Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-04 / 18. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. március 4 folytán minden további ellenkezés nélkül be fogják szolgáltatni az önként befizetett állami adókat, amelyek összesen mintegy félmillió koronát tesznek ki Békésvármegyében. Erre való tekintettel a pénzügyigazgatóság a pénzbirságolásokat visszavonta és egyidejűleg a tisztviselők felmentésére való hivatkozással körrendeletet intézett mindama községekhez, amelyek eddig még nem feleltek meg a pénzügyminiszter hivatkozott rendeletének. Egyik közelmúlt lapszámunkban már jeleztük, hogy a megyének hét községe még a tisztviselők felmentése előtt beszolgáltatta az önkéntes adókat. Ezekhez legújabban még három község és pedig Orosháza, Tótkomlós és Csorvás csatlakoztak, s a pénzügyigazgatóságnál erős a remény, hogy a legközelebbi napokban a többi községek is beszállítják adójukat. Szóval Damokles kardja ne 111 függ a békésmegyei tisztviselők feje fölött, legalább nem az önkéntes adók miatt. Tovább pedig aligha fog menni a kormány, legalább ha lehet hinni hivatalos szócsöveinek. Egy dolog azonban még mindig vitás. Egyes községekben ugyanis kétség merült fel a tekintetben, hogy vájjon a pénzintézetekbe gyümölcsözőleg elhelyezett önkéntes adók időközi kamatai kit illetnek? Az adózó polgárokat, avagy az államot? Erre nézve a pénzügyigazgatóságnak az a meggyőződése ós e meggyőződésének érvényt is fog szerezni, hogy a kamatok az államkincstárt illetik meg, s amennyiben egyes községek e kamatok beszállítását megtagadnák, behajtásokat a pénzügy-?azgatÓ3ág a legnagyobb szigorral eszj07.ülné. Vármegyei ügyek. A legutóbbi közgyűlésből. Békésvármegye törvényhatóságának februári közgyűlése a már ismertett politikai kérdéseken kivül számos megyei községi ügyet intézett el, amelyek közül legérdekesebb: a 700 ezer koronás kölcsön felvétele, Gyulaváros költségvetésének visszautasítása, illetőleg módosítása, stb. Az ügyeket alább ismertetjük : 700 ezer koronás kölcsön. A kereskedelmi miniszternek a gyulai Pálinkaház utcai szakasz építési költsége, továbbá a Gózamegálló—tótkomlósi és orosháza—szentes—csongrádi helyiérdekű vasutak segélyezésére megszavazott összegeknek fedezete tárgyában érkezett leirata alapján a törvényhatóság elhatározta, hogy az állami beruházási hitel terhére 700 ezer koronás kölcsönt vesz föl, amely összszegből a Pálinkaház utca kikövezésére 16,000, a Gézamegálló-tótkomlósi vasútra 23000, az orosháza—szentes-—csongrádi vasútra 60,000, az orosháza—gerlai útra 50,000, a gyula—simonyifalvi vasútra még 20,000 koronát fordítanak, a többi összeget pedig egyébb ut- ós hidóditésekre. A közgyűlés a kölcsön lebonyolításával az alispánt és a tiszti főügyészt bizta meg. Rendeletek, átiratok. A kereskedelmi miniszter a csaba— tótkomlós—makói törvényhatósági útnak az Alföldi első gazdasági vasút által igénybevételére vonatkozólag azt a módosítást rendelte el, hogy a szerződésben az ut szélessége 10 méterben állapitassók meg. A közgyűlés tudomásul vette a leiratot. A gyulaiak körében kelletlenül fogadták a belügyminiszternek az ebtartási szabályrendelet tervezet módosítása tárgyában a megyéhez intézett leírj tát. Ezt már korábban ismertettük lapunkban, s a csattanója az, hogy a jó gyulaiak kedvéóri a miniszter nem törli el az ebadót. A leirat tudomásul szolgált, hiába hangzott a morfondirozás : Lesz még kutyára dér! Derék jó gyulaiak, akik még kutyapolitikával is ráérnek bíbelődni! Vagy már a kutyapolitikáig jutottunk ? A kóbor cigányok vándorlásának megakadályozása ügyében intézett átiratát Kolozsmegyének a törvényhatóságokra való tekintettel, hogy nálunk csak elvétve akadnak ilyenek, egyszerűen tudomásul vette. A gyula-simonyifalvi vasút. Ezután tudomásul vette a közgyűlés az alispánnak a gyula—simonyifalvi vasút előmunkálati ügyében beterjesztett jelentését, amely az eddig tett összes munkálatokról számot ad. A vasút létesítése körül az érdem oroszlánrésze Fábry Sándot dr. alispánt illeti meg, akinek a törvényhatóság önzetlen és fáradhatlan munkásságáért egyhangúan köszönetet szavazva, valamint a vasutügyi bizottságnak. A gyulai korbonctani intézet Ennek a terveit már részletesen ismertettük lapunkban. A törvényhatóság a felállítandó kórbonctani intézet költségeire 33 ezer koronát szavazott meg, osztályfőorvosának évi 3600 korona fizetést ós 600 korona lakbért, egy szolgának 600 kor. fizetést, lakbér cimén pedig 240 koronát állapitott meg. Gyulaváros költségvetése. Ez a pont nem egész simán ment keresztül, aminek az oka ismét az a garasos rendszer, amitől tündöklik Gyula közigazgatásának az arculatja. A törvényhatóság ugyanis nem hagyta jóvá a város költségvetését, de mivel többszöri figyelmeztetésre még mindig nem vette fel költségvetésébe a város csatornázását, megtette ezt hivatalból a közgyűlés, még pedig olyképp, hogy ezévre 5000 korona fedezetet állított be és kötelességévé tette a városnak, hogy a következő két évben még 10—12 ezer koronát fordítson e célra. • A tisztviselőiről is mostohán gondoskodik Gyula. Ezért a törvényhatóság szigorúan ráirt a városra, hogy tisztviselőinek fizetésük 3%-a erejéig lakbér cimén 8600 koronát vegyen be a költségvetésébe. A törvényhatóság ilyetén intézkedéseit mindenesetre örömmel veszik tudomásul ugy a gyulavárosi tisztviselők, mint a lakosság, amelynök közegészségügyi érdekei megkívánják a csatornázást. A nyugdijszabályrendelet módosítása. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmánya aziránt tett előterjesztést a közgyűlésnek, hogy a nyugdijszabályrendelettt 35. §-a akként módositassék, hogy ha a tisztviselők felsőbb hatóságok ellentétes rendelkezéseinek nem teljesítése iniatt mozdittatnának el állásuktól, vagy politikai szempontok miatt kénytelenek volnának elhagyni állásukat, éppen ugy nyugdíjaztassanak, mint a rendes,viszonyok között. A közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta. A községek ne politizáljanak. A pénzügyminiszternek az önkéntes adók beszolgáltatása tárgyában kibocsájtott rendelete folytán Tótkomlós, Békés ós Öcséd községek képviselőtestületei határozatilag kimondták, hogy a rendeleteknek nem engedelmeskednek. Elvben e határozatok megfeleltek a törvényhatóságnak a múltban elfoglalt állásáról, mivel azonban a községeknek nincs joga politikai kérdésekben határozni, a törvényhatóság a határozatokat megsemmisítette. Egyéb ügyek. A törvényhatóság egy korábbi közgyűlésén hozott határozatából kifolyólag utasította Kótegyháza községét, hogy ez évben vigye keresztül a csatornázást. A község képviselőtestülete azonban anyagi helyzetére hivatkozva, halasztást kért, amit a közgyűlés két esztendőre meg is adott. Szabó Sándor a vásárrendtartási szabályrendelet módosítása tárgyában kérvényt nyújtott be, amelyet a közgyűlés véleményezés végett kiadott az aradi kereskedelmi és iparkamarának. Lukács György dr. volt főispán lemondván a mátrakörösvidéki vasútnál viselt igazgatósági átlásáról, utódjául Márki János drt. választották be a vasúttársaság igazgatóságába. Ezeken kívül több kisebb ügyet intézett el a közgyűlés, amely délután ért véget. A szabadság ünnepe. Március 15. A hétköznapok szürkességét nagyon sok pirosbetüs ünnep tarkítja a mi csodálatos országunkban. Talán több, mint amennyit megülnek. Bárha szeretünk parádéskodni ós ebben töltjük el az év egy jórészét, a fajunkba rejlő extremitásoknál fogva, hol kacagva, hol meg jajgatva. Hanem arra az ünnepre, amely március 15-én virrad ránk, nem illik ez a triviális hang. Ezen a napon, amikor minden honfi szívből kihajt az emlékezés hol hófehér, hol meg vérpiros virága, olyan kegyeletes ünnepét ül a magyar nemzet, amilyen ünnep aligha van más nemzetek kalendáriumában. E napon azok szellemének élünk és áldozunk imánkkal a kegyelet oltárán, akiknek szabadságunkat, gyarapodásunkat köszönhetjük, azoknak, akiket egykor fönséges küzdelmeik jutalmául bitófára hurcoltak. Szabadságunkat, gyarapodásunkat ? hol vannak mindezek a hivesek ma ? A bécsi önkény lábbal tiporja. Talán éppen azért, mert az élet keserves küzdelmei, a mindennapi kenyér megszerzésének a gondja, a család eltartása, a sok szenvedés kinzó fájdalma, a léleknek és az idegeknek rémséges fáradalmai minden időt maguknak foglalván le, sivárrá tették eddig az emlékezéstamelynek szent tüze erőt adott volna minden magyarnak a Bécs és az önkény uralom elleni küzdelemre. A történelmi érzék hiánya, avagy a hálátlanság, a nemzet erélytelensóge, a konclesők fényért tőrtető hajlongása, vagy mi juthatta a mai helyzetbe a nemzetet ? Ne találgassuk az okokat. Ezzel is idő telik, s minden vesztett perc ellenünk javára hajtja a malmot. Meg még az okok találgatásánál össze is marakodnánk. Ami ugyancsak a különben is súlyos helyzetünket tenné elviselhetetlenebbé. Március idusán csak emlékezzünk. Hadd ittasuljon meg szivünk egy napra és feledje a jelenvaló nyomorúságot, amelyben a szabadság felhőtakarta szivárvány, a testvériség irott malaszt, az egyenlőség pedig annyiban igaz, hogy egyformán koldusok vagyunk a hazával, amelynek zsirja csak piócákat hizlal, de nem taptálja a becsületes, hazafias polgárságot. Emlékezzünk március 15-én mindezekről és a multakból merítsünk erőt, hogy egyesülve mindnyájan, kik e hazának fiai vagyunk, majdan szívvel lélekkel valósithassuk meg 1848 dicső eszméit, amelyek csak a história lapjain élnek. Ha valaha szükség volt erre az emlékezésre, ugy ez az idő a mai. És közeledtével a szem napnak, amely eddig csak fekete betűvel húzódik meg a naptárban, szólunk itt BéHirek. Személyihir. Johnson amerikai dollárkirály ma hat heti üdülésre Csabára érkezett és a Francsek-fóle vi ághirü uszodában vett bérletet. Ha ez idő alatt nem javul egészségi állapota, juliusban ismét átrándul Csabára és az ólőviz uszodájába vesz magának rendszeres iszapfürdőit. Leköszönt főispán. Ma az a hir terjedt el az egész vármegyében, hogy Krcsmárik János dr. főispán leköszönt állásáról. A hirt, különösen ellenzéki körökben, nagy tetszéssel fogadták. Délutáni értesülésünk megerősíti a hirt, mert Krcsmárik János dr. főispán a vármegyeház ablakából csakugyan leköszönt Rezey Szilviusznak az utcára. Névváltoztatás. Lovag Weisz Mór gyulai gyáros nevét belügyminiszteri engedélylyel paripási Lovag Lovas Mór-ra magyarosította. Szerkesztőségünkből. Csupák Vencel ur ma belépett lapunk belmunkatársai gárdájába. A talentumos fiatal író-poéta rovat helyett felelős szerkesztőnk leendő csimotáit fogja vezetni, de mindig csak az utca napos oldalán, nehogy megfázzanak. jegyváltás. Tardos Dezső dr. és Kún Dóra, a csabai aranyifjúság közkedveltsógü tagjai tegnap jegyet váltottak — a motorosra. Színház. Tekintettel a bűnbánat napjaira, Szendrey aradi színtársulata visszalépett a csabai szövetségtől. Igy a legközelebbi ' szezonban a színház szerződés nélkül állván, a szezont műkedvelők töltik ki. Ezek a Sárga csikóval nyitják meg az évadot, amely darab címszerepében föllép valamennyi ügyes műkedvelő. Irodalom. Ezúttal csak előlegesen jelentjük, hogy a japán diszkardvivő küldöttség, amelyben aifho dacumal tag volt Áchim L András is, legközelebb kiadja utjának éleményeit. A szenzációsnak ígérkező diszmü cimtábláján Kardothordó Árpád arcképét hozza a korteszászlók kifizetetlen számlájával. Elörebocsájtjuk még, hogy a gyulai „trikó"-lenyomata nem foglaltatik benne a műben, mert Schriffert József személyes ellentétben állván a mikádóval, lemondott a japáni útról. Törvénykezés Legközelebb ritkaérdekességü tárgyalás színhelye lesz a gyulai törvényszék tárgyalási terme. Az ügyészség egész sereg diákot fogott ugyanis perbe osztály elleni izgatás miatt. A szenzációs bünügy anyaga az, hogy a diákok versekkel izgattak a felsőbb (leány) osztályok ellen. Az ítélet az általános közhangulatra való tekintettel felmentő lesz, bár egynehány lurkó megérdemelne huszonötöt olvasatlanul is. Közgazdaság. A legutóbbi csabai vásár az esőzés dacára sem mondható kedvezőtlennek. Különösen a felhajtást tekintve, mert a címeres marhákból rendkívül nagy volt a kínálat, de a kereslet egészen megcsappant. Ennek a magyarázata az, hogy a kormány a kedvezőtlen politikai viszonyok miatt ezúttal nem vásárolt sem ökröket, sem birkákat. Szerkesztői üzenetek. Fáj a szivem ... Egyék Réthy-féle pemetecukorkát és igyék rá Áchim L. András receptje szerint timsós vizet. Ha ón egyszer . . . Hátha mi egyszer? Aztán remegjen ! Herczeg' Ferenc. Novellája nem ütvén meg a mértéket, sajnálatunkra nem közölhetjük. Gondos anya. A nagymosás mi att elmaradt cikket várjuk! Köszönet a piskótákért ! Felelős szerkesztő : latin — Ököljog. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Irta. Erdélyi Nelly. Kicsi nő, édes kis szőkeség, hiszi-e, hogy megbabonázott? Itt motoszkál azóta szünet nélkül önérzetes, büszke kijelentése ! És én hogy csodálom érte, hogy bámulom, hogy szinte szégyelem kimondani, hogy irigylem érte, hogy olyan férfiasan büszke. — Csak olyan férfit tudnék szeretni, akinek már nagyon zajos múltja van; aki már nagyon nagyon sokszor és nagyon sokat szeretett! Don Jouán, hódító, ellenálhatatlan férfi legyen ! Azt csodálnám, rettegném és imádnám ! Szeretném ! Istenem, hogy tudnám szeretni! Emlékszik-e hogy felemeltem akkor ölembe hajtott szőke fejét; emlékszik, hogy egyideig némán a bámulattól ós csodálkozástól tanulmányoztam az arcát! Maga-e az, csakugyan maga-e az, csakugya maga ?! Az a szende kis szőkesség, az a hideg angol leány, a fehérarcú Gretchen ?! Az a szende, subtilis kicsi tündér ? És folytatta, miközben két könyökére támasztotta fejét és szemembe ragyogott csodásan beszédes nagy kék szeme. — Nem szeretem azokat a limonádés vérű, mondva csinált szerelmeket! Küzdeni, szenvedni valakiért; ha nem megy másképen, kikényszeríteni, kierőszakolni a sorstól a magunk jogát! Ahhoz, amit az emberek boldogságnak neveznek: minden ember egyenlő fogalmat formálhat és igényeket támaszthat ! Harc, küzdelem legyen bár az ára ; de ha szeret és szeretem, az enyém lesz minden áron! Ha asszonyköny tapad is hozzá, mit bánom én ! Ököljog, ez az erősebb joga ! És hogy felcsillant a szeme, mint a fiók oroszlánnak. Mennyi dacos akarat, milyen energia ; ez a parányi törékeny kis virágszál ki fogja erőszakolni tudni a végzettől a maga boldogságát! Hogy csodálom, hogy irigylem! Mikor esztendők után újból találkoztunk, asszony volt már. Évek óta. Bűbájosán szép! Ott a hatalmas park ezer pompás virága közt a legszebb, a legcsodálatosabb. Ahogy a nyakamba ugrott, ahogy átölelt szenvedélyesen, eszembe jutott az évek előtti kijelentése. Ugy láttam, hogy az elvei diadalra segítették. Pár év óta volt már hódítóan elegáns, dúsgazdag férfiú, egy messze földön hires és rettegett Don Jüan boldog és mindenkitől irigyelt felesége. Az uramat nem mutathatom be, sajnos távol van — szólott mikor a viszontlátás első örömein átestünk. Hanem itt van egyelőre, elégedjék