Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-15 / 13. szám

BÉKÉSMEÜTEI KÖZLÖNY Az iilós lefolyásáról a részletes tudósításunk ez: Haviár elparentálása. Fábry Sándor dr. alispán az ülést megnyitva, bejelentette, hogy Krcsmárik János dr. főispántól sürgönyt kapott, amelyben a főispán bejelenti, hogy akadályozva lévén, nem jelenik meg a gyűlésen. Ugyancsak sürgönyileg igazol­ták elmaradásukat Pándy István dr. és S z a 1 a y József bizottsági tagok is. Az alispán ezután mély megillető­déssel és lelkifájdalommal emlékezett meg a közigazgatási bizottságnak azon nagyrabecsült és szeretett munkatársá­ról, Haviár Lajosról, aki 18 éven át volt tagja a bizottságnak, mint az állam­épitészeti ügyek előadója. Megemlékez­vén ennek az érdemes férfinek az el­hunytáról, megjegyezte, hogy a közigaz­gatási bizottság ismerte Haviár rend­kívüli szakavatottságát, határtalan munka­kedvét, minden hasznos közügy iránt való biizgó érdeklődését és mindezeket érdemük'szerint is méltányolták. Végül indítványozta, Haviár Lajos érdemeit jegyzőkönyvileg örökítsék meg, özve­gyéhez pedig intézzenek részvétiratot. Az indítványt egyhangúlag elfo­gadták. Haviár utóda. Majd Dairael Sándor dr. főjegyző előterjesztette a kereskedelmi miniszter leiratát, mely tudatja, hogy Haviár La­jos utódjául Perszina Alfréd sátor­aljaújhelyi kir. főmérnök neveztetett ki. Az alispán azután bemutatta a bi­zottságnak az államépitészeti hivatal főnökét, akit, mint mondta, régi kapcsok fűznek Bókésvármegyéhez, mert itt kez­dette meg közhivatali működését, annál inkább fűzhetnek tehát bizalmat és sikereket működéséhez. A bizottság egyben Perszinát meg­választotta azon tagságokra, amelyek Haviár halálával megüresedtek ós pedig: a törvényhatósági pótadó felebbezési bizottságba, a központi börtönvizsgáló bizottságba, a közegészségügyi bizott­ságba, és végül póttagul a fegyelmi választmányba, rendes tagul pedig Re­ze y Szilveszter eddigi póttagot. Az alispáni jelentés. Az alispánnak a mult hóról szóló szóló jelentését a főjegyző terjesztette elő. A jelentésből a következő részlete­ket adjuk : A személybiztonsága vár­megye területén mindössze 8 esetben zavartatott meg, amely esetek kisebb mérvű verekedésekből állottak. Megemlékezik ezután a jelentós a nagyszénási pénzügyőrök megtámadta­tásáról. Baleset négy alkalommal történt. Öngyilkosság 5 esetben történt, ezen­kivül 3 öngyilkossági kísérlet is for­dult elő. A vagyonelleni bűncselekmé­nyek száma 49 volt, s igy december havához viszonyítva 19 esettel kevesebb. Tüzeset 11-szer fordult elő, s leg­nagyobb kárt okozott január 30-án Bé­késcsabán, ahol is Reisz Gyula keres­kedőnek raktára ÍO'OOO korona lett a lángok martaléka. A vetések a vármegye területén a magas hótakaró alatt szépen erősödnek. A gazdasági munkálatok szünetel­nek, csupán a trágyahordás és a faga­lyazás volt itt-amott folyamatban. A munkásoknak helyzete kedvezőt­len, mert kubikos ós mézei munka hiá­nyában a nyáron szerzett keresetükből kénytelenek elni. Helyzetükön csak né­mileg könnyit az államtól nyert ingye­nes élelmi szerek kiosztása. Az aratási szerződések megkötése most van folyamatban, s különösen Csa­bán, a munkás otthonban a nyári mezei munkások felfogadása jó eredménnyel eszközöltetett. Az átlagos napszámbér a mult hóban 80 fillér volt. Ipar ós kex^es­kedelem, a rossz termés s általános pénz­telenség következtében pang. A vármegyei és községi közigazga­tás ellen panasz nem emeltetett. Megem­lékezik ezután a jelentés a községi tisz­tikarban beállott változásokról, valamint a csabai kórház szennyeséről ós a do­bozi földmivesek mozgalmáról. Egyéb jelentések. A főjegyző által előterjesztett állat­orvosi jelentés Békésvármegye állat­egészségügyét január hóban kielégítőnek jelzi. Ragadós betegségek csak kis szám­mal és szórványosan' fordultak elő. A mult hónapban elhullott összesen 3 nagy ós 89 kis háziállat. A ragadós állati betegségek közül fellépett lépfene két községben két udvarban, sertósvósz és takonykór ugyanilyen arányban, száj­és körömfájás pedig 3 községben 3 udvarban. Tudomásul szolgált a kereskedelmi miniszternek azon leirata, amelylyel ér­tesiti a bizottságot, hogy az államépi­tészeti hivatal dologi kiadásához való megyei hozzájárulást a bizottság által megállapított 3000 korona helyett a mult és folyó évre 3460 koronában állapította meg. A főorvosi jelentés szerint a köz­egészségügyi viszonyok kielégitőek vol­tak és a mult óv december havához képest kedvezőbbek, mert 49 betegedés­sel kevesebb fordult elő. Vörhenyben volt betegedés 48, haláleset 6, diftóriá­ban 2(5 betegedés 5 haláleset, kanyaró­ban 20 betegedós 1 halálozás, hasihagy­mázban 19 betegedés, 3 halálozás, sza­márhurutban 26 betegedés, 4 haláleset, bárányhimlőben 7 betegedés. Leggya­koribb halálozást a tüdővész idézett elő. Soraossy Zsigmond h. pénzügy­igazgató az adók állásáról tett jelentést. Eszerint január havában állami egye­nes adóban 89922-44, hadmentességf dij­ban pedig 2622 60 koronával kevesebbet fizettek be, mint a mult év hasonszaká­ban. A közigazgatási bizottság felhívására gróf Ferry Lipótné nagylaposi nagy­birtokosnö, gráci lakos" bejelentette, hogy békésmegyei birtokát Balogh 2 amely a legközelebbi napokban már megjelenik, a miniszterelnök kíséreté­ben Bécsbe utazott Vészi József sajtó­irodái főnök fogja megfogalmazni. A manifesztum ki fog terjeszkedni a két év óta húzódó válság minden fázisára, s különösen hivatkozni fog a jelen­legi parlament munkaképtelenségére. Hogy a manifesztum tartalmazni fogja-e az uj parlament egybehivásának és általában az uj választások idejét, bi­zonytalan. Rövid ez a hir, de sokatmondó. A nyilt abszolutizmust jelenti a parla­mentnek a jelen körülmények között való feloszlatása és egyelőre beláthatat­lan eseményeknek lesz a megteremtője. A hatvanas évek sötét fellegei borul­nak a hazára, amelynek kell, hogy minden fia a haza szebb jövőjében vetett reménységgel és lángoló haza­szeretettel tűrje az esetleges szenve­déseket, amely el fog múlni tőlünk, amint elmúlt hajdanta, valahányszor az ország alkotmánya ellen intézett merényletet Bécs. A bizonytalanság kétes érzését te­hát az aggodalmak váltották fel. Higy­jünk azonban, mert a kishitűség nem fogja edzeni erőinket, a hiten pedig megtörik minden ármány. Békésvármegye közigazgatási bizottságából. Beszámolás január hóról. Békésvármegye közigazgatási bizott­sága január havi rendes ülését hétfőn délelőtt tartotta meg. Nem tudunk rá emlékezni, hogy egyhamar nagyobb érdeklődés előzte volna meg a köz­igazgatási bizottság ülését, mint ezai­kalommal. Megyeszerte el volt terjedve ugyanis a hir, hogy Krcsmárik János dr. főispán megjelenik és elnököl az ülésen. Nem igy törtónt azonban. A főispán helyett csak egy sürgöny érke­zett, amelyben tudatta Krcsmárik, hogy akadályozva lévén, az ülésen meg nem jelenhet. Igy az elnöki teendőket ezúttal 1 is Fábry Sándor dr. alispán végezte. Magának az ülésnek a lefolyása nagyon csöndes természetű volt. Előbb a kegyeletnek áldoztak a bizottsági tagok Haviár Lajos halála alkalmából, majd üdvözölték az uj államépitészeti főnököt, aki ezúttal vett részt először a közigaz­gatási bizottság ülésén. Egyébként pedig a rendes havi jelentések ós adminisztra­tív természetű ügydarabok szerepeltek napirenden. dolta, minél rútabb, annál jobb. De a szive ellágyult. Nem fogja hidegen el­utasítani Róbertet. Talán meg is bo­csájt neki. Valami hideg borzongás fu­tott végig tagjain. Aztán ilyenformán gondolkozott: — Valóban hirtelen, fellobbanásom­ban irtam neki. Ilyen dolgokat csak ál­mában beszélhet az ember, de nem vet­het papirra. És azzal a darab bal. . . Ró­bert nem is volt oly túlságosan hibás, mikor a fiaskót nekem tulajdonitotta. rA szerep igazán nem vágót természetemhez. Ezt Róbert már az első próbánál hangoz­tatta. De nem ón engedtem szerepetyetély társnőmnek. Féltékeny voltam. Igen, igen emiatt csináltam jeleneteket, mig végre Róbert engedett. Igazán jó gyerek! Egy stréber nem engedte volna a da­rabját feláldozni egy primadonna sze­repéért. Azt a levelet igazán nem ér­demelte meg Róbert, ha mindjárt szem­rehányással"^ illetett. Szóval túlságo­san nyers voltam hozzá és szinte meg­érdemelném az ilyenforma választ: — No, nagysám! Én beleegyezem a válásba. Aztán elgondolta, hogy Róbert ta­lán irt is ehhez hasonlót, talán már megkapja a levelét. Istenem ! Talán még ma ! Ez iszonyú ! Mikor oly nagyon sze­reti ! Hiszen nem gondolta komolyan a válást azzal a balga levéllel! Csak meg­ijeszteni. Igy ült merengve . . . Egy félórával kérőbb csengetett Ró­bert lakásán. — Itthon van a doktor ur ? — kér­dezte remegő hangon az inastól. Az nyersen válaszolt: — Igen, de dolgozik és nem szabad senkit se bebocsájtanom! Természetesen csak kifogás. — gon­dolta Lili ós rászólt az inasra : — Nekem szabad bemenni! Erről a szolga kevésbé látszott meg­győződve lenni, mint Lili. — Majd előbb bejelentem a nagysá­gos kisasszonyt, —- mondta kissé von­tatva. — Nem ! Ez szükségtelen ! - vágott közbe Lili, aki attól félt, hogy Róbert utoljára be sem engedi. A szolgát félre­tolta és gyors léptekkel közeledett Ró bert dolgozó szobája felé. Kopogtatás nélkül lépett a szobába és szinte megkövülve állt az iró elé. Róbert íróasztala előtt ült és irt. Oly nyugootan ós oly szorgalmasan, mintha misem törtónt volna. — Róbert! — szólt a leány kétség­beesett hangon. Most föltekintett az iró. Hirtelen megfordult. — Te vagy az? — szólt kihivó kö­zönnyel. Kérlek, foglalj helyet. Rögtön kész leszek. A leány a díványra dobta magát ós átszellemülve vizsgálta Robertet, aki csak nyugodtan irt tovább. Végre félretette az irást, rágyújtott egy cigarettára ós fölállt. — Nos, mi az Lili? — Hát nem kaptad meg a levele­met ? — tört ki keservesen. — Természetesen, hogy megkaptam. — És ... ós te ily . . . ily közö­nyös vagy? Nem vagy magadon ki­vül ? Seni vigasztalhatatlan ? — Nem. Tudtam előre, hogyan fog végződni: te eljösz és visszavonod amit irtál. — Az nem igaz! - Hogy eljöttél? Jó hát nem jöt­tél el. — Az igen. Eljöttem. De vissza vonni! . . . -— Nem ? Akkor váljunk el örökre ! — Én ezt nem akarom ! ós köny- i nyekbe tört ki. — Te szívtelen vagy Róbert! Tudod jól, hogy én ezt nem akarom. — Hát akkor mit akarsz ? Hogy szerencsétlen legyél! Vagy legalább ugy mutasd. Ez a gondolko­dás és e hidegvér borzalmas, Róbert! — Istenem, ezen gondolkozni ? . . . Azt nem teszem. És hidegvérű ? Ját­szak neked egy jelenetet ? Jól ismer­lek, kicsi egérke. Megvagyok győződve szerelmedről. Aztán mellé ült ós magához vonta és ugy beszélt neki tovább: — Te is tudod, hogy szeretlek. Ezért a leveled csak kacagásra kény­szeritett. — Oly nevetségesen volt irva ? — Ellenkezőleg, fényesen. E leve­let megírom regényben. Oly nagyon letszik. De félelmet nem ébresztett. Túl­ságosan ismerlek téged, Lili. Ép ezért szeretlek. Mert oly könnyen átlátható vagy. Lili ráhajtotta fejét Róbert vállára és mint a rajtakapott gyermek beszélt hozzá: — Róbert, én rendkívül blamiroz­tam magam. Kétszer. Először a darab­ban, most a levéilel. Szerencse, hogy ismersz. Mert máskülönben elkergetnél. — Eszemben sincs. Maradj csak itt. Ha étkeztünk, fel akarok valamit ol­vasni. A tervét egy uj darabnak. És a főszerepet a te részedre irom. Akkor minden jó lesz, s közös örömet szer­zünk, neked nem fog kelleni egy má­sik bucsu levelet irni. Jó, Lili ? — Igen Róbert, ennek igy kell lenni, — mondta melegen hozzásimulva és boldogabbnak érezte magát, mint legédesebb álmaiban. Fordította : Taub Böske Békéscsaba, 1906. február 15 -ászló budapesti földbirtokosnak adta haszonbérbe. Ennek folytán a bizottság földmivelésügyi miniszter rendelete alap­ján Baloghot hivja fel, hogy mutassa be a birtokon alkalmazott gazdatisztek oklevelét. Restanciák. Nem illik ide ez a komoly szó, mert ilyesmik — hála a tisztikar buzgó munkás­ságának, nincsenek a tekintetes vár­megyén. Ha lehet szó elreferálatlan ügyékről, azok olyan természetűek, ame­lyek még elintézés alatt állanak jobba­dán. Nohát ezekről adtak számot a hétfői ülésén. Ilyen restanciája van a főjegyzőnek 2, a tiszteletbelinek 2, a fő­ügyésznek 2, az árvaszéki elnöknek 17, a tanfelügyelőnek 5, a folyammórnök­ségnek 1, a többi előadóknak nincs egy se. Nem minden derültség nélkül olvasták fel ezeket a pikáns eseteket, amelyek^miután el-elpirultak az előadók, akik mind „jól feleltek" a restanciák oltárul. Egy fegyelmi ügy. Schriffert József képviselő és Dávid Mihály erdőőr panaszt emeltek ifj. Gób Mihály gyulavárosi gazda ellen, azzal vádolván őt, hogy a kezére bizott jövedelmekről nem adott számot és több rendbeli visszaélést követett el hivatalá­ban. A panaszok indokoltak lévén, a megye alispánja fegyelmi vizsgálatot rendelt el Gób ellen, a vizsgálat le­folytatásával B e r t ó t h y István tb. főjegyzőt bizván meg. E határozat ellen Gób felebbezést adott be, amit a közigazgatási bizottság elutasított. A bizottság végül több kisebb birság­ügyet intézett el. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület közgyűlése. Megyénk egyik legelőkelőbb vi­rágzó intézetének, a biztos alapokon hatalmasan fejlődő Békéscsabai Taka­rékpénztár Egyesületnek vasárnap dél­után megtartott rendes évi közgyűlése igen fontos, a vállalat fejlődését az ed­diginél még nagyobb mérvben előmoz­dítani alkalmas határozatokat hozott. Fontossá tették a közgyűlést azok a nagyjelentőségű határozatok, amelyek mindegyike, a gyakorlati életben meg­valósítva, egy-egy határjelző állomása lesz a pénzintézet ezutáni még nagyobb felvirágzásának. Araikor ezeket általá­nosságban megjegyezzük, az elismerés­nek jóleső érzésével megállapíthatjuk egyszersmind azt, hogy az utóbbi évek sajnálatos gazdasági és politikai zavarai nem érintették az intézeteket, sőt az igazgatóság és tisztviselökar szakavatott vezetése ós lelkiismeretes munkássága mellett szép üzleti eredményt produkált. Ezek után pedig rátérhetünk a részletekre. A határozatokra, mikről föntebb szóltunk. Ezek egyike a tőkefel­emelésre vonatkozik. Az intézet ugyanis eddigi 640 ezer korona alaptőkéjét föl­emelte 8C3 ezer koronára, hogy a nagy­mérvben megnövekedett üzletkört ellát­hassa, a társaság vagyonát gyarapit­hassa és e mellett egy 500000 korona állandó összegű rendes tartalékalapot teremtsen. Külső kihatásaikban még nagyobb jelentőséggel birnak azok a határoza­tok, amelyek a hitelt kereső felek érde­keire vonatkoznak. Mondhatjuk, humá­nus az a határozat, amellyel kimondta a közgyűlés, hogy telekkönyvezett föld­birtokokra az ingatlan értékének nem legfeljebb felerésze, hanem 67%-a ere­jéig, vegyes anyagokból épült, tűzkár ellen biztosított lakóházaknál pedig 30% helyett 50%, a szilárd anyagokból épült házaknál pedig 50% helyett az érték 60%-a erejéig utalványoz kölcsönöket. A kölcsönigények kielégítésének ily mértékben való kiterjesztését fölösleges minden bővebb kommentárral kísérni. Itt azonban megjegyezzük, hogy a há­zaknál a kölcsönök csabai házakra, föl­deknél pedig békósmegyei birtokokra vo­natkoznak csak. Ezeken kivül több üd­vös ujitást határozott el a közgyűlés, amely mint más években, most is szép összeggel, 1800 koronával áldozott a humanizmus oltárára. A részvényesek rendkívül nagy érdeklődése mellett meg­tartott közgyűlésről különben az alábbi részletes tudósításunk számol be :

Next

/
Thumbnails
Contents