Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-11 / 12. szám

Békéscsaba, 1906. február 11. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY vasolja ezen jelentést tudomásul venni és indítványozza, hogy ideiglenesen alkalmazzák á kórháznál mint gondnokot B u d a y Lajost és ellenőrül Fy ebr o v s z k y Lajost, előbbinek természet ben szolgálatandó lakáson, fűtésen és világításon kivül 1200 kor. utóbbinak pedig 1000 korona évi dijat állapítsanak meg a közpénztárból való visszatérítés mellett a kórházi pénztár terhére. Volt-e ellenőrzés? S z a 1 a y József : Figyelemmel kisérte az egész jelentést, de arról nem hBllott említést, hogy valaha tartottak-e a kórházban ellenőrző vizsgálatot ? Erre kér felvilágosítást. K o r o s y László : Oly vizsgálatot, amilyent Szalay kérdez, a kórházban nem tartottak. 1900-ban, midőn a kórház nyilvánossági jelleget kapott, a képviselőtestület a kórházi ellenőrzésre egy kórházi bizottságot küldött ki. Az állami és közkórházakra vannak szabályok, preciz intézkedések, de arra, miként adminisztrálják a nyilvános jellegű és magánkórházakat, intézkedés nincs. Itt sem volt semmi felsőbb hatósági rendelkezés, mely a kezelést szabályozta volna. A csabai kórház az ötvenes években szegényházból alakult át kórházzá és 1873-ban adatott át a rendelkezésnek és ezen időtől a mai napig ugy kezelték, a mint éppen a gyakorlat kivánta. A felvilágosítás nem kielégitő. Szalay József: Őt a főjegyző felvilágosítása' nem elégíti ki. Nemcsak azért, mert fontos dologról van szó, de szerinte a kórháznak is kellett volna legalább házi szabályának lenni, akármilyen kezdetlegesnek is, hogy az ellenőrzés gyakorolható legyen. Es a felügyelet nem másnak lett volna a kötelessége, mint a községi elöljáróságnak, amely most mulasztást követet el. S a i 1 e r Vilmos dr.-t sem elégiti ki sem a főjegyző felvilágosítása, sem a kiküldött bizottság előterjesztett jelentése. Hogy a gondnok kezén eltűnhetett 3500 korona, abban az elöljáróság mulasztását látja, vagy amennyiben a felelős a kórházi bizottság, azt vonják vagyoni felelősségre. Első sorban is tehát azt kell megállapítani, hogy ki a felelős. Arra nézve pedig nem kapott felvilágosítást a közgyűlés, hogy tárgyak is tűntek el a kórházból. Korosy László : A kórház építése alkalmával történt, hogy néhány kivágott fa elveszett az udvarról. Egyébként ismételten hangsúlyozza, hogy a miniszteri és megyei kiküldöttek által felvett jegyzőkönyvet, mely teljes világosságot vet' az esetre, a rendes közgyűlésen bírálat alá veheti a képviselőtestület, különben pedig a képviselőtestület nem illetékes megállapítani, hogy aki a felelős. (Helyeslés.) Ujabb panaszok. Áchim L. András: Vétkes az elöljáróság, bűnhődjék az elöljáróság. Nem elégiti ki a jelentés az a része, ahol azt mondják, hogy van gondoskodva helyettes gondnokról. Ne nevezzék ki a gondnokot se sógorság, se komaság révén, mert az nem odavaló. Konkrét adatokkal is igazolja állítását. Az a személyzet, aki eddig lopott, most is lop. Felolvassa 19 kórházi ápoltnak hozzá intézett panaszos levelét, amely szerint a sztmélyzut a betegeknek szükséges gyógyszert nem adatja ki, a betegekkel embertelenül bánnak, ellopják az ételüket. Ez a tolvaj Elek Forencnó ápolónő, a férje, Elek Fe' reuc kapus pedig a legbrutálisabb kifejezéssel illeti őket. B u d a y Lajos az uj gondnok pedig a személyzet ellen panaszkodókat ridegen elutasítja, mondván, hogy az ápoltak alárendeltjei a személyzetnek. Folyó hó 8-án pedig Weisz Lajos dr. rendelkezésére 4 gyógyulatlan beteget küldtek el a kórházból indokolatlanul. A tanács „éretlen gyerkőcöt" tett ki a kórházba gondnoknak. Javasolja, hogy mint minden közállásra, ugy a gondnoki állásra is irják ki a pályázatot és azt válasszák meg, aki arra legérdemesebb. Különben hozzájárul a tanács javaslatához, hogy a vizsgálat eredményével csak a legközelebbi rendes közgyűlésen foglalkozzanak. Csöndes vita. R e i s z Miksa dr.: Indítsanak vizsgálatot, az éppen az ellenkezőjét fogja igazolni annak, amit Áchim előadott. A jelenlegi gondnokot tartozik megvédeni, mert az egy csöndes, jóravaló ember. Szeberényi Lajos: Reflektál Áchim képviselőnek arra a szavaira, hogy a kórháznál elakartak egyet-mást tussolni, Ennek az ellenkezőjéről mindenki meggyőződhetett. Azt ő is sejti, hogy az elöljáróságot terheli bizonyos felelősség, de annak a reményének ad kifejezést, hogy a most felfedezett visszaélések a jövőben csak fokozottabb ellenőrzésre buzdítják az elöljáróságot. Hibás lehet az elöljáróság, de loghibásabbak azok, akik loptak. Ezek pedig szegényemberek voltak. A bünl elítéli, de a bűnössel szemben mindig irgalmas. Sikkasztás, lopás mindig volt, van és lesz. Oda kell tehát hatni, hogy társadalmilag is javitassanak az erkölcsök, intsék jóra az embereket, az elöljáróságok pedig becsületes ellenőrzést gyakoroljon és tartsa szemmel a kicsapongó, lump és kártyás embereket, amilyenek most nincsenek a tisztikarban. A helyettes gondnokot különben ő is tisztességes embernek ismeri. Áchim L. András : Fentartja azt a kijelentését, hogy az elöljáróság engedett lopni, de azt nem mondta, hogy akarattal. Maros Györgynek és Darabos Jánosnak rövid hozzászólása után a közgyűlés elfogadta a tanács előterjesztését. A kórház átvétele E cikk keretében emlékezünk még meg a kórházra vonatkozó két, de a a vizsgálattal össze nem függő határozattal. Elősorban ugyanis előterjesztette a tanács a kórház leszámolását, amely szerint a kereseti összeg kitesz lUÖSO'áÓ koronát, kifizettek a vállalkozónak 86300 koronát és maradt fizetetlen 28373-20 korona, amit a jótállási időnek leteltekor, 1907. október 1-én a végleges átvételnél fizetnek ki. Tudomásul szolgált. A kórházi szabályrendelet. Korosy László jelentette, hogy a község által alkotott kórházi szabályrendeletet a törvényhatóság nem fogadta el, hanem több rendbeli módosítás végett visszaküldte a községnek. A tanács a törvényhatóság e határozatát megfelebbezte a belügyminiszterhez, mert a törvényhatóságot nem tartja illetékesnek annak megállapítására, hogy a községi orvos ne lehessen kórházi igazgató orvos, sem arra, hogy az igazgató orvost az alispán nevezze ki. Különben is a miniszteri kiküldöttek azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy a kórházat fejlesszék át közkórházzá, amely esetben a szükségletről az állam gondoskodik. A tanácsi előterjesztést elfogadták. Békésvármegye és a kivándorlás. Megdöbbentő számok. Sok-sok bajunk van nekünk magyaroknak. Ezer sebből vérezünk, s ha azt találnák kérdezni, melyik fáj legjobban, hamarosan feleletet sem tudnánk adni. Olyannyira veszedelmes jellegű egyetlen betegségünk sincs, mint a kivándorlás, amely végelsorvadással fenyegeti nemzetünket. És amig többi bajainkra legalább igyekezünk keresni a gyógyító balzsamot, a leggyilkosabb rákfenének a gyökeres kiirtására csak lépéseket se teszünk. így van, hogy egész falvak kerekednek föl és vitorláznak át a tengerentúlra, az uj hazába, amely nem oly mostoha, mint a szülőföld, a már csak poéták fantáziájában édes szülőföld. A megoldásra váró problémák özönében évek hosszú sora óta elsőrendű a kivándorlás, amely különösen az utóbbi hónapokban megdöbbentő jelleget ölt országszerte. Békés vármegye eddig még azon szerencsés vidékek közé tartozott, ahol csak szorványos jellege volt a ki. vándorlásnak. Most azonban nagyon szomorúra fordult a helyzet. Ami pedig a legszomorúbb, hogy a hatóság, mint társadalom az állami élet rendjének felfordulása 1111311- összetett kezekkel kénytelen nézni testvéreinek kivándorlását, amelynek mértéke mármessze túlhaladta azt a fokot, amelynél az állami beavatkozás elkerülhetetlen volna. Békésvármegyében ugyanis a kivándorlók, illetve útlevél kérők száma eddig a négyszeresét haladta meg annak a számnak, amennyien az elmúlt évben vándorbotot vettek a kezükbe. A napokban elkészült havi utlevélstatisztika nyilvántartása szerint ugyanis ez óv január havában 294 egyén részére 251 Amerikába szóló útlevelet adott ki a vármegye alispáni hivatala, február havában pedig a mai napig 53 kérvény érkezett be útlevél kiadása iránt. A züllésnek, az idült betegségnek e két végtelen szimptomájával szemben Békésvármegye törvényhatósága telj esen tehetetlen. Mindent megtett, ami lehető volt, az inségakcióval. Ám ez kevésMélyreható nagy reformokra volna szükség, a bajok gyökeres orvoslására, amely talán feladata lehetne egy hatalmas, szuverén állami szervezetnek, azonban fölülhaladja egy törvényhatósági önkormányzat erejét. A vármegye közbelépése ugyanis kizárólag csak a kivándorlók helyzetének megkönnyítésére terjedhet ki és ebben a tekintetben a vármegyei hivataloka legnagyobb körültekintéssel ós mélyreható gondossággal járnak el. Különösen a hiányok pótlása végett utasítanak vissza sok kérvényt. A kivándorlási kedv az elmúlt alig másfólhónap alatt különösen Csabán és Endrődön öltött veszedelmes arányokat. Az elmúlt január hónapban magáról Csabáról 123 útlevél kérvény érkezett be az alispáni hivatalhoz. A kivándorlók legnagyobb része szegény kisbirtokos és iparosok, akik kis vagyonkájuk megmentett roncsait, készpénzre váltják, fölkerekednek, ki családjával, ki anélkül, átkelnek az Óceánon és megindulnak a nyomorból a nagy ismeretlenség felé. Hát nem népvádorlás ez ? Még pedig nagyon szomorú népvándorlás, amely különben is megfogyatkozott nemzeti erőnket bénítja, kiszívja izmainkból az utolsó csepp vért is. Előttünk fekszik a szomorú statisztika, amelynek számadatai nagy némaságukban is kiabálnak, Elfacsorodik a szív, amint látja, hogy Békésvármegyében csak 8 kicsi község akad, ahonnan egy hónap alatt nem vándorolt ki egyetlen polgár sem Ezek a községek névszerint: Békés, Öcsöd, Füzesgyarmat, Körösladány, Köröstarcsa, Vésztő, Békésszentandrás és Nagyszénás. A kivándorlási statisztika egyébként községenkint ez: Békéscsaba Endrőd Orosháza Csorvás Gyoma Gyula Ujkigyós Mezőberény Gádoros Doboz Tótkomlós Gyulavári Szarvas Szeghalom Békéssámsom Kondoros Ehhez a statisztikához pedig szinte fölösleges minden kommentár. érdekességéből nei 123 útlevél 23 „ 29 15 12 10 7 6 5 5 2 2 1 1 1 1 V i-MJ Csaba közügyei. A képviselőtestület közgyűléséből. Amint lapunk más helyén már emiitettük, Csaba képviselőtestülete pénteken délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a mult hó 18-án csúfosan szétrobbantott rendes közgyűlés napirendjét tárgyalták le. A pénteki közgyűlés rendkívül érdekesnek ígérkezett. Már 8 óra után rajokban tódult a rendes „publikum" a városháza felé. Amennyi fölfért a karzatra, annyit beengedtek, a többit pedig a rendőrség szorította vissza. Maguk a városatyák is majdnem teljes számban jelentek meg. Valóban érdekes színezete volt a közgyűlésnek. Az vont le, de annak értéket adott, hogy az utóbb már szinte meghonosodott utcai tenor elmaradt és higgadt mérséklés uralkodott. Mintha megszívlelték volna az elnök-biró intő szavait. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk ez: A közgyűlést Áchim Tamás biró nyitotta meg. Nem mulaszthatja el úgymond — azon óhajnak, de közóhajnak is kifejezést adni, hogy a tárgyalások alatt higgadt mérsékletet tanúsítsanak, mert ellenkező esetben, kijelenti előre is, hogy a legerélyesebb intézkedéseket lenne kénytelen igény bevenni. Áchim L. András : Mindkét félre nézve! Áchim Tamás : Igenis mindenkire, kivétel nélkül. Most következett a kórházi ügy, amelyről lapunk más helyén számolunk be részletesen. A folyó évi költségvetés Korosy László jelenti, hogy a törvényhatóság a törvény 125. és 126. szakaszának értelmében' jóváhagyta a községnek 1906. évre szóló költségvetését és elutasította azt a felebbezést, mi Z s i r o s András és társai nyújtott ik be. Ugyancsak a törvényhatóság határozatát is megfelebbezték és igy az ügyi ' vonatkozó összes iratokat fölterjesztik a miniszterhez. Az előterjesztés tudomásul szolgált A munkásházak. Ugyancsak bejelentette az elöljáróság, hogy a törvényhatóság jóváhagyta a munkáslakházak építéséről alkotott szabályrendeletet, azzal a módosítással, hogy a kiküldendő bizottság elnöke ue a községi biró, de a járás főszolgabirája legyen. Ezt elfogadták ós az épitő-bizottságba az elöljáróság tagjain kivül kiküldték Zsíros Andrást, W a g n e r Józsefet, K 1 i m e n t Z. Jánost, K oc i s z k y Mihályt és Z s i 1 á k Andrást. Ezzel kapcsolatosan említjük meg azt a javaslatot, melyet az elöljáróság terjesztett elő a munkásházak építési helyének kijelölése tárgyában. A javaslat szerint a munkáslakházakat a berónyi-ut végén lévő községi tulajdont képező területre épitsék, még pedig az út hosszában jobbról 9, balról pedig 11 telken, amelyek nógyzetölének árát egy koronában állapítsák meg. Szalay József véleménye az, hogy a javasolt terület nem elég egészséges talaj, mert valaha ott kubikgödrök voltak. Ajánlja a munkáslakházak helyéül a Csaba-erzsébethelyi közötti utvonalat, amely szépészeti szempontból is jobban megfelelne. Korosy László megnyugtatja a közgyűlést, hogy a javasolt talaj egészséges, mig a másik területért horribilis árat követelnének, amit szegény emberek nem tudnának törleszteni Ezek után elfogadták a tanács javaslatát. A villamos kölcsön, Mint ismeretes, egyik korábbbi közgyűlésén a képviselőtestület 35000 korona ideiglenes kölcsön felvételét határozta el a villamos pénztár terhére, hogy szükséges forgótőkével rendelkezzék a telep és a 450 ezer koronás kölcsön félévi annuitása befizethető leu.ven. A törvényhatóság e határozatot elutasította, mondván, a község más módon gondoskodjék e szükséglet fedezéséről. De hogy milyen módon, annyi bölcsességet már nem tudott kisütni a vármegye. Korosy László jelentette, houy e határozat ellen a tanács felebbezéssel élt a miniszterhez, mert az elutasítás a legnagyobb kalamitásokba hajtaná bel.' a községet, mert az annuitás részlete fizetésének elmulasztásával felmondhatnák az egész kölcsönt. De a forgótőkére különben is szükség van, mert a viíkimos telepnek nincs anyagraktára, miután azt Ganzék, mint á cég jogos tulajdonát a leszámolás után magukkal vitték. A c h i m L. András : Éppen ő volt az, aki az ideiglenes kölcsön elutasítását keresztülvitte a törvényhatóságban. A fényes bizonyítékokat nem fogadja el, inert mikor felvették a 450 ezer koronás kölcsönt, azt hangoztatták, hogy a villamos mű hasznot hajtó lesz. A villany A báli idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb smoeking és írack-öltönyök a l

es

uJ

abb divat szerint i

z léses kivitelben készülnek. airmiran—