Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-21 / 53. szám

Békéscsaba, 1906. f Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. E. E Fr Dr. SAI} A kvóta meg egyebek. Békéscsaba, június 20. A kvóta ugyan nem magyar szó, de igenis egy jó összeg magyar aranyakban. Olyasvalami ez, amire elmondhatnánk, hogy akár nóta, amelyet Bécsben fújnak, s amint fújják, mi ugy járjuk, azaz ugy fizetjük. Hosszú évtizedek tapasztalatai ezt a hitet érlelték meg bennünk. S bár a régi rendnek lealkonyult, a régi hit még mindig kisért. És kisérteni fog mindaddig, amig az Ígéretek nem válnak egyben tettekké is. Amig csak Budapesten szidni fogják a Qoluchovszkyakat, Bécsben pedig ugyanazok, akik megbuktatását hangoztatták, egy asztalnál, egy tálból vendégeskednek, kanalaznak vele. Udvariassági ténynek mondják ezt. S aki ezt kritika tárgyává merészeli tenni, azt meg békebontónak, a nemzeti haladás ellenségének nevezik. Nem ugy van. Először is kritikát gyakorolhatni a nemzeti kormánynyal szemben is, sőt egyenes és olyan kötelesség, mint amilyen káros a mindenáron való agyondicsérés. Az igazságos kritika sohasem fogja hátráltatni a nemzeti ügyet, s az igazságos birálat nem fogadhatja el udvariassági ténynek azt, hogy előbb kigyót-békát kiáltani valakire, azután meg a tálak fölött ugyanazzal komázni, pláne, ha az illető rászolgált a felháborodásra. A politikai erkölcsök más alapon állanak, mint a társadalmaiak. Lazáb- j bak a keretei, enyhébbek a feltételei, de még politikai morál szerint se definiálhatjuk a szóbanforgó esetet udvariassági ténynek, mert akkor ma is ott vagyunk, ahol tegnap. Már pedig a tegnap re számolnia amely kell mindenek Igy a sebb, min többletterh akasztani, ugyanis a ségekhez ezentúl a pittassék n arány hely ez pedig r millió korc gyarországség még zatot, mer bizottság A mar kalászten hogy a' arányáé Poli hát itt Ügy átmenet ország f gettsége nak. M rentartá. van szt A Fé Lapi tesen isi akciót, aispán inc vényható Békésmegyei Közlöny tarcaja Olyan különös . . . Olyan különös a gondolat is, Hogy megöregszem egykor magam is !.' . • S hajam hullámos, aranyszőke szála Ezüstfehérre hervad nemsokára! . . . A dal se lesz töb bé a régi már, — S lepattant húrral hallgat a gitár ! . . . Édes mese lesz, — hogy e fák alatt Gyönyörtől égve átkaroltalak ! . . . S amig az ág virágot szórt hajadra, — Csókot leheltem rózsás ajakadra, — Hogy még az árny is ragyogóra vált! . . . S a kék magasban fehér gólya szállt! .. . . . . Majd ősszel újra gyermekek leszünk : Szótlan, mosolyogva átölelkezünk ! — 5 amíg szemünk pilláján könnyek égnek, Hallgatjuk : amit az évek mesélnek, — Reszkető kezed közelebb hozom, — S lehajtott fővel elgo idolkozom ! . . . Az ágak lombja közben hull, pereg . . Szivünkre szállnak sárga levelek, — Szemünk lezárúl titkos, inlő szóra . . . — Fönn a magasban költözik a gólya, — S elaltat, — mint egy névleten varázs, A lehallatszó csöndes suhogás ! . . . Székely Sándor. Csipkekötő asszony. Irta: Zöldy Márton. Vigasztalan, szomorú olvasmány az a rengeteg aktacsomó, melyet a szegedi boszorkányperekről a nemes város irattárában megőriztek. Nem csekély borzongással megérten hogy tur Mer' erőslog. kimeríti galmasai köt-bogí len szer égettess Sőt disztinki nál, kik Dromor? energiá istent i ostyát a bűbáj prakszi képpei nakutí A sz azokn; iratok vallási alapot előtéri igazak Sí A vád padon a tőre mezőj. lyet c kiirtás E napna Imre i szerre eső- és meg e E a nyol összes kapitái szerint D(