Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-15 / 31. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam. 31-ik szám. Vasárnap, április 15. BEIESME6YH KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. EltŐFIZETÉSI DM : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. _ A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Nemzeti jogok. A Békésmegyei Közlöny számára irta : dr. öünther Antal. Az önkényuralom soha és sehol nem teremtett valóságos jogot. Ideigóráig tartó parancsokat tudott csak érvényesíteni, melyek ritkán élték túl azok korát, kik a parancsokat osztották. Vagy a népszabadság döntötte meg azok uralmát, vagy az állam ment tönkre, melyet igy akartak fenntartani. Ebben a tételben foglalható össze az alkotmány-kharták története. Mindannyi a király korlátlan hatalmát vallotta kútforrásul s megtagadta a nemzetek jogát. Csak egyről feledkeztek meg. Arról, hogy nem a királyi hatalom előzte meg a népeket, hanem a népek ereje vetette meg a trónok alapjait. Ahol ezt az erőt semmibe sem vették, vagy épen megakarták semmisíteni, ott a trónok biztonsága ingott meg. „C est la liberte, qui est ancienne et le desptisme qui est moderne", mondja egy kiváló francia író. És a modern despotizmus fölött mindig az emberi nem ősi szabadsága diadal- I maskodott. Kivált akkor, ha az ember- | nek legősibb és legtermészetesebb joga : a szabadság egy általa alakult nemzetnek közkincsévé lett. Ez a titka annak, hogy az uralkodók által adományozott alkotmány kharták mindig gyengébbek voltak, mint a történelmi alkotmányok, melyeket valamely nemzet magamagának adott. Mert ezekben a tórtenelmi alkotmányokban a nemzet ős ereje él, mely ha nem lesz önmagához hűtelen, túl él minden zsarnoki támadást. Mi alkotta meg az ősrégi társadalmakat, melyekből a nemzetek fejlődtek? Az együvé tartozásnak az az érzése, melyet a vérségi köteléken kivül az elődöknek háborúban és békében kifejlődött nemes emléke oltott az utódok szivébe. Ez a halottak dicsőségének nagy hatalma az élők fölött. Minden népnek legendáiban megtaláljuk ennek a hatalomnak óriási erejét. A magyar mithologiának hősei, kik a felhők felett a halottak csatáját vivják a szintén meghalt ellenséggel, élő példa reá. Lelkük netn tér örök nyugalomra, míg nem diadalmaskodtak a halál urain és a támadók felett. És mi képesítette ezt a mai nemzedéket arra a bámulatos ellenállásra » mely meghozta végre az időleges diadalt? A nemzeti jogoknak az az ősi ereje, melyet a rég elhunyt hősök példájában tár elénk a történelem és mondjuk, hogy a honszerelem. A mi nemzeti küzdelmünk az évszázadok során át valóságos legendává alakult, melyet minden történelmi ismeret nélkül is lelke mélyén ösztönszerűleg megérez e nemzet minden hű fia. Itt van a mi nemzeti jogainknak nagy kincses háza, mely jóval előbb kezdett felépülni, mintsem létrejött akár az első magyar nemzeti dinasztia. Ez a kincsház ma gazdagabb, mint volt valaha. Ez ad nekünk jövőre is erőt és élteti bennünk azt a reményt, hogy boldog fejedelme csak boldog és meg- ' elégedett népnek lehet. Feltámadás ünnepe. A „Békésmegyei Közlöny-' számára irta: Benka Gyula. Kőzeten, lazaföldön átszűrődik a víz. A lejtő törvényét követve, összefutnak a csöppek. így támad a forrás. Csörgedező források vize a lejtőn lesietve, medret váj magának s csermellyé, patakká duzzad. E szemléltető kép mutatja lelki életünknek érzelemben, gondolatban, vágyakban való gyarapodását. A vallásos érzelem is igy fejlődik, erősödik leikeinkben. A jó családban testvéreknek példája, szülők kioktatása, mint csöppek a forrást, táplálják az eszmélő gyermek vallásos tudatát. Szerencsés az a gyermek, akit vallásos kör irányit és nevel, mert mielőtt világosan látná, hová vezetik őt, már a mennyország felé halad. Még bővebben ontja aztán a vallásos érzelem fejlesztésére termékenyítő cseppjeit a vallásos iskola, a templom s a vallásos életnézetben fejlődő mívelt társadalom. Es ha megfigyeljük magunkat, sokszor azt tapasztaljuk, hogy emlékezetűnk gyenge, tudatunk elhomályosúl, mikor az egy-egy szóhóz fűződő gondolat alakulását s életünket szabályozó erejét tudatosan kimagyarázni törekszünk. Vezérlő gondolatok, eszmék uralkodnak leikeink felett anélkül, hogy eredetükről s erősödésükről számolni tudnánk magunknak. Befészkelődtek leikeinkbe, mint a vándor madár, melyről sokszor nem tudjuk, honnan repült hozzánk Ilyen hatalmas, sötét fájdalmat okozó gondolatok fűződnek e szavakhoz : szenvedett, megfeszítették, meghala, eltemetteték. Elmélyed lelkünk a világtörténeti nagy tragédia gyors lefolyású eseményeibe s lesújtó érzelmeink csaknem zúgolódásra hangolnak. De a gyermekkori emlékezet fellobbanó lángként aranyozza meg előttünk a következő szavakát! harmadnapon föltámada, f.elméne a menyekbe, ül az atyaistennek jobbján, onnan lészen eljövendő itélni. És amint borúra derű támad, úgy keletkezik vallásos lelkünk mélyén keserű fájdalom után a diadal örömérzete. • Ez tehát az igaz eszmének Istentől szabott útja s mindazoknak sorsa, kik isteni eszmék szolgálatába szegődnek. Szenvedni, keresztre feszítve, megalázva, meghalva, eltemetve kell az isteni eszmének és- az érte küzdőknek a jobb jövőt remélve várni. De amint az ú[ világot alkotó nagy tragédiában erőszakos megalázásra megdicsőülés, keresztre feszítésre felmagasztalás s halálra feltámadás következett; 'úgy kell az isteni eszmét hirdetőknek és szolgálóknak belemélyedni a küzdelembe, a megalázásba s halálba, hogy ha valahft a megdicsőülést és .feltámadást megérni akarj ák. Isteni, mert örök időkre szóló eszmékért küzd hazánk és magyar nemzetünk ! E küzdés' szenvedésre, keresztre feszítésre, halálra is vezethet; de az istentől kiszabott út, a megdicsőülés és feltámadáshoz mind közelebb emel. Most, mikor különböző templomokban az egy istent imádók nagy tömege egy és ugyanazon napon a feltámadás nagy ünnepéhez készül, ki irthatná ki hívő lelkeinkből küzdő, szenvedő nemzetünknek a megdicsőülésre vonatkozó reménységét ! ? A vallásos érzelem bensőségével egyesül bennünk a tiszta hazaszeretet, mikor fölfohászkodva kérjük a magyarok Istenét: engedd Uram és Istenem, hogy nemzetünk, hazánk nagy templomában a föltámadás nagy ünnepét mielőbb, a mai örömök sokszorozott érzelmeivel megünnepelhesse! Békésmegyei Közlöny tárcája. Feltámadás. Irta : Sánt/sa Sándor. Vak gyűlölet, ármány és gyilkos erőszak Az Isten—embernek mind vesztére törtek ; Gyalázták, csúfolták, hamisan vádolták, Élitélték örök jóságát a földnek. Hiába volt szelid és legfenségesebb, Hiába hirdette az igaz szent Igét: Sötét tudatlanság és féltett önérdek, Kaján irigységből keresztre fesziték. Ám hamar legyőzte és porba sújtotta A bűnnek hatalmát az isteni Jóság ; Lezárt kősirjából dicsőn feltámadott, Új életre kelt az eltiport Igazság. Libanon szellője szárnyaira vette , 5 széthordta világgá eszméinek magvát; Tört szivek, dult lelkek szebb jövő reményét — Ha van élő hitük — igéiből kapják. A magyar nemzetnek van még hite . . . Higgadt öntudattal reménykedve várta : Tel fog támadni az ő igazsága is, Ború után derű jön még hazájára. Pirkad m r hajnalun'i . . . Nyomor szen| vedésben Nem tört össze hitünk, nem lankadt cl erőnk; Mert Te volt'ál velünk igazságnak Napja : Feltámadott drága édes Üdvözítőnk ! Minerva. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta: Zalay Masa. Alig egy félórája hagyták oda a társaságot és nem támadt vágyuk visszatérni . . . A leány mohó kívánsággal kutatott a könyvszekrény tömött polcain, arca lángolt az izgalomtól és a piros lámpaernyő fénykörében még életteljesebbnek, virulóbbnak látszott. Mellette állt a férfi s gyönyörködött vendége zavartalan ténykedésében. A pedáns ember rendszeretete fölsírt ugyan benne, nézvén azt a pokoli fölfordulást kedvenc könyvei között, — de ez a lelkifájás elcsittult, ahogy az apró kezek idegesen gyors mozgását figyelte és azt a könnyed áttekintés, ami a könyvek válogatása közben megnyilvánult. — Sohasem volt még ilyen rokonszenves partnere, sohase érintette még női kéz azokat a gondosan elzárt köteteket,— és sohase érezte még eddig, hogy az eszmék ily forma közössége jólesnék néki egy gyönge kis fehérnép részéről, akit nem tartott képesnek efóle nehéz, egyenjogú szerepre! Ahogy most szótlanul nézte a borzas, feketehajú kis boszorkányt, hirtelen az a meggyőződés szállta meg a lelkét, hogy elsiette a legfontosabb, legéletbevágóbb lépést: a házasságát! És ennek a kétségbeejtő gondolatnak következetes folytatásakópen összehasonlította bájos vendégét a felesége fonnyadt lényével. Természetes, hogy az asszony megszokott és megunt személye messze mögéje került a leány titokzatos, rejtelmes, de annál harmónikusabb egyéniségének. Amaz csupa életunalom, kedélytelensóg, gyermekektől elcsigázott beteg teremtés, aki igénytelenül, csöndes szótlansággal elüldögélt a szoba homályában, mialatt serény kezeiben szünetlenül mozgott a kötés ; emez pedig ragyogó szellem, friss életöröm, beszédes mozgékonyság és az egészség rózsái virulnak szép arcán. A dologról vajmi kevés fogalmai lehettek, apró fehér kezei se vallottak reá, hogy valaha hasznos munkával babráltak volna, — olyan puhák voltak, mintha örökké rózsaszirmokat simogatnának. Tanár úr ! tanár ur ! ujjongott föl kellemees, zengő hangja — és egy nehéz régi könyvet próbált megemelni, de ereje kudarcot vallott. — Óh ! tanár ur ! micsoda fejedelmi lehet! megtaláltam azt a ritl a olasz költészettant, amit eddig csak egyetlen példányban láttam Rómában. A tanár szórakozottan mosolygott,olyan közönyös volt e percben előtte minden könyvbefoglalt „költészet" ; — de azért segítségére sietett partnerének és kevés erőfeszítéssel bár, mégis sikerült leemelnie a bőrbekötött, értékes müvet. Aztán fölnyitották a középen. Biz dohos, talán a mult századokból benne rekedt levegő áradt belőle, ami azonban nem rettentette meg a két sóvár kutatót. — A feleségem . . . gondolta szánakozva a férfi -- milyen undorral menekülne ebből a fojtó környezetből a gyermekek lármás szobájába, mig ez az üde virág éledni látszik és a szeme ragyog az élvezettől. Micsoda nagy, helyrehozhatatlan tévedés az én egész életem! Sóhajtott és a feje önkéntelenül közelebb hajolt a feketefürtös fejacskéhez, az a simúlás megakasztotta lélegzetét, elállította Sziverésót, valami édes kábulat nehezedett pilláira, amitől lezárultak szemei. Mire újra fölpillantott, a lány már megint ott állt a könyvszekrény előtt, lábujjhegyre emelkedve és gyanutlanul mosolygó arccal intett felé : Jöjjön csak! ismét találtam valami pompásat Tennysontól — és íme itt szerénykedik Echegaray: Bernardó Montillája, — ej! ha én itt tölthetnék egy hónapot zavartalanul, ha valaki véletlenül becsukna ezekkel a kedves könySirolin Emeli ax itrifjfi ét • testsúlyt, negizQnteti a kBhfljést, váltdélrrt, tjjell izzadást. Tüdobetegsegek, üuruiok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkOf ..Roche" eredeti csomagolást. Roche íí F. Hoffraann-JLa Etochc X « o. Itasel (Srájc), S3 Eaplutó *fvMi rendeletre a fy6fy«ertártkban — A/a Uv«t«kint 4.— korona.