Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-10 / 50. szám

Békéscsaba, 1906. XXXI

Il-ik évfolyam. 55-ik szám. Csütörtök, junius 28. BEKESM EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElrŐFIZBTÉSI Din : F.gész évre 12 kor. Félévre <3 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Fősz rkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija

: 50 fillér. A tűzhely védelme. Békéscsaba, junius 9. Sajátos természetünk hozza magával, hogy lelkesülünk minden színesért. Lelkelkesülünk és csodálkozunk, mint mikor a Kristóffy kormány be akart bennünket csapni szélhámoskodó hólabda programjával. Volt abban minden szép, jó és nemes, szóval semmi nem hiányzott belőle, a végrehajtási akaraton kivül. Most is lelkesülünk. Ebben a lelkesedésben azonban nincs, de nem is lehet kétkedés. Nemcsak a levegő telítve szociális eszméktől, de tettrekész munkában áll a parlament, amely hitelt ad mind ama törvényjavaslatoknak, amelyek, nagy örömére a magyar nemzetnek, sürü egymásutánban hagyják el a resszort minisztériumokat. Nagy feladat megoldása vár a vezérek kormányára. Semmi kétség aziránt, hogy ennek legjobban tudatában vannak azok a kiváló és jeles férfiak, akik a legsúlyosabb viszonyok között vállalkoztak az államgépezetének vezetésére Éppen ezek a törvényjavaslatok bizonyítják legjobban, amelyek között, a munkakorszakának küszöbén, az igazságügyminiszternek a tűzhely, a családi otthon védelméről szóló törvényjavaslatát kell elsősorban kiemelnünk, mint alapját egy oly óriási fontosságú intézménynek, amelyen kétségtelen biztossággal felépíthető a ma még csak idealista szocializmus képviselők képzeeletében élő független, szabad Magyarország, a „homesteadok" birodalma. A homestead neve nem ismeretlen. A fogalom egy jeles amerikai iró szerint azt jelenti, hogy a homestead egy oly családi lakás, amely a családnak sajátja, általa elfoglalva, neki szánva, mértékben megszorítva, a végrehajtás alól kivonva és elidegenítésben korlátolva. Az amerikai egyesült államoki nak egyedül való specialitása ma még csak ez az intézmény, amelyet törvényileg akar behozni az igazságügyi kormány. Ideje. Az ezerholdas dominiumokat megvédik a hitbizományi törvények. A kenyeretlen, földhöz ragadt szegényembernek a feje alól azonban kihúzhatni néhány fillér adósságért a párnát, dobra lehet ütni védelmet adó sárputriját, szóval' meglehet fosztani minden javaktól, amelyek csak nem is boldogulására, de napról-napra való tengődését biztosítják. Örömmel üdvözölhető tehát csak a homesteadi törvényjavaslat, amelyet az igazságügyminiszter megbízásából Dévai Ignác Ítélőtáblai biró dolgozott ki. A javaslat általános indokolásában rendkívül tömören és alaposan ismerteti a jeles tervező a homestead intézményét, keletkezését, közgazdasági hatását és az európai homestead mozgalom jelenlegi hatását. Maga a tervező előnyeiről ezeket mondja: ..Oltalmat nyújt a családnak; előmozdítja a kis földtulajdon fenmaradását; hozzájárul annak a kívánatos állapotnak az előidézéséhez, amelyben a föld azé, aki műveli : meggátolja a népességnek a városokba özönlését; előmozdítja a népesség állandósítását és a kisebb vagyonú személyek házszerzését. " A törvényjavaslat különben öt fejezetre oszlik. Az első fejezet az otthon létesítésének anyagi feltételeit, a második az alapitó eljárás főbb elveit, a harmadik az otthonalapitás jogi hatásait, a negyedik a megszűnését és végül az ötödik fejezet a vegyes és záró ! határozatokat állapítja meg. Lapunk közelebbi számában kivonat- j ban ismertetni fogjuk a javaslat főbb pontjait. Itt megjegyezzük azonban, hogy az nem mindenben tökéletes, a gyakorlatnak megfelelőt azonban túlnyomó részében eltalálja, vagy legalább is megközelíti. Szóval, a javaslat mai formájában még nem válhat törvénynyé. Ahhoz még szakférfiaknak és köröknek a hozzászólása szükséges, aminthogy eddig még nem igen készült el törvénynyé egy ember terve. Más kérdés, hogyan és mikor óhajtja törvényerőre emelni a parlament a homesteadi intézményt. Ha érdemet akar kivívni magának és boldogulást a népmillióknak, ugy mentől hamarább. Ne avasitsa a por valamelyik miniszteri hivatalnak fiókjában, de kerüljön az mielőbb a törvények könyvébe. P. j. A vándorapostolok agitálnak. Vészterhes előjelek. Két ínséges esztendő mögöttünk, de ha megerőltetjük is a jobbik eszünket, nem tudunk visszaemlékezni, hogy vármegyénkben hosszabb időn át állandó rovatot kellett volna nyitni a munkásmozgalmaknak. Igazság van a példaszóban, hogy az ember is akkor nem fér a bőrében, amikor öröme van. Már pedig a gazdasági munkásoknak repeshetne a szivük, láttára az ékesen ringó rónáknak, amelyek a gazdáknak a legszebb termést, részükre pedig a legkedvezőbb kenyérkeresetet jelentik. ,Es mégis, nap-nap után oly jelenségekkel találkozunk, amelyek kétségtelenül azt mutatják, hogy a gazdasági cselédek és munkások országszerte elégedetlenkednek, sőt nem egy helyen ennek olyan kifejezést is adnak, amelyek erélyesebb hatósági beavatkozást igényelnek. E szomorú jelenségek szimptomái a fenyegető aratósztrájknak, amelyet lelkiismeretlen, a nép zsírján élősködő emberek szítanak, akik enyhén mondva, salakjai a darabant kormány kreatúráinak. A föld egyszerű népe, amely vakon hisz ezeknek a vándorapostoloknak, egy kis elnézéssel nem is hibáztatható. Ám annál keményebben kell eljárni minden egyes esetben az agitálók ellen, a népet pedig minden lehető módon fel kell világosítani arról, hogy a vándorapostoloknak semmi egyéb céljuk, mint félrevezetni őket és ezáltal zavart támasztani az állami rendben. Mindezekről szó esett a gazdasági egyesület igazgató választmányának hétfőn megtartott ülésén is, amelynek határozatából különös figyelmébe ajánlták az illetékes hatóságoknak a vándorapostolokat. Volt rá alapos ok. íme, a szomorú bizonyság: Nem kell dolgozni ! A „dolgozni nem szégyen" igazságával szemben íme, ilyen igazságot hirdetnek a vándorapostolok. Lássuk csak, miként agitálnak ezek a népbolonditók. Vasárnap Csaba határában a kisvasút vonalán fekvő Szalay kitérő melleti csárdánál megjelent egy vándorapostol Nem maga, de a környékből Békésmegyeí Közlöny tárcája Búzavirág . . . (I)al.) Búzavirág, kékszemű virágom, Legszebb virág te vagy a világon! Téged akkor szilit a szép természet, Mikor éppen Juliskámnak kék szemébe nézett. Földi eper beh szeretlek téged, Piros színed, színméz édességed . . . Lelkem óhajt ezeknek miatta : Mind a kettőt a galambom eper ajka adta. Rózsafámnak szép fehér virágja, Reggeli nap hogyha tűz orcádra, A lelkemmel játszik bűv-igézet: Azt gondolom kis galambom szép arcára nézek. Árvalányhaj hogyha hozzád téved És enyeleg az esti szél véled, Szivem repdes, mint madár az ágon : Juliskámnak, aranyszínű selyem haját látom. Búzavirág, eper, rózsám bokra S árvalányhaj bokrétába fonva, Melylyel játszik reggeli nap pírja : Lelkem mindazt együttvéve „Juliskám"nak hívja. Gajdács Pál. A nasivasi-backár - A „Békésm egyet Közlöny" eredeti tárcája. — Irta : Zöldy Márton. Azok a könnyelmű fiatal emberek, kiket a szenvedély könnyen ragad üstökön, minden éjjel ott látták Bazsa Menyhértet a nagy játékszoba hátterében, a nasivasi-ba'nk asztalnál. Tudták, hogy bankár, nem kizárólagos tulajdonos, de társrészes. Többnyire ő dobta a kártyákat, melyeknek szeszélye nem egy családnak békéjét örökre megzavarta. A játékosoknak csakis Bazsa Menyhért alakja és arca tűnt fel. Hatalmas, vállas ember volt, a herkulesi arányok harmóniát mutattak. De sokkal érdekesebb volt arca. Igazi pátiiarka arc, a minőket a bibliai i'lusztrációkon látunk. A hosszú selymes, szürke szakái a széles mellére omlott, a szabályos arc nj ugodt egykedvüsége nem köznapi intemgenciát fejezett ki, a nagy, világos kék szemekből valami fájdalmas hangulat áradt. Az együttes benyomás szimpatikus volt, csak a l ang tartalmazott valarr> kellemetlen visszataszító durvaságot. A neve a játékosok között köz szájon forgott. Az idősebb pincérek következetesen „doktor ur"-nak címezték, a minek azonban senki sem tulajdonitót súlyt. Közönséges pincér trüknek tekintették. Még egy tulajdonsága tünt fel azok előtt, kik a játéktermet állandóan látogatták ; Bazsa Menyhért csakis annyi időt töltött a kávéházban, amíg a játék tartott. Mihelyt vége lett, sietve távozott. A legtöbb játékos nem is látta másutt, csak az asztalfőn, hol a kártyákat dobálta, hol halvány, csaknem fehér arcát a gázláng sápadt fénye szinte halotti szinre festette. Lehetetlen volt ezt a szép, érdekes, mosolytalan arcot egyszer is látni, hogy örökre emlékében ne maradjon. A játé kosok természetesen vegyes érzésekkel nézték, ha nyertek, ugy szimpátikusnak találták, ha nem, ördögiesen hidegnek, gúnyosnak és gonosznak. A nyugalomból, melyet a játéknál tanúsított, csak egyszer lépett ki. Ez akkor történt, mikor egv fiat?', civ.Uiuhás tiszthelyettes ott a játékteremben öngj Jlkossági kísérletet követett el. A játékosok ijedten bámultak egymásra s a gyorsan szétáradó lőporfüstre a pincérek rohanva siettek a játékterembe, de ott ők is bamba arccal á"ottak meg. Csak Bazsa Menyhért, a bankád őx 'zte meg hidegvérét. Egy párducszökéssel a sebesültnél termett, szétszakította ingét, kemény, parancsoló hangon vizet és jeget kért, felültette a sebesültet, lemosta a szivárgó vérerecskéket s hosszasan vizsgálta a lőseb irányi . — Hamar a mentőkért ! — hangzou éles, reszelős hangja. Aztán felkelt (eddig térdelt) s kijelentette a jelenlevőknek, hogy nincs komoly baj. — A golyó okosabb volt, mint aki irányította, megcsúszott a bordacsonton s csak a bőr alá hatolt. Egy hét múlva talpon áll. Mindenkinek feltűnt az a szakszerűség, mely szavaiban megnyilatkozott. De egyébb is. Bazsa Menyhért, mikor a mentők a sebesültet elvitték, maga is távozott s többet nem is jelent meg a kártyateremben.. A játékosok ugy magyarázták a dolgot, hogy az öreg fél a rendőrséggel való konfliktustól. Akadtak, kik hozzá tették : — Ugy látszik, rovása van ott. De ezeket a híreket más hírek lerontották. Egész pozitív forrásból, az öngyilkos szándékú tiszthelyettes egyik baratjától hatották többen, hogy Bazsa nagylelkűen gondoskodott a megsebesült emberről. A sebészet egyik aszistensét járatta hozzá, azonfelül kölcsön adta neki azt az összeget, amely miatt a szerencsében játékos az élettől megválni akait. S ez az összeg nem is volt jelentéktelen, kétezerhatszáz forint. A tiszthelyettest Donner Emilnek bitták s a piorieroknál szolgált, nem mert hinni tulajdon szemének, mikor a nasi-vasi bankár az összeget leolvasta az asztalra. — Uram — mondotta a fiatal pionér a zavartól és hálától akadozva — hisz én a felét se veszítettem el ennek az összegnek az ön bankjában . . . — Bocsánat uram — mondotta Bazsa áz ő nyugodt, hideg modorában, — ezzel a szívességgel én nemcsak önnek, de magamnak is tartozom. Ne kívánjon tőlem ez utóbbira vonatkozólag magyaSirotin EraeH a «M0« <• a twWJyt, KfitOiteti i MMfm. WUadtM, éjjeli loadist Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkof „Roehe" eredeti etomagolátt. F. IIoSTmann-La Uochc A C*. liasel (Svájc). Cph mMtm&^Mm líoehe tt Kapkató »rvMj rendeletre a ryóertrertirakban. — Ara üveienkint i- korona