Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-01 / 27. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam. 27-ik szám. Vasárnap, április 1. KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám : 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI DI3 : F.gész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Laptulajdonos : Dr. SAILER VILMOS PALATÍNUS JÓZSEF. SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Békekisérletek. Békéscsaba, márc. 31 Non cuivis homini contingit adire Corinthum, ami másként azt jelenti a ini nyelvünkön, hogy nem mindenki érheti el a vágyát. Horatius, vagy melyik ókori bölcs faragta ezt az igaz­ságot, hamarjában nem is tudom, csak az bizonyos, hogy nagyon-nagyon ránk illik. Három évtized békés fejlődése után felfordult hazánkban a rend, s a mai nappal betelt a harmadik év első fertálya, hogy nyakig benne gá­zolunk az istenverte politikai válság posványos labirintusában. Egy nemzet élhetetlenségének a non plus ultrája az a vergődés, amelyet ebben a sivár időkben keresztül folytatunk. Persze minden eredmény nélkül. Pártok ala­kulnak, pártok elvesznek az örökké­való pártoskodásban, s mialatt csimbo­rasszióját éri el nálunk a viszálykodás telhetetlensége, azalatt élelmes és fur­fangos szomszédunk, Ausztria, kaján örömmel kacagja a szemünkbe, hogy minden, amit elértünk a hosszú küz­delem alatt, egyenlő a hatványra emelt zéróval. Mivel pedig a nullának az a tulajdonsága, hogy se nem szoroz, se nem oszt, hát rövidesen mondva ott vagyunk, ahol a mádi. A többit már mindenkinek tetszik tudni. Kacagva olvassuk ennek a foga­lommá vált szerencsétlen flótásnak a komikus esetét. Elindult a falujából s útközben pipájára akarván gyújtani, akképpen védekezett a szembefujó szél ellen, hogy megfordult. Ámde elfelej­tett visszafordulni a megindult irányba és igy szamarával legnagyobb ámula­tára a saját falujába tért vissza. Igy jártak a magyar politika vezető emberei is, akik szél ellen gyújtották meg a katonai követelések taplóját, s hogy kénytelenek valának visszafor­dulni, szomorúan kell tapasztalniok, hogy visszajutottak zsebkendő lobog­tató november 18-'ika elé. Vagy még hátrább, mert atnig célszerűtlen utakat jártak, a régi, biztos ösvényt benőtte a gyom, elvesztették a szemük elől, s most szétzüllve, eloszolva, bizonytalan utakon, tapogatózva kutatják a válság Ariedna .fonalát. Kérdés, hogy megta­lálják-e és mikor? Néhány rövid nap még és eljutunk a válságnak ahoz a határkövéhez, ami­kor ketté kell vágni a gordiusi cso­mót. Vagy békés megegyezéssel, vagy erőszakkal. Ma még azok a szimpto­niák az uralkodók, amelyek az erőszak uralmát helyezik kilátásba. Ámde a magyar király esküjének szentségbe vetett hit ellen vétenénk, ha azt a pesszimista felfogást vallanók, hogy a tizenkettedik órát már tulhaladtuk, azt a tizenkettedik órát, amelyben a király kimondta az elutasító rideg vé­tót. — A legutolsó percig remélhe­tünk — a békés kibontakozás lehe­tőségében. E reményt táplálja az az interviev, — amelyet Magyarország egyik vezérpolitikusától éppen lapunk legutóbbi számában közöltünk. De táplalja az a hir is, mely arról ad szá­mot, hogy Széli Kálmán, akiről már intervievünkben is szó esett, mint a békés kibontakozás létesítőjéről, Bécsbe érkezett, hogy mint titkos tanácsos, ki­hallgatást kérjen a királytól. Ha Szélit az uralkodó elé bocsájt­ják, akkor a szövetkezett ellenzék vég­rehajtó-bizottságának fölhatalmazásá­val azt fogja javasolni, hogy az ural­kodó kössön olyan kompromisszumot a koalícióval, amelynek alapján a ka­tonai kérdések ezidőszerint egészen mellőzhetők volnának. Széli fáradozá­sának eredményeit az ellenzék vezé­rei a legnagyobb izgalommal várják, s remélik, hogy Szélinek sikerülni fog rábírni az uralkodót arra, hogy az uj választás ügyében elfoglalt álláspont­ját megváltoztassa. Az ellenzék vezé­reinek meggyőződése szerint a béke ma is minden pillanatban létre ;jöhet, s a valóság az, hogy a béke meg is volna abban a pillanatban, amelyben az uralkodó az uj választást elren­delné. Széli hajlandó volna az uj kor­mány élére állani és a választást ve­zetni s azt hiszi, hogy mérsékelt több­séget tudna szerezni ama programm számára, melyet szentgotthárdi beszé­dében kifejtett s programjából ki­küszöbölhetné mindazokat a pontokat, amelyek az uralkodóra nézve elfogad­hatatlanok. Azok az információk, ame­lyeket Széli az uralkodó elé terjeszt, nem csupán Széli impresszióin nyug­szanak, hanem a vezérbizottság szer­dai ülése egyenesen felhatalmazta Szélit, hogy a koalíció nevében megígérheti a válság kedvező megoldását arra az esetre, ha a király elrendeli az uj vá­lasríast. Emellett emlegetik a küszöbön lévő békeakció zöldágas galambjaként i Khuen-Héderváryt is, mint a király egyik legbizalmasabb emberét, aki ál­lítólag az Andrássy-féle pontozatok egynémelyes módosításával hajlandó volna kormányalakításra. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Valaminek kell tehát lennie a béke híresztelések mögött. Meg sokan nem haladnak el a Bátiffy báró cikke mellett sem Bécsben. S ha egyszer mérlegelés alá veszik az eshetőségeket, a döntés a legfelsőbb helyen sem lehet más, mint a nemzet érdekében való. Ha pedig ez bekövetkezik, még mindig jobb, ha november 18-ika elé jutunk, minthogy a palástolatlan rideg abszolutizmus gyászos szemfedője bo­ruljon megtépázott alkotmányunkra. Lélegzetfojtva, szorongó szivvel várjuk április 9-ikét. A tavasz földe­rülését, vagy a magyar alkotmány sirató napját. Jöjjön, aminek jönni kell, csak a sziveket ne szállja meg csüggedés 1 Addig nincs veszve a haza. P. J. A csabai kórház panamájához. A vizsgálat vége. — Direktívák a jövőre. Mint ismeretes, az év elején szo­morú botrány pattant ki a csabai kór­házból. Eleinte csak lopásról volt szó, amikor fegyverdörej is beleszólt a mind­nagyobb hullámokat felvert ügybe, — sikkasztásról is lekerült a lepel. E szomorú felfedezések eredményeként vizsgálat in­dult meg, amely heteken át tartott és amelyben részt vettek ugy a község, mint a vármegye és a belügyminiszter kiküldöttei. A vizsgálat befejezése után a vizsgálatot teljesítő bizottságok együt­tes konferencián jegyzőkönyvet vettek föl az észlelt visszaélésekről és e jegyző­könyv alapján most az alispán terjedel­mes iratot küldött Csaba elöljáróságá­nak, amely iratban addig is, mig a fe­lebbezés alatt álló községi kórházi szer­vezési szabályrendelet jogérvényes in­Békésmegyei Közlöny tárcája. A kis kabát. Kisasszony, nem is sejti tán, Ilogy hányszor látom én magát ; Egyszerre villan föl előttem Egy jól ismert bordó kabát. Hogy fénylik, int, kacag szemembe, Hogy hiv e gúnyos kis kabát : »Jer, hogyha mersz /« hát hogyne mernék, Megostromollak, nosza hát! ... Kisasszony a maga lovagja Szájhős csupán és ostoba ; Ugy hivja az a kis kabátka, De az a fickó gyáva, gyáva, S nem ér melléje, nem soha ! Mohácsi Jenő. Mese. Édes szeretőt eltiltották tőle. . Hetedhét országra elvitték előre, A hétfejű sárkány maga vigyáz rája, Kicsiny levelére, titkos sóhajára. Szomorú királylány n: pnyugati fénybe Ki-kiül a barlang zord könyöklőjére, Szőke hajaszálán mind csak számlálgatja-. Mikor jön már érte bujdosó lovagja ? S valahol, valahol, sötét rengetegben Bujdosik egy lovag száz sebtől terhelten, Száz sárkányt,lebirt már bálvány döntő karja, De uj ezer várja ujabb viadalra. ... De a mese végét ki tudja, ki tudja ? Van-e az erdőnek kivezető utja ? Megtörik-e végűi az a nehéz átok ? Hej bujdosó lovag, szomorú királylány, Valamely jó csillag vigyáz-e reátok ? Bodor Aladár. A. nőtlenség bacillusai. - A békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. ­Irta ; Éhenné Keményfy Katinka. Azon a kálvárián, amely az én éle­tem szűk határa, Pöstyén fürdőben is tartottam pihenőt, a hüléses betegek eme nemzetközi kitartozó állomásán. Ott jöttem rá, hogy a rheumatizmus igen érdekes betegség. Akibe belefész­keli magát, azt türelmessé, gondolkozóvá, bölcscsé teszi. A rheumatizmus végig nyaggalja az ember izmait idegzetét kifinomitja, együtt­érzését fejleszti, de gyomrának több­nyire bókét hagy, ugy, hogy a rheumás fürdő-beteg rendesen ugy eszik, mint egy farkas, s talán ennek lehet tulajdo­nítani, hogy a rheumás ember, ha­bár megszisszenve ide-oda kapkod, hol térdeit, hol könyökét dörzsölgetve, la­kónikus magyar fohászkodások kísére­tében : jobbára kedélyes ember, akivel — ha heveny fájdalmai elültek, — pom­pásan el lehet diskurálni. Mondhatom, hogy szeretem a rheu­más embereket. De ha a rheuma kösz­vénynyé válik, megkeseredik a kedély, sötét nyomás borul a gondolkozásra, reménytelenné válik az élet. A köszvényes ember már nem ked­ves. Az egész világon mindenkire harag­szik, aki nem köszvényes, — az egész­ségtől duzzadó embereket nem nézheti s elönti a méreg, b u a lapokból csak annyit olvas, hogy ez vagy az a nagyság ruganyos léptekkel ugrott és lejtett ki a vasúti fülkéből. Pöstyéni életem alatt áttanulmányoz­tam a rheumatizmus egész irodalmát, a fürdők prospektusaitól kezdve a lexico­nokon át Földvári magántudós müveiig. De legfőbb tanulmányul szolgáltak ne­kem maguk a betegek, — no meg sa­ját magam. A rheumás ember beszédes, közlé­keny. Betegségének főtárgya saját be­tegsége, de érdekkel hallgatja más rheu­más ember elbeszélését is, persze a rheu­máról. Anniira rokonszenvez a csúzos betegekkel, hogy azokat messziről felis­meri. Hát hiszen ez Pöstyénben nem nagy dolog, meri ott körülbelül sejti az em­ber, hogy a többi is egy járatban .van vele, annyira, hogy azon egy-két halan­dót, akik nem csuzról jajgattak, hanem valamely csont vagy bőrbetegség miatt ültek ott, egyszerűen lenéztük és figyel­münkre se méltattuk, — de fölismeri máshelyt is, a legnágyobb emberáradat­ban is. Igy Budapesten a fürdő-idény kezde­tén eléggé népes másodosztályú váró­teremben, amint ápolónőmmel a vonatra vártunk, barátságos mosolylyal jött fe­lénk egyik is, másik is : Pöstyénbe vagy Tepliczbe méltoztatik-e menni? (Mertaz már kérdést sem szenvedett, hogy rheu­mában utazom.) — S mikor Pöstyént je­leztem gyógyulást váró helyemül, tud­tomra adták, hogy az utasok között töb­ben vannak, akik oda igyekeznek. Egy percre kiszemelték egymást a tömegből. Én akkor még kezdő rheumás voltam s ez a magnetikus tehetség nem volt még akkor nálam kifejlődve, erősen csodálkoztam a dolgon. Későb már túl­tettem összes bajtársaimon: a csúzos embert messziről felismerem. A pöstyéni fürdőparkban, ha az em­ber fürdését, massage-át elvégezte, a kúrávaljjáró bágyadtsággal húzódik meg valamely kellemes zugban, hogy szem­lélődjék. Két gyönyörüJJ hársfa összeboruló koronája alatt volt az a pad, ahol én szemlélődni szoktam s a hol be szok­Sirolin Emeli II éhrátyat é* a testsúlyt, negszQn­teti a kfihBgfet, váladékét, éjjeli izzadást. Tüdobetegsegek, nuruiüK, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ..Ftoche" eredeti csonutpoM*/. V. EíoHm.mu-l.a Horh. A < ©. Hasel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents