Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-11 / 12. szám

4. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY pedig méregdrága. Nem járul hozzá az előterjesztéshez. Szalay József: Ha egyszer meg van a villanvos, ne korteskedjenek ellene, hanem mindnyájan fogjanak össze és munkálkodjanak a villamos mű fejlesztése érdekében. (Helyeslés). Áchim L. András : Tiszteli Szalay meggyőződését, de visszautasítja azt a kijelentését, hogy ne korteskedjenek a villanyos ellen, mert ö mindenképpen ellene van. Nem illik Csabához a villanyvilágítás, mikor kövezete sincs. Áchim Gusztáv : A kövezés is belekerült volna néhány millióba. A villamos fény pedig sokkal olcsóbb, mint akármelyik más világítás. Védelmére kel a villamos műnek, amelyet bátran kiállít mindenki elé. s egyben bejelenti, hogy nemsokára indítványozni fogja egy harmadik gép felállítását, mert kedvező ajánlatok vannak a villamos bizott ság előtt a fogyasztó közönség részéről s amint amint ezek szaporodni fognak, maga fogja javasolni a fogyasztási dijak leszállítását. Ezekután a tanácsi előterjesztést elfogadják. Virilisek névjegyzéke. A tanács bejelenti, hogy a főszolgabiróság összeállította és tudomásvétel végett megküdte a községnek a virilis képviselők Sez évi lajstromát. Az elöljáróság felszólította V a r s á g h Bélát és F á y Samu drt, hogy virilis, vagy választott jogukon akarják-e gyakorolni képviselői Sjogukat. Mire mind a ketten kijelentették, hogy választott jogon, a póttagok közül behivattak S z o n d y Lajos dr. és S a i 1 e r Vilmos dr. Csaba vagyona. Az elöljáróság a Csabának ez évre szóló vagyonleltárát a következőkben terjesztette elő : Községi vagyon 5252052'69 K. Összes teher 8526862 05 „ Tiszta vagvon 1725609-69 „ Évi jövedelem 216892-22 „ Kamat törlesztés 15649056 „ Tiszta jövedelem 6040T66 „ A vagyonleltár tudomásul szolgált, Tilos a nádfödés. Ezután a tanács javaslatot terjesztett elő, amelyben a vármegyei szabályrendelet 37 §-ára hivatkozva javasolja, mondják ki, miszerint a náddal való födést uj házak építésénél eltiltják. G á 1 y i k János azt kéri, hogy az eltiltásnál' ne alkalmazzanak teljes szigort. Községi biztositás és hatósági mészárszék. Itt hirtelen kizökkent a napirendből a közgyűlés. a tanácsi javaslat alapján ugyanis Szeberényi Lajos azt indítványozta, a község maga biztosítson, ahelyett, hogy évente 60—100 ezer koronákat kidob'a biztosító társaságoknak. K o r o sy László: Á biztosításra ezidőszerint jogot csak a társulatok kapnak és ezt megváltoztatni csak a törvényhozás jogosult. Évekkel ezelőlt különben puhatolóztak már ezirányban és akkor illetékes helyen azt a felvilágosítást, nyerték, hogy a községi biztositás eszméjével foglalkoznak. Áchim L András: Nem tartozik ugyan a napirend keretébe felszólalása, de" bejelenti, hogy a legközelebbi közgyűlés elé indítványt terjeszt be hatósági mészárszék felállítása tárgyában, mert a Weisz család és a másik a hus drágasága folytán milliókhoz jut, a nép pedig pénzéért is gyalázatos hust kap. (Helyeslés.) Szeberényi Lajos: Szövetkezeti alapon álitsanak föl mészárszéket. Korosy László : Az ipaatörvény feljogosítja a községet arra, ha a mészárosok a közsönégetkihasználják, hogy a törvénybe biztositott jogokat érvényesítse. Kijelenti, hogy az elöljáróság, amennyiben a közönség kihasználásáról van szó, érintkezésbe lép az iparhatósággal és intézkednek arra az esetre, ha annak fölmerül szüksége. (Helyeslés.) A náddal való födés eltiltását különben elfogadják. Kataszteri munkálatok. Az adóügyi jegyző előterjesztése alapján a tanács jelentette, hogy a kataszteri munkálatok befejezést nyertek a vandháti, szentmiklósi és a Trauttmannsdorf-féle földeken és ehez képest a földadóban emelkedés állott elő, — A kataszteri munkálatok befejezéséről szóló jelentést közhírré teszik és az ellen felszólamlásnak van helye. — Javasolja egyben a tanács, hogy a S eb e s s y Imre birtoknyilvántartónak, aki hivatalán kívül segédkezett a kataszteri munkálatok végrehajtásánál és végezte a kárbecsléseket 270 korona jutalmat szavazzanak meg. Áchim L. András: A jutalmazás ellen nincs kifogása, de kérdi, hogy amikor a gazdák a Trautsmandorf-féle földet oly feltétellel vették meg, hogy az adója ugyanolyan marad, mint volt, miért emelkedett mégis? Gally Gyula adja meg a kérdésre a felvilágosítást. Igaz, — úgymond hogy a Trautsmandorf-féle föld pusztai birtok volt, ám arról rendelet van, ha a föld művelési ágában változás áll elő, azt a tulajdonos köteles bejelenteni. Itt pedig a legelőkből szántó lett. E megállapítás ellen különben minden tulajdonosnak joga van felebbezni. Áchim'L. András: Ez a kifogás nem állhat meg, mert pl. a vandháti földek azelőtt is szántók voltak és az adójuk mégis emelkedett. H a a n Béla kérdésére kijelentette még a főjegyző, hogy e nagybirtokok parcellázása alkalmával a kataszteri rendszert a pénzügyigazgatóság kezdeménye te. Még névszerinti szavazással 480 koronáért megvásárolták Omazta Gyula 300 négyzet öl földjét a fürjesi iskola udvarának kibővítése céljára és néhány apróbb ügy elintézése után a közgyűlés délben' véget ért. Aradi sötétlátás. Észrevétel az arad-csabai szini szövetségre. Még meg sem alakult az arad-csa. bai szini szövetség, amiről lapunk mult számában tettünk említést, már is megindultak a kommentálások a legkülönbözőbb irányban. Legelsőnek is a kérdéshez, amely valóban még csak kérdés, Arad közvéleménye, illetőleg annak nevében egyik sajtó organuma, az Arad és Vidéke cimü laptársunk szól, mely regisztrálván múltkori cikkünk, mindjárt a cimben lesajnálja az arad-csabai szini szövetség tervét, iparvállalatnak declarálván Szendrey társulatát. Majd ezt a kommentárt fűzi a kérdéshez : „Hát mi evvel a tervvel nagyon röviden fogunk elbánni. Institoris polgármesternek hozzájárulása ez idétlen törekvéshez csak arról győz meg bennünket, hogy a polgármester úr sem nem konyit a színészethez, sem nem törődik vele. Szendrey igazgató örömét könnyebben megértjük, aminthogy az uzsorások inditó rugóit is könnyű megérteni. Az igazgató úr végsőig menő kizsákmányolásnak az embere. Ha rajta múlnék, ő a társulatával naponkint rendezne párhuzamos előadásokat száz kilóméternyi kerületben minden városban, ahol valamelyes bevétel remélhető, igaz, csak két-két tag játszanék mindenütt és ezek összetörve, kedvtelenül, kimerülten, de az mellékes, csak jövedelem legyen. Nyomorult fészek is ez az Arad. Éhen pusztul benne a színész. Azért hát menjünk hetenkint egyszer Hódmezőre és kétszer Csabára. Még marad a hétből négy nap. Ezeket Makón, Fiumében, Mármarosszigeten, Sepsiszentgyörgyön lehetne értékesíteni. Mert a színész kutya, azaz bocsánat, automata. Felhúzzák, lejár, megint felhúzzák. A robot nagyon hasznos intézmény volt a földesuraknak, miért ne látna Szendrey is hasznot belőle? A művészeti színvonalba pedig beleüthet az istenyila! De minek ilyen messzire kitérni ? Hát hol rendelkezik az igazgató öt szabad hónappal évenkint? Kettőt Hódmezővásárhely foglal le, három jutna Csabának. Ez öt Tiz hónapon keresztül pedig szerződés értelmében Aradon köteles játszani. Mindössze tizenöt. Vagy talán azt méltóztatik gondolni az igazgató urnák, hogy az aradi nyári idényt majd elsikkasztja? No, no, ehhez sokaknak lesz beleszólása. Hódmezővásárhelyt pedig csak nem akarja feladni; hisz az egy ragyogó nyári állomás, amelynél az igazgató saját szavai szerint jobbról álmodni sem lehet. Hát akkor mit jelentsen ez a cikk és mit jelentsen a csabaiak beadványa az aradi szinügyi bizottsághosz ? Valóban kételkedni kezdünk a saját józan ítéletünkben, amikor ilyen merényletet látunk az aradi színészet iránt. Mi vagyunk mi? Egy kaptár, amelyből a próbarajok országszerte elszélednek s csak vendégségbe szállanak haza ? Ernyire sülyedt volna a vidék elsőnek kürtölt színpadja? De Szendrey igazgató örült és ez ?z öröm egymagában bő, mert azt mutatja, hogy az igazgatóban meg van a merészség, mindent megkísérelni. Arad csak reklám és aranybánya, Arad jogai, igényei és méltósága pedig füst, amelyet félre lehet fújni egy köhintéssel. Jól tudjuk, hogy ebből a halvaszületett szörnyideából semmi sem lesz. Szeretnők látni azt a szinügyi bizottsági tagot, aki egy ilyen merényletet megszavazni merne. A polgármester ? Az más. Ő egyszerűen beszán íithatlan, ha egy ilyen tervet támogatni merészel és erre nézve Ígéretet is tett. Azt hittük, a Szendrey rezsim a méltányosság és megbecsülés napjainak eljöttét jelenti. De látjuk, hogy jobban résen kell lennünk, mint valaha. Tehát résen leszünk. Olyan színigazgató nincs a világon, aki Zilahy nyomdokait itt egy esztendeig'kibirja. A kímélet és nemtörődömség napjai lejártak. A szinházbolt tulajdonosa csak igaz mértékkel boldogulhat. Mihelyt a fejlett izlésü várost becsapni akarná, abban a pillanatban megszűnik vele szemben minden kímélet. Ugy lesz! Szó ami szó, de az már ősi magyar virtus, hogy ami Péternek tetszik, arra Pál félrehúzza száját és fittyet hány. Igy van az Arad és Vidéke is „a halvaszületett szörnyideával." Anélkül azonban, hogy laptársunk igazságát minden órában tagadnánk, tartozunk egy kis felvilágosítással szolgálni és pedig: tudtunkkal, elég sajnos, a magyar vidéki színészet még mindig nem áll az anyagiaknak azon a fokán, amelyen már a színésznek semmi nyomorult ambíciója több kenyér után. Vagy Arad Utópiát nyújt a színészetnek? Ha igy van, nagyon örülünk. Ám ezt nem hisszük, mert különben Szendrey nem gravitált volna Hódmezővásárhelyre. Azután még egyet. Szendrey társulata Aradon tizhónapos szezonra van kötelezve. Nohát ezt nagyon vígan lejátszhatja és még jut idő Csabának is, Hódmezővásájhelynek is. A tervezett csabai háromhónapos szezonban hetenkint kétszer, amikor a személyzet felváltva működhet, nem volna töbk előadás, mint 20 este, a hódmezővásárhelyi kéthónapos szezonban pedig legföljebb 16, ez összesen 40 estét tenne ki. — Szendrey társulatának tehát, amellett, hogy kötelezettségének, mindan kihasználása nélkül a tagoknak, eleget tenne ugy Aradon, mint Csabán és Hódmezővásárhelyen, maradna még az évből 3, mondd: három hete, anit az aradi szinügyi bizottság ós az Arad és Vidéke minden beavatkozása nélül levendégszerepelhetne, hogy az Arad és Vidékét kövessük, akár Makón, Fiúméban, Máramarosszigeten, vagy akár Sepsiszentgyörgyön. Egész jogosan, annálinkább, mert a kerek egy esztendőre szerződtetett tagok a jobb keresetért szívesen játszanak. Egyébként no olyau hirtelen és ajtóstul! Az aradi szinügyi bizottságról, mint Szendrey igazgatóról jogosan föltételezzük, hogy nemcsak az üzlet, de a méltányosság szempontjából döntenek a kérdésben, amely nem is annyira halvaszületett szörnyidea, mint inkább a magyar vidéki színészetnek a sorsáról egy szomorú bizonyítvány. A Nagyváradi Napló cimü laptársunk pedig Somogyi Károly élhehetetlenségét zengvén, a következő sorokban foglalkozik részben az arad— csabai, részben a nagyvárad—csabai szini szövetség eszméjével: „A nagyváradi színészet prosperálásának ldgfőbb akadálya tudvalevőleg az hogy — nem kutatjnk most kinek a gyámoltalanságából, élhetetlénségéből — Nagyváradnak nincsen megfelelő nyári állomása, a hol a nagyváradi 8 —9 hónapos szezon jövedelmét ne emésztené fel, sőt deficittel ne tétezné a két hónapos nyári szezon. Az agilisabb, élelmesebb színigazgatók egymásután halászták el Somogyi orra elől a jobb nyári állomásokat, a helyett, hogy maga menne elhódítani, omnipotens titkárját küldi el „tárgyalni" s igy szépen el is bukik mindenütt. Most hogy Csaba kilépett az alföldi szini szövetségből, felmerült az az okos és praktikus terv, hogy a kormány nyári színkört épittett Csabán és igy a nagyváradi színház társulatnak megfelelő nyári állomáshelye lenne a gyulai és a csabai színkör. Somogyi e terv megvalósítása érdekében érintkezésbe lépett a csabai szinügyi bizottsággal. Alig szerzett azonban erről az akcióról tudomást az élelmes aradi színigazgató Szendrey Mihály, rögtön kedvezőbb propozicióval csábítgatta a csabaiakat. Szendrey természe tesen nem a titkárját küldte, hanem személyesen ment át Csabára ajánlatával. Bármennyije tetszetősnek Ítélik is a csabaiak Szendreinek Somogyi ellen törtető uj tervét, mi azt ép oly abszurdBékéscsaba, 1906

. február 11 nak, mint kivihetetlennek tartjuk. Abszúrdnak, mert Szendrei a cápa szerepét kezdi játszani, a ki egymaga minden jó vidéki állomást el akar nyelni; kivihetetlennek, mert valamint nem lehet egy rókáról két bőrt nyúzni, azonképen nem lehet egy vidéki szinháztársulattól azt követelni, hogy télviz időben vigéckedjék s egyszerre két vagy három városi színházban jítszék." A tótkomlós hódmezővásárhelyi motoros. Lapunk előző számában jeleztük már, hogy csütörtökön délelőtt szélesebbkörü értekezletet tartanak H.-m.-vásárhelyen a városházán Juhász Mihály polgármester elnöklete alatt annak a tervezett keskenyvágányu motoros vssuti vonalnak kiépítése ügyében, mely Tótkomlós községéből kiindulólag, a vásárhelyi pusztán, valamint Vásárhely városán átmenőleg, az atkai tiszaij'rakpartig vezetne. A értekezleten megyénkből Fábry Sándor dr. alispán jelent meg; jelen volt továbbá az értekezleten Sármezey Endre, az alföldi gazdasági vasút főmérnöke is, aki nemcsak szakszerű felvilágosításokkal szolgált a vasútépítésre vonatkozólag, de figyelemre méltóan érvelt is amellett, hogy a tervezett vasúti vonalatat akként építtessék ki, hogy a vasúttársaság mint részvényes lépjen be az alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság kötelékébe, melynek egyéb előnyei mellett meg lesz az a haszna is, hogy a vasnt igazgatásb nem fog oly nagy költségeket igényelni. Az értekezlet azonban ezúttal semmiféle irányban nem jutott határozott megállapodásokra, hanem megvárja, mig rövid időn belől elkészíttetnek a tervezett vasúti vonal térképei, költségvetése, jövedelmezőségi számításai, szóval előtte lesznek a biztos tárgyalás alapjául szolgáló adatok s csak azután mond véleményt ás hoz határozatot a nagyfontosságú ügyben. Az értekezlet lefolyásáról egyébiránt az alábbi tudósításunkban számolunk be: Juhász Mihály polgármester az értekezletet megnyitván, röviden jelezte az összejövetel célját. S z a t h m á r y Tihamér tanácsnok osztatlan figyelem között ismertette a kiépítendő vasút irányát, a létesítéshez szükséges hozzájárulás külomböző mód jait s végül azt ajánlotta, hogy a város — tekintettel a vasúttal járó jövedelmekre, - azt lehetőleg a maga erején létesítse. Ezután S á r 111 e z e y Endre főmérnök, mint az első alföldi gazd. vasút kiküldöttje, ismertette igen behatóan a létesítendő vasút költségeit és remélhető hasznait. Kifejtette, hogy az egész 30 kilométernyi vasút körulbéiől 60at)00 koronába kerülne. A szállítási díjtételek rendkívüli kedvezőségéről is szólott, Kimutatta, hogy pl. a buza 25 —50 métermázsája 10 kmig 12 fillérbe, a ía 11 fillérbe s a takarmány 9 fillérbe kerül stb. A személyszállítás is igen olcsó lenne, igy pl. Tótkomlóstól Vásárhelyig 40 fill. ; a városból a Tiszáig 10 fillér. Hosszasan és részletesen fejtegette, hogy a vasút kiépítése legkönnyebben ós legelőnyösebben akként történhetne meg, ha Vásárhely városa az építési költségek-erejéig, mint részvényes, belépne az alföldi első gazdasági vasút kötelékébe, mely már 143 kilométer hosszú pályával rendelkezik s részvényei már is folyton növekvő kamatot hoznak. F á r y Antal szükségesnek tartja, hogy az értekezlet tárgyalásainál figyelembe vegye dr. Fülöp Zsigmondnak a vasút kiépítésére vonatkozólag benyújtott ajánlatát is. M ü 11 e r Lajos : A tervezett vasút vonal kiépítésére föltétlen szükség van már csak azért is, mert annak szállítási díjtételei igen kedvezők. Endrev Gyula dr. elvi szempontból szól a dologhoz s kijelenti, hogy Vásárhely városa a tervezett vasúti vonalat csak az álfö'di első gazgasági vasút részvénytársasággal együttesen építheti ki, mert ezzel egynagy érdekeltséget, Békés-, Arad- és Csanádmegyék egy igen nagy területének kereskedelmi forgalmát csatolják Vásárhelyhez, illetőleg a tiszai rakparthoz. Sármézey főmérnök kijelenti, hogy 8 nap alatt a város hatóságának rendelkezésére fogja bocsátani a tervezett vasúti vonal térképét, annak költségvetését, jövedelmezőségi számításait, melyek alapját képezhetik a további tárgyalásoknak. Egyben figyelmezteti a város közönségét, hogy ne engedje ki kezéből a jövedelmező vasútépítést.