Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-08 / 76. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1906 szept. 138. Már most, ha a szorgalmas tanitó jutalma — nehéz munkájáért — a ro­konszenvnek ilyen őszinte megnyilvá­nulása; mennyivel inkább szolgál erre az, ki a tanitó munkáját tovább foly­tatja. És itt lépjen akcióba a társadalom s folytassa a tanitó által félbeszakított munkát. Ne hagyja a sarjút a társada­lom bontókkal letapostatni. — Hanem emelje magához a föld gyermekét. Mu­tassa meg, hogy a szegény ember gyer­meke ép ugy isten teremtése, tehát be­csülésre méltó, mint a kényelemben nevelt uri gyermek. Azzal nem esik sé­relem senkin sem ; de a vonzódás, meg­becsülés, mások állása iránti tisztelet nagyobb lesz. Ha ezekről alkalmas mó­don (alább fogom elmondani) felvilágoi sitjuk népünket — nem fogja mondan­„Csak az uraknak dolgozunk". Ha ne­kem van egy hold földem, ennek meg­művelése 80 kor.-ba kerül. A föld ne­kem 50 kor. jövedelmezett, mennyi ab­ból az enyém ? — 20 korona. Tehát, mig az ón földem nekem 20 kor. hasz­not adott, addig én napszámba 30 kor. fizettem ki. Már most 100 holdnál az arány 100-szor, 1000 holdnál pedig 1000-szer annyi. Ilyen számítás alapján pedig csak á balga mondhatja, hogy nekem dolgozott. Mikor nekem a 20 koronából még élni is kell a különféle kötelezettségeknek (adó, gazdasági esz­közök beszerzése stb.) eleget is kell tennem. Ilyen értelemben való felvilágosí­tások, felolvasások legalkalmasabb helye lehet a községháza, ideje a téli idő, mi­kor a nép úgyis ráér. Ezen felolvasások tartására minden írni tudó egyén volna felhívandó. Sőt, ha a mivelt közönség kivétel nélkül kiveszi a maga részét abból, an­nál vonzóbb lesz! Értem itt különösen a birtokosokat, kik a néppel közelebbről is megismerkednének. Vonzóbb azért; mert nem annak szájából hallanák az igazságot, aki maga is hajlandó pálcát törni fent érintett eszmék felett, hanem attól, ki iránt úgyis nagy az ellenszenv, éppen a társadalmi állásánál fogva, a birtokos osztálylyal szemben. Ezen felolvasások kiterjeszkedhet­nének mindenre: iskola, földmivelés, egészségtan, törvény magyarázat, köz­ségi ügyek stb Ha ezt a társadalom mi­velt osztálya magáévá teszi, csak magát tiszteli meg azzal, hogy oly társadalmat nevel, mely csak becsülni, — de le nem becsülni — fog mindent. A felolvasások haszna kihatna egész a családi tűzhelyig, hol a hazatérő apa a hallottak alapján családját a munka ós mások megbecsü­lésére oktatná. Támadna egy egészséges társadalom, melyben az érdem nem az volna, ki tud jobban lázítani, de a ki csittitani is tud. Igya „Miatyánk" második kérésében kifejezett Isten országa lejönne a földre. Czlrbusz Endre. ' Magállnak a vonatok. Fenyegető bányásszsztrájk. Bennünket is közelről érdeklő fel­tűnő hirről adnak jelentést az aradi la­pok. A petrozsényi szénbányászoknak napok óta húzódó sztrájkja azzal fenye­geti az aradi üzletkezelősóghez tartozó ós közeli vonatokat, hogy egy szép na­pon megállnak a vonatok. Nincs ugyanis szén, s ez a hir most óriási pánikot idézett elő az aradi ós vidéki államvas­uti, valamint az arad—csanádi vasútnál. Az összes szónkószlet még egy hétig elég, s ha ez idő alatt nem tudnak meg­felelő mennyiségű szénről gondoskodni, Aradmegyóben ós környékén szünetelni fognak a vonalközlekedések. A fenyegető veszedelemről aradi tu­dósítónk a következőket jelenti : A petrozsényi szónbányászok sztrájkja ma már valóságos pánikot idé­zett elő az államvasutak aradi üzlet­vezetőségénél, úgyszintén az arad-csa­nádi vasutak igazgatóságánál. A két vasút vezetőségénél tegnap óta lázas i munka folyik, sürgős intézkedésekkel j ós felterjesztésekkel foglalatoskodnak, 1 anélkül, hogy legkisebb kilátás is volna a fenyegető és kihatásában eddig még kiszámithatlan károkkal járó veszede­lem elhárítására. Addig, amig a mi vasúti vezetősé­geink a sztrájk közeli befejezését re­mélhették, nem törtónt semmi nagyobb intézkedés a kifogyóban lévő szónkész­letnek a szükséghez képest való kiegé­szítésére és ujabb szón beszerzésére, mert úgy látszott, hogy a lupényi szón­bányából kerül ki majd annyi szónmeny­nyiség, hogy a vasutak forgalmában akadály beállani nem fog. Ez a feltevés azonban hiu remény­nek bizonyult. A lupényi szónbányák nem képesek annyi szenet termelni, hogy a vasutak rendeléseinek megfelelhesse­nek. Nagyobb baj még az, hogy a le­hető legsilányabb szónanyag kerül ki a lupényi bányákból, amennyiben a szén porladozó, földanyaggal kevert, úgy­annyira, hogy alig egy harmadrésze használható fel tüzelő anyagként. Sztankovits Miklós, az állam­vasutak aradi üzletvezetője a szorult helyzetében jelentést tett az államvas­utak központi igazgatóságának és je­lentésében kitüntette, hogy a szón­készlet már csak néhány napra elegendő és ha sürgős intézkedés nem történik, az aradi üzletvezetősóghez tartozó vo­nalokon kénytelen lesz a vasúti közle­kedést beszüntetni. Vasutaink tekintetében ez eset pá­ratlanul áll. Az ország bányáiban év­századokra elegendő szénrótegek fek­szenek és nincs annyi munkaerő, mely abból kiaknázhatná a vasutak ós gyá­rak és a magánosok szükségleteit. Az arad-csanádi vasutak igazgató­sága, mely szintén már nagy szónhiány­ban szenved, sürgős felterjesztést inté­zett a kereskedelmi kormányhoz, mely felterjesztés lakonikus rövidséggel tudo­mására hozza a kereskedelmi miniszter­nek, hogy már néhány nap múlva az arad-csanádi egyesült vasutak vonalain kénytelenek lesznek beállítani a vasúti közlekedést. Külföldi szén behozataláról nem eshetik szó, mert az horribilis drága­sággal járna. Ha tehát a sztráj kólók nem állanak munkába, úgy néhány nap múlva tanúi leszünkolyan országos felfordulás­nak, amilyenre a vasutak történetében példát nem találni. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A fiumei zavargások. Mint értesülünk, Wekerle mi­niszterelnök tegnap Bécsbe való eluta­rása előtt táviratilag utasította a fiumei hatóságokat, hogy a zavargók ellen a legnagyobb erélylyel járjanak el. Ugy látszik a zavargások jegyzékváltásra is fognak vezetni az olasz és a bécsi kül­ügyi hivatal között, minthogy a Fiúmé­ban élő olaszországi alattvalók, akik a zavargások következtében nagy károkat szenvedtek, táviratilag T i 11 o n i olasz külügyminiszterhez fordultak, hogy védje meg őket, miután teljesen ki vannak szolgáltatva a horvát vad hordák dühé­nek. Három olasz alattvaló Rómába utazott, hogy az eseményekről szóbeli­leg is jelentést tegyenek. Goluchowski a királynál Goluhowski külügyminiszter tegnap Schönbrunuban kihallgatáson volt a királynál. A kihallgatás több, mint egy óráig tartott. Bizonyosra ve­szik, hogy ez a kihallgatás a kiegyezési tárgyalásokkal van kapcsolatban. Wekerle kihallgatása. Wekerle Sándor miniszterelnö­köt ma délelőtt 10 órakor a király ki­hallgatáson fogadta. A miniszterelnök körülbelül egy óráig volt a királynál, akinek a felhalmozódott folyó ügyekről, továbbá a megindítandó kiegyezési tár­gyalásokról és az általános politikai helyzetről referált. Az uj szatmári püspök eskütétele. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök ma délelőtt 11-kor te te le az esküt őfelsége kezébe. A Jászberényben időző Apponyi Albert kultuszminisztert ez aktusnál Zichy Aladár gróf, a király személye körüli miniszter helyettesi­tette. Az eskütételnél még Széchenyi Gyula gróf, zászlós ur volt jelen, az esküszöveget pedig Vértessy miniszteri tanácsos olvasta fel. A püspök még a délutáni vonattal visszautazott egyház­megyéjébe. Véres harc katonák és rendörök között. Érsekújváron S i m k ó István ven­déglőjében a tegnap, mulatság volt, amelyre hivatalos volt a városvég ifja. Nagyon jól mulattak, amikor hat hívat­lan vendóg toppant be, hat honvéd, akik vitézkedni kezdtek. A parasztlegé nyek rendőröket hívtak segítségül, de a katonák az egyik rendőrt, JB a r t o s Istvánt ugy megverték, hogy teljesen képtelen lett a harc folytatására. A társa, Palacka Imre vette föl-a harcot, de ezt is egy lövés leterítette. Az egész rendőri készenlét vonult ki, hogy meg­fékezze a huszárokat. Ami végre sike­rült is. Leöntötte magát petróleummal. Borzalmas öngyilkosságra szánta el magát ma reggel Budapesten egy jobb sorsban élő üzlettulajdonosnő. A Dob­utca 74-ik számú házban jól jövedelmező fehérnemü-tisztitó-intézete van Kovács Bólánénak. Kovácsné igen szorgalmas asszony, aki azonban férjével gyakran civako­dott, úgy hogy családi életük nem volt nyugalmasnak mondható. Kovácsné lakása a tisztító-intézet szomszédságában van és a házasfelek már korán reggel összevesztek valami felett. Hangos szóváltás volt közöttük, mely azzal ért véget, hogy Kovácsné az üz­ietből bement a lakásba és dühösen be­csapta az ajtót maga mögött. Kovács Béla, aki már megszokta a hasonló jeleneteket, nyugodtan leült újságot olvasni. Egyszerre rémes segélykiáltást hal­lott lakásából, mielőtt azonban még oda­ért volna, az ajtót felrántotta Kovács Béláné és az üzletbe rohant. Ruházata lángokban égett. A férj és az akkor már megérkezett munkásnők azonnal segít­ségére siettek, letépték róla az égő ru­hát, de a szerencsétlen asszony már oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy eszméletlenül rogyott össze. A mentőket hivták ki hozzája, akik azt találták, — hogy alsó teste egé­szen összeégett ós életveszélyes égési sebeket szenvedett. Elvitték a Rókus-kórházba, ahol esz­méletre térve azt vallotta, hogy bosszú­ból maga öntötte le ruháit petróleummal ós meggyújtotta. Sebeibői aligha fogffel­épglni. Halálos elgázolás. Nagysurány közelében Schöller lo­vag automobilja halálra gázolta özv. Ambrus Jánosné zsitvafödómesi jó­módú parasztasszonyt, aki kocsijával nem térhetett ki idejében a száguldó gépkocsi elől. ÚJDONSÁGOK. — Idöjárá*. Az országos központi időjelző ál­lomás mára változékony enyhe időt jelez, sok helyűt* cspadékok. — A budapesti Washington üinep ós Békósmegye Mint tudvalevő, Amerikában lakó magyar hazánkfiai, az Egyesült­Államok néhai nagy férfia, Washington emlóke iránt érzett hálás kegyeletüket lerovandó, szobrot emeltek Washington­nak Budapesten. Az ércszobor költsé­geihez Bókésvármegye törvényhatósága is hozzájárult, egyik mult évi közgyű­lésen 500 koronát szavazván meg a ke­gyeletes célra. Most aztán elkészült a szo­bor, amelynek ünnepélyes leleplezése szeptember 16-án történik meg két vi­lágrészre szóló parádé mellett. Az ün­neprendező bizottság a szoborleleple­zésre meghívta most Békósvármegye közönségét is. Arra nézve, hogy a tör­vényhatóság képviselteti-e magát ezen az ünnepségen, az alispán eddig nem intézkedett. — Csaba közgyűlése. Csaba község képviselőtestülete szeptember havi ren­des közgyűlését az eddigi megállapodá­sok szerint 20-án fogja megtartani. A közgyűlés napirendjének egybeállításán most dolgozik az elöljáróság. — A Palffy Tarsaságból. Lapunk mult számában jeleztük, hogy a Pálffy Tár­saság választmánya a napokban igen fontos ügyek elintézése végett ülést tart. Ez ülést az eredeti tervtől elté­rően, — tehát ma délután helyett — holnap, vasárnap délután 4 órakor tart­ják meg a vármegyeház kistermében. — A gazdasági tanintézetek — akadé­miák. A földmivelésügyi minisztériumtól érdekes leirat érkezett tegnapelőtt Bó­késvármegye törvényhatóságához. A le­irat arról értesiti a megyét, hogy a ki­rály jóváhagyta a gazdasági tanintézetek új szervezeti szabályrendeletét, amely­nek folytán a debreceni, kassai, kolozs­vári és keszthelyi gazdasági tanintéze­tek akadémiai rangra emelkedtek. — Uj tanerők a gyulai polgári leány­iskolában. A gyulai iskolaszék szerdán délután tartott ülésén két uj tanerőt al­kalmazott a most megnyílt polgári leány­iskolához, évenkint 1500—1500 korona dotacióval. A megválasztott tanerők, aki­ket egy évre helyettesekként választot­tak meg : Török Etelka ujkigyósi ta­nítónő ós Szabó Emilnó, Szatmári Emma. Előbbi a történelmi ós magyar nyelvi, utóbbi a kézimunka tanszéket tölti be. — Halálozások. Biró Benedek és családját gyász érte. Édes anyja, a jó nagyanya, özv. F u c h Józséfnó, azül­Rotkovics Mária hunyt el pénte. ken reggel hirtelen, szívszélhűdés kö­vetkeztében, élte 61-ik évében Csabán. A köztiszteletben állott urinőt ma dél­után 4 órakor helyezik örök nyugalomra. A kórlelhetlen halál ismét egy fiatal asszony életét oltotta ki. Gyomán elhunyt Geschmey Soma nyomdász felesége, szül. Felbe r-Fischer Róza, élte 26-ik évében. Halálát férje, két kicsi árvája és nagy rokonság siratja. — A munkásíigyl albizottságból A nap­nap után felmerülő sztrájkok mostaná­ban ugyancsak sürün szólítják ülésre a vármegyei munkásügyi albizottság tag­jait. Ez a bizottság tegnap délután újból ülést tartott Ambrus Sándor alispán el­nöklete alatt. Az ülésen négy cséplő­sztrájkból elsőfokon elitélt munkások büntetését bírálták felül. A bizottság mindegyik esetben jóváhagyta az első fokon hozott ítéletet. — Igén^pör a vármegye ellen. Lapunk mult számában már megemlékeztünk arról a keresetről, amelyet P f a f f Fe­renc ós társa vállalkozók indítottak a mezőberényi és békési köröshidak építé­séből kifolyólag a vármegye ellen. E hírünkre vonatkozólag még az alábbi részleteket adjuk: Az egyezkedésre meg­alakult bizottság Lattenberg Lajos kir. főmérnök szakszerű véleménye alapján megállapította, hogy a vállal­kozók által támasztott 20702 korona követeléssel szemben csak 13940 koro­nát tartott vissza a vármegye, igy te­hát a differeocia 4253 korona. A vállal­kozóktól visszatartott 13940 koronából, az erdélyi bank, mely a hidak építésé­hez szükséges faragott köveket szál­lította, hajlandó a megyének 3059 ko­ronát megtéríteni, igy tehát az az ösz­szeg, mely a felülvizsgálat után lett volna kifizetendő, kitesz 3800 koronát. Miután az államépitészeti hivatal arra nézve nem tudott javaslatot tenni, hogy a vállalkozók kérelme teljesithető-e, a bizottság utasította az államépitészeti hivatalt, hogy hallgassa meg T i s z a y Géza mérnököt, aki a kérdéses hidjelentó­seket vezette, arranézve, hogy a vállal­kozók által támasztott követelés elfogad­ható-e a megye részéről, s amennyiben igen, mekkorra összegben állapíttassák meg a kárpótlás. A lbizottság az ügy­ben való végleges döntést Tiszay Géza véleményének beérkeztóig elhalasztotta. — Fehér holló. Nem arról a ritka madárról esik szó, amit látni kevés ha­landónak adatik meg. De arról, amire nem találó a sok az eszkimó, kevés a fóka mondás. A megyei közkórház se­bészeti osztályán ugyanis megüresedett egyik segédorvosi állás. Ami szinte új­donság a szellemi proletáriatus tulten­gésének korszakában, lejártával a pá­lyázati határidőnek, egyetlen pályázat érkezett be. G o 1 d m a n n 'Hermann nevű, volt szerajevói alorvos az egyet­len pályázó, akit, nem lévén vetélytársa, a főispán valószínűleg ki fog nevezni a megüresedett állásra. — Kitüntetett csabai preparator. A sze­gedi műipari kiállításon Gajdács Mátyás preparátor, a Haering-féle tan­szerkészitő intézet tagja, preparált ma­daraiért és állataiért díszoklevelet nyert. Gajdács Mátyás, Gajdács Mihály csabai preparator öcscse, a madár ós állat­preparálás művészetót bátyjától tanulta, kinek művészi állattömésót megyeszerte ismerik. — Megbízatás, A közoktatásügyi mi­niszter I r s a Ferenc csabai áll. iskolai tanítót, képesített ének- ós zenetanárt, a csabai áll. felsóbb leányiskolánál meg­bízta az énektanítással.

Next

/
Thumbnails
Contents