgálatába szegődött. — Mindenhol bekövetkezik ez a bálványrombolás, ahol a fejlődő intelligencia, a városi polgárság műveltsége, jóizlése felismeri a Barabások csengő hangja mögött lappangó tartalmatlanságot, készületlenséget, demagógiát és értékelni tudja az Eötvös Károlyok nagy eszét, mély életbölcsességét, puritán liberalizmusát, ragyogó ékesszólását. Barabás Béla elbukásával szétfoszlott a legendák egész tömege. E legendákat terjesztették, ápolgatták, mint a melegágyi virágokat, hogy mint a dajkamesékben, higyjünk ezekben is. Szétfoszlott az a legenda, hogy az egész nemzet tapsol ennek az apostolokkal megáldott kormánynak. Hazugság. Szembe áll, ime bebizonyosult, a kormánynyal Magyarország egész munkásosztálya és független liberális városi polgárság; egyszóval azok az elemek, amelyek meg fogják teremteni az uj Magyarországot, a kultúrájában nyugodt Európa felé közeledő, a barbár Ázsiától eltávolodó Magyarországot, amelyek a legközelebbi jövendőben meg fogják vivni, elkeseredett osztályharcukat a kormányt támogató feudális agráriusokkal. És szétfoszlott az a legenda is, hogy a Barabás-féle csak szónokolni, de komolyan alkotni nem tudó demagógokat a nemzet vezéreinek tekintené a nemzet. A legendák helyett kaptunk még ragyogóbb, vigasztalóbb valóságot, amely mutatja már, hogy a liberális felvilágosultság egyre erősödik Magyari országon. Erzsébetvárosban kezdődött a virradas. Azt hirdeti ez a derengő fény, hogy minden ármánykodás és erőszakoskodás dacára kisüt az igazság napja nemsokára egész Magyarországon. Békésvármegye törvényhatóságából. Rendkívüli közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósága nagy érdeklődéssel várt rendkívüli közgyűlését csütörtökön tartotta meg. Rendkívüli jelentőségű közügyek tették szükségessé ennek a közgyűlésnek az egybehivását, mint az orosházi hetedfélmilliós földvétel és parcellázás, valamint a megyének hasonló összeget igénylő közúti programjának megállapítása. Egynehány választás keltett még közérdeklődést, míg a napirenden szereplő többi pontokat községi ügyek képezték. Előző lapszámunkban ugyancsak kimerítően ismertettük a közgyűlésre került fontosabb ügyeket. Igy az állandóválasztmány ülésről hozott referádánkban teljes részletességgel az orosházi földvételt, a közuti-bizottság üléséséből pedig a közuji programot. Az előbbit hármas vita után kedvezően elintézte a közgyűlés, mig a közúti prgroammal sehogysem tudtak boldogulni. Mindenki szeretett volna ugyanis valamit még beletoldani a programba, s ismét másoknak meg sok volt a kevés is. Végre is azután ugy döntöttek, hogy sehogysem döntöttek, hanem a tejedelmes programot uj rendkívüli közgyűlés elé viszik,.amint arranézve a vármegyének valamennyi községe megadja a véleményét. A népes nyári közgyűlés lefolyásáról különben az alábbi részletes tudósításunk számol be : Az orosházi földvétel. Lapunk mult számában részletesen ismertettük az orosházi közel tízezer holdas földvételt és parcellázást, amelyre vonatkozó állandó választmányi javaslatot Konkoly Tihamér dr. terjesztette elő. A közgyűlés minden vita nélkül, egyhangúlag hagyta jóvá a földvételt, ennek kezelése és eladása tárgyában Orosháza képviselőtestülete által alkotott szabályrendeletet és jóváhagyta a községnek a birtokvételből kifolyólag az Orosházi takarékpénztárnál felvett 250 ezer koronás kölcsönét és e határozatokat jóváhagyás végett elrendelte felküldeni a miniszterhez. Ladics utódja Wenckheim. A napirend harmadik pontja a L adics György elhalálozásával megüresedett közigazgatási bizottsági tagsági hely detöltése volt. A főispán e tárgynál titkos szavazást rendelt el, kiküldvén a szavazatszedő küldöttség elnökéül V eres Józsefet, tagjaiul pedig Fáy Samu drt ós L o n g y e 1 Sándor drt. A leadott 83 szavazat igy oszlott meg: Wenckheim Dénes '64, B e r é n y i Ármin 13, Haan Béla 4 voksot kaptak, mig két szavazat érvénytelen volt. S igy szótöbbséggel gróf Wenckheim Dénes lett megválasztva Ladics György utódjául. Választások az albizottságokba. Ezután a vármegyei vasutak megüresedett igazgatósági tagsági helyeinek Békésmegyei Közlöny tárcaja Sötét órában. Hagyj el. Amerre sorsom üldöz engem : Rózsátlan utak azok teneked. Ha velem jösz, úgy elbuktál örökre S örökre besötétül végzeted. Maradj. Álmodd tovább a hajnal-álmot S ne tékozold el drága könyeid' A szívnek jó, ha bús napokban Sírhat és visszaemlékezhetik. Amerre én bolyongok — árnyból-árnyba — Csak gyászvirágot nőtet a tavasz. Olykor felvillan egy-egy pont a mélyben, Baljósló örvény villogása az. Lelkem derűtlen s nem lesz soha mássá. De szenvedést, bút féltőn rejteget És büszkébb, hogysem üdvről, boldogságról Hazug meséket fecsegjen neked. Légy vidám, tépdesd a nyiló virágot. Örülj az örvendőkkel, édesem, És néha gondolj rám, ki tégedet csak Szeretni tudtalak, — megcsalni nem. Endrödi Sándor. A Migrinyi lányok. •- A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: Oottler Lajos. *) Amikor először jelentek meg a nyaralótetep Erzsébet-parki sétányán, minden szem feléjük fordult. Egyenlően magas, karcsú két alak, egyik hamvasszőke, másik Tizián-vörös hajjal. A pirosbabos, fehér batiszt ruhának bizonyára többe került a varrása, mint a kelméje. Kifogástalan elegánciával volták öltözve, de azért egész megjelenésök egy aránylattal feltűnőbb volt, mintsem comme il faut-nak lehetett volna mondani. Migrinyi Teréz és Blanka. Anyjok, egy feketeruhás, jelentéktelen kis öreg asszony, ott tipegett mellettük égbekiáltó ellentétül. El sem lehetett képzelni, hogy ez a merész tekintetű, sötészemü két leány élveteg piros ajkával ós hamvas, gödröeskés arcával, valamikor olyan lesz, mint most az édesanyjok. Az egész nyaralótelepen hamar kitudódott, hogy <*z asszony szegény hi* vatalnok özvegye Budapestről és hogy csekély penzión kivül egyebök nincs. De azért mindennap ott foglalkoztak a katonabanoa zenéje mellett, az előkelő gondtalanság minden látszatával. A többi nyaraló hölgy feltűnően visszavonult tőlük. (Annál többet foglalkoztak velők a hátuk mögött.) Az urakból azonban rövidesen egész udvar alakult körülöttök. Főképen a kétszinü po3ztó volt *) A „Dzsentri történetek" jeles szerzőjétől. szépen képviselve a különféle szinü paroli és csillagdísz minden változatával. A lányok azonban a tiszt urak közül is inkább csak a vagyonosabbakat tüntették ki figyelmükkel. (A kaucióra való tekintettel.) Megesett aztán, hogy egy kis hadnagy, aki nagyon mélyen talált belenézni a Blanka szép szemeibe, egy mámoros, pezsgős nyári éjszakán, a tábori park lampionos fái alatt — mig a banda szólistája a „Sackingeni trombitást" fújta — megkérte a leány kezét. Blanka keményen a szeme közé nézett : — Aztán miből akar eltartani ? Van kauciója ? A fiú nem jött zavarba. — Kilépek és dolgozni fogok, — szólt egyetlen szemhunyorítás nélkül, hősies elhatározással (Különben veszett híre volt a kölyöknek. Szerette a kártyát, a pezsgőt, az asszonyokat, meg a cigányt.) — Maga akar dolgozni ? A maga két keze csak arra való, hogy a primadonnáknak tapsoljon (amikor nem öleli őket), a pezsgős pohárral kocintson, meg hogy a kantárszárat megfogja. Még a kártyakeverósre sem alkalmas, mert folyton veszít. De komoly munkára meg éppen való. Ezzel az ügy le volt tárgyalva. Persze ennek a jukker kosárnak hamarosan hire ment és csak növelte a lányok érdekes nimbuszát a közönség előtt. Az udvarlók gárdája rövidesen egy állandó taggal szaporodott Ez Barotti Lajos huszárfőhadnagy volt. Eddig csak messziről nézte és a sétányon kerülgette a Migrinyi lányokat. Végre azonban belé jutott a bűvkörbe és állandó lovagjok lett. Erről az emberről senki sem tudta, hogy gazdage vagy szegény? (Valami "milliomos nagybácsit emlegettek). Annyi tény, hogy gavallérosan élt és költekezett. De hát a nők előtt Barottinak nem is volt szüksége arra, hogy gazdagnak higyjék. Ez a daliás, fekete katona, aki néha olyan csodálatosan szentimentális tudott lenni, mint egy diák, játszva hódította meg az asszonyokat. A leányokkal „eddig" nem sokat törődött. Különben olyan volt mint a többi huszár, aki nyalka bajuszban kezdődik és csengő-bongó sarkantyútaréjban végződik. Nem tudom, hogy a Migrinyi-lányok is hittek-e a milliomos nagybácsi létezésében? De bizonyos, hogy Barotti hódolatát szívesen vették (A községi jegyzőné azt is tudta, hogy Teréz szerelmes a főhadnagyba, de neki Blanka jobban tetszik.) Amint vasárnap reggel tetőtől-talpig egyenlően öltözve kijöttek a falu kis templomából, karöltve haladtak végig a főutcán. A falu hölgyei és a nyaraló dámák mind utánuk néztek. Ők pedig ritmikus léptekkel haladtak a park felé, nem törődve a többé-kevésbbé szellemes, félhangos megjegyzésekkel. Kacérul libbentették meg nagyvirágu, almazöld cmousseline ruhájukat, mely alól csipkés selyem szoknya kandikált elő, formás bokájuk fölött. Siroíin Emeli n HrttJ* t» • toMUyt, Befizflfr. tcti a kShSctft, váladék*, éjjeli Izzadást Tüdobategsegek, liuruiuh, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ,,Roche" eredeti csomagolást. F. Hoffmanu-La Rochc &. C®. Itasel (Svájc). Kapkató MTMÍ rendeletre a pftfyíiertárakban. — A/a üvetenkint 4.— korona.