Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-13 / 77. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906 sz ept. 144. sürgeti a jelentés a tisztviselők szolgálati pragmatikáját is. A közigazgatási bizottság féléves jelenté-sót különben, amely közel kétórás vitára adott alkalmat, alább ismertetjük : A jelentés. 'Az általános közigazgatás ügymene tét, valamint a belügyi, kereskedelmi, a vallás- és közoktatásügyi az igazságügyminisztérek ügykörét órdóklőleg oly jelenségek fel nem merültek, amelyeknek folyamányaképen törvényhozási intézkedések megtételére szükség lenne, Idevonatkozólag különben, annálkevésbbé kívánunk előterjesztést tenni, mert tudva azt, hogy a jelenlegi kormánynak feladata megszabott határok között mozog és főképen elsőrendű alkotmányjogi ós fontos szociális és társadalmi reformok megvalósítását célozza, ugy is tudjuk, hogy az ezen kereteken tuífekvő és nem égetően sürgős törvényhozási intézkedések megvalósítására ideje sem lenne. Adóreform. A pénzügyminiszter ügykörét érdeklőleg, mint az alkotmányjogi reformok keretébe tartozó, alábbi vitás kérdésnek törvényhozási megoldását tartjuk szükségesnek. A költségvetésen kiviili állapot ideje alatt kitűnt az, hogy az 1886. évi XXI. t..-c. 20. §-a nem magyaráztatik egyöntetűen és annak mikénti értelmezésére kételyek merültek fel. Ugyanis egyik helyen a meg nem szavazott adók ajatt kizárólag az egyenesadók értettek, mig a fogyasztási adók azon az alapon, hogy szerződés szerinti fizetési kötelezettség van megállapítva, a költségvetés nélküli állapot tartama alatt is behajtattak, mig más helyen mindennemű adótartozás behajtása szünetelt. Külömböző magyarázatra adott alkalmat e törvényszakasz második pontja is, mert az előmunkálatok teljesítése alatt egyik helyen csak az adóköteles személyek és adótárgyak összeírása értetett, más helyen pedig a lajstromokban az adó is kivettetett, sőt az érvényesítés után az a főkönyben is előiratott ós csak a közszemlére tétel és az adózók könyvecskéibe való előírás maradt el. Szolgálati pragmatika. Ugyancsak a fentebb jelzett idő alatt az is kitűnt, hogy a tisztviselők kötelességeik teljesítésében polititikai tendenciák által befolyásolva lehetnek, mert szolgálati pragmatikájuk nincs. Munkabérek egységesítése. A folyó évben a vármegye területén nagyobb mérvben és számban fordultak elő a gazdasági munkások között szerződésszegések. Ennek a sajnálatos állapotnak egyik oka abban keresendő és található fel, hogy a megkötött aratási szerződések a munkásokra igen varra. A házban nagy volt a csend. A cselédleány felügyelt a majorságra. Kis bocikák zöld fűben kergetőztek és meg volt terítve az asztal csíkosvászon teritővel. A nagy Erzsús érezte, hogy éhes. Leült az asztal mellé és mohón enni kezdett. Csakúgy hányta magába a falatokat. Tercenkint fel-fel nézett, anélkül, hogy félbeszakítaná magát. Egyszer csak a szembe eső helyre téved tekintete. Látja, hogy senki nem ül ottan. Az édes anyja helye is üres . . . Magában ül az asztalnál. Egy nagy, forró könycsepp hullott a csészéjébe. Ész nélkül rohant be a házba, de ott se volt több egy ágynál, amelyikből ép az imént kelt föl ő maga, a másik kettő, szegény — oh jaj . . . Kivel fog ő beszélgetni, kit fog ő gondozni és ki fog ő vele törődni ezután ? Mind olyan kérdések, mikre hasztalan várt feleletet. Kétségbeesve, öntudatlanul, mint egy álomjáró járt napokig a nagy csendességben, kezeit összedugva, munkátlanul bámult maga elé . . . De eljöttek a hatóság emberei és nagy papirosokra firkáltak fel mindent és kérdeztek tőle furcsa dolgokat, mi ket nem értett. — Kié ez a föld és mennyi ? — A húgomé. — A huga meghalt. Meg az övé nem is lehetett, hisz az anyjáé volt és az utóbb halt el, maga bamba. — A húgomé — mondta esetlen konoksággal. — Ő járta ki nekünk. O tisztította meg adósságtól. Elveszett volna minden nélküle. — Most már a magáé. Rekedten felelte egyre: — Nem az enyim, hanem a húgomé. — Később átjöttek a falubeliek. Pénzt jöttek kölcsönözni. Nem adott. A föld most tiszta az adósságtól. Vigyázni kell rá. Kérték, adja el nekik a földet, de ő sok esetben olyan feltételeket tartalmaznak s a munkások részére az általuk végzett munkával arányban nem álló olyan munkabéreket állapítottak meg, a melyek a munkások méltányos igényeit tényleg ki nem elégíthetik. Útalunk e tekintetben arra, hogy a kedvezőtlen időjárás mig egyrészt a termési kilátásokra — tehát a munkások keresetére is — óriási befolyással van, addig másrészt a mostoha időjárás okozta változás az aratókat nehéz, sőt gyakran emberfeletti munkára kény szeri tette. Kétségtelen, hogy egyrészt a munkabérek mérvének s az aratási munkálatok feltételeinek előzetes méltányos megállapítása, másrészt az esetleges kedvezőtlen időjás folytán megváltozott munkák minőségének, s ebből folyólag a munkabérek utólagos módosításának kérdése egyike a legnehezebb feladatoknak. Kétségtelen az is, hogy e tekintetben tárgyilagos elbírálás a munkástól s a munkaadótól, mint a kiknek érdeke a jelzett esetekben szembe kerül, alig várható. Szükség volna tehát szervezetileg gondoskodni arról, hogy a hatóságoknak szakértők támogatása mellett befolyás biztosittassók arra nézve, hogy a vidékenkint külömböző aratási munkabérek ós aratási munkafeltételek a lehetőségig egységessé tétessenek. A hatóság részére ily irányban biztosított befolyás a létrejött szerződések tartására jelentékenyen kedvező hatással lenne. Arra is szükség volna, hogy oly esetekben, midőn akár a mostoha időjárás az eltöllött munkaidő tekintetében akár bármely más okból a szerződésileg elvállalt aratási munkálatok minősége megváltozik, a munkások a munkabérek méltányos módosítását legfőként a rendesnél jóval túlmenő munkaidő kárpótlásául utólag igényelhessék. E tekintetben köztekintólylyel felruházott szakértő testületek lennének szervezendők a végből, hogy munkás és munkaadók érdekeit adott esetben igazságosan és méltányosan összeegyeztessék. A vita A féléves jelentéshez elsőnek H av i á r Dániel szólott A jelentést általában elfogadja, de a tisztviselők szolgálati pragmatikájának kérdésében precizirozni kívánja a javaslatot. Ambrus Sándor véleménye az aratási szerződések ós bérek egységesítésére vonatkozólag az, hogy előbb hallgattassák meg a javaslatot tevő közgazdasági előadó. (Szekér Gyula nem volt jelen a gyűlésen). Hozzászólottak ázután még a kérdéshez Fábry Sándor dr főispán, Beliczey Géza, Ladics László dr. ós Szala'y József, végül pedig kimondta a bizottság a főispán javaslatára, hogy felhívja a minisztert az aratási szer/ődések és munkabérek egységesítésére, mielőtt azonban e tárgyban megrázta a fejét szilajul ós magánkívül kezdett kiabalni. — A földet ? A földet eladni ? A. második édes anyámat? A melyiknek kalászos mezejére rá látni az ablakból és amelyért meghaltak az ő szerettei . . . Kapta fekete kendőjét ós kiszaladt a földekre. Ezután igy volt az minden nap. A legkorábban, ő látott dologhoz. Szántatott," vetett. Ügyelt, hogy szúrógaz, be ne hálózzák a termékeny barna rögöket. Táplálékot adott neki, magot és melegítő anyagot, hogy ki ne sová nyodjék életereje, úgy, ahogy az anyja meghagyta. Tavaszra ki is virult a határ, mint egy édenkert. Nehéz, haragos, zöldszinü vetések tarkázták, melynek vastag szála alig birta el a súlyos fejzetet . . . Csak úgy ontotta a termést. A nagy Erzsus maga állott a cséplésnél. Durva, vörös arca nekihevült, feltűrt kemény karjai megfeszültek a munkában. — Sose láttunk ilyen termést, —• mondták a gazdák. — Á határon nincsen ilyen. Szerencse. — És a nagy Erzsus szemeiből patakzott a könny . . . m. Tél lett azután. Vastag jégréteg feküdt a szántóföldeken. Az emberek is visszahúzódtak házaikba. Mert a tél az embereket egymás szeretetére oktatja. A nagy Erzsus nem ül a szobában. Fekete' ternó-kendőjében megáll mindennap a temetőnél. És benéz a rácson Be nem mehet, mert irgalmas emberek becsuklák előtte. Ott marad azért öreg estig, fagyban, zimankóban. És sir, kiáltozik, motyog, gyógyíthatatlan szomorúságában. — Kis testvér. Gyere elő. Itt a földed. Vedd vissza . . . Az átkozott földet . . . amiért meghaltatok ti ketten. Vedd vissza . . . nincsen rajta adóság ... Csaroday Bertalan. javaslattal állana elő, — meghallgatja Szekér Gyula közgazdasági előadót és véleményt kér a vármegyei gazdasági egyesülettől is. Politikai krónika. A politikai élet hullámverései a héten kicsapódtak a rendes mederből. Olyan események történtek, amelyek messze kimagaslanak az uj éra életében. Jászberényben a nemzeti kormány egyik tagja, gróf A p p o n y i Albert kultuszminiszter ünnepelte képviselősködésének negyedszázados évfordulóját. Jászberény ünnepe nem pusztán e kerület polgáraié, de az egész nemzeté volt, — bármint ágáljanak is Apponyi politikai ellenfelei. A nemzet összességéé volt, minthogy az ott elhangzott miniszteri nyilatkozat sem pusztán Jászberénynek, de a nemzet összességének szólott. Apponyi jászberényi nyilatkozatából különösen egy közbeszólásra adott válasz kapja meg a figyelmet. Az az ígérete a miniszternek, hogy az önálló magyar nemzeti bank hamarabb meglesz, mint eddig gondoltuk, vagy gondoljuk. A kultuszminiszter határozott válasza pedig az adott esetben annyival örvendetesebb, mert igy, ha az összkormány mellette van az önálló jegybank létesítésének, biztosak lehetünk abban is, hogy ez a kérdés a magyar nemzeti érdekek s a függetlenségi párt programja értelmében már a legközelebbi jövőben kell, hogy megoldást nyerjen. •§ Az Osztrák-Magyar Bank szabadalma tudvalevőleg 1910. december 31-én lejár. Tényleg azonban még ezt a végső határidőt sem kell, sőt nem is lehet bevárnunk ahhoz, hogy a jegybank-kérdést a kormánynak Jászberényben kifejezett álláspontjához képest megoldás elé vigyük. Az' 1899. évi XXXVII. tc. ngyanis kimondja, hogy amennyiben az 1899 XXX. tc.-ben 1907 végéig 'fentartott vámközösséget a monarkia két államának törvényhozásai legalább 1910. végéig meg nem hosszabbítják, ez esetben az Osztrák-Magyar Bank szabadalma 1907. december 31-ón önmagától megszűnik. Minthogy pedig Kossuth 1906. junius 6-iki beszédében határozottan kijelentette, hogy vámközössógről többé szó nem lehet, de különben is teljesen kizártnak tekinthető, hogy a magyar képviselőház a vámközössóg a

!apján Ausztriával ujabb megegyezést létesítsen : ennélfogva a kormány már 1907 végén abban a helyzetben sőt abban a kényszerhelyzetben lesz, hogy Jászberényben kifejezett ígéretét beváltsa. A két állam miniszterelnökei közt most megindult tárgyalások is szükségképpen kell, hogy erre az eredményre vezessenek. Magyarországnak feltótlenül készfizető jegybankra van szüksége azért, hogy ennek segélyével megszabaduljon^végre Ausztria pénzügyi gyámkodásától és közvetlen érintkezést nyerjen a külföld nagy pénzpiacaihoz. A két második jelentős politikai eseménye a kassai honvódszobor leleplezése. A vörössipkások emléke leleplezésének külö íös jelentőséget adott az a feltűnő körülmény, hogy a szobor leleplezésénél megjelent a honvédelmi miniszter ós megjelent a kassai helyőrség tisztikara is. A katonaságnak ez á ténye mindenesetre örömmel szolgál a nemzet tudomására, mert akármint magyarázzák a dolgot, a kassai eset amellett bizonyít, hogy a katonai körök, már tudniillik a legmagasabb körök engedékenységet tanúsítanak az eddig követett makacsul merev felfogással szemben. A katonaság a kassai honvédszobornál való megjelenését különben egyesek arra magyarázzák, hogy J e k e f a1 u s y miniszter megtépázott tekintélyének nimbusz kellett. A népszerűséget visszahódítani pedig alkalmasabb mód nem is kínálkozhatott volna a kassai alkalomnál. Más oldalról ismét azt hangoztatják, hogy a katonai engedékenységnek ujonclótszám emeléssel adjuk meg az árát. Akármikónt lesz is, ezúttal a tény a fő, a tény pedig az, hogy az ármádia, amely egykor futott a vörössipkások rettenhetetlen sorai előtt, most utódjaik képében tisztelegtek a hősöknek. Legújabb szenzációja pedig a politikának az, hogy a magyar és osztrák kormányok közt megiodult tárgyalások eddigi eredményeként elejtették a SzéllKörber-fóle kiegyezési javaslatot s a kiegyezést mindkét félről új alapokon kezdik meg. Beavatott politikusoknak egyes elejtett nyilatkozataiból arra következtetni, hogy a kiegyezésnél a nemzeti törekvések a legszélső határig érvényesíttetni fognak A törvényhatóság közgyűlés előtt. Mit tárgyal az őszi közgyűlés ? Költségvetések. Lapunk egyik közelmúlt számában jeleztük már, hogy Békósvármegye törvényhatósága rendes őszi közgyűlését október hó 8-án tartja meg Az őszi közgyűlést, mint rendesen, ezúttal is nagy érdeklődés fogja kisérni, mert ez alkalommal nyernek elintézést a vármegye legfontosabb közügyei, mint a közúti és vármegyei háztartási költségvetés. Az emiitett költségvetések közül az elsőnek már készen van a javaslata s azt hétfői ülésén letárgyalta a közigazgatási bizottság is. A háztartási költségvetés javaslata pedig most van munkában, mindkettőt pedig szeptember 17-ón megtartandó ülésén veszi tárgyalás alá az állandó választmány. Rendes körülmények között az állandó választmány közvetlen a megyegyűlési megelőző napon tartja ülését, ezúttal azonban a közgyűlés előtt 15 nappal, hogy az emiitett költségvetések tárgyában hozandó határozat a törvényszabta ideig közszemlére legyen kifüggeszthető. 400000 korona vicinálisra. A gyomai járáshoz tartozó községeknek és lakosainak régi óhajtása egy olyan mezőgazdasági vicinális vasút építése, amely Turkeve állomásáról kiindulva Endőd—Gyoma, Köröstarcsa-, Körösladány és Mezőberény községeket kötné össze. A nevezett községeket összekapcsoló vasútépítésére a kereskedelmi miniszter előmunkálati engedélyt is adott ki, amelyet csak a napokban hosszabbítottak meg egy évre. Az engedményesek; B á c s y Lajos és társai most megvalósítani óhajtják tervüket. Evégből azzal a kérelemmel járulnak a vármegye törvényhatóságához, hogy az 400,000 koronával járuljon hozzá a vasútépítés költségeihez. A kérelem elintézése ugyancsak az őszi közgyűlés feladata lesz. Amint illetékes köi ökből értesülünk, a tervbe vett vasutból aligha lesz valami, mert a vármegyének nem áll módjában megszavazni a kért hozzájárulást. A közúti alapból ugyanis, amely a hasonló költségeket fedezi, 50 fillér sem utalható ki, mert kétséges, vájjon elegendő lesz-e annak összege a beruházási költsógterhére kiépítendő "és a közúti programban felvett utak kiépítésére. Ez engedményeseknek szükségelt 400.0C3 korona egyetlen módon volna megadható, ha azt a törvényhatóság megyei pótadóban szavazná meg. Ennek ugyan nem volna különösebb akadálya, mert hiszen Bókésmegye az ország 1 egyetlen vármegyéje, ahol a megyei pótadó a legkisebb : egy százalék. A pótadó felemelése tehát nem rónna különösebb terheket a megye közönségére. Más azonban az ok, ami valószínűvé teszi a kérelem elutasítását. Az intéző megyei körök véleménye ugyanis az, hogy a tervbevett vasútra nincsen föltétlen szüksóg, mert az emiitett községek mindegyike jó utakkal vannak egymással összeköttetésben. A fásmelléki erdő sorsa. A magyar nép földéhségére jellemzők az alábbi sorok : Békés lakossága évek óta követeli a község határában fekvő és 600 hold terjedelmű fásmelléki erdő kiirtását. A törekvés célja az, hogy a kisemberek szántóföldekhez jussanak. A fásmelléki erdő kiirtásának engedélyezése iránt Békés képviselőtestülete már korábban megkereste a nagyváradi erdőhivatalt, valamint az ugyanott székelő erdőfelügyelőséget. E szakhivatalok egyike sem véleményezte az óhajtást. Az ügy aktái azután a napokban a vármegyei erdőügyi albizottsága elé érkeztek, amely hasonló álláspontra helyezkedett. Szóval egyetlen fórum sem tartja gazdaságosnak az erdő kiirtását, mert általa sem a község jövedelmei nem emelkednének, a kisemberek pedig éppen rövidülést szenvednének, mert az erdő kiirtása esetén nem jutnának olcsó tüzelőfához. Valószínű ezek után, hogy a fásmelléki erdő kiirtásának ügyében az októberi közgyűlés is az előző forumok álláspontja szerint fog dönteni. Egyéb ügyek. Az emiitett jelentős megyei ügyeken kivül szerepelni fognak á közgyűlés napirendjén a politikai tartalmú törvényhatósági átiratok, a megüresedett bízott-