Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-25 / 16. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam. 16-ik szám. Vasárnap, február 25. BEIESMEGYE POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI DI3 : F.gész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet euncgvcdcn belül is. Egyes szí n ár.i 12 fillér. Felelős szerkesztő : Laptulajdonos : PALATÍNUS JÓZSEF. SZIHELSZKY JÓZSEF Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A tisztviselőkért. Békéscsaba, febr. 24. Akár lopok, akár nem, mégis tolvaj a nevem. Inkább lopok hát mint nem, legyen igaz a nevem. Igy mondja a nóta, melyben igazság szerint van logika is, morál is. Ezt a logikát és ezt a morált követte a Fejérváry kormány, amelyet még a mult év derekán, amikor uralomra lépett, törvénytelennek nyilvánított az egész nemzet. Hiába hirdették ők ennek az ellenkezőjét, hiába takargatták az Ézsau kezet és hiába zengedezték a szédületesen szép programot, mely egyébként szintén megsemmisült, a törvénytelenségnek homlokukra nyomott Kain bélyegét nem tudták lemosni. És talán úgy jártak, mint az egyszeri szegénylegény. Először nem is lopott, mégis tolvaj volt a neve. Először nem is tapodták a törvényt, mégis törvénytelennek ismerték őket. És hogy kiérdemeljék ezt a nevet, hát lettek azok, amik ma. És ezek után szinte nein csoda, hogy megeshetett az a non putarem, hogy a magyar parlamentet katonaság veri szét. ^ Szomorú igazság, hogy igy van. Még elszomorítóbb azonban, hogy a mai helyzet előidézésében része van a a koalíciónak, de leginkább annak vezéreinek, akik ugyancsak a szegénylegény nótájának logikája és morálja szerint jártak el. A koalíció a mult év junius 21-én törvényhozásilag belekényszeritette a magyar tisztviselői kai t a passzív rezisztenciába. Ezzel is csak emelte azt a népszerűséget, amelyet annak hisz még ma is, amikor csúfosan szétfutott, bár a törvényhozásban el sem napolta magát, föl sem oszlott. Amikor tehát először találta magát szemben az ei^szakkatr-retirált. A szükség kényszerítő hatása alatt tette ezt és jól tette. Ám a nuda veritás az, hogy hozzá nem méltó gyerekes komédiát csinált akkor, amikor saját bőréről gondoskodott, de nem azokéról, akiket belekényszeritet a nemzeti ellentállásba. Hangoztatták aztán, hogy a házfeloszlatás után csak két eshetőség következhet: vagy forradalom, vagy kiköltözködés. Sem a forradalom nem ütött ki, sem a koalíció nem vándorolt ki, természetszerűleg következik, hogy a türelem terére léptek. Aki tűr, mástól sem kívánhat egyebet ennél. Mért kívánják tehát a tisztviselőkartól az erőszakkal való szembehelyezkedést? A koalíció itt n

em t

eljesitette becsületbeli kötelességét. Nem gondoskodott a tisztviselők jövőjéről Benne hagyta őket a legkínosabb hely-'" zetben, amiből csak a törvényhatóság gok emelhetik ki. Ilyen akció nálunk is megindult. Hogy mentsék fel a tisztviselőket az önként befizetett adók beszállításának tilalma alól. E helyütt több izben foglalkoztunk már e kérdéssel, amely ma már túlhaladott álláspont. A tisztviselőket t e I j_e s e n föl kell menteni a passzivrezisztencia alól és rábirni őket, hogy mindaddig, mig lehetséges, maradjanak meg pozíciójukban a vármegye, a veszélyeztelt magyar alkotmány, a közigazgatási rend érdekében. Amikor a törvényhatóság ilyetén védelmet nyújt választott tisztviselőinek, nem a tisztikarért, de a saját becsületéért száll sikra. És nagyon jól tudja | azt ennek a vármegyének minden polgára, hogy a teljes fölmentés nem azt jelenti, hogy a tisztikar eszközévé sülyed a törvénytelenségeknek. Mindenkinek hazafias meggyőződése, hogy Békésvármegye tisztviselői, amint odáig | jutnak, amelyen tul már a nyílt tör- ; vényszegések elkövetésére akarják őke bírni, tudni fogják hazafias kötelességüket és fél reáliának, segédkezet azonban nem nyújtanak az abszoiotizmusnak, nem vedlenek Bach huszárokká. Sötétség, borult a magyar firmamentumra. És a sötétséggel megnehezedett felettünk az idők járása. Ezeréves fennállásunk, féltett alkotmányunk és annak biztosítékai veszendőben vannak. Sülyed a hajónk. A patkányok elmenekültek róla. A férfiak nem tehetik azt, de meg kell menteniök minden lehetőt. És első sorban is mentsük meg a hazafias tisztviselői kart. Mentsük meg a vármegye becsületét ! p. j. A pénzügyigazgatóság és az adók. Első adag "a nyomor és szenvedésekből. A gyulai pénzügyigazgatóság és a mellé rendelt számvevőség hetek óta teljes apparátussal dolgozik az önként befizetett adók beszállítása érdekében. A pénzügyminiszter ismeretes rendelete értelmében, amint jeleztük is már, kiküldöttei nagyobbrészt megjárták a községeket, az adók beszállításáról, esetleg megtagadásáról felvették a jegyzőkönykönyveket, amelyek alapján a pénzügyigazgató a most következő hét első napjaiban már alkalmazni fogja a bírságolást a renitenskedő tisztviselőkkel szemben. Ez ügyben lapunk tűdósitája beszélgetést folytatott Csák György dr. kir. tanácsos, pénzügyigazgatóval, aki kérdéseinkre a következőkben válaszolt: „Az önként befizetett adók beszállításának megtagadása miatt az első bírságolások már a jövő hét első felében megtörténnek. Á pénzügyigazgatóság első izben 25 korona bírságot fog kiróni az érdeke It községi tisztviselők és pedig a biró, elsőjegyző, adóügyi jegyző és pénztárnok ellen. A bírságolás alól nem vétetnek ki az elsőjegyzők se noha számosan közülük hivatkoztak a jegyzőkönyv felvételénél a községi szabályrendeletre, amely szerint őket nem illeti meg rendelkezési hatáskör az adók miként való kezelése tárgyában. Igenis bírságot szenvednek az elsőjegyzők is, mert amikor a községek intézkedtek a beszállítást megtagadott önkéntes adók elhelyezése tárgyában, ők voltak azok, akik javaslattal éltek e tekintetben. Az első bírságolás alkalmával különben a pénzügyigazgatóság újból felszólítja a községi tisztviselőket, hogy 8 napon belül szállítsák be az adókat, amenynyiben pedig ennek a rendelkezésnek nem engedelmeskednek, következik ugyancsak 8 napi határidővel a második bírságolás, amelynek összege már 50 korona lesz, harmadízben pedig a fegyelmi vizsgálat elmozdítással". A végtelen szenvedésekből és nyomorból tehát az első adag Békésmegyében azoknak a tisztvisefőknek jut ki, akik a törvényhatóság tiltó határozata alapján megtagadták az önkéntes adók beszállítását. Több közBékésmegyei Közlöny tárcája. Ha útra kelsz Hazulról hogyha útra kelsz, Ha rálépsz a küszöbre, Búcsúzz, mint hogyha kedvesid' Elhagynád mindörökre. Ne bántsa szivedet harag, Magaddal ezt ne vidd te. Szemednek tiszta sugarát Árasszad kedvesidre. Sértő ne legyen a szavad, Pihenjen kéz a kézbe, Mint hogyha messzi tengeren Indulnál harcba, vészbe. Haraggal hogyha távozói, Bármerre visz a lépted, Szeretteid tekintete Eájóan száll elébed. S ki tudja, hogy mit rejt a sors, Nem sújt váratlan átok ? 5 e földön tán szeretteid' Többé sohase látod. Örökre mégysz s a sírba lent Nem lesz nyugodt az álmod: Utolszor mért kellett neked Haragvó szívvel válnod ? / . Hazulról hogyha útra kelsz, Pihenjen kéz a kézbé S azoknak, akiket szeretsz, Enyhén szemükbe nézz te Feleki Sándor. Csöndes tragédiák. - A Békésmegyei Közlöny eiedeti tárcája Irta: GőmbÖ3né Galamb »Ia,rgit. A halavány zöld tapétás női szoba illatos levegőjét halálos csönd feküdte meg. Két ember nézett hallgatag szemrehányással, szemükben a harag villámaival egymás arcába: egy férfi, meg egy asszony. Rajtuk'és körülöttük látszott mindenen, hogy az első viharok gyorsan muló fejhője árnyalja be homlokukat, de azért mindkettő ugy érezte, hogy soha nem érzett keserűség mérgezi meg a lelkét. A két ellenfél — akiknek "szivét alig egy éve kötötte össze az eskü — a viszszafojtott indulatnak azt a viharral terhes percét élte éppen, amely után ki kellett törnie minden összegyűlt fájdalomnak. A férj — akinek ügyvédi irodáját már is aranybányának nevezték — összeszorította az ajakát, mig aranyhajú, kékszemű szép feleségére magyarázatot követelve nézett. Attól a tekintettől, attól a magasra emelt főtől, az önuralomnak szinte félelmes erejétől egy percre megijedt az asszony s talán azt gondolta : jobb lett volna a hallgatás ... Ami ugy felzavarta a lelküket, nem volt egészen semmiség. Csókon kezdődött s egyik se hitte volna, hogy ez lesz a vége. A fiatal asszony a maga kis Íróasztalának apró fiókjait rakosgatta és hozzásimult az ura is. Megmutatott neki mindent: az emlékül eltett lepréselt virágokat, levelezésükből a megszámozott i lapokat, táncrendjeit, melyekben nem mindig a főhelyen volt az ura neve, de egy-egy ilyen felfedezésnél csókkal hozta helyre a régi idők semmibe veszett emlékeit. . . Szóval semmi titka nem volt a fiatal asszonynak s olyan boldognak tudta magát, hogy erről meggyőzhette az urát is. Mikor már átnézték még az imakönyvek lapjait is, — boldog időtöltés volt ez nekik — lezárta a szép asszony a fiókokat és rátámaszkodott kissé térdével az előtte álló székre, mig egyik kezével a férje vállát simogatva, szólt: — Most átmegyünk a maga szobájába és rendet csinálunk a maga holmija között is. Képzelem , milyen ügyetlen rendetlenségben van ott össze vissza rakva minden relikvia. — Egyáltalán nincsenek relikviáim, — felelt közömbösen a férj. — Be tudná bizonyítani? — Igen, kétségtelenül be, de feleslegesnek tartom. — Még akkor is, ha én ragaszkodom e kívánságomhoz. — Még akkor is, édesem, dí hogy megnyugtassam, okát is adom. — Kíváncsi vagyok rá . . . — Az én záraimon belül mind csak reám bizott hivatalos dolgok vannak, amelyekről még a feleségemnek se tehetek vallomásokat. Olyan dolgok azok kedvesem, amelyek előttem is, maga előtt is jelentéktelenek, de amelyeket megőriznem kötelességszámba megy. A férfi pálya főleg az én pályám — utain sokszor előfordul az ilyen helyzet Tüdobüíeysegek, tourutuk', számárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak', kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. és az asszony, ha átérti a feleség igazi hivatását, nem hozza ilyenkor kényszerhelyzetbe a férfit meg nem engedhető Evánságaival. És tegyük fel azt a lehetőséget, ha én e percben nem hinnék szavainak. — Ez ki van zárva. Annak a szavában, aki soha valótlant nem állított, aki bennünket tévedésbe soha nem ejtett, nem szabad kétkednünk! — Engedje meg az ellenmondást. Aki nagyon szeret, annak érzésébe egy kis féltés vegyül. Én bevallom, szavainak hatása alatt mindegyre jobban féltékeny lettem annak a zárnak a titkára, amelyet — nem egyszer vettem észre — aggódva takar szemeim elől. — Képzelődés — szól a férfi, miközben gyöngéden megcsókolja a feleségét és begombolja a kabátját, mint aki elmenni készül. Ugy gondolta magában, legokosabb lesz, ha az erőltetett magyarázgatások elől szépen kitér. De a feiesége eléje állt: — Nem ugy -Pali, én nem elégszem meg a félszavakkal. Nekem világosság kell. Hisz oly kevés az, amit kívánok. Lássa be: nyugtalan vagyok. Talán oslobaság tőlem, de már hetek óta gyötör a kétség. Oly kevés fáradtságába kerülne, hogy újra összhangot teremtsen a lelkemben. Nézze, nem vagyok kíváncsi semmi másra, csak arra az egyetlen fiókra, amit egyszer maga jelenléiében nyitottam ki s amit maga akkor a felindulástól elhalványodva zárt le. Csak annyit láttam, levelek voltak benne. Egy nagy csomó levél, de ugy volt összeátflPÍlfl Kaphttó orvosi rendeletre a gyAgyszcrtír*tban. — Ara mesénk at 4.— k .rúna F. SioSmann-La Uachc ti Co. VSasel (Svájc). tírfcLiiS&íh -