Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-24 / 45. szám

Békéscsaba, 1906. május 27 BÉKESME IEI K KÖZLÖNY leggyatrább mértékben felel meg a magyar színművészet ügyének Azt is megírtuk már, hogy a szinügyi bizottság a folyó nyári és következő téli szezon feláldozásával sürgősnek mondta ki a színház átalakításának munkálatait és evégből a szükséges tervek, valamint költségvetés elkészítésére Márkus Géza budapesti müépitőt, a Királyszinház neves tervezőjét kérte fel. Márkus a közelmúlt napokban mutatta be a terveket, amelyeket a legnagyobb tetszéssel fogadtak az érdekelt körök, nem kifogásolván a költségvetést sem, amely szintén kedvezőnek mondható, s amelynek fedezéséről a község minden különösebb megterhelés nélkül gondoskodhat. Csaba képviselőtestülete ugyanis egy korábban hozott határozatával az uj színház építésére évi 2000 korona annuitásos részletet biztosított. E határozatot tehát csak oly értelemben kell módosítani, hogy az említett községi évi hozzájárulás átalakításhoz ós ne uj színház építéséhez adassék. A községi támogatás ilyetén formájába előreláthatólag minden különösebb akadékoskodás nélkül bele fog menni a képviselőtestület, annál is inkább, mert alapos a remény, hogy a színház átalakításának költségeihez való hozzájáruláshoz sikerül az állami támogatást is megnyerni, amennyiben errenézve egy időben már ígéretet nyert a szinügyibizottság a kormánytól. Ilyformán a szinügyi bizottság a bemutatott tervek és költségvetés elfogadása alapján csütörtöki ülésből azt a javaslatot terjeszti a képviselőtestület elé, hogy az még legközelebbi közgyűlésén határozza el a színház kibővítését és átalakítását. A bizottság csütörtöki rendes üléséről az alábbi tudósítást adjuk : Jelenvoltak az ülésen H a á n Béla elnöklete alatt: M a r o s György főtitkár, Korosy László főjegyző,'" Áchim Gusztáv főmérnök, továbbá S a i 1 e r Gyula, Wagner József, W i 1 i m István és Palatínus József bizottsági jegyző. Az elnöki megnyitó után Maros György bemutatta Márkus Gézának a kibővítésre ós átalakításra vonatkozó terveit, amelyeket a következőkben ismertetett : A Dizottsag ily értelemben fogja megtenni javaslatát, amelyet valószínűleg már a legközelebbi közgyűlés tárgyalás alá vesz. A törvényhatóság májusi közgyűléséből. Békésvármegye törvényhatóságának szerdai rendes közgyűléséről lapunk mult számában részletes tudósítást adtunk azon ügyekről, amelyek délelőtt nyertek elintézést. Délután még közel kétszáz iígydarab került tárgyalásra, rendkívül megcsappant érdeklődés mellett. A legtöbb aktát az állandó-választmány javaslata értelmében intéztek el. Nevezetesebb ügyek voltak: Az uj kormány tagjainak beköszöntő levelét lelkes őrömmel vette tudomásul a közgyűlés, támogatását ígérvén a kormánynak. Tudomásul szolgált Krcsmárik János drnak és a főispánság alul való felmentése Ezután a számvevőség által a községi jígyzők és segédjegyzők fizetéskiegészitéséről szóló kimutatást terjesztették elő, amelyet a közgyűlés azzal a kérelemmel küldött fel a belügyminiszterhez, a kiegészítéshez szükséges összeget sürgősen utalványozza. Az alkotmáayvédő bizottságnak a közgyűléshez beterjesztett jelentése, melyet lapunk mult számában kimerítően ismertettünk, tudomásul szolgáltatván, elismerte a törvényhatóság, hogy a bizottság szép és eredményes munkát végzett és működésében mindig a szigorú törvényesség alapján állott. A tisztviselők existenciájának biztosítására a bizottság oly nagy gondot fordított, mint egyetlen vármegyében sem és ezért a közgyűlés külön köszönetet szavazott a bizottságnak és kiváló elnökének, Haviár Dánielnek, valamint a legnagyobb i összeget adományozó Wenckheitn Déi nes gróf, A I m á s s y Dénes gróf és F ej é r v á r y Celesztin bárónőnek. Külön mondott köszönetet a közgyűlés Daimel Sándor dr -nak, a bizottság ügybuzgó jegyzőjének. A vármegyei ebadó felhasználására vonatkozó miniszteri leirat ügyében a közgyűlés nem hozott érdemleges határozatot, mert az ebadóból befolyt összeg oly csekély, hogy azt még felhasználni semmire sem lehet. A közigazgatási bizottság ama jelentése fölött, hogy Krcsmárik János dr. főispán által kiadott rendeletek formai szabálytalansággal adattak ki — a közgyűlés napirendre tért. A békésbsanádi h. é. vasút igazgatósági tagjául a lemondott Lukács György dr. helyére B e r t h ó t y István dr. orosházEi főszolgabírót választották meg A honvéd főreáliskolai, Ludovika akadémián betöltendő alapítványi helyre a lapunkban már közölt három pályázó kiskatona nevét terjesztette fel a közgyűlés a honvédelmi miniszterhez. K1i m e n t Z. János beadványa folytán a közgyűlés pártolólag terjeszti fel a „Békésmegyei Gazdasági Egylet

u szabályrendeletének olyatén való módosítását, hogy az egylet a magyar szarvasmarha faj tenyésztésére térhessen át. A csabai munkássegélyző-bizottságot Szalay Józseffel és Sipiczky K Jánossal egészítette ki a közgyűlés. A gyulai közkórház napi ápolási djja 1 korona 60 fillérben állapíttatott meg. Elutasittatott a szarvasi főgymnázium felügyelő-bizottságának ama kérelme, hogy alumneumát a vármegye segélyezze. Szarvas kérelmét, a szarvas—szentesi törvényhatósági ut kiépítésére vonatkozólag a közgyűlés — az útvonal csekély forgalmára való tekintettel — elutasította. Az öcsödi selejtezési bizottság elnökévé Oláh Antal választatott Jóváhagyta a közgyűlés a szarvasi községházának acetylen világítással való ellátását, egyszersmind rosszallását fejezte ki, hogy a községi elöljáróság nem terjesztette fel előzőleg a tervezetet jóváhagyás végett a vármegyéhez. Tudomásul szolgált, hogy Szarvas község elöljárósága a volt szolgabírói hivatalt Reich Bernát szarvasi lakosnak évi 700 korona lakbérért 3 évre bérbe adta. Ezután még vagy 80 db kisebb községi ügyet intézett el a közgyűlés, mely a késő délutáni órákban ért véget. Sorok a tanitó-egyesületekről. Két közlemény. A fenti címen e lap mult csütörtöki számában egy közlemény jelent meg, a melylyel polémiába bocsátkozni legkevésbbé sincsen ugyan szándékomban, de a melynek nyilvánvaló inkonzekvenciáira rámutatni mégis kénytelen vagyok. Azt mondja ugyanis a cikkiró, hogy a különféle tanító-egyesületek mai alak jukban nem teljesitik azt a feladatot, a melynek s szolgálatában állanak, s ezért a tanítóknak, mint egyesületi tagoknak a gyűléseken részvenniök nem érdemes. S ugyanakkor állítja azt is, hogy sokan a tanítók közül elmennek ugyan a gyűlés helyére, de ott sem tapasztalokat nem szereznek, sem a tanügy fejlesztéséhez hozzá nem járulnak, mert a színi-előadás, mulatság, bankett stb. jobban vonzza őket a gyűlés komoly tárgyainál. Ha ez igy van, — s a cikkiró bizonyosan tapasztalatai alapján állítja ezeket, — akkor legalább is különös az a következtetése, hogy a tanitó-egyesületek nem érnek semmit, holott az elmondottakból logikusan az következik, hogy ha van hiba, azt az egyesületi tagok kötelességmulasztásában, vagy közönyében s ne az egyesület szervezetében keressük. Épen ilyen inkonzekvens a cikkiró akkor, a midőn a gyomai gyűlés lefolyásáról referálva, konstatálja, hogy nem volt érdemes oda elmennie, mert ott minden egyébbel foglalkoztak, csak a tanügygyel nem. S ugyanakkor ő maga sorolja fel azon fontos tárgyakat, melyek a gyűlés napirendjén szerepeltek. Mert az iskolai egészségügy kérdése, az uj állami tanterv megvitatása, s az évi jelentés kapcsán felmerülő tanügyi vonatkozású dolgok talán mégis csak elég fontosak ahhoz, hogy a gyűlésen megjelenni érdemes legyen. S ma már a tanitók-egyesületek működése nem merül ki csupán a szorosan vett paedegógiai kérdések tárgyalásában, hanem ide vannak utalva s kezében vannak a kultur-politikai kérdések is. Innen kerül fol a „Tanítók Országvs Bizottságához", s ennek utján a vallásés közoktatásügyi minisztériumhoz a tanítóságnak a tanügyi kérdésekben nyilvánított véleménye, s minden nevezetesebb indítványa. Emlékezzünk csak vissza — hiszen nem is olyan régen töiíént, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter teljesítette a tanítóknak gyűléseiken folyton hangoztatott azon kívánságát, hogy a tanügyre ós a tanítókra vonatkozó törvények alkotásánál a tanítóság véleménye is meghaL'gattassék. A népoktatásügyi törvény revíziója tárgyában ugyanis a kultuszminiszter külömböző jellegű iskoláknál működő tanítókat hívott meg szaktanácskozásra, s igy e törvény megalkotásánál már a tanítóság .véijnióny«j ós kívánsága is figyelembe lett véve, mely eredmény bizonyára nem az egyes tanítóknak, hanem csupán csak a tanitó-ügyesületek ily irányú tevékenységének tudható be. S amit a cikkiró csak úgy odavetőleg érint, a tanügyi kérdéseken kivül az összes társadalmi ós anyagi érdekeinkre vonatkozó kérdések nem-e az egyesülettől kapnak impulzust s nem ezen gyűléseinken lesznek-e megvitatva ? Ilyen kérdés, hogy a sok közül csak egyet említsek, a „Tanítók Házá"-ban tett alapítványunk, amely igazán csak a gyűléseknek s a gyűléseken megjelenő tanítók fáradozásának és lelkesedésének az eredménye, s amely évenként két tanító fiu magasabb egyetemi kiképeztetését teszi könnyebbé, sokszor lehetővé. S ha tanító-egyesületünk semmi egyebet nem tenne, csak azt, hogy évente két kartársunk vállairól veszi le, vagy legalább könnyíti a gyermekei neveltetésével járó nehéz gondot: én már akkor sem tekinteném elveszettnek azt az időt, amelyet a gyűlések látogatására évenként egyszer, vagy kétszer fordítottam. Végül még csak azt jegyzem meg, hogy sokkal hasznosabbak lehetnének az ilyen irányú felszólalások, ha azok az arra egyedül illetékes helyen, a tanitó-egyesüloti gyűléseken tétetnének meg, ahol megvan a mód és alkalom a felvetett eszmék tisztázására ós nem vitetnek a nagyközönség elé, melynek — ha az emiitett visszás állapotok fenállanának is, — úgy sem áll sem módjában, sem szándékában azokon segíteni. Békéscsaba, 1906. május 26. Uhrin Károly, tanitó-egyesületi főjegyző. C z i r b u s z Endre, lapunk mult számában fenti cim alatt megkezdett közleményét különben az alábbi sorokban folytatja: A múltkor bátorkodtam a mai tanítói egyesületek s azok gyűléseinek formáját kifogásolni. Rámutattam azon hibákra, melyek a tagok elhidegülését azokkal szemben okozzák. Megígértem, hogy legközelebb kifejtem, mikép lehetne ezeken a különös állapotokon segíteni. íme, bátorkodom e téren is az egyszerűsítést ajánlani. Tessék a különféle rendű, rangú, járásköri, helyi stb. egyesületeket törölni. És kimondani, hogy lesz egy általános megyei tanitóégyésület, melynek a megye területén működő minden tanitó, tekintet nélkül az iskola jellegére, kötelezett tagja lesz. Ezen egyesület évente két izben tartson gyűlést. A gyűlésen felolvasandó munka (legalább kettő) pályadíjjal köttessék össze, mely pályadíj a közoktatásügyi tárca rovására volna kiutalványozandó. A kidolgozandó tóteleket az országos tanítói bizottság küldené az egyesület elnökéhez, aki ezen tételek címét a munka beadására vonatkozó mindenféle felvilágosításokkal a legelterjedtebb megyei lapban közzétenné A beérkezett munkákat egy, az elnökség vagy igazgatóság által kiküldött bíráló-bizottság megvizsgálva, a legsikerültebb három tételt jutalmazásra ajánlaná. Ha ezen vázolt mód szerint járunk el, tessék meghinni, a gyűlések iránt a nem tanitó is érdeklődni fog. Ez megszüntetné a gyűléstől való távolmaradás A tavaszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb tavaszi öltönyök és felöltők tárttá"