Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-12-21 / 117. szám

Békéscsaba, 1905. december 21. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY ter póthelyszini bejárást rendelt el. A tárgyaláson azonban az érdekeltek a hid fentartása mellett foglaltak állást. A gyulai vármegyei vámos útháló­zatba felvett Pálinka-utcai szakasz kiépi­tési költségeinek fedezése tárgyában ho­zott 595. bgy. 1905. számú törvényható­sági közgyűlési határozat kormányható­sági jóváhagyást még nem nyert. A költségelőirányzatba fölvett és az októberi közgyűlésig még el nem készült egyéb munkák közül a gyula—békés— körösladányi törvényhatósági uton levő hosszufoki' hid újból épitése befejezte­tett. A fahidak fenntartásához szükséges tartalék anyagok (gerendák stb.) besze­reztettek. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében néha alig járható földutak ós az általában kielégítő állapotban levő macadam utak a szükséghez képest helyreállíttattak; az utóbbiakon jövő évre szükséges fenntartási kavics ós zuzalékanyagok szállítása a folyó hóban teljesen befejeztetik. Az összes burkolt utak kiépíttettek. A vámos utak bevételei és kiadásai normálisak, a vámjövedelem­nél némi emelkedés tapasztalható. A körösladányi mederáttöltés kő­burkolattal való ellátása és a korlát­készitési munkák is befejeztettek; a munkálatok helyszíni szemléje és felül­vizsgálata a folyó hó 14-én ejtetett meg. A füzesgyarmaíi felsőállomáshoz vezető műút póthengerlési és feljáró burkolási munkái kedvező eredménnyel felülvizs­gáltattak. A békési és mezőberényi hidak al­építményi munkáinak vállalkozója által támasztott követelések ügye remélhető­leg rövid idő alatt megfelelő egyezség utján elintézhető lesz. Az utmenti fásitás eredménye ki­elégítő. A beruházási törvény alapján meg­kezdett, valamint az ezután foganatosí­tandó útépítések tárgyában a követke­zőket jelenthetem: A folyó évre engedélyezett mintegy 350000 korona értékű munka költségei­ből a már biztosított 150000 koronán felüli résznek a báró Wodianer és Mikó, továbbá a vármegyei tiszti és község­jegyzői nyugdijalapokból veendő köl­csön útján való fedezését kimondó 434. bgy. 1905. számú határozat még most sem nyert felsőbb jóváhagyást. A fenti 350000 koronán felül még szükséges 398000 koronának miként leendő fede­zése iránt arra való tekintettel, hogy a vasúti szállítási költségek hiteleztetnek, remélhetőleg a február havi közgyűlésen sem lesz késő határozni, amikor a poli­tikai helyzet esetleges javulásával a szük­séges összegek már a beruházási hitelből bocsáttatnak rendelkezésre. Dutkay polgármester ügye. A fegyelmi választmány ítélete. Abban az odiózus ügyben, amely immáron több mint félesztendő óta tartja izgalomba Gyulaváros közönsé­gét, de leginkább a város tisztviselőit, akik még ma sem látnak tisztán a pol­gármester és vizsgálat alá helyezett tár­sai ügyében, — ma hozta meg ítéletét a vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya. Nem minden nehézség nélkül született meg az ítélet, mert mint ismeretes, a fegyelmi választ­mány, amelyben rokoni érdekeltségénél fogva nem vehetett részt Márki János sem, csak úgy ülhetett össze választott és kinevezett tagjainak arányában, hogy az ülést a betegsége miatt szobáját őrző L a d i c s Györgynél tartották meg, annál is inkább, mert az ítélet halasz­tása mind kellemetlenebb helyzetbe sodorta a hivataluktól felfüggesztett tiszt viselőket is, azok kartársait is, de meg a közvélemény izgalmát, ideges türelmet­lenségét is fokozta. Késő este volt már, amikora fegyelmi választmány meghozta határozatát, ame­lyet alább közlünk, az eléggé ismeretes' ' előzmén3 rek rövid ismétlése után. Még a nyár elején volt, amikor a gyulai pénzügyigazgatóság mellé ren­delt számvevőség több évre visszame­nő visszaéléseket és szabálytalanságo­kat fedeeett föl Gyulaváros pénzkezeié­Bében. A mindenkit kínosan érintett iigy­'ől a szhnvevőség terjedelmes jelentést erjeszteh az alispán elé, akinek előter­jesztésére i törvényhatóság alapos indo­tok alapján fegyelmit megelőző vizsgá­Utot rendeli el Dutkay Béla polgár­mester, A 1e r Antal ellenőr, D i ó s s y József szán vevő és Frankó Döme pénztárnok allén. A vizsgáatot Daimel Sándor dr. főjegyző fol-tatta le, akinek jelentése alapján az ájspán, mint elsőfokú fe­gyelmi hatóság, Dutkayt hivatalától fel­függesztette és az okozott közpénzek megtérítésére, társait pedig dorgálásra Ítélte. Ezt az Ítéletet a közigazgatási bi­zottság is jóváhagyta, illetőleg az ügyé­szi véleményt, amely Dutkayt csupán 300 korona pénzbirságfa és az okozott kár megtérítésére, társait pedig dorgá­lásra javasolta ítélni, elutasította és mi­után a polgármester az első ítéletet megfelebbezte, a fegyelmi választmányt hivta fel Ítélethozatalra. Késő este a következő jelentést kaptuk a fegyelmi választmány hatá­rozatáról : A fegyelmi választmány kora reg­geltől késő estig tanácskozott Fábry Sándor dr. alispán elnöklete alatt. Je­len voltak az ülésen: Ladics György, Ladics László dr., Csák György dr. és Haviár Lajos. A választmány hosszas és beható tárgyalás után a következőleg itélt: Dutkay Béla polgármestert az eny­hítő körülmények figyelembevételével állásában való meghagyás mellett 500 korona pénzbirságra és 5700 korona okozott kárösszeg megtérítésére. Diósy József számvevőt 50 korona pénzbüntetésre és Alcser Antalt, vala­mint Frankó Dömét dorgálásra Ítélte. A fegyelmi választmány tárgyalásá­ról, az bizalmas lévén, részleteket nem közölhetünk, de hogy hosszadalmas vita előzte meg az ítélethozatalt, azt el­képzelhetni. Az ítélet hozatala iránt kü­lönösen Gyulán nagy volt az érdeklő­dés és a fegyelmi választmány határo­zata még az esti órákban széles körben elterjedt. Az ítéletet azokban a körökben, ahol a polgármesterre vonatkozólag a hivatalvesztés kimondását várták, vegyes érzelemmel fogadták. Zápforradalom Békésmegyében. Különös hirek hallódnak a megyé­ből. Hogy zápforradalom készül a főis­páni installációra. Mindenekelőtt meg kell állapitanunk, hogy főispáni instal­lációról ez idő szerint nem is lehet szó. Nem pedig azért, mert a törvényhatóság azt eltiltotta. Krcsmárik János dr. pedig tudomásunk szerint még installáló közgyűlést nem hívott egybe. Mégis azt mondják, azt beszélik, hogy zápforradalom készül. A törvényhatóság legutóbbi rend­kívüli közgyűlésén világosan kimon­dotta, hogy milyen álláspontot foglal el Krcsmárik János dr.-ral szemben. Abban a határozatban sok mindenről volt szó, csak éppen nem zápforrada­lomrol. De ahhoz a hazafias, komoly határozathoz inkább minden illik is, csak éppen nem a záptojások. A tör­vényhatóság méltósága tiltakozik az el­len, hogy az izgalmas viták feszültségét orrfintoritó zápillat tegye elviselhetlenné. S ha mégis akadnának a törvényható­ságban elemek, akik záptojásokat is mozgósítanának az esetleges installáción, az ilyen elemek ellen éppen a törvény hatóságnak kellene szót emelni és a zápforradalmat megakadályozni. Mert valljuk be, hogy az ilyen puskapornél­küli, de annál illatosabb fegyverek na­gyon nevetségesek még az erőszakkal szemben is. Békésvármegye törvényha­tóságának minden egyes tagjáról meg­gj'őződéssel valljuk, hogy méltatlan esz­közöket soha sem fog alkalmazni a törvényhatóság közgyűlési termében s nem pedig addig, mig az önvédelemnek komoly és becsületes eszközei állanak rendelkezésére. Most pedi^ állanak. Ott van a tör­vényhatóság december 14-iki határozata. De meg gondolják meg a zápforra­dalom hivei, hogy célt akkor sem ér­nének, ha a vármegye minden záptojá­sát mozgósítanák is. Ha csak ellenke­zésbe nem jutnának önmagukkal, ille­tőleg határozataik azon passzusával, amelyben kimondják, hogy távolmarad­nak az installáló közgyűléstől. Mert vannak a törvényhatósági bikottságban tagok, akik installálnak minden körül­mények között. Ez éppen olyan prófécia, mint igaz­ság. Régen is igy volt, a jövőben sem lesz másként. Mert magyarok vagyunk és megtagadnánk önmagunkat, ha nem a széthúzás kenyerén rágódnánk. Hogy a múltra hivatkozzunk, ime egy kis kellemetlen reminiszcencia. Békésvármegyében sajátosak a vi­szonyok. Nimbusa van mindennek, ami rang. Különösen a méltóságosnak. És az a bizonyos szervilizmus, amely most függetlenségi eszmékkel van szaturálva, mely nagyhangon hirdeti az öntudatot, amikor tettekre kerül a sor, nagy alá­zatosan beadja derekát. ... A devalváció alkalmával, ami­kor az ország vármegyéinek túlnyomó többsége fölirt a kormányhoz a nemzeti küzdelem érdekében, Békésvármegye volt az, mely a korona iránti bizalmá­nak kifejezésével nyilatkozott meg. S amikor más vármegyék tiltakoztak a főispáni kinevezések ellen, Békósvár­megye kedves kötelességének tartotta, hogy első főispánjának, gróf Löven­burgnak családi címerét is beillessze a vármegye címerébe. Ez mindenesetre az ősök munkája volt. S az utódok nem mindenben tar­toznak az ősök nyomdokain haladni, de nem kötelességük zápforradalmat sem rendezni, mert abból haszon nem, ha­nem igenis ellenkezőleg kár háramlik a megyére. Különben veretnénk hinni és meg­győződésünk, hogy velünk együtt az egész vármegye komolyan gondolkozó hazafias közönsége, hogy az „azt mond­ják, azt beszélik, zápforradalom" nem egyéb, mint kacsa. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A válság. Báró F e jó r v á r y Géza miniszter­elnök ma reggel Bécsbe utazott és még a délután folyamán megjelent a király előtt, hogy közvetlenül számot adjon a tegnap történtekről. Az országgyűlés mindkét házának egyhangujtiltakozásá­nak jog szerint azt kellene eredmé­nyeznie, hogy a miniszterelnök vigj-e a kabinet lemondását, A hírhedt Khuen is SÍ. 1 kisebb okból vitte rögtön a maga lemondását Bécsbe. Fejórváryék­nak eszükbe sem jutott, a lemondást ukárcsak fontolóra is venni; ők a király miniszterei és nem az ország miniszterei és ezt nevezik parlamentizált kabinetnek. A minniszterelnök csal referál a helyzetről és a jövőre szóló terveit je­lenti be és elég neki, ha ezekhez királyi jóváhagyást kap; bizik abban, hogy esetleges beváltáskor a király ki fogja kötni az ő saját külön miniszterei szá­mára a felmentvényt. Nyilván ugy is lesz. Ezek dacára sem lehet a béketörek­véseket megszünteknek mondaniok. A törekvések megvannak ma is, csak az eredmény nagyon kétes. Lukács László tudatta a vezérférfiakkal, hogy ő kará­csony után folytatni fogja a megkezdett munkát és ebben Széli Kálmán is se­gítségére lesz. Ez a két politikus vagy nagy optimista, vagy tényleg van a ki­rályban hajlandóság némi engedékeny­ségre, mi inkább az előbbit hisszük, mint az utóbbit. Pestmegysi tisztikar felfüggesztése. Pest vármegyeházán érzik, hogy a legközelebbi napokban döntő esemé­nyek történnek. Gróf Laszberg Ru­dolf főispán ma reggel sűrű telefon­üzenet váltás közben a belügyminiszté­riumba hajtatott s minden jel arra mu­tat, hogy az egész tisztikar felfüggesz­tése iránt tett javaslatot. Beniczky Lajos alispánnal tizenegy órakor az összes központi ós járási tisztviselők és a megyei jegyzők érte­kezletre jöttek össze, amelyen határoza­tot hoztak abban az irányban, mit csi­náljanak a felfüggesztés esetén. Mint értesülünk a tisztikar teljesen egyöntetű magatartást határozott el, ugy, hogy a felfüggezztések nyomán, amit péntekre várnak, nagy bonyodatmak várhatók. Polónyi nem párbajozik. Tegnapelőtt este történt a függet­lenségi pártkörben, hogy O 1 a y Lajos­nak némi kifogása támadt Pólón Géza magaviselete ellen. Polónyi, ugyanis, ugy szerkeszte meg a függetlenségi pártnak arról üléséről szóló jegyzőkönyvét, amely az általános és titkos szavazati jog; határoztak, hogy Olay Lajos neve —; tudvalevőleg a választási reform ell szólalt föl — kimaradt a protokollumfc Ez éppen nem tetszett Olaynak nyomban felelőségre is vonta Polóir — Hallod-e — szólt hozzá — még sem járja, amit te mivelsz! — De kórlek . . . — Hallgass! kiáltotta Olay már rég mondottam, hogy szégyefie va a függetlenségi pártnak és majd 1 gondom rá, hogy kidobjanak innen. A képviselők megdöbbenve h; gatták Olay kifakadását; ^csitítani p bálták, de ez csak nehezen sikerült, m Olay majdnem ököllel akart neki mer Polónyi Gézának, a függetlenségi p alelnökének. A klubbokban azt hiszik, hogy m is elsimítás lesz a vége az afférn — annál is inkább, mert Polónyi ni is provokáltatta Olayt. A Pesti Hírlapot elkobozták. A Pesti Hirlap mai számában vez cikket közöl, amely a tegnapi képvi löházi ülés eseményeivel foglalkoz azzal vádolja a királyt, hogy törvéi sértést követett el. Az ügyészség inkrimitálta ezt passzust, a vizsgálóbíró pedig elrende a P. H. elkobzását. Katasztrófa Londonban. A „Times" jelenti Newyorkból: Belvárosban a 1(34. szánni utcábar newyorki városi vasút két vonata öss ütközött. Hivatalosan még nem álla tották meg, de azt hiszik, hogy az öss: ütközésnek sok emberélet eset áldozat A esabai hatodik patika A tanács döntése. A csabai hatodik patikáért inegi dult versenynek immár négy szereplő van : K o v á c s L. Mih ily, Besseny Dezső, D o b a y.Kálmán és ifj. B a d i c Élek csabai gyógyszerészek. A belüg miniszter választhat a jog odaítélésén mert most már kétségtelen, hogy Csa képviselőtestülete véleményezi a patik engedély megadását. A Csabán felállítandó hatodik pati engedélyeért, mint tudvalevő, elősz Bessenyei folyamodott a belügynűnií terhez, aki a kérelmet véleményezés c< jából beküldte a vármegye alispánja i ján a községnek. A képviselőtestület Je utóbbi rendes közgyűlésén, bár a taná elutasító javaslattal lépett elő, a kérd^ ben nem határoztak, hanem a közegés ségügyi bizottsághoz tették át a kérdés A közegészségügyi bizottság pedi mint jeleztük már lapunkban, a hatod patika felállítása mel'ett foglalt állást, határozattal a tegnapelőtti ülésen fo lalkozott a tanács, mely minden ind kolás nélkül elfogadta a közegószsé ügyi bizottság javaslatát és azt ma párt lólag terjeszti a képviselőtestület rend. közgyűlése elé, amelynek legfontosal tárgya lesz ebben a kérdésben va döntés. Nem érdektelen tudni, hogy mW mellőzte a tanács határozatának me ; indokolását. Azért, mert úgy találja, ho£ az utolsó csabai patika felállítása ó sem a közegészségügyi viszonyok ne; változtak olyan mórtékben, ho,,^ ig nyelnék a hatodik patika felálitáf-'-t se pedig nem keletkeztek olyan intézni, nyek, amelyek akár a lakosság szaporí dását, akár pedig egy ujabb patika 1< tesitésónek szükségességét vonnák mi guk után. Ha valami indokolja a hatodik pí tika felállítását, ugy a hely az, amelyr tervezik. Az orosházi, ó- és újkígyós utcák vidéke, amelynek lakossága aránj lag messze fekszik mindegyik fenáll patikától. V

Next

/
Thumbnails
Contents