Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-24 / 45. szám

4 BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNY miatt kiszabott büntetéseket is, mert ezen, már bírálaton is keresztül esett munka meghallgatására a vármegye legszélső falujába is érdemes volna el­menni. Akinek pedig a szép, jó és ne­mes iránt nincs érzéke, az a 0 korona büntetést is lefizeti, mégsem megy a gyűlésre. Emellett szükséges volna a kor­mányt az iránt megkeresni, hogy a tanitók közt a válaszfalakat lerombolva, egyiket úgy, mint másikat jutalmazza. Mert nemde különös az, hogy az állami tanitó kap kedvezményes vasúti jegyet, gyűlésekre napi és fuvardijat, mig a felekezeti tanitó, - aki tudvalevőleg még fontosabb missziót teljesít, mint az állami, mindezektől elesik. Már a méltányos­ság is követeli az egyenlőséget; de a végzett munka a méltányosságot elő­segíti. Ezen általam vázolt módozat hamar­jában fantáziának tűnik fel. De tessék csak gondolkozni, nincs-e igazam ? Ezt indítvány gyanánt akartam a gyomai gyűlésen előadni; de csak ott vetteni észre, hogy az indítványok beadására kitűzött határidő korábbi időpontra volt jelezve, s igy lekésve, a Szerkesztő úr kegyes engedelmével, mint közérdekű dolgot, azt itt bátorkodom közreadni. Czirbusz Endre, tanitó. Csaba nem kap állami gyermek­menhelyet. A legmagasabb és legbölcsebb minisz­térium akárhányszor áprilisi tréfát járat a lefumigált vidékkel. Nem a jelenleg való kormányról van szó ezúttal, de még a Tisza éráról, amelynek uralmából egy operettébe illő, de egyben bosszantóan nevetséges komikum pattant ki a na­pokban. Csaba ugyanis éveken keresztül depu­tációzott az állami gyermekmenhelyért, amelynek a részére ingyenesen megszavazta a Simay-féle portákat és azokat bekebelez­tette az államkincstár javára. A gyermek­menhely felállítása ügyében R u f f y Pál miniszteri tanácsos, az országos lelencügy felügyelője két izben is Csabán járt, re­ménycseppeket adván be a jó publikum­nak, amely végre is megunta az örökös Ígérgetést és komolyabb formában lépett fel a kormánynyal szemben. Most jön aztán a dolog csattanója. A belügyminisztérium ugyanis a na­pokban értesiti az elöljáróságot, hogy hivatali elődje még 1904-ben leíratott in­tézett Békésvármegye akkori főispánjához, amely leiratban tudatta, hogy nem reflek­tál az ingyen felajánlott telekre, mert Csa­bán nem hajlandó otthont emelni az elha­gyott gyermekeknek. Sőt azt is meghagyja a rendelet, hogy Csabán felajánlottt és az államkincstár javára bekebelezett telket ru­háztassa vissza önmagára. Ej, ej, Ruffy uram! Mit beszélt hát Méltóságod nekünk tavaly? És hová tette ő exellenciája Lukács György dr. volt főispán ezt a bizonyos miniszteri leiratot. Csak tán nem nyelte el a markaláb ? Leg­alább is ezt kell hinnünk, mert Csaba elöl­járóságához sem a kormánytól, sem a volt főispántól nem érkezett oly tartalmú leirat, aminőről a most érkezett belügyminiszteri levél szól. Hát csak kátyúba döcög mégis a köz­igazgatási megegyszerüsitett kordéja! Nem csoda, mikor még fönt is fej nélkül dol­goznak. Ez az eset legalább azt mutatja. A miniszteri leirattal különben a juniusi köz­gyűlés fog foglalkozni. A esabai hatodik patika. Megfelebbezett megyei határozat. A csabai hatodik patika ügye, amely már bejárt minden forumot, de elinté­zést mindmáig nem nyerhetett, a köz­igazgatás félelmetes tengeri kígyójává teszi, kinövi magát. A törvényhatóság által a rendes közgyűlésben ezügyben hozott határozatot ugyanis, amely a csabai egészségügyi bizottság, csabai képviselőtestület, a megyei főorvos és állandó választmány egyöntetű véle­ménye alapján javasolja a belügymi­niszternek a hatodik gyógyszertár en­gedélyének megadását, ez a törvény­hatósági határozat, felebbezés alá ke­rült. Nota bene egyhamar nem nyer elintézést, ha csak a belügyminiszter i felebbezést el nem utasítja. A felebbező Südy István csaba patikus, aki felebbezésében az alapoi kéri a törvényhatóság határozatánal megsemmisítését, hogy a határozat nél külözi azon feltételeket, amelyeket a törvény előír az engedély megadásának alapjául. A felebbezés ugyanis — hi­vatkozik arra, hogy a csabai ötödik pa­tika engedélyének kiadásától nem telt el még a törvényben megállapított öt év és a lakosság száma sem szaporo­dott olyannyira, hogy szükségessé tenné a hatodik gyógyszertár felállítását. A felebbezésben felhozott indokok ugyan nem alkalmasak a patikaügyek megjárt fórumaik egyöntetű véleményei­nek megdöntésére, mivel azonban a felebbezés a törvényes időben ós for­m ban adatott be, amelyet a törvény­hatóság határozatával egyetemben a közgyűléstől számított 15 nap múlva felterjesztik a belügyminiszterhez, ahol a felebbezés bizonyára megfontolásban részesül. Békéscsaba, 1906. junius 292 „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése Az elnökválasztás napján az ülés megnyitásakor alig van hatvan ember a Házban. Szappanos István, a kor­elnök a védelmére is kel a képviselők­nek : — Mondtam, hogy nem lehet fél tizenegy órakor megnyitni az ülést. Kor idő ez is városi embernek. Ma ugyanis beállott már az a rem hogy a tiz órára kitűzött ülést tíz órak< csakugyan meg is nyitották. Öreg pai lamenti rókák emlékeznek ugyan, hog a Tisza-kormány idején egyszer az sz; badelvüpárt fogása, amelylyel valami j vaslatot hirtelenében le akart tárgyalr pontban tiz órakor leült P e r c e]l Dezf az elnöki székbe. Elképzelhető igy, hoj. milyen nagy fába vágta az öreg S z a j p a n o s István az *ő fejszéjét. Negye tizenegy óra felé azonban már szép la san telni kezdett a Ház. A jegyzőkönyv hitelesítése után korelnök bejelentette azoknak a neve akik összeférhetlen állásokat jelentett* be. Ezután az osztályok előadói tett« meg a jelentésüket. Összesen 21 mand. tum ellen van alaki kifogás s négy kép­viselő megbízólevele ellen adtak be pa­naszt. Egész csomó előadónak ez volt az első szereplése a Házban. Legna­gyobb sikere volt közülök Hrabovszky Guidónak, aki olyan hangon szavalta el a jelentését, amelyen egész brigádot el lehetne kommandirozni. Ezután következett az elnökválalasz­tás. Nagy György korjegyző felolvasta a házszabályoknak Ház tisztikarának vá­lasztására vonatkozó szakaszait. A sza­vazás befejezéséig szünet volt, amely után kihirdették az eredményt. J u s t h Gyulát a Ház egyhangúlag megválasztotta elnöknek. 264 szavazatét adtak be, e közül 254 Justh mellett volt, 10 szavazólap pedig üres volt. Ezután megkezdődött a szavazás a két alelnökre. Hoffmann Ottó olvassa a név­sort. Nagy György olvassa a távolle­vők jegyzékét. Korelnök elrendeli a szavazatok összeszámítását. Kihirdeti a szavazás eredményét, mely szerint összesen be­adtak 267 szavazatot, ebből N á v a y Lajos 248, Rakovszky István 248 szavazatot kapott, a többi szavazó-lap üres volt. Ennek folytán Návayt és Ra­kovszkyt a képviselőház megválasztott alelnökeinek jelenti ki. (Éljenzés). Elrendeli a szavazást a jegyzőkre és a háznagyra. Rudnyánszky Sándor kor­jegyző olvassa a névsort. Tisztelgések Apponyi és Kossuth előtt. Ma délelőtt több küldöttség tisztel­gett Kossuth keresk. és A p p o n y i kultuszminiszternél. Az első László Gyula vezetésével az orsz. iparpártoló a i a ;t i­nyitvány volt a számára. Azt még tud­ták róla, hogy fiatal felesége egy tanár és egy csak nemrég elhunyt írónő bájos gyermeke. Rövid idő múlva azonban kinos dol­gokat kezdtek suttogni Halossyról. Eleinte azt hitték, hogy a nagy Gale­oltó játszik szerepet, de később, amikor kinevezésének publikálása révén az aradi lapok leleplezték Halóssyt, tart­hatatlanná vált gyulai szereplése. Az aradi hirlapok ugyanis megír­tak, hogy Halóssy László csak néhány évvel ezelőtt, amikor még mint szám­tiszt szolgált Arad városánál, Fenyő Sándor módjára aljas merényletet kö­vetett el apró gyermekleányok ellen, amiért az aradi törvényszék három hó­napi fogházra itélte. Halóssy ezt a rá­mért büntetést ki is töltötte, amely után bucsu nélkül eltávozott Aradról. Hogy-hogy nem, állítólag hamis ok­mányok révén, vagy protekcióval iroda­tiszti állást kapott a zilahi pénzügy­igazgatóságnál, s igy került Gyulára. Amikor ezek a kompromitáló dol­gok újra napvilágot láttak az aradi új­ságok hasábjain, Csák György kir. ta­nácsos, gyulai pénzügyigazgató az ügyre vonatkozó aktákat átkérette az aradi bí­róságtól, s miután meggyőződött a szó­banforgó hírlapi közlemények valódi­ságáról, magához kérette Halóssyit, akinek szabadságkérést ajánlt. Halóssy sejthette, hogy rosszul áll az ügye, mert azonnal szabadságot kért, néhány nap múlva pedig nyomtalanul eltűnt Gyuláról, Csák pénzügyigazgató pedig rögtön felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez, kérve Halóssynak állásától való felmentését. A miniszter­nek ily értelmű határozata a napokban meg is érkezett a gyulai pénzügyigaz­gatósághoz. Halóssy esete Gyulán közbeszéd tárgya, s sokan sajnálják a tehetséges fiatalembert, aki különben előkelő, jobbmódu szülők gyermeke. Üdvözlet a Sárrétről. Ambrus Sándor vicispán uttk. Köszöntünk diadalodban mi is ! Akik szívből s igazán szeretünk. Mi is babérágat nyujtunk Feléd A csatasorban első emberünk. Volt járásod — Sárrét — polgárai Ünnepé avatták a szép napot, Mely vármegyénk élére Tebenned Az elődhöz méltó vezért adott. Ne tiltakozzál tisztelt barátunk . .. Ne mondd : Csak a köznek munkása vagy. Hiszen ép' e mivoltodban vagy Te A tömto f«'*t* ronmegyében Beleden, nagykiterjedésű birtokai vannak, hozzátartozói már évek kel ezelőtt internálták az elmegyógyitó intézetbe, mert nagyfokú idegesség je­lei mutatkoztak rajta. Állapota a szana­tóriumban rosszabodott. A gyulai Fenyő Sándor. Egy tisztviselő tragédiája. Kinos szenzációja van Gyula váró sának. A gyulai pénzügyigazgatóság eg, tisztviselőjének ugyanis olyan mindé erkölcsi undort felháborító régi üzelmt pattantak ki, amelyek miatt elvesztet állását. A bünt bűnhődés követi. Ké het a bűnhődés, de el nem mulhí Annál a szerencsétlen, — sajnálatramél tisztviselőnél, aki egykor, nemrégen Fenyő Sándorkodás aljas bűnébe ese szintén késett az erkölcsi megsemmis lés, de elkövetkezett most és szépt indult karrierjéről lerántotta a mél ségbe. Pedig egyszer már inegbünhőd< vétkeért a törvény betűje szerint. A t; sadalom azonban másként itél. Bizony 1 allépésekben súlyosabban, könyörte nül. És bocsánatra, feledésre akkor st hajlandó, amikor az igazságszolgáltat elégtételt vett a bűnösön. Igy járt el világ Halóssy Lászlóval szemben akinek szomorú tragédiáját az aláb sorok mondják el: Halóssy Kálmán nemrégen ke­rült a zilahi pénzü^yigazgatóságtól a a gyulai pénzügyigazgatásáéhoz, J a­n i c s á d Jenő kataszteri biztos utód­jául. A fiatal tisztviselőt úgy környe­zete, mint az úri társadalom, amelyben megfordult, rokonszenvvel fogadta. Hi­vatalos kötelességeit pontosan végezte, társadalmi állásának becsű ettel megfe­lelt. Ennyit tudtak róla ós ez jó bizo­zottsag penteKen délután együttes érte­kezletet tartott özv. Kiss Lászlóné elnöknő vendégszerető házánál. A bi­zottság a különböző sátrakhoz 62 úr­leányt ós melléjük 31 úrasszonyt osztott be garde dame-nak. A beosztást a bi­zottság minden lehető tekintetek ftgye­lembe vételével lehetőleg tapintatosan igyekezett elvégezni. Nehogy azonban egyesek mégis utólag aprehenzióra ad-

Next

/
Thumbnails
Contents