Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-11 / 12. szám

4. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY pedig méregdrága. Nem járul hozzá az előterjesztéshez. Szalay József: Ha egyszer meg van a villanvos, ne korteskedjenek el­lene, hanem mindnyájan fogjanak össze és munkálkodjanak a villamos mű fej­lesztése érdekében. (Helyeslés). Áchim L. András : Tiszteli Szalay meggyőződését, de visszautasítja azt a kijelentését, hogy ne korteskedjenek a villanyos ellen, mert ö mindenképpen ellene van. Nem illik Csabához a villany­világítás, mikor kövezete sincs. Áchim Gusztáv : A kövezés is be­lekerült volna néhány millióba. A villa­mos fény pedig sokkal olcsóbb, mint akármelyik más világítás. Védelmére kel a villamos műnek, amelyet bátran kiállít mindenki elé. s egyben bejelenti, hogy nemsokára indítványozni fogja egy harmadik gép felállítását, mert ked­vező ajánlatok vannak a villamos bizott ság előtt a fogyasztó közönség részéről s amint amint ezek szaporodni fognak, maga fogja javasolni a fogyasztási di­jak leszállítását. Ezekután a tanácsi előterjesztést elfogadják. Virilisek névjegyzéke. A tanács bejelenti, hogy a főszolga­biróság összeállította és tudomásvétel végett megküdte a községnek a virilis képviselők Sez évi lajstromát. Az elöljá­róság felszólította V a r s á g h Bélát és F á y Samu drt, hogy virilis, vagy vá­lasztott jogukon akarják-e gyakorolni képviselői Sjogukat. Mire mind a ketten kijelentették, hogy választott jogon, a póttagok közül behivattak S z o n d y Lajos dr. és S a i 1 e r Vilmos dr. Csaba vagyona. Az elöljáróság a Csabának ez évre szóló vagyonleltárát a következőkben terjesztette elő : Községi vagyon 5252052'69 K. Összes teher 8526862 05 „ Tiszta vagvon 1725609-69 „ Évi jövedelem 216892-22 „ Kamat törlesztés 15649056 „ Tiszta jövedelem 6040T66 „ A vagyonleltár tudomásul szolgált, Tilos a nádfödés. Ezután a tanács javaslatot terjesz­tett elő, amelyben a vármegyei szabály­rendelet 37 §-ára hivatkozva javasolja, mondják ki, miszerint a náddal való fö­dést uj házak építésénél eltiltják. G á 1 y i k János azt kéri, hogy az eltiltásnál' ne alkalmazzanak teljes szi­gort. Községi biztositás és hatósági mészárszék. Itt hirtelen kizökkent a napirend­ből a közgyűlés. a tanácsi javaslat alapján ugyanis Szeberényi Lajos azt indítványozta, a község maga biztosítson, ahelyett, hogy évente 60—100 ezer koronákat ki­dob'a biztosító társaságoknak. K o r o sy László: Á biztosításra ez­időszerint jogot csak a társulatok kap­nak és ezt megváltoztatni csak a tör­vényhozás jogosult. Évekkel ezelőlt kü­lönben puhatolóztak már ezirányban és akkor illetékes helyen azt a felvilá­gosítást, nyerték, hogy a községi bizto­sitás eszméjével foglalkoznak. Áchim L András: Nem tartozik ugyan a napirend keretébe felszólalása, de" bejelenti, hogy a legközelebbi köz­gyűlés elé indítványt terjeszt be ható­sági mészárszék felállítása tárgyában, mert a Weisz család és a másik a hus drágasága folytán milliókhoz jut, a nép pedig pénzéért is gyalázatos hust kap. (Helyeslés.) Szeberényi Lajos: Szövetkezeti alapon álitsanak föl mészárszéket. Korosy László : Az ipaatörvény feljogosítja a községet arra, ha a mé­szárosok a közsönégetkihasználják, hogy a törvénybe biztositott jogokat érvénye­sítse. Kijelenti, hogy az elöljáróság, amennyiben a közönség kihasználásáról van szó, érintkezésbe lép az iparható­sággal és intézkednek arra az esetre, ha annak fölmerül szüksége. (Helyeslés.) A náddal való födés eltiltását külön­ben elfogadják. Kataszteri munkálatok. Az adóügyi jegyző előterjesztése alapján a tanács jelentette, hogy a ka­taszteri munkálatok befejezést nyertek a vandháti, szentmiklósi és a Trautt­mannsdorf-féle földeken és ehez képest a földadóban emelkedés állott elő, — A kataszteri munkálatok befejezéséről szóló jelentést közhírré teszik és az ellen felszólamlásnak van helye. — Ja­vasolja egyben a tanács, hogy a S e­b e s s y Imre birtoknyilvántartónak, aki hivatalán kívül segédkezett a kataszteri munkálatok végrehajtásánál és végezte a kárbecsléseket 270 korona jutalmat szavazzanak meg. Áchim L. András: A jutalmazás ellen nincs kifogása, de kérdi, hogy amikor a gazdák a Trautsmandorf-féle földet oly feltétellel vették meg, hogy az adója ugyanolyan marad, mint volt, miért emelkedett mégis? Gally Gyula adja meg a kérdésre a felvilágosítást. Igaz, — úgymond hogy a Trautsmandorf-féle föld pusztai birtok volt, ám arról rendelet van, ha a föld művelési ágában változás áll elő, azt a tulajdonos köteles bejelenteni. Itt pedig a legelőkből szántó lett. E meg­állapítás ellen különben minden tulaj­donosnak joga van felebbezni. Áchim'L. András: Ez a kifogás nem állhat meg, mert pl. a vandháti földek azelőtt is szántók voltak és az adójuk mégis emelkedett. H a a n Béla kérdésére kijelentette még a főjegyző, hogy e nagybirtokok parcellázása alkalmával a kataszteri rend­szert a pénzügyigazgatóság kezdemé­nye te. Még névszerinti szavazással 480 ko­ronáért megvásárolták Omazta Gyula 300 négyzet öl földjét a fürjesi iskola udvarának kibővítése céljára és néhány apróbb ügy elintézése után a közgyű­lés délben' véget ért. Aradi sötétlátás. Észrevétel az arad-csabai szini szövetségre. Még meg sem alakult az arad-csa. bai szini szövetség, amiről lapunk mult számában tettünk említést, már is meg­indultak a kommentálások a legkülön­bözőbb irányban. Legelsőnek is a kér­déshez, amely valóban még csak kér­dés, Arad közvéleménye, illetőleg annak nevében egyik sajtó organuma, az Arad és Vidéke cimü laptársunk szól, mely regisztrálván múltkori cikkünk, mindjárt a cimben lesajnálja az arad-csabai szini szövetség tervét, iparvállalatnak decla­rálván Szendrey társulatát. Majd ezt a kommentárt fűzi a kérdéshez : „Hát mi evvel a tervvel nagyon röviden fogunk elbánni. Institoris pol­gármesternek hozzájárulása ez idétlen törekvéshez csak arról győz meg ben­nünket, hogy a polgármester úr sem nem konyit a színészethez, sem nem törődik vele. Szendrey igazgató örö­mét könnyebben megértjük, amint­hogy az uzsorások inditó rugóit is könnyű megérteni. Az igazgató úr végsőig menő kizsákmányolásnak az embere. Ha rajta múlnék, ő a társu­latával naponkint rendezne párhuza­mos előadásokat száz kilóméternyi kerületben minden városban, ahol valamelyes bevétel remélhető, igaz, csak két-két tag játszanék mindenütt és ezek összetörve, kedvtelenül, ki­merülten, de az mellékes, csak jöve­delem legyen. Nyomorult fészek is ez az Arad. Éhen pusztul benne a színész. Azért hát menjünk hetenkint egyszer Hód­mezőre és kétszer Csabára. Még ma­rad a hétből négy nap. Ezeket Makón, Fiumében, Mármarosszigeten, Sepsi­szentgyörgyön lehetne értékesíteni. Mert a színész kutya, azaz bocsá­nat, automata. Felhúzzák, lejár, megint felhúzzák. A robot nagyon hasznos intézmény volt a földesuraknak, miért ne látna Szendrey is hasznot belőle? A művészeti színvonalba pedig beleüthet az istenyila! De minek ilyen messzire kitérni ? Hát hol rendelkezik az igazgató öt szabad hónappal éven­kint? Kettőt Hódmezővásárhely fog­lal le, három jutna Csabának. Ez öt Tiz hónapon keresztül pedig szerződés értelmében Aradon köteles játszani. Mindössze tizenöt. Vagy talán azt mél­tóztatik gondolni az igazgató urnák, hogy az aradi nyári idényt majd el­sikkasztja? No, no, ehhez sokaknak lesz beleszólása. Hódmezővásárhelyt pedig csak nem akarja feladni; hisz az egy ragyogó nyári állomás, amely­nél az igazgató saját szavai szerint jobbról álmodni sem lehet. Hát akkor mit jelentsen ez a cikk és mit jelentsen a csabaiak beadványa az aradi szinügyi bizottsághosz ? Va­lóban kételkedni kezdünk a saját jó­zan ítéletünkben, amikor ilyen me­rényletet látunk az aradi színészet iránt. Mi vagyunk mi? Egy kaptár, amelyből a próbarajok országszerte elszélednek s csak vendégségbe szál­lanak haza ? Ernyire sülyedt volna a vidék elsőnek kürtölt színpadja? De Szendrey igazgató örült és ez ?z öröm egymagában bő, mert azt mu­tatja, hogy az igazgatóban meg van a merészség, mindent megkísérelni. Arad csak reklám és aranybánya, Arad jogai, igényei és méltósága pedig füst, amelyet félre lehet fújni egy köhin­téssel. Jól tudjuk, hogy ebből a halva­született szörnyideából semmi sem lesz. Szeretnők látni azt a szinügyi bizottsági tagot, aki egy ilyen me­rényletet megszavazni merne. A pol­gármester ? Az más. Ő egyszerűen beszán íithatlan, ha egy ilyen tervet támogatni merészel és erre nézve Ígéretet is tett. Azt hittük, a Szendrey rezsim a méltányosság és megbecsülés napjai­nak eljöttét jelenti. De látjuk, hogy jobban résen kell lennünk, mint va­laha. Tehát résen leszünk. Olyan szín­igazgató nincs a világon, aki Zilahy nyomdokait itt egy esztendeig'kibirja. A kímélet és nemtörődömség napjai lejártak. A szinházbolt tulajdonosa csak igaz mértékkel boldogulhat. Mi­helyt a fejlett izlésü várost becsapni akarná, abban a pillanatban megszű­nik vele szemben minden kímélet. Ugy lesz! Szó ami szó, de az már ősi magyar virtus, hogy ami Péternek tetszik, arra Pál félrehúzza száját és fittyet hány. Igy van az Arad és Vidéke is „a halva­született szörnyideával." Anélkül azon­ban, hogy laptársunk igazságát minden órában tagadnánk, tartozunk egy kis felvilágosítással szolgálni és pedig: tud­tunkkal, elég sajnos, a magyar vidéki színészet még mindig nem áll az anya­giaknak azon a fokán, amelyen már a színésznek semmi nyomorult ambíciója több kenyér után. Vagy Arad Utópiát nyújt a színészetnek? Ha igy van, na­gyon örülünk. Ám ezt nem hisszük, mert különben Szendrey nem gravitált volna Hódmezővásárhelyre. Azután még egyet. Szendrey társu­lata Aradon tizhónapos szezonra van kötelezve. Nohát ezt nagyon vígan le­játszhatja és még jut idő Csabának is, Hódmezővásájhelynek is. A tervezett csabai háromhónapos szezonban heten­kint kétszer, amikor a személyzet fel­váltva működhet, nem volna töbk elő­adás, mint 20 este, a hódmezővásárhelyi kéthónapos szezonban pedig legföljebb 16, ez összesen 40 estét tenne ki. — Szendrey társulatának tehát, amellett, hogy kötelezettségének, mindan kihasz­nálása nélkül a tagoknak, eleget tenne ugy Aradon, mint Csabán és Hódmező­vásárhelyen, maradna még az évből 3, mondd: három hete, anit az aradi szin­ügyi bizottság ós az Arad és Vidéke minden beavatkozása nélül levendég­szerepelhetne, hogy az Arad és Vidékét kövessük, akár Makón, Fiúméban, Mára­marosszigeten, vagy akár Sepsiszent­györgyön. Egész jogosan, annálinkább, mert a kerek egy esztendőre szerződ­tetett tagok a jobb keresetért szívesen játszanak. Egyébként no olyau hirtelen és ajtóstul! Az aradi szinügyi bizottságról, mint Szendrey igazgatóról jogosan föl­tételezzük, hogy nemcsak az üzlet, de a méltányosság szempontjából döntenek a kérdésben, amely nem is annyira halvaszületett szörnyidea, mint inkább a magyar vidéki színészetnek a sorsáról egy szomorú bizonyítvány. A Nagyváradi Napló cimü laptár­sunk pedig Somogyi Károly élhe­hetetlenségét zengvén, a következő so­rokban foglalkozik részben az arad— csabai, részben a nagyvárad—csabai szini szövetség eszméjével: „A nagyváradi színészet prosperá­lásának ldgfőbb akadálya tudvalevőleg az hogy — nem kutatjnk most kinek a gyámoltalanságából, élhetetlénségéből — Nagyváradnak nincsen megfelelő nyári állomása, a hol a nagyváradi 8 —9 hónapos szezon jövedelmét ne emész­tené fel, sőt deficittel ne tétezné a két hónapos nyári szezon. Az agilisabb, élel­mesebb színigazgatók egymásután ha­lászták el Somogyi orra elől a jobb nyári állomásokat, a helyett, hogy maga menne elhódítani, omnipotens titkárját küldi el „tárgyalni" s igy szépen el is bukik mindenütt. Most hogy Csaba ki­lépett az alföldi szini szövetségből, fel­merült az az okos és praktikus terv, hogy a kormány nyári színkört épittett Csabán és igy a nagyváradi színház társulatnak megfelelő nyári állomáshe­lye lenne a gyulai és a csabai színkör. Somogyi e terv megvalósítása érdeké­ben érintkezésbe lépett a csabai szin­ügyi bizottsággal. Alig szerzett azonban erről az akcióról tudomást az élelmes aradi színigazgató Szendrey Mihály, rögtön kedvezőbb propozicióval csábít­gatta a csabaiakat. Szendrey természe tesen nem a titkárját küldte, hanem személyesen ment át Csabára ajánlatá­val. Bármennyije tetszetősnek Ítélik is a csabaiak Szendreinek Somogyi ellen törtető uj tervét, mi azt ép oly abszurd­Békéscsaba, 1906 . február 11 nak, mint kivihetetlennek tartjuk. Ab­szúrdnak, mert Szendrei a cápa szere­pét kezdi játszani, a ki egymaga min­den jó vidéki állomást el akar nyelni; kivihetetlennek, mert valamint nem le­het egy rókáról két bőrt nyúzni, azon­képen nem lehet egy vidéki szinház­társulattól azt követelni, hogy télviz idő­ben vigéckedjék s egyszerre két vagy három városi színházban jítszék." A tótkomlós hódmezővásárhelyi motoros. Lapunk előző számában jeleztük már, hogy csütörtökön délelőtt szélesebbkörü értekezletet tartanak H.-m.-vásárhelyen a városházán Juhász Mihály polgármes­ter elnöklete alatt annak a tervezett kes­kenyvágányu motoros vssuti vonalnak kiépítése ügyében, mely Tótkomlós köz­ségéből kiindulólag, a vásárhelyi pusz­tán, valamint Vásárhely városán átme­nőleg, az atkai tiszaij'rakpartig vezetne. A értekezleten megyénkből Fábry Sándor dr. alispán jelent meg; jelen volt továbbá az értekezleten Sárme­zey Endre, az alföldi gazdasági vasút főmérnöke is, aki nemcsak szakszerű felvilágosításokkal szolgált a vasútépí­tésre vonatkozólag, de figyelemre mél­tóan érvelt is amellett, hogy a terve­zett vasúti vonalatat akként építtessék ki, hogy a vasúttársaság mint részvényes lépjen be az alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság kötelékébe, melynek egyéb előnyei mellett meg lesz az a haszna is, hogy a vasnt igazgatásb nem fog oly nagy költségeket igényelni. Az értekezlet azonban ezúttal sem­miféle irányban nem jutott határozott megállapodásokra, hanem megvárja, mig rövid időn belől elkészíttetnek a terve­zett vasúti vonal térképei, költségvetése, jövedelmezőségi számításai, szóval előtte lesznek a biztos tárgyalás alapjául szol­gáló adatok s csak azután mond véle­ményt ás hoz határozatot a nagyfontos­ságú ügyben. Az értekezlet lefolyásáról egyébiránt az alábbi tudósításunkban számolunk be: Juhász Mihály polgármester az értekezletet megnyitván, röviden jelezte az összejövetel célját. S z a t h m á r y Tihamér tanácsnok osztatlan figyelem között ismertette a kiépítendő vasút irányát, a létesítéshez szükséges hozzájárulás külomböző mód jait s végül azt ajánlotta, hogy a város — tekintettel a vasúttal járó jövedel­mekre, - azt lehetőleg a maga erején létesítse. Ezután S á r 111 e z e y Endre főmér­nök, mint az első alföldi gazd. vasút kiküldöttje, ismertette igen behatóan a létesítendő vasút költségeit és remél­hető hasznait. Kifejtette, hogy az egész 30 kilométernyi vasút körulbéiől 60at)00 koronába kerülne. A szállítási díjtételek rendkívüli kedvezőségéről is szólott, Ki­mutatta, hogy pl. a buza 25 —50 méter­mázsája 10 kmig 12 fillérbe, a ía 11 fil­lérbe s a takarmány 9 fillérbe kerül stb. A személyszállítás is igen olcsó lenne, igy pl. Tótkomlóstól Vásárhelyig 40 fill. ; a városból a Tiszáig 10 fillér. Hosszasan és részletesen fejtegette, hogy a vasút kiépítése legkönnyebben ós legelőnyö­sebben akként történhetne meg, ha Vá­sárhely városa az építési költségek-ere­jéig, mint részvényes, belépne az alföldi első gazdasági vasút kötelékébe, mely már 143 kilométer hosszú pályával ren­delkezik s részvényei már is folyton nö­vekvő kamatot hoznak. F á r y Antal szükségesnek tartja, hogy az értekezlet tárgyalásainál figye­lembe vegye dr. Fülöp Zsigmondnak a vasút kiépítésére vonatkozólag benyúj­tott ajánlatát is. M ü 11 e r Lajos : A tervezett vasút vonal kiépítésére föltétlen szükség van már csak azért is, mert annak szállítási díjtételei igen kedvezők. Endrev Gyula dr. elvi szempont­ból szól a dologhoz s kijelenti, hogy Vásárhely városa a tervezett vasúti vona­lat csak az álfö'di első gazgasági vasút részvénytársasággal együttesen építheti ki, mert ezzel egynagy érdekeltséget, Bé­kés-, Arad- és Csanádmegyék egy igen nagy területének kereskedelmi forgal­mát csatolják Vásárhelyhez, illetőleg a tiszai rakparthoz. Sármézey főmérnök kijelenti, hogy 8 nap alatt a város hatóságának rendelkezésére fogja bocsátani a terve­zett vasúti vonal térképét, annak költség­vetését, jövedelmezőségi számításait, me­lyek alapját képezhetik a további tár­gyalásoknak. Egyben figyelmezteti a város közönségét, hogy ne engedje ki kezéből a jövedelmező vasútépítést.

Next

/
Thumbnails
Contents