Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám
1906-11-11 / 94. szám
Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam • -ik szám. Vasárnap, november 11. BEKESHEBTEI KOZLONT Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részát illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem ailnln.ik visszn. POLITIKAr LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElrOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehel cvncgycdenbeliil is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések 1 és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Az esküdtbirák tévedései. Mióta az esküdtszéki intézményt életbeléptették nálunk is, a gondolkozó agy, a judikátura hivatott embere s a szilárd alapokon felépült jogszabályok tudósa nem egyszer állott meg egy-egy oly verdiktnél, amely igazság helyett igazságtalanságot szolgált Justicia pallosával. A gyulai esküdtszék sokszor ad erre okot. ítéleteiben fölötte gyakran nyújt bizonyságot arról, hogy a polgárbirák adósai is maradhatnak az igazságnak. Mert ha egy-egy verdikthozatalban a megsértett jogrend és a vádlott számláját egyforma összeggel töltik is ki látszólag, azért mégis találnak és kell találniok okot arFa, hogy a tárgyalás után nevessenek egymáson, Kedden történt például, hogy ez az esküdtszék gyilkosság bűntettének kísérletében tört pálcát egy analfabéta szerelmes fölött, aki ölési szándékkal kedvesére sütötte a revolvert. Az elhatározás és megfontolás kétségtelenül fennforgott. De csak a bűncselekmény le'nyegére vonatkozóan. A kiviteli módozatot nem tervszerűen, nem előre megfontoltan hajtotta végre. Az esküdtszék a „szándékosság" és „előre megfontolás" között külömbséget tenni nem tudván, nagyon is elkalandozott járatlanságával a büntetőparagrafusok labirynthjében s a gyilkosság kísérletének tényálladékát láíía fennforogni. Csütörtökön egy fiatal asszony fölötti Ítélkezése keltett élénk feltűnést. A cselekmény teljesen és tökéletesen Békéscsaba, nov. 10. fedte a büntetőtörvénykönyv 278 §-ában körülirt büncselekménynek megkisérlését. A premiditáció sem hiányzott. A vádlott tervszerűen, megfontoltan tört egy idegen életre s az esküdtek mégis csak a büntetőtörvénykönyv 309 §-ába ütköző cselekményben találták bünnösnek, mely szerint: «mérget használt a vádlott, hogy másnak egészségét (!) megrontsa! . .» E bántóan vaskos tévedéseknek okai lélektani alapokon is kereshetők. De ezenkívül az esküdtbiró nem ismerős a büntető paragrafusokkal. Járatlan a bűncselekmények megkülönböztetésében s az igazságot épp ezért ácshajszállal méri. Egy-egy könycsepp, vagy ékes szónoki frázis többet ér előtte minden paragrafusnál. Nem azt kérdi a lelkiismerettől, mit követett el a vádlott, hanem hogy minő büntetést érdemel a vádlott. Baj az is, hogy többnek érzi magát, mint a mennyinek érezhetné s verdikt-hozatal helyett a törvénytalkalmazó bírónak jogkörét bitorolja. A reája ruházott jogot összetéveszti a hatalommal s a bűn mineműségének.megállapitása helyett büntetést szeretne kiszabni. Verdiktjét Ítéletnek véli s a vádlottat lelki érzéseinek hullámzása szerint ítéli el. Ez az, amiért helyteleníteni kell sok esetben a polgárbirák kétes értékű igazmondását. És éppen ezért, bármilyen szép is az az elv, amely ítélkezési joggal ruj házta föl a polgárt, mégis vitatjuk, mégis helytelenítjük az esküdtszéki intézményt. Ha abszolut-létjogosultságát nem is támadjuk meg, de nálunk helytelenítjük feltétlenül. Oly államokban, ahol a jogérzés a polgárság széles rétegeit áthatotta már, ahol a „szabad" es „ nem szabad" fogalomnak legsubti lisebb vonatkozásában sem történhetik tévedés, bevált ez az intézmény.. Mifelénk azonban csak kudarc kiséri működését. Pedig a jogszolgáltatásból nem csinálhatunk lelkijátékszert. Még a szabadság, a modernség látszatáért sem. Annál kevésbbé szabad kockáztatni engedni ail a fontos érdeket, amely a mai judikáturának megvetette az alapjait. íme, Gyulán is bebizonyosodott, hogy az esküdtszék nem nekünk való. Miért kísérletez tehát az államhatalom mégis még mindig azzal ? ( Sz.) Megyebizottsági tagválasztások. Az igazoló-választmány üléséből. November tizenkilencedikén újból hangos lesz a vármegyei közélet. Korteszajtól fog [egy-két község viszhanhangozni. A jelentős dátumra már serényen készülődnek a polgárok s pártalakulásokkal, nézetik hangos bevallásával iizik 1 a hétköznapi egyformaságot falvaikból. A megyebizottsági tagválasztások más alkalomkor is heves keringésre serkentették a vért> békésmegyeie enervált társadalom ereiben. Most azonban még szenvedélyesebb küzdelmekre van kilátásunk, mert az egészséges politikai pártalakulások érvényesíteni kívánják vármegyénk parlamentjében is befolyásuat s minden energiájukat a harc tüzébe öntik jelöltjeiknek érdekében. Az erőkifejtésre bő alkalom kinálkozik ezúttal. A vármegyei igazoló-választmány dr. Márky János királyi közjegyző e^iöklése mellett megtartott ülésén már összeállította a választási névlajstromot. Ez a névjegyzék tegnap lett megküldve az egyes községekhez azzal, hogy juttassák azokat a választási elnök kezeiba. E névjegyzékből megtudjuk, hogy november hó 19-én a vármegye ötközségének polgárai választanak bizottsági tagokat. A tagsági helyek részint elhalálozás, részint lemondás folytán üresedtek meg. Gyulán az I-ső kerületben lesz tagválasztás az elhalálozott L a d i c s György ésPopovics Jusztin helyébe. Választási elnök: F o 11 m a n János. Szarvason a szintén elhunyt S a 1 a c z Ferenc üres tagsági helyét töltik be. Választási elnök : dr. M á z o r Elemér. Mezőberónybtin:Bauer Márton és Janicsár Jenő üres tagsági helyeiről gondoskodnak. Választási elnök: dr. Kovács László. Szeghalom község polgárai E m ö d i Imre útódát választják meg. Választási elnök : Szabó Sándor. Kétegy házán a megyebizottsági tagságáról lemondott dr. Mold o v á n y János utódáról gondoskodnak, Választási elnök: Beles Vazul. A békésmegyei függetlenségi és 48-as párt minden kerületben gondoskodni fog jelöltről s már minden községnek meg van a maga kiszemeltje. A | jelölt érdekében pedig — értesüléseink j igy szólnak — eleven agitátiót feltenek 1 majd ki, hogy megsokasodva és megBékésmegyei Közlöny tárcája, A 8 utolsó dalokról. Fogy, fogy a nóta napról-napra, édes . . . Magam se hittem volna valaha / . . . Szerelmes álmát álmodja a lelkem S ha suttog is még, nincs hangos szava. Mit bánom én, hogy ujjongó dalomtól Mások szerelmes szíve reszkűett! S hogy bánatomnak csöndes zokogásán A más fájdalma ontott könnyeket . . . Már a legszebb dalt sem fogom megírni. Nem kelnek többé zsongó, lágy rímek ... A homlokomat a válladra hajtom És hallgatom, hogv dobog a szíved. Nil. Az édes otthon. — Jelenet. — A ,.Békésmegyei Közlöny" számára Irta: Váncza Mihály. Személyek; Oyula, fiatal földbirtokos. Bella, neje. (Történik házasságuk harmadik hónapjában, őszi estén, falun, a férj birtokán. Az ebédlőasztal felett nagy csillárlámpa ég, köröskörül lefiiggő csipkeernyővel, mely a fényt tompítja és a terem világosságát barátságosabbá leszi. A kandallóban tiiz lobogA fiatal asszony hintaszékben ül, lábait a tűz felé tartva. Qyula, a fiatal férj, éppen most jött meg a vadászatról.) Oyula (belép): Nos, hogy van ? • (Csend). Oyula : Bella édes, hogy érzi magát ? Szörnyű mód kifáradtam, átfáztam és mégis csak két nyulat lőttem . . . Valóban nem érdemes ! Bella (kedvetlenül): Magának csak meg van a szórakozása, de én, itt a négy fal között el vagyok temetve. Érti, elevenen eltemetve ! Gyula (meglepetve): Hogyan mondhatja ezt aranyos Bella, hiszen ma reggel mentek el a vendégek, három napig tartott dinom dánom után . . . E három vig nap alatt pedig mindig olyan jókedvűnek tapasztaltam . . . Bella : A vendégek! . . . Mit érdekelnek engemet a vendégek . . . Iíi voltak és, elmentek. No, aztán ? . . . Oyula : De csak jól mulatott ? V^ t zene, tánc, vadászat, sétakocsikázás, azonfelül voltak bőven dús ebédek, vacsorák, tea-ozsonnák ... hát mit akar egyebet?... Bella (gúnyosan): Hogy mit akarok ?.. Gyula : Igen. Kíváncsi vagyok nagyon, vájjon mit kiván még? Bella: Miéi. kérdezi ? . . . Talán csak nem ak?<" kérdőre vonni ? Oyula (gyöngéden): Meu tudja édes, ahhoz alkalmazkodnék a jövőre. A maga kívánságát tudjam a jövőre nézve, esedezem, mondja meg . . . Bella : Valami hiányzott . . . Gyula (megütközve): Hiányzott va. lami ? ... No de ilyet! Ha tudtam volna, bizonyára sietek óhajtását teljesíteni. Bella: Hiszen régóta tudja már! . . . Ez a falusi élet nem tetszik nekem. Lehet én felőlem ez a kastély a legkényelmesebb, ide invitálhatja maga a fél vármegyét, ez engem mind hidegen hagy. Én a fővárosban szeretnék élni és ott is akarok élni és ha maga engem igazán szeret, hát feloszlatja az itteni háztartást és Budapestre költözünk. Gyula (csodálkozva): Eddig nem szólt erről semmit. Csodálatos, hogy igy egyszerre megunta, sőt amint látszik, meggyülölte ezt a, barátságos kis fészket . . . Bella: Őszintén megmondom, hogy sohasem szenvedhettem. Csak nem szóltam. Én a parketthez vagyok szokva, nem pedig a súrolt és olajfestékes szobákhoz... Gyula : Tizenkét szoba és terem áll rendelkezésére, kényelmesen, mondhatom, fényűzéssel berendezve. Bella : Négy is elég volna. Mit érnek nekem az üres termek ? ! Gyula: Itt van őseim képcsarnok?, a remek könyvtár . . . Bella: Magamban még sohasem léptem át a küszöbét. Semmi keresnivalóm sincs benne ... Mi is volna ? Engem ugyan hidegen hagynak azok a régi olajfestmények és könyvek 1 Oyula: Hát hiszen éppen ez a baj, hogy maga édes Bella, nem azonosítja magát én érdekeimmel 1 Abszolúte nem. Sőt nem is törődik velők. Bella: Az ön érdekeivel ? . .. Ugyan vájjon mik ezek ? Gyula: Jól tudja, hogy ez a ker ecsényi puszta ezer hold, teljesen berendezve és felszerelve. Hát mit gondol, hogy ezt olyan könnyedén itt lehet hagyni ? Miből élnénk, ha megszűnnék ennek a birtoknak a jövedelme ? . . . Bella: Adja bérbe. (Gúnyosan) Ki hallott olyat, hogy az uraság maga ijrja a földet?! Gyula: (komolyan): Ne legyen ideges édes Bella. Ilyet maga nem kívánhat. Jegyezze meg, hogy ezt a birtokot én bérbe soha sem adom, igen jól jövedelmez az nekem. Mi itt urak vagyunk és arról szó sincsen, hogy én a földet „túrom", éppen ugy nem, mint maga, mi csak rendelkezünk, intézkedünk és nekem az volna az egyeben vágyam, óhajom, hogy maga is éppen ugy kivegye részét a gazdálkodásból, mint aho.<ry kiveszem én . . . De ha nem akarja, vagy nincs hozzá kedve, akkor még azt sem kívánom, hogy ezzel törődjék. Legyen édes Bella szabad, éljen gond és fáradság nélkül. Járatok lapokat bőven, gyakran invitálok vendégeket, van elegáns fogatja, van szobaleánya, inasa; vettem uj zongorát, czimbalmot, grainmophont, pompásan eltöltheti az időt; a parkban a legszebb virágok nyílnak, van fürdőszobánk, kuglipályánk, korcsolyázótér, méhes . . . szólal minden, ahol szórakozhatik. Es itt vagyok én, a maga három hónapos férje, aki (átkarolja) szereti forrón, szenvedélyesen . . . Bella „(feláll, hidegen): Ez mind nem az, a mire én vágyódom. Gyula (fájdalmasan): Hiszen házasságunk élőit még rajongott a falusi életért. . . Sirolin Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. EmeH • Kvl|yÉ és I ftutvAIjt, i tett > MUféft, WUaMM, éfJcU izudfet Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor .,Roehe" eredeti csomagolást. F. IIoflfmann-Lra Bteclic <& ( «. Itasel (Sfájc).