Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-15 / 13. szám

BÉKÉHMEGYEI KÖZLÖNY Köszönet az igazgatóságnak. Békéscsaba. 1906. február 15. A megnyitás. A közgyűlésre a meghatározott időre 1837 részvényt mutattak be, amelyek 1500 szavazatot képviseltek. A közgyűlést Varságh Béla elnök-igazgató nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a szép számban megjelent részvényeseket, majd bejelentette, hogy a közgyűlésen 74 részvényes jelent meg 1147 részvénybirtokában 864 szavazattal jogosítva. Hangsúlyozta, hogy nem tekintheti feladatának az elnöki székből kiterjeszkedni a mult évi üzleteredményre, amiről az igazgatóság évi jelentés számol be, amit már egyik közelmúlt lapszámunkban teljes részletességgel volt alkalmunk ismertetni. Ezeket a jelentéseket a közgyűlés felolvasottnak tekintette ós tudomásul vette. Csupán F á y Samu dr. kérte a részvénytőke felemelése ós az alapszabályok módositása szükségességének indokolását, amire később tértek ki. A tőkemelés. Miután a közgyűlés a zárszámadásokat tudomásul vette és az igazgatóságnak, mint felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta, Havas Mór ügyvezető-igazgató előterjesztette az igazgatóság azon javaslatát, hogy a 640 ezer korona alaptőke 800 ezer koronára emeltessék és evégből 800 drb 200 korona névértékű részvényt bocsássanak ki. A tőkeemelés szükségességére főleg azokat az indokokat ismételheti meg, amiket az évi jelentés tartalmaz. Az utóbbi évek alatt az intézet összes üzletágainál óriási emelkedés tőrtént és igy a helyzetből folyó ós pedig az intézet állása és versenyképessége érdekében mindenesetre szükséges dolog a tőkeemelés. Varságh Béla ezt azzal egészíti ki, hogy a közönség körében bizonyosságnak kell lenni a szolid alapokon fekvő intézeteknél a kölcsönálladékok alapjának biztosítása érdekében ós nincs annál biztosabb alapja az üzletnek, mint ha idegen tőkék helyett saját tőkéjével dolgozik.. H a a n Bélát minden tekintetben meggyőzte az igazgatóság előterjesztése, csupán azt kérdezi, van-e a régi részvényeseknek elővételi joga az uj részvényekre ? Varságh Béla megnyugtatja, hogy a régi részvényeseknek jogában áll elővételt gyakorolni, az igazgatóság törekvése azonban oly irányban is" ki fog terjedni, hogy a kisebb részvényesek is juthassanak uj rószvónyek tulajdonába. Havas Mór ügyvezető-igazgató ezután ismerte te az uj részvénykibocsájtás feltételeit, amit lapunk hirdetési rovatában teljes szövegében közlünk. S ü d y István a kis részvényesek nevében azt a kérelmet terjeszti á közgyűlés elé, hogy az igazgatóság minden olyan részvényesnek, aki hat részvénynek a tulajdonosa, két uj részvényre biztosítson elővételi jogot. A megnyugtató ígéret után a közgyűlés az igazgatóságnak a tőkefelemelésre vonatkozó javaslatát egyhangúlag elfogadta. A nyerezég felosztása. Itt közbevetve közöljük, hogy a közgyűlés az igazgatóság javaslata alapján miként osztotta fel a mult év 100929 kor. 34 fill. tiszta nyereségét. íme: 4% a tartalékalap gyarapítására 403740 K. 4% a külön tartalékalap gyarapítására 4037-18 „ 2% a tisztviselői nyugdijalapra 2018-59 „ 9% igazgatósági jutalékokra . 9083 64 „ A felügyelő-bizottság tiszteletdijára 2800'— „ 4% a tisztviselők jutalékára . 403748 „ Ügyészi tiszteletdíjban . . . 400'— „ Jótékonysági célokra, az évközben kifizetet 407-80 K. ós ezenkívül teljesített egyéb közhasznú kiadásokon felül: Békéscsaba városnál tett kulturális alapítvány további gyarapítására (ezzel lesz 5200 K.) . 100 K. Rudolf-főgymn. aluinn. alapra (ezzel lesz 400 K.) 100 „ Csabai nőegyleti alapra (ezzel lesz 630 K.) 100 „ Csabai izr. nőegyleti alapra (ezzel lesz 400 K.) 100 „ József főherceg szanatóriumi alapra (ezzel lesz 300 K.) . . 100 „ Rudolf-főgimn. alapítványra (ezzel lesz 3400 K.) 100 „ Csabavárosi szegény alapnak alapítvány (ezzel lesz 200 K.) . . 100 „ Csabavárosi közkórháznak . . 100 „ A jubileumi alaphoz csatoltassék 100 „ Szegény iskolás gyermekek tanés jutalomkönyekkel való ellát. 100 „ Békéscsabai múzeum-egyesül. . 100 „ A békéscsabai ref. egyház templomépitési alapjára .... 100 „ Osztalékul 3200 drb 200 K. n. ó. részvény után 22 koronájával (a közgyűlés utáni napon kezdődő kifizetéssel) 74000— Átvitel az 1906-ik óv nyereség számlájára ....... 2815*57 Alapszabályok módositása. Egyik legérdekesebb része a közgyűlésnek az alapszabályok módositása volt. Lényegtelen módosítást eszközöltek az alapszabályok 6, 32, 40. és 58. pontjain. A 73 pontnál pedig, amelynél egyik leglényegesebb módosítás törtónt egész vita kerekedett. A javasolt módosítás igy hangzik: Az intézet nyereségét az átmeneti tételek mindenkori pontos felszámítása mellett azon tiszta jövedelem képezi, mely a teljes összeg szerint kimutatandó évi össznyeresógből a kifizetett összes kamatok, fizetések, költségek ós veszteségek levonása után fenmarad, Ezen tiszta fövedelemből: a) 10Vo a külön tartalékalaphoz; b) 2% a tisztviselői nyugdijalaphoz ; c) 1% az értékpapír tartalékalaphoz ; d) 1% a majdani 50 éves fennálás jubileumára létesített alaphoz csatolandó ; e) 1% jótékony célokra fordítandó ; f) 9% az igazg. tagjait együttesen ós egyforma részben illeti; g) 2800 k. a fel ügyelőbizottságot együttesen és egyforma részben illeti ; h) 4% tisztviselők jutalékát kópezi, oly formán, hogy 2»/

0 az ügyvezető igazgatót, 2% pedig a többi tisztviselők fizetésük arányában illeti; i) 400 k. tiszteletdíj az ügyészt illeti, Ezek levonása utáni maradvány öszszeg a közgyűlés rendelkezésére áll. A kérdéshez elsőnek Fáy Samu dr. szólott, aki a módosítás indoka felől kért tájékoztatást. Erre a választ Havas vezérigazgató adta meg, rámutatván arra a műveletre, melylyel az alaptőkét felemelték 500 ezer koronára, a külön tartalékalap létesítésére, valamint azon körülményre, hogy az intézetntk 500 ezer korona értékű értékpapírja van, amely szintén igényel tartalékalapot. Korén Pál szerint, ha az igazgatóság jutaléka 9% marad, ez emelkedést jelent a jövedelmek emelkedésével. Kérdi, mért emelkedjék a jutalmazás összege. Havas Mór: Ennek az indoka az, hogy a kölcsönök és általában az üzletágak emelkedésével több a dolog, nagyobb a felelőség ós nagyon természetesen fokozottabb az igazgatóság tagjainak naponkint való közreműködése. Fáy Samu azt indítványozza, hogy ha az üzletágak emelkednek, az osztalék is emelkedjék, ós a részvényeseknek a tiszta jövedelem után 5%-ot fizessenek, a külön tartalékalaphoz 12%-ot csatoljanak, a jótókonycélra 1%-nál többet fordítsanak, az ügyész díjazását pedig az üzleti költségbe vegyék föl. H a a n Béla szerint az intézetnek nem tisztán ós pusztán az osztalék növelése képezheti célját, de a részvények belórtékének növelése. Bármily jónak is tartja az osztalék növelését, "a fősúlyt mégis a részvények belórtékének növelésére fekteti. Émellett azonban bizonyos altrusztikus felfogás érvényesítését ajánlaná a 'takarékpénztáraknak a külső közönséggel szemben, mert azzal nem merítik ki az intézetek erkölcsi kötelességüket, ha jótékonyságot gyakorolnak ós ha minél magasabb osztalékot adnak, de e mellett talán magasabb kölcsönkamatokat állapítanak meg. Havas Mór érti Haan felszólalásának intencióit és azt helyesli. A mostani javaslat szerint 4%-kal több csatolandó a tartalékalapokhoz, mint eddig, de figyelembe kell venni azon körülményt, hogy a tartalékalap az uj tőkefelemeléssel olyan összeggel gyarapodott, amilyennel különben csak 15 óv alatt. Arról biztosítja a közgyűlést, hogy az alapítványok módosítására előterjesztett javaslatokat akként szerkesztette meg az igazgatóság, amint azt az intézet és közönség összhangba hozott érdekei legjobban megkívánják, sőt épen azzal, hogy az intézet nyeresége, az alapszabályokban törtónt eddigi teljes megkötöttséggel szemben ezután némileg felszabadult, meg van adva a lehetőség egyrészt az osztalék biztos szabályozására, céltudatos emelésére és azon intenciók megvalósítására, miket előtte szóló részvényes a takarékpénztárak közgazdasági jótékony működése tárgyában kifejezett. Pándy István dr. szerint legyen a közgyűlés őszinte. Ha sokalják az igazgatóság jutalékát, mondják meg, de ne tartsák érdemesnek ezért a vitát, mert vagy érdemli az igazgatóság a jutalékot vagy nem és akkor állapítsanak meg kevesebbet. A maga részéről elfogadja az igazgatóság javaslatát, mert az intézetnél sok és fontos urunka van, az igazgatók fáradnak és megérdemlik a jutalmazást. (Helyeslés.) Ezzel az'igazgatóságnak az alapszabályokra von itkozó javaslatait elfogadták. R o s e n t h a 1 Adolf arra való tekintettel, hogy az igazgatóság önzetlen és fáradhatlan munkásságot fejtett ki az intézet fejlesztése és előbbrevitele érdekében, indítványozta, hogy az igazgatóságnak, a felügyelő-bizottságnak, az ügyvezető-igazgatónak és a tisztikarnak köszönet szavaztassák és érdemeik jegyzőkönyvileg örökítessenek meg. (Altalános helyeslés). Varságh Béla ugy a maga, mint igazgató társai nevében köszönettel fogadja a megnyilatkozott bizalmat és kijelentette, hogy az igazgatóság ezzel állását a közgyűlés rendelkezésére bocsájtja. \ Választások. Rosenthal Adolf annak a hitének ad kifejezést, hogy a közgyűlés az igazgatóság iránt érzett bizalmát nem dokumentálhatja másként jobban, minthogy újra ós egyhangúlag megválasztja. (Általános és egyhangú éljenzés.) Varságh Béla mondott köszönetet a bizalomért, kijelentvén, hogy az igazgatóság, mint eddig, ugy a jövőben is becsülettel és tiszta kézzel szolgálja az intézetet és a közgyűlés egyhangú határozataként kimondja, hogy Varságh Bála, Bogár Dániel, Löwi ng e r Lipót, Vidovszky Károly, dr. Kerényi Soma ós Kovács L Mihály az

1 igazgatóság tagjaivá megválasztattak. Felügyelő-bizottsági tagokká titkos szavazással ugyancsak a régi tagokat választották be. R é t h y Béla 1160, Wallfisch Ferenc dr. 1011, M a rg ó c s y Miklós dr. 1144, J é g e r Jó zsef 11Ó6, Fekete Sándor póttag pedig 1037 szavazatot kaptak. R e i s z Hermann rendes tagságra 305, a póttagságra pedig 37 szavazatot kapott. Túlzsúfolt iskolák a megyében. Jelentés a miniszterelnöknek. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén tárgyalta többek között azt a jelentést, melyet a bizottság félévenként tartozik beterjeszteni a miniszterelnöknek. E jelentésben a kultuszminiszter ügykörét érintőleg rendkívül érdekes momentum foglaltatik. Hogy Békésvármegyében egyes állami iskolák mellett túlzsúfoltak a felekezeti iskolák. E tárgyban a közigazgatási bizottság a tanfelügyelő javaslatára sürgős intézkedést kér a kultuszügyek vezetőjétől. A több érdekes dolgot tartalmazó jelentésből különben az alábbi részleteket közöljük: „A vallás és közoktatásügyi miniszter ügykörét illetőleg szükségesnek tartjuk, hogy a községek és felekezetek törvónyhozásilag tiltassanak el attól, hogy tantermeikben, hol állami vagy más iskola áll rendelkezésre 80-nál több növendéket fogadjanak be, mert a túlzsúfoltság megszüntetése csak ez uton érhető el. A törvényhatósági bizottság által kiküldött inségügyi bizottság rendelkezésére álló adatok kétségtelenül igazolják, hogy az elmúlt óv silány gazdasági termés folytán a vármegyében általában, de különösén egy részein a kis gazdák ós a munkások ínséges helyzetbe jutottak, továbbá hogy az ínségre jutottak további segélyezése nemcsak szociális, de közgazdasági érdekekből is szélesebb alapokon megoldandó mellőzhetetlen feladat. A fellépett ínségnek már a tél kezdetén is erős nyomai mutatkoztak Kétségtelen tehát, hogy tavasszal, a midőn a szegény nép élelme teljesen elfogy s a munkás kéz alkalom hiányában keresetre nem talál, különösen egyes vidékeken az ínség aggasztó mérveket fog ölteni. Ennek ellensúlyozására szükséges, hogy a királyi kormány a vármegyében az ínségesek helyzetére figyelmét kiterjessze s hatékony eszközökkel gondoskodjék arról, hogy az inség által sújtottak helyzete a lehetőségig orvosoltassók. Az ínségek szükséglete főkép élelemben, vetőmagban s a jószágtartásra szükséges takarmányneműekben fog mutatkozni. Szükséges tehát arról gondoskodni, hogy az ínségek az általuk nélkülözött terményekhez, ha nem is mindenben ingyen, de a lehetőségig mérsékelt árban a szükséglethez mérten esetleg hitel mellett részesüljenek. A kórdós csak ugy volna sikerrel megoldható, ha a kormány az ínséges vidéken az emiitett s hiányzó csikkekből az ínséges szükségleteknek kielégítésére szolgáló raktárokat állítana fel. Bár a munkásviszonyok az elmúlt félévben megnyugtatóak voltak, mégis a túlzott béremelésre irányuló mozgalmak teljesen nem szüneteltek, sőt ujab3 ban annak ismét komoly jelenségei mutatkoztak. Minthogy az elmúlt, már második kedvezőtlen év egymásután a termelőkre általában érzékeny, sokakra pedig nagyon súlyos csapást mórt, előre látható, hogy a bérharcokra irányuló törekvések nagy álltalánosságban kielégítést nem fognak találni, félő tehát, hogy ebből folyólag termelők és munkások érdekei károsan fognak súrlódni. E végből szükséges, hogy a kir. kormány a béremlésekre irányzót mozgalmakat különös figyelemre méltatva, az állani egész tekintélyével hasson oda, hogy a fellépő egyenetlen túlkapások a közgazdasági élet kárára ne érvényesülhessenek." A miniszterelnök elé terjesztendő jelentéshez Domby Lajos szólott. Szépnek, kívánatosnak ós célszerűnek tartja ő is azt, ha keresztül lehetne vinni, hogy egy-egy osztályban egyetlen felekezeti iskolánál sem szabad 80 tanulónál többnek lenni. Am ennek keresztülvitele lehetetlen, mert ha esetleg kettővel-hárommal több tanuló akad, azokért még nem lehet uj iskolát felállítani. RezeySzilveszter kir. tanfelügyelő nem osztja Domby felfogását. Az intézkedésnek közvetlen intenciója az, hogy az állami iskolák mellett álló felekezeti iskolák, különösen Csabán ós Szarvason túlzsúfoltak, míg az állami iskolák kongnak az ürességtől. Részéről ugy semmiesetre nem értelmezi a dolgot, hogy egy-két tanulóért uj iskotát állítsanak fel. Ezzel a bizottság az egész jelentést tudomásul vette. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházat feloszlatják. Fejérváryt a király délelőtt fogadta kihallgatáson s most már befejezett tény, hogy a képviselőházat feloszlatják. Fejérváry Bécsben maradt a módozatok megbeszélésére, és a nemzethez intézendő manifesztum kidolgozására. Mai bécsi hírek ugyan azt jelentik, hogy Nyíri már volt is Bécsben, de a kormány köreiből ma tagadni kezdték, hogy vele egyáltalán próbálkozni akarnak. Ezek azonban részletkérdések, amelyek az utolsó pillanatban is szenvedhetnek változást. Csak annyi bizonyos, megváltozhatatlan és kétségen kívül való. hogy az országgyűlés nem él meg már egy hetet. Ezután pedig szép sorjában következik : a törvényhatóságok autonómiájának végleges felfüggesztése; a törvényhatósági bizottságoknak, a rendezett tanácsú városok képviselőtestületeinek feloszlatása és jogköreinek kormánybiztosokra, királyi biztosokra való ruházása; a tiltakozó népgyűlések tudomásul nem vétele, illetőleg feloszlatása. Az országgyűlés szétkergetése után, ugy jelentik, ezek lesznek az első láncszemek abban a bilincsben, amelyet az alkotmány kezére akarnak verni. Az országgyűlést a hivatalos lap czütörtöki számában hívják össze királyi kézirattal. Királyi levelek. Fejérváry Géza báró kót levelet hoz. Az egyik szól az országgyűléshez. A másik meg magyar „Népem"-hez. Az egyik a szokásos címzésekkel együtt öt-hat sorban rendelkezik az országgyűlés feloszlatásáról. A másik áradozásokkal simul a magyar néphez és haragos támadást intéz ama védtelenek ellen, akik a neheztelés ékét verték a nép és a királya közé. Ennyit tudunk a második királyi izenet tartalmáról. Lesz egy harmadik királyi levél is. Amely szól a választásokról s egyetlen királyi programmot állit a nemzet elé: Semmi mást. Az uj választásnak semmi más tartalma nem volna' az uj országgyűlésnek semmi más kötelassóge nem volna, mint az általános titkos választói jog. Nagy ékszerlopás. San-Remóben a Hotel d'Europeban néhány nappal ezelőtt ismeretlen tettesek feltörték Woromoskaja bárónő szobájának ajtaját és körülbelül 50000 frank értékű ékszert elloptak tőle. A nyomozás során megállapították, hogv ».