Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-13 / 77. szám

Békés csaba, 1096. szeptember 23. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY kereskedelem terén is érezteti kedve­zőbb hatását. Szórványosan az ipar terén is for­dulnak elő a munkások ós munkaadók közötti bérharcok. A vármegyei ós községi közigazga­tás menetében lényegesebb esemény, változás nem történt, az ellen panasz nem emeltetett. Nagyobb jelentőségű politikai ese­mény nem fordult elő, társadalmi téren különösebb változás nem észlelhető. Az anyakönyvezetek memoranduma. Korábban jeleztük már lapunkban, hogy az anyakönyvi törvény módosítá­sáról szóló törvényhozási rendelkezés a jövő óv január elsején lép életbe. Az uj törvény kimondja, hogy az anya­könyvelési teendők a jövőben a községi jegyzők hatáskörébe nyer beosztást. Több vidékén az országnak, de spe­ciálisan Békésmegyében a belügyi kor­mánynak korábbi megbízása alapján a járási írnokok anyakönyvi teendőket is végeznek. Ezek az uj rend értelmében január elsején elvesztik e jogukat és az ennek kapcsán nyert fizetésüket. A módosított törvény 23-ik szakasza azonban kimondja, hogy ideiglenesen és átmenetileg a régi anyakönyvveze­tők is megmaradhatnak állásukban. E szakaszra hivatkozva, Békésvármegyé­nek anyakönyvi teendőkkel megbízott járási írnokok azzal fordultak a köz­igazgatási bizottságához, kérve, hogy ideiglenesen és átmenetileg állásukban való meghagyás végett Írjanak fel a belügyminiszterhez. A közigazgatási bizottság kimon­dott?, hogy a memorandumot pártolólag terjeszti a kormány elé, azzal az észre­vétellel, hogy amint olyan eset adatik elő, mint Gy'omán, ahol a járási irnok meghalt, az anyakönyvvezetést a szol­gabiróságtól átteszik a községhez. Egy pörös űgy. Továbbá a rendes havi jelentések következtek, amelyek semmi különösebb momentumot nem tartalmaztak. Megem­lítést érdemel csupán egy peres ügy, amelyben hozott határozat elvi jelentő­séggel bir. A kérdéses akta a következőket mondja el: Menyhárt Gáspár gyulai lakos meglőtte a lábán Ludwig János gazdatársát. Emiatt Ludwig beperelte Menyhártot, akinek a Kúria jogerős Íté­lete alapján évenkint 400 korona jára­dékot kell fizetni Ludwignak. Erről az ítéletről, illetőleg 400 kor. járadékról tudomást szerzett a pénzügy­igazgatóság is, mely adót vetett ki a járadékra. Ludwig megfelebbezte az adó­kivetést s a közigazgatási bizot'ság annak kimondásával, hogy az évi 400 korona i nem járadék, de kártérítési összeg jel­legével bir, Ludwig adóját törölte. A közúti költségvetés. Az államépitészeti hivatal előterjesz­tései sorában is volt egy jelentős akta: Békésvármegyének a következő két évre szóló közúti költségvetése. A ja­vaslat a közúti költségvetést 1907. évre 8000, 1908. évre pedig 7000 korona be­vételben és kiadásban állapította meg. A közigazgatási bizottság a javaslatot pártolólag terjeszti a vármegye állandó választmánya elé. A bizottság ülése délben ért véget. kel még a törvényhatóságnak módjában sem állott foglalkozni. Maga ez a tény valóban minden kritikán aluli és fölötte ítéletet mondani legilletékesebb a mél­tóságában megsértett törvényhatóság. Történtek azután még más furcsa dolgok a Hunyadi-téren. Berényi Ármin dr. névszerint leszedte a szenteltvizet Fábry Sándor dr. főispánról, D a i­m e 1 Sándor dr. főjegyzőről, D a i m e 1 Lajos volt megyei főszámvevőről, S á­r o s s y Gyula árvaszéki ülnökről, Kiss László vármegyei aljegyzőről, B e r t ó t y István dr. orosházi főszolgabíróról és hogy még a halottaknak is jusson a megbántásból, nem átallotta néhai H a­viár Lajost sem megbántani. Szóval újra feltálalta a pamflettjében írottakat, lekicsinyelte, tekintélyében a legbotrá­nyosabb támadást intézte a megyei tiszt­viselőkar ellen, mialatt a tér csakúgy bűzlött az öndicsérettől, rugy állítván oda a jeles férfiú magát gyülekezete elé, mint a közélet egyetlen harcosát, aki vérét ontja a népért, a nép érdekeiért. Ám tegye mindezeket Berényi Ármin dr. Az ő szereplésére már nincs sza­vunk, mert tudjuk, mi a tendenciája végnélküli gyanúsító lapatyolásainak, s velünk együtt tudja a vármegyének minden józanul gondolkodó polgára. A fixaideákban szenvedő fiskális hamar eljátszott kis játékai után senki által nem vehető komolyan és nem is veszi senki komolyan, legfölebb szánakozással lát­ják kinos vergődését. Ami komoly elbírálás alá vehető a vasárnapi népgyülésből, az a független­ségi párt magatartása. Nem lehet ugyanis, hogy a megyei függetlenségi párt meg­torlás nélkül eltűrje, hogy azon a gyű­lésen, melyet a- gyulai függetlenségi párt égisze alatt toborzottak össze s amelyen a gyulai függetlenségi párt elnöke elnökölt, szocialisták szidják a nemzeti kormány tagjait. Grünfeld, Tö­mösi és Barát pedig közismert szocialis­ták, akik a vasárnapi gyűlésen a legke­vésbbé sem hizelgően nyilatkoztak Kossuthról, Apponyiról és Polónyiról. Egyébiránt, hogy a megyei függet­lenségi párt miként vélekedik a gyulai utcacsőditéssel egybekötött önimádta­tásról, attól se fájjon a fejünk. Elkövet­kezik az idő, amikor mindenkit utolér a sorsa. A gyulai népgyűlés. Bolond lyukból, bolond szél fúj. Ezzel az alcímmel mindent meg is mondottunk volna arról az elfucscsant gyülemlésről, amelyet a gyulai 48-as ós függetlenségi párt égisze alatt vasárnap rendezett Berényi Ármin dr. fiskális et consortes: Grünfeld, Tömösi ós Ba­rát, a szociálista triumvirátus. Mégis ujságirói tisztünk arra késztet bennün­ket, hogy a köz érdekéből megörökítsük azokat a képtelenségeket, amiknek szin­tere volt vasárnap délután a gyulai Hunyaditér. Lássuk csak hát a tényeket: Berényi Ármin dr. hátbarugva a vármegye autonom testületét, olyan dol­gokkal állt elő az utca népének, amik­Községek kongresszusa. Mezővárosok országos szövetsége. E lap hasábjain számos alkalommal rámutattunk azokra a reformokra, ame­lyek megvalósítását oly rég nélkülözik kis és nagyközségek egyaránt. Rámutat­tunk az 1886 évi XXIL törvénycikk hiá­nyaira, amelyek veszélyeztetik a közsé­gek fejlődését. Mindenkor azzal a re­mónynyel kecsegtettük magunkat, hogy a kormányok hamarosan revízió alá veszik az emiitett törvénycikket. Han­goztatták is eleget, legutóbb a városok rendezésénél. Időnkint félhivatalos izü kommünikék már azt is jelezték, hogy a községek és városok rendezésére vo­natkozó törvényjavaslat már készen is van, csupán törvényhozási elintézést vár. A parlamenti elintézés pedig csak késett, egyre késett. Uj korszakot élünk. Az uj éra napi­rendre terelte a közigazgatási alkotások megreformálását. Igy indult meg az a mozgalom is, mely szükségesnek tartja a községi önkormányzati jogok és auto­nomia kiszélesítését, abból a felfogásból indulván ki, hogy szükséges a városi jellegű nagyközségi életben és szerve­zetben olyan közigazgatási intézményt létesíteni, mely egyrészről a nagyközsé­gek teljes önállóságát és egységét nem­csak nem veszélyezteti, hanem azt meg is erősiti, másrészről pedig ezen hatá­rokon belül a közigazgatási feladatok­nak lehetőleg gyors és pontos, s ami a legfőbb, olcsó megvalósítását biztosítja. Evégből a Sárospatakról kiindult mozgalom szükségesnek tartja a nagy községeknek, illetőleg mezővárosoknak országos szövetségét megalakítani, mely azután egyesült erővel vívná ki a kí­vánt reformokat. E tárgyban az ország nagyközségeinek bevonásával e hó 20-án kongresszust tartanak Buda­pesten. Békésvármegye nagyobbára nagy­községekből áll. Lehetetlen, hogy ezek­nek nem volna eminens érdeke a fönt­emlitett reformok keresztülvitele, Ajánl­juk tehát érdeklődésébe nagyközsé­geink elöljáróságainak az emiitett kong­resszust. sági tagsági helyeknek választás utján leendő betöltése, a vármegyei pénzek áthelyezése és számos községi ügy. Az októberi megyegyülés elé nagy érdeklődéssel tekint a vármegye kö­zönsége. Békésvármegye augusztusban. A közigazgatási bizottság ülése. Mint lapunk más helyén jeleztük már, Békésvármegye közigazgatási bi­zottsága szeptember havi rendes ülését hétfőn tartotta meg Fábry Sándor dr. főispán elnöklete mellett. Legkiemelke­dőbb pontja volt az ülésnek a bizott­ság féléves jelentése a miniszterelnök­höz. A jelentésen kivül, melyről lapunk más cikkében emlékezünk meg, még az alispán rendes havi jelentése, a vár­megyei anyakönyvvezető helyettesek, illetve anyakönyvi vezetéssel megbízott közigazgatási tisztviselők memoranduma és az államépitészeti hivatalnak a vár­megye 1907. és 1908. évekre szóló köz­úti költségvetési javaslata foglalkoztatta behatóbban a bizottságot. Az ülés lefolyásáról szóló részletes tudósításunk ez. Alispáni jelentés. Fábry Sándor dr. főispán elnöki megnyitója után Ambrus Sándor al­ispán terjesztette elő mult hóról szóló jelentését, amelyből az alábbi részlete­ket adjuk: A személybiztonság állapota általá­ban kielégítőnek mondható. A személyi biztonság 7 esetben zavartatott meg. Öngyilkosság 8, öngyilkossági kísérlet 3 esetben fordult elő. Baleset 15 esetben fordult elő; 6 esetben jelentéktelen sé­rülést, 4 esetben cséplőgép általi test­csonkitás 3 esetben halált okozott. A vagyonbiztonságot csupán élelmi szerek és csekélyebb értékű ingóságok ellopása zavarta meg. Nagyobb kárt okozó lopás két esetben fordult elő. A tettesek, illetve tolvajok ellen az eljárás folyamatban van. A tüzesetek száma mint minden év­ben, ugy az idén is augusztus havában igen nagy volt. Ennek rendszerinti oka a nyári szárazság és vigyázatlanság. Ez év augusztus havában azonbm az elő­fordult 42 esetben, 7-szer villámcsapás okozta a károsodást és pedig oly rémü­letes módon, hogy ezen hétszeri villám­csapás egy és ugyanazon napon követ­kezett be. Nagyobb károsodás gróf Ká­rolyi István kisszénási uradalmában esett, hol 1T000 kor. értékű buzaasztag lett a tűz martaléka ; Szeghalmon pedig Mészáros Istvánnak 8040 kor. értékű őszi termése hamvadt el. A kár azon­ban biztosítás folytán legnagyobb rész­ben megtérül. Á tűznek egyetlenegy esetben sem volt gyújtogatás az oka. Augusztusban a cséplés, később a szántás képezték a fő gazdasági munkát. A hónap végefelé kezdetét vette a do­hányszedés és kukoricza törés is. Az augusztus hónap második felében be­következett bőséges eső egyrészt késlel­tette ugyan a cséplést és az összehor­dott gabonában annak beázásával némi károkat okozott, másrészt azonban a mezőt javította és a kapás növényekre igen keevező hatást tett. Répában, do­hányban és a kései kukoricában a hoza­mot oly szépen gyarapította, hogy az idén ezekben, s főleg kukoricában ki­elégítő középtermés várható. A junius és julius hónapokban elő­fordult általános mezőgazdasági mun­kásmozgalmak, bár korlátoltabb szám­mal, augusztus hónapban is folytatód­tak ugyan, s több helyen fordultak elő munkások és munkaadók között kisebb súrlódások, de azok leginkább egyez­ségileg elintézést nyertek, kevesebb esetben a szerződés felbontásával vég­ződtek. Általába a munkások helyzete a mult hónapban kielégítő volt és azok külön­böző gazdasági munkánál elegendő ke­resetet találtak s az átlagos napszám 2—3 korona volt. Ipari és kereskedelmi téren az évek óta tax'tó pangás után különösebb fel lendülés nem észlelhető ugyan, azonban az idei jobb termés és a munkásnép kereset viszonyának javulása az ipar ós ^Bllt lo'i/lllllí 9 hogy egészségünket megóvjuk " ; ~ PflRQÁQ-t me ly ideges gyomorbaj, légcső-, tüdő-, gyo­1tJá 11 J.^^ • me rt csakis a természetes szón y» "TVT T~°1 Ol V IlIlíllJ ly mor- és bélhurut, csontlágyulás, vese-és hó­Savas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban az I-ső Za I l\| H lyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel h*sz terméssze- nüfpfintílPtíllmií áQVííílVVÍ7Pt fl MOHAI X1 ^ náltaóik és ragályos bataoségaktől, rnint typhus, cholsra megkimáltettek azok, akik közön­tes szénsavas IldlrUIllai Idilli 11 d&VClUjrn/Cl, d 1U U U íl 1 ^^^^^^^^^^^ géges ivóviz helyett a bacteriummente B AGNES-farrás vízzel él'ek. Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leirásána'í ismertető füzetében olvasható. Hiztirtások Síám íri m ístélliterasaél valamivel a igyobb üve­gekken minden kétes értékű, mesterségeden szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az AGNES-forrás vizét klegszegényebb ember is könnyen megszedezhesse s tio~y bárki által olcsón beszerezhétő legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztett9k, ugyanott \ forrás leírásán b'í i-íonrtető fiiiete ingyen 17 m 4 'jp 1} H f^ T*TT j vf kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Déosey Ófzsef cégnél Bskéscubia. £V£/ll rOllíJ í/1 Vlö« „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kormány programja A kormány terveivel beavatott hely­ről jelentik: Éppen egy hónap választ el az országgyűlés újból való összeülé­sétől és bár a miniszterelnök kijelentette, hogy a kormánynak a hosszú képviselő­házi szünetre a reformok előkészítése végett van szüksége, melyeket már az ülésszak legelején be akar terjeszteni, az egyes resszortokban folyó munkáról édes-keveset tudunk. A budget már jó­formán kész. A kultuszminiszter a nép­iskolai oktatás nemzeti fejlődését tűzte ki maga elé és uj rendszabályokat az 1848 : XX törvénycikk végrehajtásában. A belügyminisztériumban serényem fo­lyik a választási reform előkészítése, az alkotmányos biztositékok megerősítésére és a törvényhatóságok autonómiájának megszilárdítására célzó munka és a ki­vándorlás ellen terveznek erélyes intéz­kedéseket. Pozitív hírek eddig azonban csak a kereskedelmi ,és igazságügyminiszté­riumból kerültek ki. Kossuth el van tö­kélve, hogy a betegsegélyezésről és a munkások balesetbiztosításáról szóló ja­vaslatot már október 10-én a Ház élé terjeszti. Polónyi pedig újból sza­bályozni akarja tudvalevőleg a válasz­tási bíráskodást és a sajtótörvényt is revideálni akarja. Az orosz forradalom. Varsóból jelentik. A volchiniai test­őrezred katonái két társuk megölését azzal boszúlták meg, hogy az utcai járó emberekre lőttek. Több embert megöl­tek, 30-at megsebesítettek. Berlinből jelentik. Albrecht orosz herceg végnapjait éli. Varsóból jelentik, hogy tegnap dél­után temették el azt a két katonát, akik Siedliceban a zavargás kitörése előtt ismeretlen merénylők golyóitól elestek. Ugyanakkor több zsidót is temettek, akik a zavargásban életüket vesztették. A két katona temetésénél a csapatok sortüzet adtak ós többen megsebesültek­A siedlicei vérengzés. Mikor a merénylők kiadására kitű­zött határidő letelt, a tüzérség tizenkét ágyúlövést intézett a város ellen. A kormányzó kijelentette, hogy a katonák ellen a merényletet nem zsidók, hanem tartalékos katonák követték el, akik meg­menekültek és nincsenek a várak falai között. A katonai "parancsnok azonban ezzel a válasszal be nem érte. Gyilkos gazda. Somogyból jelentik, hogy K á m á n György kónyi községbiró összeszólalko­zott Fejes Takács György gazdag pol­gárral. A vita hevében Kámán pofon­vágta Fejest, mire Fejes a bicskáját Kámán szivébe szúrta, aki rögtön meg­halt. Fejest letartóztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents