Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-12-30 / 108. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam. 108-ik szám. Vasárnap, december 30. Ü BEEESMEBTBI KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön EltOFIZBTÉSI D13 : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyedenbelul is. Egyes szám ára 12 fillér. Kéziratok nem adatnak vissza. Főszerkesztő : Dr. SA.ILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKEL? BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Uiév a politikában. Békéscsaba, december 29. A Compus Martius hősét gúnyalakokkal fogadta a csőcselék, mikor a győzelmes csata után visszajött. Az erős, pozsgás gyereket pedig leköpdösik a vén asszonyok dicséret helyett, hogy meg ne ártson neki a szép szó Csőcselek és vén asszony sok van ebben az országban, amit különösen most tapasztalunk, mikor az újévi szokásos üdvözlő beszédek meg, vagy meg nem tartásával foglalkoznak a kormánykörökben. A régi kor régi hivei magyarázzák, csürik-csavarják az újévi üdvözlő beszédekre vonatkozó nyilatkozatokat. Világos és átlátszó annak mindenikre, de azért a tikokzatosság színeiben szeretnék azt feltüntetni a Nemzeti Körrel egy húron pendült sajtókörök. Kiérzik minden ilyen nyilatkozatból a munkakérés, az energia, a tenni vágyás. De azért ők a csőcselék s a vén asszonyok politikáját követik. Pedig jóindulatra nincsen szükségünk, hogy megállapítsuk az elmaradandó újévi szokások lefuvásának intentióját. Kisérjük csak figyelemmel a kormány illusztris tagjainak beszédeit, melyek válaszú! szolgáltak a karácsonyi üdvözlésekre. Az újévi beszéd tükrözik vissza azokból, mert újesztendő napján sem mondhattak volna a miniszterek, mint a mennyit karácsonykor mondtak. De kevesebbet sem mondtak volna. A koalíciónak együtt kell maradnia s a koalíció együtt is marad. Ez volt a beszédek lényege. Egybehangzott az indokolás is. Együtt hozta létre a koalíció az alkotmányosság megmentését, együtt vállalt kötelezettséget bizonyos alkotások létrehozására, együtt dolgozott ezeken, dolgozik most s dolgozni fog a jövőben, mig eredményhez nem jut s mig a koaliciót megteremtő okok elhárítva nincsenek. Igy szólt Kossuth Ferenc a függetlenségi párt tagjaihoz. Wekerle Sándor kormányelnök nyilatkozataival kiegészítette a függetlenségi párt nagynevű elnökének szavait. Nyilatkozatai jelentősek, súllyal bírók, érdembe vágók. A választásireform kérdése komoly ügy, mondta Wekerle Sándor. Tehát a Nemzeti Körbeni szövetség jobbot nyújtó politikai menekültek, Kristóffy Jakabok nélkül is komolyan és lelkiismeretesen foglalkozik e kérdéssel a nemzeti kormány, amelynek minden tagja — újból Wekerle Sándor szavait idézzük — e kérdés megoldását becsületbeli kötelességének tekinti. A gazdasági kiegyezési tárgyalások befejezése közvetlenül küszöbön áll. A földmivelésügyi miniszierium tervei közül a par- j cellázást és az ezzel kapcsolatos gyarmatosítást emiitette még a kormányelnök. Tehát egytől egyig olyan kérdésekkel foglalkozott, melyek a nemzet legeminensebb érdekeit mozdítják elő. Ámde a politikai vén asszonyok s a Nemzeti Kör fényes termeiben tanyázó „őrállók", elsikkasztják ezeket a nyilatkozatokat. Port hintenek a tisztán látók szemeibe, lévén életcéljuk az, hogy egy vak világ elől harácsolják össze a nép javát, bizalmát és gyönge lábon járó meggyőződését. Vak világot álltattak eddig is. A nép nem látott s meg sem érezte, hogy vatamint a majom annál nevetségesebb, minél inkább hasonlít az emberhez, politikusai is annál komikusabbak voltak, minél inkább játszák a népjogok harcosainak szerepét. Miért nem valósították meg ők mindezeket a dolgokat, melyekkel most a nemzeti kormány foglalkozik? répaész-szurrogatummal. Volt módjuk is, idejük is reá. De nem tették. Hát ha nem tették, annál illetéktelenebbek gyanúsítani újesztendő elején az yj kormány tagjait. Azaz ki tudja, vájjon illetéktelenek-e? Mert a gyanúsítás nem mindig becsületes időtöltés .. . (sz.) Felügyelő válság az ág. evang. Nem kell magyar istentisztelet! Zsilinszky Endre dr. lemondott. A békéscsabai ág. hitv. ev. egyház presbitériumának csütörtökön megtartott ülésén különös dolgok történtek. Az egyháztanács többsége ugyanis egyenesen állást foglalt az erzsébethelyi magyar istentisztelet el'en s ezt egy olyan határozatban mondta ki, mely miatt az egyház eddigi felügyelője, dr. Zsilinszky Endre, lemondott állásáról. Az érdekes presbiteriumi ülés lefolyásáról s a felügyelőválság előzményeiről ezeket írja tudósítónk: Még ez év tavaszán a békéscsabai ág. h. ev. erzsébethelyi részéből 91 aláíró kérvényt nyújtott "be az ág. h. ev. egyház képviselőtestületéhez, kérelmezve, hogy az erzsébethelyi ág. hitv. ev. templomban időnként magyar istentisztelet tartassák. A képviselőtestület a kérelemnek elvben helyt adott, de mielőtt végleg döntött volna, kiküldött a helyi felügyelő, dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt egy bizottságot, hogy megtudja, váljon az aláirók egyházunk tagjai-e és mily terjedelemben kívánják a magyar istentisztelet tartását. Időközben dr. Zsilinszky Endre fel| ügyelő hosszabb ideig betegeskedvén, a bizottság nem járhatott el tisztében. B u t h y László és B u d a állami tanitók hosszabb kérvényt intéztek a bányakerületi püspök úrhoz, panaszkodva, hogy kérvényük 9 hónap óta nincs el| intézve. A bányakerületi püspök leküldte a folyamodványt, jelentést kivánva az arad-békési espereshez, aki azt kiadta a felügyelőnek. A felügyelő pár nap előtt összehívta a felfolyamodókat s az általuk felvett jegyzőkönyvben azon kívánságuknak adott kifejezést, hogy minden hónapban egyszer tartassák magyar istentisztelet a tót istentisztelet után és pedig akként, hogy ez utóbbi rövidséget ne szenvedjen. A felügyelő a jegyzőkönyvet beterjesztette a képviselőtestületbe, melegen ajánlva, hogy a képviselőtestület annak értelmében határozzon s igy a nyelvkérdés többé felszínre se kerüljön. A felügyelő után Linder Károly erzsébethelyi lelkész kifejtette, hogy a téli hónapokban, amikor a rendes tót nyelvű istentiszteletet úrvacsora előzi meg, physikai lehetetlenség még egy harmadik istentiszteletet tartani anélkül, hogy az egjik vagy másik rövidséget ne szenvedjen. Á c h i m L. András ugy tudja, hogy a püspök úrhoz intézett felterjesztést csak a két erzsébethelyi állami tanitó irta alá, azok pedig szombatonként be tudnak jönni a városba billiárdozni, bejöhetnek tehát a városi magyar istentiszteletre is. Ö maga rendesen részt vesz a magyar istentiszteleten a városban — és az ünnepeket kivéve bizony alig van ott uri ember és bátran még kétszer annyian is elférhetnének. Ha épen csak aláirás kell, bármely tanyai iskolánál is lehetne pár száz aláirást szerezni ilyen, vagy amolyan kívánság teljesítésére. Kiszely Pál ajánlja melegeii hogy tegyenek eleget az erzsébethelyi kérelmezőknek. Lukoviczky János felNéma hangok. (V. de Laprade.) Természet alvó hangjai, Erdő, melyet mily álma nyom, Beszédtek vágyom hallani, Zendüljetek meg lantomon. Cser lelke, rózsaszellemek, Virágzó rét, futó homok, Derűs tavak, konor hegyek, Kékkel behintett zöld rozsok : Szólaljatok ! Rejtett világ zenéje, mely Megszólal fönt a bérceken, Mély huroktól rezgő kebel, Szent dal, mit nem hall senkisem, Eszmék szükemlő szavai, Név, mit hiába kutatok, Mit gyermek s agg vágy mondani, Jövő idők, elmúlt napok : Szólaljatok ! Alig megvallott érzetek, Miket, bár titkon, kegyelünk, Mit a sziv rejteni szeret, De megvall ragyogó szemünk, Látványok, édes — vészesek, Álmok, mik eloszoltatok, Szomj, mit eszmények keltenek, Remények, mik lappangtatok: Szólaljatok ! Igaz, mit bánt a sokaság, Vagy sziv neheztelései, Titkon itélő társaság, Mely a jogosat szereti, Uj hajnalpír sugarai, Miket nem látnak a vakok, Szent vértanuk nagy bánáti Száműzöttek, szegény rabok : Szólaljatok ! Ti mind, elrejtett szellemek, Rengő fa, dobbanó kebel, — Én értem titkos nyelvetek, Melynek bennem visszhang felel. Lélek mely eszmélsz, föld, mely élsz, Egygyéverődött sóhajok, Bűvös magány, amely regélsz, Dalmondó mennyei karok: Szólaljatok ! Dontter Lmjos. A primadonna házasodik. - Egy vén színész naplójából. Hol vagytok ti szép idők, az ifjúság boldog percei, amikor még fiatal szivünk együtt érzett a természettel a kikelet nyíláskor, tavaszébredósekor pajzán jó kedvünktől visszhangzottak erdők, bércek és ligetek. Nem törődtünk mi akkor semmivel sem, miattunk akár összedőlhetett volna az egész világ, csak egy város maradjon meg, hol mi folytathassuk művészi ihlettel játékunkat. Akkor még az én szivem is helyt adott a sze relem titkos, édes gyönyörűségeinek, s nem dobogott egyforma sebességgel, ha egy hamiskás, pajkos, égszínkék szem szórta sugárkévéit arcom felé. Ma már kihűlt vulkán dobog a szivem helyén ós csak csupán ar a való, hogy jelezze, miként az óra örökkön mozgó ingája, hogy még jm jártam le, még működnek a rugók, még élő szervezett vagyok. Emlékeim bohókás képei közzé egy szomorú is keveredik. Az egész történet magán viseli a régi idők megható melancholiáját, azt az édes, bus romantikát, amely az akkori embereket oly igen jellemezte. * Ruby Sándor egyike volt a legszebb embereknek, kiket valaha láttam. O volt társulatunk hős szerelmese s egyúttal kedvence is. Tüneményes szépsége mellet pedig, maga volt a pontosság, a lelismeretesség. A vidéki színészek jellegzetes sajátságai távol állottak tőle. A mely városban megjelentünk, hogy áldozzunk Thália oltárán, az összes aszszonyok bolondultak utána. Pedig hát hiábavaló fáradság volt, mert Ruby jelleméből egy vonás hiányzott, nem ismerte a csapodárságot, nem volt Don Juán. Sokszor megtörtént, hogy a szerelmes asszonyok egész légiója szökött utánunk. A szerencsés Ruby azonban szivreható prédikációval igyekezett jó útra terelni az eltévelyedett asszonynépet. Ám e viselkedésnek is megvoltak a lélektani rugói. Szegény Ruby Sándor maga is szerelmes volt, még pedig a primadonnánkba, a valóban ennivaló szép és kedves Györgyey Ilonkába. Vájjon szenvedélyes érzelmei viszonoztattak-e, vagy sem, azt senki sem tudta közülünk, annyit azonban én is észrevettem, hogy Györgyey nem ide genkedett Rabytól, a min egyébiránt nem nagyon csodálkoztam. Mindenki ugy beszólt róluk, mint férj s feleségről s ugy látszott, hogy ők már maguk is ugy képzelték a jövőt számukra. A színpadon mindig partnerek voltak s az életben is mindig együtt lehetett látni kettőjöket. Sorsunk akkoriban bizonyos megáltapodottságot tüntetett fel. Nem aggasztott senkit sem a kenyér utáni gond, mert elég

1-ól látogatott előadásokban volt részünk. Általános megelégedettség terült el színtársulatunk felett, egy némely idősebb színész már szinte pocakot eresztet a nagy jóléttől. Beállt a tél, a vándor-társulatoknak nem a legjobb barátja. A hideg, sáros időjárás, avagy talán a műpártoló közönség hangulatának lanyhulása alaposan megapasztotta bevételeinket. Más városba mentünk tehát szerencsét próbálni, de vesztünkre. Ott már mielőttünk egy czirkusztrupp ütötte fel sátorfáját és a mi szerény színpadunk nem tudták túlharsogni a cirkuszi kikiáltó trombitáját és cintányér harsányan hívogató zenéjét. Beütött az ínség időszaka. A szokatlan hideg idő s a hiányos táplálkozás ágyba döntötte társulatunk felerészét, a másik rész pedig lankadatlan hévvel igyekezett rést törni a közönség jéghideg közönyén. Mindhiába ! Repertoirun' 1 szebb darabjai mind üres háza' kerültek előadásra. Igazgatór volt esve, ugy, hogy ínég n őt vigasztalni, mikor gázs? könnyekkel tudott kielé A jómódban szerzet maradoztak rólunk, hol zálogban s a dermesztő felső kabát nélkül, véko, ruhákban játszottunk min cegeket és előkelő gava" Ekkor a végszüksé tában jelent meg bebor Kennissey Muki, a vid> gentiije. Veszettül be' madonnánkba. Vége-i